Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

Virágpompa az arborétumban Május utolsó vasárnapján napfényes szép idő köszöntött a Körösök völgyére. A szarva­si Arborétumba az ország min­den tájáról érkeztek a külön- járatos autóbuszok, a személy- gépkocsi- és motorkerékpár­karavánok. A családok zöme egész napra „birlokába” vette a csodálatos kertet, A kisgyer­Vidám gyermeknap Imegyeren A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Szakközépis­kola Luis Corvalan KlSZ-alap- szervezete másfél esztendeje patronálja a bélmegyeri általá­nos iskola 1—4. osztályos álla­mi gondozott diákjait. A csabai j középiskolások több alkalom­mal találkoztak a szeretetre vá­gyó kisdiákokkal, akik külön­böző okok miatt kénytelenek nélkülözni a családi otthon me­legét. Így történt ez. május utolsó vasárnapján, a gyermeknapon, is. A KISZ-aiapszervezet tag­jai a testvér katona-alapszer- vezet tagjaival együtt érkeztek Bélmegyerre. A gyerekek nagy örömmel fogadták a jól ismert patronálókat. Eiébük szaladtak, csakhamar kialakultak a „pá­rok’’ s kellemes órák várlak a kispajtásokra. A középiskolá­sok és a kiskatonájí előadták a Hamupipőke című mesét, majd verseket szavaltak. A szereplők felejthetetlen jutalma volt a gyermekek figyelése, öröme. A műsor befejeztével kiosztották szerény ajándékaikat, majd bú­csút vettek a Bélrnegyeren élő állami gondozott gyermekektől. mekek szaladgáltak, labdáztak a zöld pázsiton, megcsodálták a felduzzasztott Holt-Köröst., amelynek víztükrén csónakok siklottak tova. A felnőttek sétáltak, napoz­tak. órák hosszat elüldögéltek a kényelmes padokon. A termé­szetvédelmi kert tavaszi virág­pompával ejtette bámulatba a látogatókat. Az örökzöld fenyő­félék, díszcserjék között mesz- szire virított a sok labdarózsa, az illatos jázmin, a kínai fehér és lila orgona, a fehér és rózsa­színű akácvirág. A kései virág- zésű szelídgesztenyefákon még sok gyertyaszerú virág díszlett, itt-ott bazsarózsabokrok virítot­tak. A bemutató rózsakertben a szivárvány minden színében pompáztak a nemesrózsák. A büfé sült hurkát, kolbászt, hűsítő italt, kávét kínált. A szabadtéri „étterem" asztalainál vígan lakmároztak a vendégek, A kapubejáratnál könyvet, fagylaltot árusítottak, hogy minden korosztály megtalálja a számára „legfontosabb” árucik­ket. Május utolsó. vasárnapján ezernél többen keresték fel az Alföld „tündérkertjét”, ' a szarvasi Arborétumot, amely kellemes pihenést, szórakozást és kikapcsolódást nyújtott gyermeknek és felnőttnek egy­aránt. A legnagyobb szerelőcsarnok Gyulán a Henyci uii iparte­lepen épül a megye legnagyobb acélszerkezetű szerelőcsarnoka. A Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységében összesen há­rom ilyen csarnok épül az ötö­dik ötéves terv időszakában. A készülő csarnok 1400 négyzet- méter alapterületű, és öt ton­na teherbírású daruval van fel­szerelve. A 14 millió forintba kerülő műhelyt a megyei ta­nács építőipari vállalata a ter­vek szerint ősszel adja át ren­deltetésének. (Fotó: Béla Ottó) Á Béke és Szocializmus u] szama A kispajtások az autóhuszig kísérték a vendégeket. Kitörő \ örömmel vették tudomásul, | hogy bár nyári vakáció követ­kezik, de a békéscsabai közép- j iskolások és a sorkatonák az; elkövetkező hetekben sem fe­ledkeznek meg róluk. A patro­nálok hamarosan társadalmi munkásokként érkeznek Bél­megyerre, hogy munkájukkal még szebb otthont, családiasabb környezetet teremtsenek a kis­pajtásoknak. Balogh Ágnes A kommunista és munkás­pártok elméleti es tájékoztató folyóiratának májusi számából legelőször is arra a cikkre hív­juk fel az olvasok figyelmét, amelyben Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Központi Bizottság titkára méltatja az SZKP XXV. kongresszusát és nemzetközi jelentőségét. Az SZKP XXV. kongresszusa de­monstrálta azokat az új ered­ményeket, amelyeket a szovjet nép a kommunista építés min­den területén elért. A kong­resszus egyik fő témája, amely végrehajtásáért. Közben persze ugyanúgy dolgozik, mint a tár­sa, hiszen ketten vagyunk oda- fönt egymásra utalva. — Család? — Feleségem gyógyszerész­egyetemet végzett, van egy hét­éves fiam, Misa. — Misa természetesen űrha­jós akar lenni. — Nem. Misa azt mondja, mérnök lesz. De még lehet be­lőle űrhajós is. — Hogyan fogadja egy gye­rek apja hősiességét, rendkívüli hírnevét? > — Azt hiszem, ezt könnyen elviseli, hiszen láthatóan na­gyon büszke az apjára, de a „ki­maradásaimat”, azt .már nehe­zen. Igaz, nekem sem volt köny- nyű az a 63 nap, amelyet oda- fönt töltöttem, család nélkül,. Misa nélkül. S hogy mindezt komolyan mundja, elmesél egy kedves tör­ténetet. — Már több mint két hete ke­ringtünk, amikor egyszer csak váratlanul meghallottam a fiam hangját. Köszöntött, beszélt hozzám és kérdezgetett és ismételte: Válaszolj apa! Én meg csak forgattam a mhuyXont, egy szó nem jött ki a számon, x majdnem elsírtam magam. Azt hittem ugyanis, hogy Misa magnetofonról be­szél. A központ meglepetést akart nekem szerezni, ezért nem közölték előre, hogy a családo­mat beviszik a vezérlőterembe. — Mit csinál szabad idejében egy űrhajós? — Szabad idő? Naponta négy órát repülök, aztán különböző vizsgálatok, ellenőrzések. Ha mégis alkalom adódik, horgá­szom, vadászom, olvasok, s a családdal vagyok. — Azt mondják csodálatos ér­zés repülni, s odafent minden olyan szép, nagyszerű. így igaz? — Én nem azt mondanám, hogy csodálatos érzés, inkább azt, hogy nagyon nehéz feladat repülni. És egyre nehezebb, bo­nyolultabb. Az első napok azzal telnek el, hogy az ember meg­szokja a súlytalanságot, a koz­mikus állapotot, s aztán jön a munka. Az űrhajósok nem azért repülnek a kozmoszba, hogy le­nézzenek a Földre, s megfigyel­jék, milyen szép és csodálatos a ..kilátás”. Ilyen is van, de mind­ez néhány perc csupán. Az idő nagy részét a munka tölti ki. Több mint kétszáz kísérletet vé­geztünk odafönt, több ezer fel­vételt csináltam az üstökösökről, a napfoltokról, amelyeket most dolgoznak fel. Kutatunk, tanul­mányozunk, hogy még jobban megismerjük a naprendszert és a Földet, amin élünk. Hatalmas méretű munka, energia és anyagi áldozat össz­pontosul az űrhajózásban. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a mi utazásunk előkészületein csaknem egy fél ország dolgo­zott. A kozmoszban keringeni persze szép és nagyszerű fel­adat, de olyan jó dolga az em­bernek sehol sincs, mint itt a Földön. Ezt nekem elhiheti, kol­léga — teszi hozzá mosolyogva. — Elhiszem. , Markusz László áthatotta az összes kérdések megvitatását, a proletár inter­nacionalizmus, a kommunisták hatékony szolidaritása volt. A testvérpártok képviselői kong­resszusi felszólalásaikban meg­fogalmazták, azt a gondolatot, hogy a marxista—leninista pár­tok egysége politikai és erkölcsi erejük, befolyásuk és tekinté­lyük forrása. Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára „A perui forradalom barátai és ellenségei'’ című cikkében a jelenlegi pe­rui helyzetet ismerteti. A Béke és Szocializmus tu­dósítói interjúkat készítettek afrikai forradalmi demokratikus rendszerek — a Szórnál: De­mokratikus Köztársaság. a Bissau-Guinea Köztásaság, a Kongói Népi Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság és a Malgas Demokratikus Köztársaság — állami és poli­tikai vezetőivel. Ezek az álla­mok a fejlődés különböző foka­in állnak, de közös bennük az a fő törekvés, hogy olyan tár­sadalmat építsenek fel, amely­ben örökre véget vetnek a ki­zsákmányolásnak. • A Béke és Szocializmus má­jusi száma közli Erényi Tibor írását Nemes Dezső: „A ma­gyar munkásmozgalom történe­téhez” című könyvéről. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi- zotteágánk tagja, a Politikai Fő­iskola rektora ebben a köny­vében a magyarországi mun­kásmozgalom történetének mintegy két évtizedét világítja meg: a századfordulótól, az imperializmus kibontakozásá­tól, az 1918-i magyar polgári demokratikus forradalom kitö­réséig terjedő időszakot. (KS) I barátság szálai N emsokára véget ér az idei békehónap, amelynek keretében számos rendezvényt bonyolí­tottak le az MSZBT-tagcso- portok megyénkben is. A ma­gyar—rs-zovjet barátság elmé­lyítése azonban nem áll meg, sőt tovább erősödik. Barátság — druzsba — mondjuk a szót, amely az el­múlt 30 év alatt új értelmet, szocialista tartalmat kapott nyelvünkben. Ázsiában még dörögtek a fegyverek, amikor a hazánkat felszabadító szov­jet katonák megismertettek bennünket e szónak igazi je­lentésével. Már 1945 augusz­tusában egyezményt kötöt­tünk a Szovjetunióval, amely hozzájárult a romokban he­verő országunk újjáépítésé­hez, gazdasági helyreállításá­hoz. Alig telt el két év, meg­született a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés. A zivataros időkben is mellénk álltak, hiszen 1956- ban az ő segítségükkel véd- tük meg a néphatalmat az el­lenforradalommal szemben. Az egyezmények egész sorát tudnánk felsorolni annak bi­zonyítására, hogy a testvéri nép milyen önzetlenül vett 'és vesz részt a magyar gazdasá­gi, kulturális, tudományos élet fellendítésében. Az 50-es évek végén szovjet segítséggel üzembe helyeztük az első ma­gyar atomreaktort, 1962 őszén felavatták a Barátság kőolaj- vezeték magyarországi szaka­szát, 68-ban létrejött a két or­szág között a kulturális-tudo­mányos egyezmény. Szólhat­nánk még a szintén szovjet segítséggel felépült metróról, az 1975 márciusában átadott Testvériség gázvezetékről, amelyen évente 600 millió köbméter földgáz érkezik ha­zánkba a Szovjetunióból. A barátság ápolását sajátos eszközeikkel1 elősegítik az MSZBT-tagcsoportok. Me­gyénkben 49 -ilyen szervezet van, amely részt vállal a la­Az Erkel Művelődési Központ Nysa mikrobusz vezetésére D kategóriás jogosítvánnyal rendelkező keres. Bérezés a 16/1971. MŰM. KPM rendelet alapján. Jelentkezés a gyulai Várost Tanács V. B. művelődésügyi osztályán. kosság internacionalista neve­léséből. Politikai eszközökkel magyarázza, hirdeti a szoci­alista hazafiság és a proletár internacionalizmus dialekti­kus egysegét. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy ezek a kollektívák eredményes mun­kát fejtenek ki. az ipari üze­mekben, a termelőszövetkeze­tekben, intézményekben. Ezt bizonyítja a megyei pártbi­zottság megállapítása is: „...az MSZBT munkahelyi kollektí­váinak nőtt a tömegbefolyása és a pártszervek irányításával ma már hatásosabban részt vesznek, a helyi politikai élet­ben.” A közelmúltban több MSZBT-rendezvénynek vol­tunk tanúi, elsősorban a me­gyeszékhelyen. A téglagyár-^ ban, a konzervgyárban vagy a BARNEVAL-nál szervezett találkozók tartalmasak, szín­vonalasak voltak. A zsúfolá­sig megtelt termek azt fejez­ték ki. hogy az embereket ér­dekli a Szovjetunió népeinek élete, gazdasága, kultúrája. Megkapó élményben volt ré­szük azoknak, akik végighall­gatták a konzervgyárban a Szovjetunióban tanult megyei ösztöndíjasok beszámolóját. Voltak közöttük idősebbek, mint Papp Károlyné, aki 26 évvel ezelőtt az elsők , között utazhatott tudását gyarapíta­ni a baráti országba. Sokat tudna még mesélni a szovjet emberek példamutató maga­tartásáról, barátságáról Var­ga István, .a szeghalmi járási pártbizottság első titkára vagy Felesik Mátyásné üzem­vezető. A fiatalabbak közül dr. Murányi Miklós, a megyei tanács osztályvezetője, Le- hóczki Mihály, a füzesgyarma- ti Vörös Csillag Tsz főagronó- musa és még sorolhatnánk. Sokak számára emlékezetes marad a BARNEVÁL-i ren­dezvény, ahol egy szovjet ala­kulat adott csodálatos mű­sort. Az előadott szovjet és magyar dalokat, táncokat a résztvevők vastapsa kísérte. A színvonalas rendezésért di­cséret illeti az üzem pártszer­vezetét, MSZBT-tagcsoport- ját. E ’ zek természetesen kira­gadott példák. A tag­csoportok azon mun­kálkodnak, hogy a KlSZ-szer- vezetekkej, a népfronttal, a TIT-tel, a Penza klubbal és egyéb társadalmi szervezetek­kel együtt erősítsék a barát­ság szálait, erősödjön a moz­galom politikai jellege. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents