Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-29 / 152. szám
12 milliós beruházás Nagybánhegyesen Naponta 180 ezer liter tej Tovább korszerűsítik a tejbegyűjtő hálózatot Legutóbb januárban érdeklődtem a Gyulai Tejporgyár munkája iránt. Arról faggafva akkor. Höíler Pál igazgatót, vajon lesz-e az idén elegendő tej a gyár zavartalan üzemeltetésé- ( hez ? A télen elég borúlátóan Ítélte meg a helyzetet, hiszen az országos gond — csökkent a háztáji gazdaságokban a tenyésztési kedv — Békés megyét sem kerülte el. Lassan közeledünk az év teléhez, hogyan látja most, javultak-e a kilátások? — Belátom és örömmel, hogy túl sötét volt a szemüvegem az év elején. Szerencsére a tények megcáfoltak. A már ismert állami intézkedések hatására a felvásárlás üteme és mennyisége felfelé ívelő. Különösen örvendetes a javulás az állami gazdaságokban. Igaz. ebben az is szerepet játszik, hogy tavaly a bánkúti és a Gyulai Állami Gazdaságban fajtacsere és bru- cellamentesítés miatt gyakorlatilag nem volt tej. A háztáji kisegítő gazdaságok predig aránylag egyenletesen „hozzák” az elvárt mennyiséget. Sőt legutóbb. Medgyesegyházán támadt olyan igény, hogy létesítsünk a háztáji tejnek begyűjtő- helyet. Az is sokat jelentett a javulásban, hogy rendeztük a tejkezelők bérét, még pedig jelentősen, 20 százalékkal növeltük. Ebben az összegben a háztáji felvásárlást külön premizáltuk. Megállapodást kötöttünk a Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalattal a takarmány biztosítására. A tejkezelők figyelemmel kísérik és összeírják a területükön jelentkező igényeket és közvetlen úton juttatják el a megrendelést a vállalat telepeire. Jelentős mennyiségű propagandaanyagot is felhasználtunk a tenyésztők tájékoztatására. és ankétokat rendeztünk közösen a községi tanácsok illetékeseivel a tehéntartó gazdáknak. Ezeken sok kérdés hanszon el. legtöbben a dotáció, a tej felvásárlási ára és a takar, mányellátás jövője iránt érdeklődtek. Azt tapasztaltuk, hogy a ter- melőszövekezetek is egyre több helyen és egyre többet tesznek a háztáji gazdaságok segítségéért. Megemlíthetném ezek között Méhkerékét, Eleket, Csabacsű- döt. de Szarvason is hamarosan megoldódik a tejbegyűjtés eddigi gondja. Az állami intézkedések mellett, vállalatunk is különböző támogatással, segítségnyújtással igyekszik hozzájárulni a tejtermelés további fokozásához. Hűtőket, tartályokat és egyéb eszközöket bocsátunk a termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek rendelkezésére. Az orosházi ÁFÉSZ egv megszüntetett iskola épületet vásárol meg Csorvás-Alsón, ahol korszerű. jól felszerelt tejbegyűjtő helyet alakít ki a háztáji gazdaságoknak. Vállalatunk tovább folytatja a tejbegyűjtő hálózat korszerűsítését, és már rendelkezésünkre áll a jövő évre vonatkozó fejlesztési terv és az összeg. A vállalatnál erre fordítandó fi mill'd forintból mi csaknem 3 és fél millió forintot költünk. Ebből a pénzből igyekszünk megoldani a műszaki feltételeket mindenütt a tej hűtéséhez. Az általánosságok mellen számokkal is tudom bizonyítani a növekvő iránvza+ot. Februárban még az előző évhez viszonyítva, a teifvásáriésnnk 97 százalékos vnlt. Az. első negyedév -11:1 tt mindössze, másfél ^(százalékot emelkedett. Áprilisban már me°balad+a ° jne a n 107 százalékot F.zerbolíil az állom’ ep'.rla«—z—V f al 13*, a termelőszövetkezeteké 103,7, a háztáji gazdaságoké 95 százalékos volt. Polgár József főművezetőnek is sok álmatlan éjszakát okozott a kora tavaszi kedvezőtlen helyzet. — Szerencsére ez már a múlté. A téli hónapokban, hogy a törzsgárda tagjait ne kelljen szélnek ereszteni, a csökkentett termelés mellett is gondoskodtunk foglalkoztatásukról. Töb bek között úgynevezett visszáru tejet is feldolgoztunk, amiből mintegy 25 vagon tejport nyertünk. Kísérleteket folytattunk az addig hulladékként kezelt savó hasznosítására. Ebből sa vóport és savós tejport készítettünk. ami nagyszerű takarmánynak bizonyult. Az értékesítésen túl ezzel is csökkentettük az innen kikerülő szennyvíz- mennyiséget is, ami ugyancsak nagy fejtörést okozott, hiszen az elmúlt évben csaknem 1 millió forint szennyvízbírságot fi zettünk. Ezzel a megoldással — a savó poritásával — vállalatiunk több üzemét tehermentesítjük a szennyvízelhelyezést illetően. Jelenleg naponta 180 ezer liter tej elhelyezéséről, feldolgozásáról kell gondoskodnunk. Ebből a mennyiségből főleg tejport gyártunk és nap>onta 35 ezer litert adunk át a lakosság nak fogyasztásra, és ugyancsak mintegy 50 mázsa vajat készítettünk. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat a nagybánhegye- si termelőszövetkezet tejüzemét közös beruházással fejleszti. A tervek szerint az épület már az idén készen lesz, és a jövő év első negyedében kezdik meg a gépészeti berendezések szerelését. A tervezett 12 millió forintos beruházással így duplájára növelhetik a közkedvelt Para- nyica sajtot és új termékként megkezdik a füstölt sonkasajt gyártását. Az egyre javuló gazdasági eredményekben tevékeny részt vállalnak a szocialista brigádok. Az idén alakult két új brigád, s velük együtt az üzemben már 10 kollektíva igyekszik minél jobban dolgozni a tervek teljesítésében. Egy nemrégen kötött megállapodás értelmében a gyár évente 50 ezer forintot ad — az ötödik ötéves terv időszakában — a gyulai óvodák, bölcsődék segítésére, ezzel is tevékeny részt vállalva a várospolitikai célkitűzések megvalósításában. Béla Ottó Gyümölcsöző kapcsolat a tanács és a népfront között Miért nincs elegendő zöldség Gyulán? Gyula város Tanácsa és a HNF városi bizottságának elnöksége a közelmúltban tartotta együttes ülését, amelyen több fontos témát vitattak meg. Részt vett a tanácsülésen Engedi G. Sándor, a párt megyei bizottságának tagja, a Békés megyei Népújság főszerkesztője, dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Horváth Éva, a Hazafias Népfront megyei elnöke és Novák Mátyás, a gyulai járási hivatal elnöke. Elsőként dr. Takács Lőrinc tanácselnök számolt he a két tanácsülés közötti, a végrehajtó bizottság és a tisztségviselők által végzett munkáról és egyéb közérdekű kérdésekről. Ezt követően Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi elnöke, majd Dér Lajos tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést az első napirendhez, amely a tanács tömegkapcsolatának alakulásáról, a társadalmi munkamozgalom helyzetéről szólt. Együtt könnyebb... Az írásban beterjesztett anvag bevezetőjében megállapítja, 1 hogy a tanácstörvény — a helyi tanácsok feladatainak jobb ellátására, a lakossággal való szoros kapcsolat fenntartása érdekében — a Hazafias Népfront bizottságával, tömegszervezetekkel és más szervekkel együttműködést ír elő. Különösen nagy jelentőségű ez a terület- és településfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgáló feladatok megoldásában. A városi tanács négy évvel ezelőtt kötött egvuttműködési megállapodást a ÄNF városi bizottságával. A kölcsönös segítés, támogatás jellemzi ezt a gyümölcsöző együttműködést. Az élet számtalan területén bebizonyosodott, hogy a népfront aktívái sajátos mozgalmi feladatukként eleven kapcsolatot tartanak fenn a lakosság széles rétegével. Nagyon lényeges ez, hiszen a tanács és a népfrontbizottság együttműködésében egyebek mellett a társadalmi kapcsolatok fejlesztését is célul tűzte ki. Sikerült is elérni, hogy minden jelentősebb Várospolitikai feladat megvalósítása és a különböző tervek elfogadása előtt, a tanács mindenkor kikéri a népfront véleményét, javaslatát. Ugyanakkor, a népfrontfórumokon széles körben ismertették a lakosságot vagy annak nagy részét érintő távlati programokat, fejlesztési terveket, tanácsrendeleteket. Milyen az információ a két testület között? Igen példamutató. A népfrontbizottság elnöke tagja a K tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak. A tanács elnöke tagja a népfront elnökségének és a népfront városi bizottságának. Ennek megfelelően részt vesznek egymás ülésein és tájékoztatják a testületet az általuk képviselt szerv munkájáról. Ezenkívül rendszeresek a találkozások a tanács- és a népfront- tisztségviselők között, amelyek során kicserélik véleményüket gazdasági-várospolitikai, kulturális. kérdésekben. Munkaterveiket is egyeztetik és kölcsönös akcióterv készült a már hagyományos, nak tekinthető társadalmi munka szervezésére. Így együttműködve könnyebb a feladatok végrehajtása Ugyancsak itt kell megemlíteni, hogy együttesen készül a közművelődési rendezvénynaptár tel /e is. Ugyancsak jelentősnek ítélték meg azt is, hogy a tanácstagi beszámolókon, a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű javaslat összegyűjtésében, feldolgozásában mind a két szerv eredményesen közreműködött. A jelölőgyűlések után a népfront tisztségviselői aktívan részt vettek a javaslatok sürgősség és fontosság szerinti rangsorolásában. A népfront aktívái részt vesznek a tanácsi bizottságok munkájában is, s így a saját javaslatukat a tanácsi bizottságok nem egy feladattervébe, határozatába sikerült beleötvözni. Hangsúlyozták azt is, hogy a tanács és a népfrontbizottságok együttműködését a jövőben elsősorban a társadalmi munka szervezésében szükséges továbbfejleszteni. Nagyon fontos, hogy a fejlesztési célkitűzések, rendeletek, határozatok ismertetése a lakossággal még szélesebb körű legyen, jobban igényeljék a döntések végrehajtásában a népfronton keresztül a dolgozók részvételét, hogy a fejlődés ebben a vonatkozásban is töretlenül felfelé ívelő legyen. Megfelelőnek értékelték a tanács és a lakosság kapcsolatát, valamint a tanács éj a városban működő tömegszervezetek közötti együttműködést. A népfrontéhoz hasonló együttműködés alakult ki a KISZ-szel és az MHSZ-szel is. A tartalmi gazdagodás jellemző a tanácsi és a városban működő nem tanácsi szervek kapcsolataira, a módszerek és formák szélesedésére. Az együttműködési megállapodásokon túl is egyre terebélyesedő gazdasági koordináció bontakozik ki. Hild János- emlékérem Gyula városában régi hagyományai vannak a társadalmi munkamozgalomnak. Ennek nagyszerű eredményei születtek, mint a határokon túl is ismert Várfürdő, de kevés város büszkélkedhet olyan ivóvízhálózattal is. mint Gyula, vagy említhetnénk az impozáns művelődési központot, melyek mind széles körű társadalmi összefogásból készültek, és amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-emlékérme, oklevele koronázott meg. Amikor először mérték fel a városban a társadalmi munka értékét, ez az összeg 700 ezer forint volt. néhány évvel később. 1975-ben már meghaladta az ötmillió forintot. 1974-ben Békés megye városai között Gyula az első, egy évvel később a második helyen végzett. Az idei társadalmi munkaakciót az egész várost átfogó tavaszi nagytakarítással kezdték Gyulán. A további idei feladatok között szerepel az „Egy nap a városért, bölcsődéért, óvodáért, a tantermekért” mozgalom szélesítése. Számos fórumon, de elsősorban az üzemi kollektívákkal történt tanácskozáson szóba került a kommunista szombatokban rejlő nagy lehetőség. Olyan vélemény alakult ki a városi vezetők körében, hogy ez az akció nemcsak a szűkebb közösségek, ríáliem az egész város érdekét szolgáló, nagyszerű és hasznos tevékenység, ami jelentős ősz- szeggel járulhat hozzá a nem tervezett beruházások, társadalmi munkában szervezhető továbbfejlesztéséhez. A tanácstagok közül dr. Halmai Zoltánná és dr. Horváth Éva kért szót és mondta el véleményét, amelyre dr. Takács Lőrinc adott választ. Halmai Zoltánná kérte az egészségügyi ház és a Béke sugárúti bölcsőde bővítését, amelyek nem szerepelnek a tanács ötéves tervében. Dr. Horváth Éva a tanács és a HNF példamutató együttműködéséről szólt, amely bár eltérő stílusban, de egy cél érdekében történnek. Jobb az országos átlagnál A HNF megyei bizottsága nevében elismeréssel beszélt és dicséretesnek értékelte a két szerv együttműködését és kihasználva az alkalmat, további sikeres munkát kívánt a HNF nemrég újjáválasztott városi elnökségének, bizottságának. Dr. Kovács László, a gyulai járási-városi vezető ügyész tá- jétkoztatója következett ezután a törvényesség helyzetéről. Elmondotta, hogy a városban az országos átlagnál jobb az arány, ami a bűnelkövetések számát illeti. Gyula lakossága tiszteli és megtartja a törvényeket. A kedvező helyzet mellett azonban több gondot kell fordítani a bűncselekmények megelőzésére, nagyobb figyelmet a társadalmi tulajdon védelmére és többet kell tenni a helyes közszellem kialakítására. A tanácsülés részvevői befejező napirendként meghallgatták és megvitatták az élelmiszergazdasági bizottság beszámolóját munkájáról és a mezőgazdaság fejlesztésének helyzetéről, amelyhez Szilágyi János bizottsági elnök fűzött szóbeli kiegészítést. A témával kapcsolatban Kása Ferenc tanácstag és Bartha Zoltán osztályvezető kért szót. Mindketten arról a sokakat érintő gondokról beszéltek, hogy nem megfelelő a város zöldségellátása. Ezzel összefüggésben dr. Takács Lőrinc megjegyezte, hogy a már kritikussá váló helyzetet csak gyökeres szemléletbeli változással lehet megnyugtató módon rendezni. Az ellátási gond még csak nem is technikai vagy anyagi okokra vezethető vissza, hiszem a zöldségtermesztéssel már régebben is, és sokkal kedvezőtlenebb körülmények között foglalkoztak és mégis volt belőle elég a piacon. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. B. O. A békéscsabai Szabadság Mg. Termelőszövetkezet Békéscsaba I. és V. kerületében, valamint a ts^ területén lakó állattartókkal malac-, süldő-, hízósertésértékesítésre 1976. július hó 1-től SZERZŐDÉST KÖT. Jelentkezés: Békéscsaba, V. kér., Orosházi út 114. szám alatt, a háztáji üzemágnál. 3 ML 1976. JÚNIUS 29. I
