Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

A* Sssiefegás ©rsámény©ként ‘•sas»« 106 milliós városfejlesztési beruházás valósul meg Gyulán A tanácstörvény a korábbiak­nál kedvezőbb feltételeket te­remtett a tanácsok és a terü­letükön levő szervek együttmű­ködésének sok irányú fejleszté­séhez. Gyula város Tanácsa és a Végrehajtó Bizottsága is nagy figyelemmel munkálkodik a gazdasági együttműködés for­mai és tartalmi gazdagításán és a koordinációs lehetőségek to­vábbi feltárásán. Gyulán, a negyedik ötéves terv időszakában széles körben bontakozott ki az együttműkö­dés, amellyel sok fontos felada­tot sikerült a város vezetőinek terven felül megvalósítani. Az elmúlt tervciklusban a városi tanács 27 1 beruházási feladat megvalósításához vett át külön­böző összeget, ezeket sajátjával kiegészítette, s így vált lehető­vé, 72,5 millió forintból a több mint 106 millió forint értékű beruházás. A koordináció szükségességé­ről, a további lehetőségekről beszélgettünk dr. Takács Lő- rinecel, Gyula város tanácselnö­kével. — A város lakossága külön­böző fórumokon már tájékozó­dott a tanács középtávú fejlesz­tési tervéről, ami jelentős elő­rehaladást biztosít a város to­vábbfejlesztéséhez. Ám a ked­vező fejlesztési lehetőségek mellett i'gen sok az olyan meg­oldásra érett, jogos és megala­pozott igény, melynek kielégí­tése — anyagi eszközök hiányá­ban — úgy tűnik, ebben a terv­időszakban nem biztosítható. Ám régen ismert a gyulaiak városszeretetén alapuló áldo­zatkészség. így adódott a gon­dolat, hogy a hagyományoknak megfelelően ezúttal is segítsé­gért forduljunk a dolgozókhoz, üzemekhez, szövetkezetekhez, intézményekhez. — Melyek azok a létesítmé­nyek, amelyeknek megvalósí­tását koordinációban terve­zik? — A koordinációban terve­zett létesítmények jegyzékét a tanács vb fogadta el. Ebben 17 olyán célt jelölt meg. amely ta­nácsi szervezéssel, saját és át­vett pénzzel valósulhat meg. Ezek értéke megközelíti a 100 millió forintot s ebből mintegy kétharmados arányú a koordi­nált összeg. Nyolc feladat megvalósításá­hoz a tanács ad át mintegy 40 millió forintot a vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézmé­nyeknek, és ebből is mintegy 100 millió* beruházási érték valósul meg. Mindezeken túl 6 olyan további feladatat kíván­nak társadalmi munkában el­végezni, amelynek értéke meg­közelíti a 6 millió forintot. Mindezeket a közületek, tehát ebben nem szerepel a lakos­ság egyéni munkafelajánlása. Ezeken felül még 8—10 olyan jogosnak mondható igény van, amelyeknek kielégítése még ilyen úton sem valósítható meg ebben a tervciklusban. — Mondana néhány fonto­sabb létesítményt, amely ilyen összeíogással valósul meg? .— Ilyen például a bölcsőde, az óvoda és az iskola bővítése, vagy a tanmedence építése, de említhetném a tanyavillamosí­tást is, amit a vb fontosnak ítélt meg annak ellenére, hogy az síám szerint a város lakos­ságának elenyészően kicsiny ré­szét érinti. Szélesebb körét érin­ti a lakosságnak'a fedett piac létesítése s ezért a termelő és forgalmazó vállalatok, valamint a szövetkezetek is támogatják a tanács ez irányú törekvését. Az utóbbi években sok gondot okozott nemcsak a város lakos­ságának, a vezetőknek is a vá­rosunkat sújtó belvíz. A sürgős belvízrendezés fokozott bizton­ságot nyújt. Ennek mégvalósí- tásában a vállalatok és lakos­ság széles körű összefogása je­lentős segítség. — Milyen eredményeket vár a koordinációtól? — Megértést, jó együttműkö­dést és mindezek következté­ben — és nem utolsósorban — jelentős politikai és gazdasági eredményt. Az optimizmusra feljogosít a város lakosságának jó politikai hangulata, közér­zete, a dolgozók és gazdasági vezetők városszeretete, a társa­dalmi szervek segítő politikai szervező munkája. Béla Ottó Most kiugrott a kisasszony iga­zi jelleme. Elég! Ha nem néz­ném, hogy nő vagy... — Azért csak nézd inkább, jó? Megkérnélek! — szólalt meg az ajtófélfának dülleszkedő Gvuszi. Már régóta ott, állt, egyikőjük sem vette észre. Megfogta Irénke karját. — Kedvesem, kérdezze meg, mit üzent. Üzen, üzenni... Irénke lázasan kutatott emlékezetében, közben Joli kívánságára megkérdezte: mi a legszembetűnőbb különb­ség az itteni és az ottani élet között, — Különbség? — Foster nem tudta, hamarjában mijt mond­jon. A feleségéhez hajolt. Az asszony készen volt a válasz­szák — Ő, különbség. Sok. — Mégis. — Hát például, valahogy köz­vetlenebbek az emberek itt. — Mosolyogva hozzátette: — Ért­sük meg egymást: nem udvaria­sabbak, közvetlenebbek. Ez utób­bi több, szerintem. Irénke fordította, az üzen, üzen­ni csak nem jutott eszébe. # Tavaly Klári beszámolt róla. hogy végre kezdenek egyenesbe jönni. Miskának sikerült egyik textilgj^írban elhelyezkednie a szakmájában, s ő egy autótípiaí klisékészitő vállalatnál könyve­lő. Sainos még mindig nem tud­ja a nyelvel, eléggé ahhoz, hogy a diplomája nosztrifikáltatására gondolhatna, de erről nem mond ,le, ő nem az egyetemi végzettség miatt szerezte az oklevelét. Ha tíz évig kell tanfolyamra járnia, akkor sem mond le róla, hogy valaha még taníthasson. És: „A vállalatnál nagyon rendesek, jó­barátságban vagyok mindenki­vel. (Persze ezalatt ne értsetek otthoni értelemben vett barát­ságot.)” Igen, most értette még tulajdonkénen ennek a záróje­les megjegyzésnek az igazi ér­telmét. Pontosan emlékezett a zárójelre, mindenre, sokszor el­olvasta Klári leveleit. — Kérdezze meg már, legyen szíves, mit üzentek. Üzentek-e valamit — mondta újra a ma­ma. Irénke szégyelte volna beval­lani, hogy egyszerűen nem jut eszébe, nem tudja megkérdezni. — Mindjárt — felelte. — Az például — folytatta Fosterné — nálunk elképzelhe­tetlen, hogy egyik férfi megcsó­kolja a másikat, akármilyen jó barátságban is legyenek. De a közvetlenségnek nemcsak ilyen külső megnyilvánulásaira gondo­lok... — Igen. közben hátulról ledö­fik egymást — morogta a nagy­bácsi. — Kérdezze meg tőlük, Irénke, tudják-e, mi az a társ­bérlet. , (Folytatjuk; Sokrétű szociális munka Békésszentaodráson A szociális gondoskodásnak igen sok formája van, ezt bőví. tik, gazdagítják a tanács dolgo. zói és a társadalmi aktívák is Békésszentandráson. A nagy. községi tanács vb július 21-én megtartott ülésén tárgyalta a je. leni égi helyzetet, s az elmúlt év eredményeit. A nagyközség­ben 19-en vannak, akik rendsze. rés segélyben részesülnek, s ez év januárjától már havi 810 fo. rintot utalnak ki minden segé­lyezett részére a korábbi 760 fo. rint helyett. Ezenkívül rendkí­vüli szociális segélyben részesí. tik azokat, akik átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerül­nek, s emiatt létfenntartásuk veszélyeztetve van, ezek főleg idős, egyedülálló, beteg embe­rek. Az elmúlt évben ilyen cél. ra 13 ezer forint állt a helyi ta_ náes rendelkezésére, s átlagosan 4—500 forintot fizettek ki egy­szeri, rendkívüli szociális se­gély címén a rászorultaknak. Összesen 27-en részesültek ilyen segítségben. Ebben az évben 12 ezer forintot fordítanak hasonló célra. Gondoskodnak szociális ottho. ni elhelyezésekről, a vakok személyi járadékának kiutalása, ról, katonai családi segélyben részesítenek fiatal, gyermekes családokat. Az elmúlt évben hárman, az idén ketten kaptak ilyen segítséget. A házi szociális gondoskodás is egyik fontos feladat, melyet- Gugolya Pétemé gondozónő lát el nagy odaadással. Jelenleg hét idős beteg embert gondoz. En­nek egyik része az, hogy a ház körüli munkát elvégzi, ezenkí­vül gondoskodik a gyógyszerei, látásról is. A szociális gondoskodás egyik formája az öregek napközi ott­honában való elhelyezés. Bé­késszentandráson jelenleg 4(í személyt befogadó öregek nap­közi otthona működik, sajnos azonban az utóbbi időben csők. kent a létszám. Mivel változott a térítési díj. kevesebben veszik igénybe ezt a szolgáltatást. (Veress Erzsi felvétele) MUNKÁSPORTRÉ 1, A molnár Úttörő képzőművész­szaktábor Orosházán Az orosházi Petőfi Művelődési Központ második alkalommal rendez Gyopároson úttörő kép­zőművész-szaktábort. A járás es a város iskoláiból benevezett pajtások szakemberek vezetésé, vei ismerkednek a festészet, szobrászat és kerámiázás alap­jaival. Műalkotásokat elemez­nek, művészegyéniségek életével, stílusirányzatokkal ismerked. nek, felhívják a gyerekek fi­gyelmét az aktív alkotó munká­ban rejlő szépségekre. A pajtá­sok július 31-ig élnek a tábor­ban, ahol ízlésüket, látáskultú- rájukat gyakorlati feladatok megoldásával fejlesztik a tábor vézetői. Gádoroson és Nagykopáncson is véget ért az aratás Szerdán, július 21-én este be. fejezte az aratást a gádorosi No. Tsz. A közös gazdaság 1370 hektár kalászos gabona tér. mését takarította be ezen a nyá­ron. Júliüs 21-én vágták le az utol. só táblákról a búzát a nagyko­páncs! Kossuth Termelőszövet­kezetben is, ahol az idén hatszáz hektáron termesztettek kenyér, gabonát. A két termelőszövetkezet kombájnjai tegnap óta a szom. széd községek mezőgazdasági üzemeiben segítik a betakarí­tást. „Virtustánc" a benzin körül Horogra került a medgyesegyházi „olajsejk’ M^dgyesegyházán nem min­dennapi dolog történt. Megol­dották a benzinválságot, még­pedig alaposan. Az ottani ÁFÉSZ új osztályvezetője és egy cukrászból lett sofőr ugyanis rájött, miként lehet ■üzemanyagot úgy lopni, hogy az senkinek se hiányozzon. A társadalmi tulajdonban különö­sen nagy kárt okozó s bűnszö­vetségben elkövetett lopás és or­gazdaság bűntettére a békéscsa­bai városi rendőrkapitányság derített fényt. Hdjcska Mihály 1973-ban még csak a medgyesegyházi ÁFÉSZ benzinkijtjanak vezetője volt. Ekkor kereste fel régi ismerőse, Jánossi Endre, az ÁFOR gép­kocsivezetője. Megbeszélték a feketefuvarokat. A nagyszerű ötletnek egyszerű 'volt a végre­hajtása. Jánossi háromszáz­négyszáz literrel többet töltött a tartálykocsiiába a békéscsa­bai ÁFOR-kirendeltségnél, mint* amennyi a fuvarlevélen szerepelt. Senki sem ellenőriz­te, hát megtehette. Szorgalma­san és pontosan dolgoztak min'd a ketten. Természetesen a saját zsebükre. Hojcska bámulatra méltó buzgalommal jókora sum­mát csipkedett össze. És hogy fáradságát legyen hol kipihen­nie, Békésszentándráson vásá­rolt egy víkendtelket, meg egy gépkocsit. Csák egyet, nehogy foltot ejtsen a lelkiismeretén. Szellemi kiválóságára a felette­sei is felfigyeltek. Kiemelték, főosztályvezetővé tették. Ezen­túl ő oktatta az ÁFÉSZ dolgo­zóit nemes cselekedetekre. Volt hozzá ereje, egyszer sem pirult el. A benzinkút vezetékét át­passzolta feleségének, akihez Holecz Jánosné is társult. A je­lentősebb pénzügyeket azonban továbbra is ő intézte. És János­si ? Hangyát megszégyenítő szor­galommal szállította a lopott üzemanyagot, többször egész tartálykocsival tulajdonított el. A pénzt felezték. Jánossi idő­közben íelruccant Pestre, s mint egy valóságos olajsejk élte ott a világát. A békéscsabai és az orosházi ÁFOR-kirendellségnél a „buliról” mások is tudtak. Né- hányan, ha pénzszűkében vol­tak, ők is beszálltak s így több- százezer liter üzemanyaggal ká­rosították meg a társadalmi tu­lajdont. Április közepén tartóz­tatta le a rendőrség Jánossi Endrét. Éppen aznap 14 ezer liter benzint adott át Hojcská- nénak. Az érte járó pénz egy részét a pilótaülésen talállak meg a rendőrök. Most jön a bökkenő. A lopott benzin senkinek sem hiányzott. Valóságos csoda, amikor az egész világ nyakig ül az olaj­válságban. Az ÁFOR-nál évente mintegy 500 tonna a káló. Eny- nyit lehet elfolyatni. De ők — a tolvajok és az orgazdák — minden cseppre vigyáztak, sem­mit sem csurgattak el,, inkább az esészet ellopták. S tudták, mi illő, mi illetlen. Csak ott lop. tak, ahol lehetett. Nehogy szemrehányás érje őket, hogy telhetetlenek. Erről azonban hamarosan a bíróság fog dönteni. (Serédí)

Next

/
Thumbnails
Contents