Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

Vigyázzon rá az anyja! Ä szülői közömbösségről SÉTÁM félútján megpihentem az alaposan benépesedett játszó­tér egyik padján. Elnéztem a ho­mokozóban játszadozó csöppsé­geket. Mellettem fiatal mama ol­vasott. Egyszer csak látom, hogy az egyik, másfél éves forma kis poronty markából eszi a homo­kot. Tessék csak nézni! — szólok az olvasásba merült mamához. — Az a kicsi ott a szájába veszi a piszkos homokot. — Nem az enyém! — feleli az asszony. — És olvas tovább. Majd hozzáteszi: — Vigyázzon rá az anyja! Ennyi közömbösség láttán csalódottan, de segíteni akarás­sal mentem a homokozóhoz. El akartam vinni a csaphoz, hogy megmosdassam a kicsit. Alig értem mellé, máris ugrott felém a másik pádról az anyja. —- Mit akar vele? — Eszi a homokot — mondtam men tegetód zésképpen. — Na és? Nem a magáét eszi? ERRE MÁR nem is tudtam felelni. Ennyi csalódás sok volt egyszerre, néhány perc leforgá­sa alatt. Először a közömbösség, a nemtörődömség tapasztalása hangolt le, amikor a fiatal anya más gyermekével nem volt haj­landó törődni, másodszor segí­teni akarásom durva visszauta­sítása. Szerencsére nem mindenki ilyen. Szép példáját is látom a fiatal anyák összefogásának. Egy mama 3 gyermekkel érkezik a játszótérre. 2—3 évesek lehet­nek. Olyan kedves látvány, hogy beszédbe elegyedení vele, mert az iménti arculütés torkomban szorító gombócát fel kell oldani valami széppel, jóvdl, derűt adó­val. — Mind az anyukáé? — kér­dezem. •— Nem, csak egy. Hárman va­gyunk a házban gyermekgondo­zásin és mindennap másikunk hozza el sétálni és játszani a gyerekeket. Addig a másik két anyuka szabad, nyugodtan vá- I sárol, főz, takarít, mos, .vasal. Vasárnap mindenki maga van a sajátjával. Az asszonyka kedvesen és sze­retettel biztatgatja játékra a má­sik két anya gyermekét is. Hogy ő is visszakapja? Igen. Az egy­mással törődésnek a kölcsönös­ségen kell alapulnia! MEGBfiKÉLTEN indulok ha­zafelé. Utam egy iskola mellett vezet el. A téren kupacba verő­dött felnőttek állnak. Valamit néznek. Én is odafurakodom. Lá­tom ám, hogy a kör közepén két — tízéves forma — fiú verek­szik. A körben állók biztatásá­ra püfölik egymást. „Ne hagyd magad, kicsi!” — hangzik innen is. onnan is. Ügy látszik, a gyen­gébbnek drukkolnak. Senkt sem akad. aki szétválasztaná a két kiskakast. Pedagógusvérem meg­pezsdül. Áttöröm magam a né­zők gyűrűién és erélyesen rójuk kiáltok: „Azonnal hagyjátok ab­ba !” Azok ketten egy pillanat­ra meghökkennek. Rám néznek. Végigmérnek. Látom, a táská­juk a földön, hozzáteszem hát: ..Ha azonnal nem indultok haza, elveszem az ellenőrzőtöket!” No. ennek van hatása. Kapja minde­gyik a táskáját és csalódottan megszégyenültén kullog el A felnőttel' közül valaki felém bök. t í**' szól: „Könnyű neki! Isme rém. Tanítónő. Neki «őt fogad­nak!” Nem, nem azért fogadtak szót, mert tanítónő vagyok. Nem is ismertek. Csupán határozott fel­lépésemnek köszönhettem, hogy komolyan vették a felszólításo­mat. Elég baj, hogy senki sem akadt, aki ezt megtette volna. IGAZ, ma egyszer — a homo­kozónál — megjártam a beavat­kozással, de kárpótolt érte az utóbbi eset S én ezután eem né­zem közömbösen a más gyerme­kének a helytelenkedését. Jó len­ne, ha minél több követőm akad­na, mert végül is: minden'-gyer- mek mindannyiunké! A másét is óvnunk, nevelnünk kell, nem­csak a magunkét. Dr. Gergely Károlyné A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadónál látott napvilágot a 49 űj magyar mesét tartalmazó Csupa uj mese; az antológia gaz­dag anyagát Hárs László válogat­ta és szerkesztette. A Termé­szetbúvárok könyvespolca soro­zatban kerül az érdeklődőkhöz — ez alkalommal bővített kia­dósban — az Apáról fiúra című néprajzi kalauz, Kosa László és Szemerkenyi Ágnes közös mun­kája. Az Iskolai színpad népsze­rű füzeteinek sorozatában látott napvilágot a Bábosoknak című összeállítás, nyolc kis bábdarab­bal, Tarbay Ede szerkesztésében. A gyerekekről szóló elbeszélése­ket tartalmaz — T. Aszódi Éva válogatásában és Szecekó Tamás illusztrációival — az Űttörődo- log. Ifjúsági regény Rónaszegi Miklós új könyve, a Kartal ka­landos esküvője. A Bölcs Bagoly sorozat új ismeretterjesztő ké­peskönyve a Nyolclábú vadászok, Turcsányi Ervin szövegével és Réber László illusztrációival. Verses képeskönyv az özi, két német szerző, Walter Krumbach és Erika Baarmann közös műve. Sokadik kiadásban látott napvi­lágot a klasszikus gyermekre­gény, Beechter—Stowe: Tamás bátya kunyhója, Réz Ádám utó­szavával, Kass János rajzaival. Gulyásrecept Orosházáról Még élénken él az emlékeze­temben Saci bácsi. Éveken át forgatta a láncon függő vasbog­rácsokat a szabadtűz felett Kék kötényt kötött az inge elé, hogy a pattogó tűztól buborékot vető gulyás ne pöttyözze ki. Már ma­ga az is fölséges látvány volt ahogy egyik bográcstól a másik­hoz lépett, Nem sietett! Még ak­kor sem, ha a balatonfüredi Ha­lászkert valamennyi asztalánál rá vártak a vendégek. — A jó gulyáshoz idő kell! — szokta mondani és belekavart a fortyogó, paprikától rőtvöröe lé­be. Ott ízlelte a szemünk láttá­ra. Nekünk már pattanásig fe­szült minden idegszálunk és az Ádám-csutka egyre hevesebben liftezett a gégénkben, de Saci bá­csi nem kapkodta el a főzést. Ahogy a válasszal sem sietett, ha néha megkérdezték tőle az orosházi gulyás receptjét. — Azt Orosházán tudják! — és forgatta tovább a bográcso­kat, úgy, hogy megfogott két láncot és himbálta a mázsányi terhet jobbra-balra. Mert a hintáztatás is hozzátartozik a jó' gulyás receptjéhez. Egyszer bőbeszédű volt és megsajnálta a kérdező asszony­kát: — Ha olyan nagyon tudni akarja, elsorolhatom, de minek? Nem a hús, a krumpli, a hagy­ma, a zsír a fontos, azt minden­ki megvásárolhatja forintért. Az elkészítése, a mennyisége, meg a főzés, az már mesterség. Azt nem adhatom át... Ebben maradtunk. Nem is szorgalmaztuk tovább, inkább minden nyár elején vár­tuk, hogy megjelenjen Balaton- füreden, a Halászkertben Saci bácsi. Az idén hiába vártuk. Üze­net jött tőle. Megbetegedett. De nem felejtette el az ő kedves vendégeit. Küldött maga helyett másik szakácsot Sülé Antal sze­mélyében. Aki a napokban már át is vette a bográcsokat, felkö­tötte a kötényt és elkezdte a fő- - zést. Nem a Halászkertben. Fent a hegyoldalban, a bala­tonfüredi Tölgyfa csárdában, a háromszáz esztendős tölgyfa alatt. Mögötte a százados pince, ahol háromszázhúsz vendég ül­het le egyszerre. Azt mondják, ha sehol nem hirdetnék a Tölgyfa csárdát, ha mind összeszednék a sok útba­igazító jelzést, akkor is idetalál­nának. A gulyás illatára, amit most Sülé Antal főz, szintúgy orosházi recept szerint. Az illat belengi a völgyet, néha elviszi a bakonyi szél a Balaton-partra és a vízről csalogatja ide a vitor­lázókat. A história szerint az orosházi gulyások találták ki a receptet, amikor még a szilaj ménest ló­hátról legeltették heteken, hóna­pokon át. A nevét is onnan kap­ta. hogy a gulyások eledele volt- legelőbb. Csak hókon csaptak eg.v fiatal üszőt és a bőre takaró lelt a szálláson, húsából meg gu­lyás. Most vendéglőben ebédelnek a gulyások unokái. Mondta is erre Saci bácsi a múlt nyáron: „A fazékban főzött gulyás csak egy „fújás". A bogrács adja meg annak az igazi ízét, meg a füs­tös parázs alatta!” Gáldonyi Béla Védett értékeink Á szabadkígyósi puszta és környéke í A szabadkígyósi puszta és kör­nyéke tág értelemben Békéscsa­ba öntözött rétjeitől I kezdődően egészen Kétegyházáig húzódó legelőket és réteket jelent, me­lyet csak ritkán szakít meg az emberi kéz nyoma. Ami válto­zás itt van, az mind az utóbbi évtizedekben történt. A táj jelle­ge nagyjából ma is egybefüggő. ■A békéscsabai Lencsési úti la­kótelep házai a közel kilencven­éves ötözött rét egy részére tele­pültek. Innen a végtelenbe nyú­lik a kilátás az alvégi legelő, a szabadkígyósi, majd kétegyházi puszták felé. Végtelennek tűnő zöld rétek és puszták; a tér és idő végtelenségének illúzióját idézik, régvolt múltat és elérhe­tetlen jövőt; régi kultúrákat, háborítatlan természetet érzünk a tájon... Pedig jórészt kulturtáj, de rendezett és szép. Először az aradi vasútvonalat fektették a tájra, majd néhány vízlevezető csatornát ástak itt, de ezen a részen, elsősorban a pusztákon csak az utóbbi két év­tizedben szántottak á vetések alá pár száz holdat. Mindeneset­re a megmaradt — központi te­rület — régmúltat idéz ma is. A régészeti ásatások alapján tudjuk, hogy e területen már a rézkorban (időszámításunk előt­ti 3. évezredben!) emberi tele­pülés volt. A községtől DK-re a pusztán 14 dombból álló kurgán- mezőt láthatunk. Ősi népvándor­láskori temetkezések emlékhe­lyei ezek, őrhalmok, melyekről már csak madárféle vagy róka figyeli a tájat. A magyarság megtelepedésére ezen a pusztán a szabadkígyósi honfoglaláskori temetők adják az első bizonyí­tékot. A területen régi vízfolyások 50—70 centiméter mély medrei Filatéliai hírek A Magyar Posta előrejelzése szerint júliusban nem adnak ki bélyeget, ellenben augusztus hó­ban két évfordulóról Is megem­lékeznek. Augusztus 27-én lesz négyszáz esztendeje annak, hogy meghalt Tizianó Vecellio, a ve­lencei reneszánsz festészet leg­nagyobb mestere. Az évforduló alkalmából 4 forintos bélyeg ke­rül kiadásra. A bélyegen a mű­vész Flóra című alkotása látha­tó, amely a firenzei Uffizi tu­lajdona. A másik kiadás a mohá­csi ütközet 450 éves évfordulójá­ra kerül kiadásra. A szomorú esemény évfordulójára a Magyar Posta augusztusban egy 20.— fo­rintos blokk kiadásával emléke­zik meg. Az új kiadás Székely Bertalan remekművét, II. Lajos holttestének megtalálása című festményt ábrázolja eredeti szí­nekben. A keret Vertei József grafikusművész munkája, a blokkot az Állami Nyomda rasz­teres mélynyomással állítja elő. A megjelenés napján, augusztus 29-én Mohácson emlekbélyegzőt használ a posta. Továbbá augusz­tus 19-én a dániai Hafnia 76. ki­állítás emlékére megjelenik 3 bélyeget és szelvényt magában foglaló kisiv. A bélyegek névér­téke 3 Ft, tervező Cziglényi Ádám. Alkalmi bélyegzések július- és augusztusban: július 18—27-ig Abaliget, nemzetközi természet­barát találkozó, 24-én Szeged I. XX. nemzetközi maratoni futóver­seny., 24-től augusztus 21-ig Sze­ged I. Szegedi »Szabadtéri .Játé­kok, augusztus 14-én, 15-én és 29-én Dunakeszi alkalmi hivatal 50 éves a Dunakeszi Járműjaví­tó Üzem, 14-től 21-ig Nyírbátor nyírbátori zenei napok, 27-én Mezőkövesd. 150 éve született Kis Jankó Bori, 29-én Budapest 4. és Mohács 1. a mohácsi csata 450 éves évfordulója. Szeptem­ber 1-én Sarkad postaforgalmi szakközépiskola, 11-én és 12-én Budapest alkalmi hivatal (Vásár) kutya kiállítás. Vas Tibor kanyarognak, amelyek nagy ré­sze a tavaszi hónapok kivételével száraz, de egyes foltokban állan- dóan nedvesek, s ott buja mo­csári növényzet, él. Néhány évti­zeddel ezelőtt százával, ezrével költöttek itt a'sirályok, vadrécck, különféle szerkők és más mada­rak. Tavasszal és ősszel daru­szállás volt itt, és tízezres csa­patokban gomolygott a vadászat­kor megzavart vadliba. A kígyó- si gróf még sportrepülőgépről is vadászott rájuk, ami minden ne­hézsége és vakmerősége ellenére enyhén szólva nem volt sport­szerű. A pusztába települt őkígyós (1950-től Szabadkígyós) lélekszá- ma mindig kicsi volt, jóformán csak a kastély személyzete és a majorságban dolgozók éltek itt A nagyarányú fejlődés az utób­bi húsz év eredménye. Érdemes megnézni az Ybl Mik­lós tervezte gyönyörű vkastélyt, templomot és magtárt; a kas­tély körül elterülő —- országos értékű — arborétumot, amely természetvédelmi terület és kü­lön kis cikket áodemel! A pusztán a szikes vegetációk nagy változatosságával találkoz­hatunk, de legjellegzetesebb az ürmöspuszta, melyen ha járunk, összetört’ leveleinek kellemes ke­sernyés illata vesz körül bennün­ket. A sziki üröm és sziksaláta a jellemzői a gyeptársulásnak, de láthatjuk a sótűrő báránypa- réjt, vagy az erdőfoltok nedve­sebb tisztásain a mézpázsitot is. A kígyósi Nagyerdő valójában nem nagy. de egy jó részén az egykori erdős-puszta lepusztult, szép ligetes, fiatal erdőfoltjaival találkozunk, ami jelenlegi álla­potában is feltétlen védelmet ér dem el! A nedves talajú kisebb erdei tisztásokon magas növésű ecsetpázsit hullámzik a szélben; az erdők szélén pedig, ahol a szikesedő talajú nagyobb tisztá­sok belevesznek a pusztába, a kék virágú sziki lelleg él, amit a helybeliek vasvirágnak is ne­veznek — talán amiatt, hogy nagyon tartós a virágja víz nél­kül is. Nagyon szépek és értéke­sek az ősszel virágzó réti- és sziki-őszirózsás tisztások is. Egv ilyen kis cikk terjedelmében szinte lehetetlen leírni mindazt a szépséget, állattani és növény­tani értéket, amit e terület is nyújt látogatóinak az év bármely időszakában. Ha családi, vagy baráti kirán­dulásra indulunk, különösen is­kolás gyerekekkel, vigyünk ma­gunkkal képes növényhatározót, sőt ha tehetjük akkor távcsövet is a madarak és esetleg egyéb állatok megfigyeléséhez — így jobban megismerhetjük ottho­nunk környezetét. Réthy Zfigmond 8 békés megyei NMJSAG # 1fm. JÚLIUS 24

Next

/
Thumbnails
Contents