Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
Fél marék búza... A határjárás már a vége felé ] közelgett, amikor Muzslai -János, | a mezőberényi Aranykalász Tsz j közgazdasági elnökhelyettese bemutatta Károlyi Györgyöt. Nyugdíjas találkozó révén, a dolgos napok utáni pihenéssel kezdődött beszélgetésünk. Már első szavai, erőtől duzzadó temperamentuma gondolatban lépésváltásra sarkallt. Olyan 60—6ő évesnek néztem, tartása, mozgása alapján, mosolygós, bájos felesége oldalán. Csak akkor lepődtem meg, amikor kimondta a 77 évet. Károlyi György 77 évesen is aktívan vezeti a tsz szociális bizottságát. — Mi a titka az ilyen szénen egybeszabott életnek? — fordul- 1 tam hozzá érdeklődéssel. — A munka( — válaszolta jókedvűen —, engem az éltet, amit itt lát — mutatott körbe. A tsz központi telepén lega- 1 lább 350—100 idős ember nézte. ! csodálta meg a gabonaszárítót, I melyről Fazekas István műszaki I vezető magyarázta, hogy órán- i ként 15 tonnát eresztenek át raj- [ ta. t Az idős embereket szállító hat I autóbusz egyikén-másikán már j nyomták a kürtöt. Beszállásra ! szólítottak. Az öregek sietve lép- ! kedtek a búzagarmada mellett, I s bele-bele markoltak. Ki a zsebkendő sarkába, ki pedig pa- j pírszalvétába rakott egy fél ma- i rokra valót. Az egyik fejkendős ■ asszony az éppen olt elhaladó Ficzere János tsz-elnökhöz fordult: — Ezt a fél marék búzát szeretném elvinni, megmutatnám az uramnak, milyen szép. Le- het-e? — Tessék csak vinni. Erzsi né- j ni, de azt is mondja meg a fér- I jének, hogy a herényi föld ilyen i szép búzát, meg ilyen jó búzát, mint az idén, eddig még egyszer sem termett. — Köszönöm, fiam. Több nyugdíjas búzakalászt tartott a kezében. A homoki ugaron, meg a kettőskúti határban szedték, ahol a kombájnosok vasárnap a mozdulatlan hőségben arattak. Nem tudom, hogy a kombájn vezetőfülkéjében hány fok lehetett? Olyan 50—60 fok körüli. Wágner Antal, a portól alig látszott. Akkor délelőtt, pocsékul pbroltak a gépek. Olyan ékszíjfélét tartott a vállán, s ahogy megállt a teherkocsi, istentelenül káromkodott. * A 3 ezres szíj helyett 3050 milliméterest hoztak, a kalászvisszahor- dó szerkezethez. •— Ezt legfeljebb csak egyszer lehet megspanolríi, azután eldobhatjuk. — Nincs más, csak ilyen — nyugtatta Nagy Gábor kerületi agronómus. — Hogy-hogy nincs más’ Ha egyszer csinálják, miért nem lehet a 3 ezres, háromezres? Miért hosszabb 50 midivel. Tőlünk jó munkát, szép munkát követelnek, de miért csak tőlünk? — Bezzeg 15 évvel ezelőtt nem volt ilyen gondunk. Akkor kézzel húztuk a kaszát, az. asz- szonyok szedték a markot. Erről ami most van, még álmodni sem mertünk — mondta az öreg Károlyi. Zajlik az élet. A kombájnosok a gépek jó alkatrészellátásáért szólnak. Mennyivel másabbak ezek a gondok a 15 évvel ezelőttinél. Ezek az apróbb kit'akadá- sok annyira piciny pontjai az idei betakarításnak, hogy róluk szinte szólni sem érdemes. Hogy mégis ide hoztuk, annak csak egy magyarázata van: a fejlődést, a változást szerettük volna felvillantani. A mezőberényi Aranykalász Tsz kombájnjaival immár a második hete járják a búzatáblákat. A 14 közül „medvét” még csak kettő fogott. Az egyik tanya helyén tekeredett a forgó részekre a zöld szalma, — a medve — gyökérmaradványokkal. Ezt három órán át szedegették, fejtették lefele, a másikkal pedig a gépműhelybe kellett menni vasárnap délelőtt, pontosan az öregek határszemléje idején. Ott még valami tört is, szakadt is. A többi gépet megállás nélkül hajtották. Ömlött a szem a szérűre. Vécsey Dániel termelési elnökhelyéttes szerint július 19- ig annyi búzát takarítanak be, mint amennyi tavaly összesen termett. Most az aratás felénél tartanak. ■Legalább félezer nevet kellett volna feljegyezni, az idős emberektől nyilatkozatot kérni arról, hogy érdemes volt-e az utóbbi 25—30 évet a közős ügy, a szövetkezet szolgálatába állítaniuk? Hadd idézzem Braun Mihály nyugdíjas szavait: „Érdemes volt, de nem elég korán kezdtük. Rajtunk mit könnyítettek ezek a gépek? Semmit. Ezek csak most könnyítenek. Tele is vagyunk fiatalokkal. Most 30 kombá.inos csinálja azt, amit mi feleségeinkkel, gyerekeinkkel 3 ezren. Való igaz. A mezőberényi Aranykalász Tsz-t 3 ezer dolgozó alapozta meg. Az idős emberek kitartó munkáját ez.ekkel a szavakkal méltatta Varnyú Sándor párttitkár: — A mi szüléink kitartó munkája nélkül nem juthattunk volna el a mába. Köszönjük, hogy a jövőt, a ma építését akkor vállalták. Dupsi Károly A falugyűlés és a tanácsülés is döntött Gyulavári húsz egyesülni Gyulával (Folytatás az 1. oldalról) se megfelel a párt XI. kongresz- szusa határozatainak. A pártbizottság kifejezésre juttatja, hogy a község az elmúlt évtizedekben ! dinamikusan és ütemesen fejlődött. A község kommunális el- [ látásában magas szintet ért el és , bízik a további fejlődésben. A I vita alapján a pártbizottság j megfelelő felelősséggel tárgyalta a község további fejlődési lehe- ) tőségét, amelyet a várossal történő egyesítéssel lehet elérni. A községi pártbizottság állás- .foglalása az, hogy egyetért a Gyula város és Gyulavári község egyesítésével és ajánlja a község pártalapszervezeteinek, kommunistáinak, állami, gazdasági, társadalmi szerveknek, a község dolgozóinak, hogy támogassák a pártbizottság állásfoglalását”. Az előterjesztés után széles körű vita bontakozott ki. .Szabc János, Guti András, Szabó András, Darvast János, Szabó Sán- dorn-i, Hajdú János, Kovács Jó zsefntL Rausz Károly, dr. Per jé- si Klára sok kérdést tett fel a jövővel kapcsolatban. Egymás után záporoztak a kérdések, amelyekben központi helyet foglalt el, hogy eléri-e a vezetékes víz meg a gáz Gyulavárit, marad-e tanácsi kirendeltség a községben, amely — ha létrejön a „házasság” — Gyulavári kerületként működik majd, nem kell-e minden ügyes-bajos dologgal a városi tanácshoz szaladgálni és ki tudná sorolni a se szeri, se száma aggályoskodó, de jogos kérdéseket. Novak Mátyás úgy is. mint a járási hivatal elnök* és úgy is mint gyulavári lakos megnyugtatta a kétkedőket. hogy a hivatalos ügyek intézésében sem jelent hátrányt az egyesülés. Ezt hangsúlyozta többek között Kovács Lajos is, az MSZMP gyulai városi bizottságának titkára, aki emellett elmondotta, hogy a két település már eddig is jól kiegészítette egymás tevékenységét s' ez a jövőben még inkább így lesz. Kém lesz teljesen gond nélküli ez az egyesülés. A problémákat majd együttesen menetközben kell megoldani és akkor ez kölcsönösen hasznos lesz mindkét fél számára. Kérte mindazokat, akik eddig is okos szóval, tenniaka- rással segítették Gyulaváriban a községpolitikát, ezután is tevékenyen szóljanak majd bele a nagyobb közösség ügyeibe. Dr. Takács Lőrinc, Gyula város Tanácsának elnöke annak a véleményének adott hangot felszólalásában. hogy a területfejlesztést a társadalmi fejlődés hozta magával, nem ezzel kezdődött és nem is itt fejeződik be. A városi tanács végrehajtó bizottsága nagy felelősséggel javasolja majd a július 26-ra ösz- szehivandó városi tanácsülésnek az egyesülés elfogadását, Hangsúlyozta, hogy az egyesülés feltétlenül fejlődést kell hogy jey- lentsen Gyulavárinak. A levezető elnök szavazásra tette fel az egyesülési javaslatot. A válasz egységes igen volt. Tegnap, hétfőn reggel Gyulaváriban a párt községi bizottsága tartott először ülést, ahol a részvevők egyhangúan elfogadták az egyesülésre tett javaslatot. Ezt követően az erre a délelőttre összehívott községi tanácsülés elé terjesztették a párt- bizottság határozatát a két település egyesülésére. A íapácfe ülés munkájában részt vett Arany Tóth Lajos, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára, dr. Takács Lőrinc, Novák Mátyás, a városi, illetve a járási tanács elnöke és Sebesi Lászióné országgyűlési képviselő. Sarkadi Gábor, a községi tanács elnöke ismertette a jelenlevőkkel a rendkívüli tanácsülés egyetlen napirendi pontját, Tájékoztatójában elmondotta, a két település között nem ú.i keletű az egyesülés gondolata. A két tanács már nyolc évvel ezelőtt közös rendezési tervet készíttetett. Ezt követően beszámolt arról, hogy a falugyűléseken, tanácstagi tájékoztatáson és egyéb rendezvényen 3 274 szavazásra jogosult közül 2 661 mondott igent. A hozzászólások során tizenöten mondták el véleményüket az egyesüléssel kapcsolatban. Érződött valamennyi felszólalásban, hogy ebben a nagy jelentőségű kérdésben nem lehet figyelmen kívül hagyni az érzelmi kötődéseket. Mindenesetre valamennyien felülemelkedtek személyes érdekeiken és amikor a tanácselnök a javaslatot szavazásra bocsátolta, tartózkodás és ellenszavazat nélküli Igysé- ges állásfoglalás született a két település egyesüléséről. Szóba került az is, amennyiben jövőre megtartják a tanácsválasztásokat, ügy attól az időtől, ha nem, 1977. január 1-től egyesül a két település. Ezt azonban előzőleg a megyei ta- n-'-.snaV majd a Miniszterta nácsnak i éli szentesítenie. Béla Olló Az élet minden területén 4 fegyelmezetlenség olyan, mint a ragály: ha valahol kicsit engednek — olyasmiből persze, amiből nem lenne szabad —. mint a fertőzés, gyorsan elterjed. A kis engedékenységekből lesznek a nagy elnézések és a munkamorál általános lazulása. Az ilyen helyeken aztán ismét rendet teremteni — még szigorúsággal is — meglehetősen nehéz, hiszen az emberek „megszokják” a lazaságot is. Éppen ezért nemcsak nép- gazdasági károk származhatnak a fegyelmezetlenségből, de sokkal súlyosabb az a morális kár, ami az emberekben keletkezik. Pedig az emberek nagy többsége szereti és kívánja a rendet. Elenyésző azok száma, akik szertelenek, lazítanak, lógnak. Am — amint említettük — számuk igen megnövekedhet, ha terjedni hagyjuk a fegyelmezetlenséget Ma azt mondhatjuk, hogy egyik legnagyobb tartalékunk a fegyelmezettebb munkában keresendő. S ehhez nem kell még új befektetés sem, csupán rend kell és követelmény! Az utóbbi időben azonban, úgy tűnik, egyesek azt gondolják, a fegyelmezettebb munka követelménye csak. a fizikai munkásokra vonatkozik. Igaz, ők vannak legszámosabban, és a munkások munkamoráljától függ a társadalom munkamorálja is. De éppen a munkások többsége ad példát — .fáradhatatlan, becsületes munkával — öntudatból, fegyelmezettségből. És ez az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a kevés fegyelmezetlen ember is belátással éljen és általános munkamorál-javulás következzék be. Nem lehet azonban olyan munkamegosztás, hogy a gyári szalagnál teljes fegyelmet követelünk, az irányítok posztján pedig nem. Vagy a gyári munkástól példaadást várunk, miközben, mondjuk az orvosi rendelőintézetekben késve kezdik a munkát. Megrójuk az útépítőket — akiket mindenki lát —, hogy túl sokat támaszkodnak a lapátnyélre, miközben egyes hivatalokban traccsolnak, boltokban csoportba verődve álldogálnak az eladók, vagy az intézményekben munkaidőben névna- póznak. f elháborodni nem nehéz az ilyen jelenségek láttán, de akik felháborodnak, sokszor maguk is fegyelmezetlenek saját munkahelyükön. Ezért mondjuk, hogy a munkafegyelem általános követelmény mindenki számára. A fegyelmezetlenség egyébként nemcsak a munkaidő rossz , kihasználásával nyilvánul meg. Ahol az időt — ahogy mondani szokták — „lopják”, ott máshoz is hozzányúlnak. Ezért a vállalati belső ellenőrzést, a művezetést is szigorítani szükséges. Különben nem fordulhat elő olyan eset, hogy billenőtartályos teherkocsik munkaidő alatt, fuvaronként kétszáz forintjával, töltelék földet hordanak — magánosok kiskertjébe. Nem mondom, nem rossz üzlet: két óra alatt tizenkét kocsi, egyenlő kétezer négyszáz forinttal. Egyetlen műszak alatt! Milyen lehet az a norma — és ellenőrzés —, amibe ez is belefér? 4 ^m a fegyelmezett munkának legalább három előfeltétele van: az értelmes, jói megszervezett munkafeltételek, a rendszeres ellenőrzés, s végül a szüntelen politikai nevelés, Ha ezek közül csak egy is hiányzik, npm lehet hatékony a munka. Ha csak az utóbbival törődünk, az emberek szemében szüntelen kérlelésnek, „imádkozásnak” tűnik, különösen, ha talán épp azért nem dolgoznak, mert hiányosak a munkafeltételek. Ha rendben vannak a munkafeltételek, a munkafolyamat állandó kísérőiéként bele kell építeni a folyamat és a folyamatban részt vevők tevékenységének szervezett ellenőrzését és így tovább. A szocialista brigádokban — de a brigádokon kívül is —, ezrek, tízezrek tevékenykednek, akiknek életformájává vált a fegyelmezett munka. A munka- elemzések során azonban kiderült, hogy még ezek tevékenységében is rejlenek tartalékok, növelni lehetne a hatékonyságot is. Nem a munkaintenzitás fokozásával, hanem a hatékonyság más tartalékainak feltárásával. A szocialista munkaverseny- mozgalom vállalásai között sok nagyszerű példa akad ebben a vonatkozásban. Hát még menynyivel többet remélhetnénk abból, ha a fegyelmezetlen kisebbség munkáját tudnók szervezettebbé, elenőrzöttebbé tenni, ha öntudatukat az egészséges mun- kásöntudat szintjéhez tudnánk közelíteni. mm Iüdébből látható, hogy a fe- iw/i gyelmezettebbb munka igénye mindenkinek leladja a leckét: beosztottnak és irányítónak egyaránt. És nemcsak a munkással szemben állít követelményeket. Általános társadalmi igény, hogy az élet minden területén előbbre lépjünk, a nagyobb szervezettség, a fegyelmezettebb munka meghonosításával. Rá ez Lajos Mii igyunk a kánikulában? A meleg hónapokban kívána- os folyadékfogyasztásról kért elvilágosítást az MTI munka- ársa dr. Dworschák Ernőtől, az >rszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztály- 'eaetőjétől. — A gyümölcslevek, az üdt- ők, valamint a kalóriaszegény idítő italok előnye nyilvánvaló i .különböző alkoholtartalmú fo- yadékokkal szemben. Amíg a szeszes italok tompítják a szel- emi működést, s fokozzák a nelegérzést, továbbá az alkoho- .os erjesztés hatására sok létfontosságú vitamint lebontanak, a szervezetben, addig a fogyasz- ásra elsősorban ajánlható gyű- | .nölcsltivtík gazdagok vitaminokban. Elsősorban C- és B-vitami- nokat, ásványi sókat, nyomelemeket, továbbá a szívizom működését, valamint a vérkeringést kedvezően befolyásoló makró- elemeket — káliumokat, magnéziumot — tartalmaznak. A 10—15 százalékos cukortartalmú gyümölcslevekkel szemben a hízásra hajlamos emberek is bátran fogyaszthatják az üdítő italokat. A Traubisoda és a különböző Cola-féleségek mellett felhívjuk a figyelmet a különböző Márka-készítményekre. 3 mrm.tú- Hm, JÜLltJS 20.
