Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-06 / 133. szám
% Magyar tájház Békésen 1977 őszén avatják — A társadalmi munkások máris jelentkeztek '***■■ ....... F elhívás A* üttöröcs apátokhoz Kisdobosok! ÜttördkJ Pajtások! 0 A VII. ország», úttdrő találkozóról küldjük felhívásunkat — az Üttörő- szovetség 30. születésnapját ünnepid valamennyi úttörőcsapatnak. Mi, az úttörőcsapatok küldöttel, a VH- országos úttörő találkozó résztvevői a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsa megbízásából meghirdetjük az „Együtt—egymásért!” mozgalmat. Ojabb úttörőtettekre, a jubileumi é\ szép eredményeinek folytatására, közös cselekvésre szólítunk benneteket. Mozgalmunk legfőbb célja, hogy légien minden úttörőnek és kisdobosnak olyan vállalása, megbízatása. melynek teljesítésével a közösség életét szebbé teszi, s melyben saját örömét is megtalálja. Pajtások! V égezzük el becsülettel az egymásért, a közösségért, önként vállalt feladatokat. Keressük é, találjuk meg az alkalmat, hogy csapatunk, iskolánk, lakóhelyünk — szocialista hazánk két kezünk nyomón is gazdagodjék. V álasszuk példaképül korunk hőseit — a kommunistákat, ismerjük meg a haladó népek küzdelmét, ösz- szefogását — a boldogabb jelenért, s a még szebb holnapért. vállaljatok nagyobb felelősséget egymásért az iskolában, a tanulásban és a munkában. Töltsük el hasznosan a szabad időt: művelődjünk, sportoljunk, szórakozzunk együtt! Együtt — egymásért végzett úttörőtettekre hívunk valamennyiötöket. Őrsök! Rajok! Csapatok! Közösem küzdjetek minden nemes eél eléréséért! Segítsétek a kisebbeket, a gyengébbeket, a lemaradókat! Erősítsétek tovább a barátságot az ifjúkommunistákkal, a szocialista brigádokkal, a pártoló tagokkal. A jubileumi úttörőnyár propram- Ját tegyétek emlékezetessé sok közös kirándulással, sporttal, játékkal, A táborokban készüljetek az új úttörőévre. Úttörőtanácsok! A csapatvezetőség segítségével készítsétek cl a saját csapatotoknak szóló felhívást. Határozzátok meg az „Együtt—egy méláért!” mozgalomba jelentkezés helyi feltételeit, a benevezés határidejét és módját. A felhívás elkészítésében segít a Pajtás és az Őrsvezető. Pajtások! Folytassátok * Jubileumi úttörő- évet együtt, egymásért — kisdobosok, úttörők, KISZ-esck és felnőttek —, hogy erősödjék a hazánkban. a szocialista országokban és az egész világon a pionírbarátság, a dolgozó emberek együttműködése, szolidaritása a békéért, a barátságért — együtt, egymásért. Budapest, 1976. június 5, MAGYAR ÜTTÖRŐK SZÖVETSÉGE ORSZÁGOS TANACSA A VII. ORSZÁGOS ÜTTÖRÖtaí.Alkozo résztvevői Januárban volt beszélgető, partnerünk Vámos László, a békési Városi Tanács elnökhelyettese. Több jelentős dolog is szóba került azon a beszélgetésen, első-1 sorban a három város: Békés-1 csaba, Gyula és Békés alakulóformálódó kapcsolatáról, szellemi-anyagi szövetkezéseiről, a közösen hasznosítható lehetőségek számbavételéről. Nem véletlenül látogattunk tehát Békésre, és az sem véletlen, hogy a három város közül a legkisebb és a legfiatalabb elnökhelyettese kapott szót, hiszen a kapcsolatok bővülése elsősorban Békés számára jelenthet sokat: bár az is jelentős, amivel a békésiek járulhatnak hozzá Békéscsaba, Gyula kulturális életéhez, hogy ezúttal csak ezt említsük. Ebben a beszélgetésben hangzott el a következő: „Megvásároljuk a Durkó utca 8. számú, az 1800-as évek második harmadában épült parasztházat, és bérén_ dezzük a korabeli életmódot tükröző bútorokkal, eszközökkel. Ilyen még nincs a megyében, csak a csabai^ a szarvasi és a j tótkomlósi szlovák tájház. a békésivel teljesebb lesz a kép.” Fél év után újból Vámos László tanácselnök-helyettesé' a szó. — Amikor az Országos Műemléki Felügyelőség felmérte Békésein a műemlék-jellegű épületeket, a Durkó utca 8. számú házról is megállapították, hogy tisztán és jellegzetesen őrzi a békési, az evidéki magyar parasztporta vonásait. Amikor a magyar tájbáz gondolata először elhangzott, mi is ezt a házat választottuk. A ház állaga megfelelő, és az eredeti állapothoz képest csak annyit változott, hogv tulajdonosaik jó idővel ezelőtt beüvegezték a verandáját. Nagyobb változások csak az épületen belül tapasztalhatók, ezeket azonban megszüntetjük, ha sor kerül a ház rendbehozatalára, a tájház berendezésére. A házvétel folyamatban van. és a békési ' múzeum ötödik 5 éves tervében szerepel, hogy jövőre, tehát 1977 őszén átadjuk a nagyközönségnek a békési magyar tájházat. Sokoldalú segítséget kaptunk | már eddig is a terv megvalósító sához. Legutóbb a megyei tanács szavazott meg 300 ezer forintot, ezt még mintegy félmillióval kell kiegészítenünk. A berendezés részben már adott, múzeumunk magyar parasztszobája lesz a tájházban bemutatott gyűjtemény alapja. Amikor Békésen megalakult a Magyar Mezőgazdasági Múzeum békési baráti köre, p múzeumbarátok elhatározták, hogy a leg- i különbözőbb módon támogatják] a tájház anyagának gyűjtését, a! magyar paraszti életre jellemző néprajzi tárgyak felderítését, majd rendszerezését is. — Kiegészíthetem ezt még azzal, hogy a mezőgazdasági múzeum anyagi támogatást ad a gyűjtéshez, egyszóval a kapott pénzt tárgyak vásárlására fordítjuk. Ez segíti a tájhoz méltó berendezését, ugyanakkor azonban a város tanulóifjúságának szorgalmas segítségére is számítunk. A Durkó utcai ház (képünk) tájházzá alakítása és berendezése után méltó módon csatlakozik a már meglevőkhöz, és teszi teljesebbé a képet, melyet a békési tájra érkezők az itt lakó emberek múltjáról, szokásairól megtudhatnak. Tehát közérdek, közös ügy a békési magyar táj- ház.- — Mindenki így tartja. Már most nyilvánvaló, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek Fábián István felvétele építőbrigádjai társadalmi munkában végzik el a szükséges alakításokat, a belső tér eredetivé formálását, de sok szép feladat vár — mint említettem volt — a tanulóifjúságra és az üzemek dolgozóira^- is. Külön tetemes költséget vállal a város azzal, hogy a Csabai utcából a Durkó utcai házig gépkocsikkal járható bekötő utat építünk. Nem tartozik szorosan a tájházhoz, mégis megemlítem: már foglalkozunk a tájház felavatását követő tennivalókkal is. Szeretnénk 1978-ra összehozni és bemutatni egy állandó kiállítást, mely a békési mesterségek történelmét tárja a látogatók elé. A kosárfonás, a kovácsság, a szíjártó-mesterség emlékeit már gyűjti a múzeum, és nagyon jó lenne, ha a Vizügyi Igazgatóság hosszúfoki múzeumát is behozhatnánk Békésre, hogy minél többen lássák. * * * A békési Durkó utcában még minden csendes, de hamarosan jönnek az építők, muzeológusok és más szakemberek, hogy jövő év őszére megnyithassa kapuit a magyar paraszti élet emlékeit őrző és felsorakoztató tájház. Sass Ervin 3ó\ működik a gádorosi könyvtár 'Gádoroson, a szép művelődési házban kapott helyet a községi könyvtár és dolgozói mindent megtesznek azért, hogy méltó helyet foglaljon el a közművelődés rendszerében. Munkások, háziasszonyok, tsz-tagok, tanulók. óvodások járnak a könyvtárt^, a 630 beiratkozott olvasó között a falu minden rétegéből található könyvtári tag. Több mint 13 ezer kötet közül választhatnak, és ami nincs meg, azt a könyvtárközi kölcsönzéssel szerzik be. Sok segítséget ad a könyvtár a tanuláshoz és a különböző vetélkedőkre való készüléshez. Libor Istvánná, a könyvtár vezetője elmondotta, hogy az iskolások gyakran eljönnek és itt tartják irodalom, történelem és környezetismereti óráikat. Ezekhez a könyvtár szemléltetőanyagokat biztosít. A brigádve- télkédőkhöz irodalomjegyzéket készített a könyvtár, megköny- nyítve ezzel a résztvevők dolgát Gyakran tartanak TIT-előadá- sokat, író-olvasó találkozókat a könyvtárban. Legutóbb Sass Ervint és Tóth Lajost mutatta be a gádorosi közönségnek Varga Zoltán, az orosházi könyvtár igazgatója. A nagy sikerre való tekintettel elhatározták, hogy tovább folytatják a találkozásokat megyénk íróival, költőivel. Kétmilliárd peso — lakásra Havanna közelében Bacunaja- gua térségében új lakótelep épül. Csaknem száz parasztcsalád már megkapta a kulcsot, s hamarosan újabb 360 lakást adnak át. Befejezéshez közeledik egy lakótelep építése a Moron-tól nem messze fekvő Turijuan.o-ban is. Ezeknek az új településeknek a lakói a közeli állattenyésztő- és növénytermesztő gazdaságokban dolgoznak. A Kuba mezőgazdasági körzeteiben épülő települések korszerűek. Villany- és vízszolgáltatás, csatornarendszer készül mindenütt. Az elmúlt években az építkezések üteme fokozódott. 1975- ben a lakásépítés fejlesztésére fordított állami kiadások 2 milliárd pesót tettek ki. Az országban összesen 355 új település jött létre. (BUDAPKESS — PRENSA LATINA} Á több mint 13 ezer kátét Között mindenki talál kedvére való olvasnivalót (Fotó; Lányai László) [jegyzet Sok vagy kevés? Megyénk legszebb és legnagyobb oktatási intézménye Szarvason, a Körös partján áll; a mezőgazdasági főiskola, ahogyan az egyszerűsítésre törekvő köznyelv nevezi. Alapvető feladata ennek a .felsőfokú iskolának, hogy öntözéses növénytermesztési szakon és az ehhez kapcsolódó három ■— gyepgazdálkodás, vízrendezés és talajjavítás, tógazdaság — ágazaton képzett szakemberekkel lássa el a mezőgazdaságot. Ezekben a napokban a diákok sürgésétől megszokottan hangos épület meglepően csendes. Mindössze két fiút láttam a bejárat elejét díszítő, neves mezőgazdászok emlékét őrző szobrok egyikének talapzatánál, amikor a főiskolára igyekeztem. Elmélyült eszmecsere folyt köztük. Bent, a folyosókon pedig egy lélek se mozdult, A nagy nekirugaszkodás előtti csend ez. A harmadévesek a tanulmányaikat záró államvizsgára készülnek. Iskola társai kitói már elbúcsúztak: mögöttük a „sárgu- lás”, ahogyan itt a ballagást nevezik. Az összegzés izgalommal terhes időszaka ez. A termés be- érésé. Mi jut ebből Békés megyének? Erre kerestem itt a választ. Az idén harmincöt Békés megyei fiatal végez a főiskolán. A harmadévesek több mint egy- harmada. Közülük kilencen társadalmi ösztöndíjjal tanultak. A frissen kapott diplomával biztos munkahely várja őket. A honiak közül még nyolcnak kínál megyei elhelyezkedési lehetőséget a békési mezőgazdaság valamely üzeme, termelőszövetkezete. Tizennyolcukra azonban a megye határain belül nincs szükség. Munkájukat, korszerű szakismeretüket nem igényli nálunk senki. ők másféle, az ország távolabbi részén keresnek és találnak is majd munkára. A kiművelt emberfők megyei mérlegéből veszteségként végérvényesen leírhatjuk őket. Növelik az elvándorlók számát, mert nincs számukra itthon meghirdetett álláshely. Kétséges előttem, hogy ilyen jól állunk szakemberek dolgában. Annál is inkább jogos ez a kétely, mert a rhezőgazdasági felsőfokú intézményekben most végző 2186 hallgatót 2882 álláshely várja az országban. Mondják, hogy a termelőszövetkezetek összevonása csökkentette a szakemberek iránti igényt. Az igaz, hogy kevesebb üzemegységvezetőre van szükség az egyesült termelőszövetkezetekben, de a szakéin bér nem az üzemegységvezetőknél, a fő- agronómusoknál kezdődik. A kemizálás, a gépesítés, az öntözés terjedése mind több szakembert — felsőfokú végzettségűt is — igényel. A duzzasztó- rendszerek bővülése, az öntözővíz mennyiségének növekedése mór most a jövő növekvő szakember igényét rajzolja fel. Tapasztalat, hogy a szövetkezetek termelési eredményei egyenes arányban állnak az alkalmazott és jól foglalkoztatott szakemberek számával. Mindezt felismerni és ennek megfelelően tenni még nem minden termelőszövetkezetben jelenti ugyanazt. Vajon a még mindig meglevő nemtörődöm- •ség, a holnapba való előretekintés képességének gyengesége az oka vagy csupán nagyfokú szervezetlenségről van szó? —egs— 5 űÉMm&z 1976. JÚNIUS 6.
