Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

Vitorlások

Corini Margit kiállítása Gyomán

Aki szereti a meséket, most újra felidézheti Csipkerózsika történetét. Igaz, gyerekkorunk tündérvilágában a szépséges királykisasszony száz évet szuny- nyadt, amíg eljött érte az életet hozó dalia, Corini Margit képei „csak’’ 33 évig pihentek a feledés homályában. ágykor a nemzetközi hírnevet ostromolta Corini Margit festőművész, hazai és külföldi kiállításokon aratott viharos sikereket. Sok évet élt az USA- ban és Franciaországban, aztán 1943-ban hazajött, Gyomára költözött, ahol a világtól visszavonulva,

csendből szőtte önmaga vadrózsabörtönét. Most a nagyközségi tanács KISZ- alaoszervezete rendezett kiállítást Corini Margit festményeiből.

Van valami furcsa ielken abban, ahogy a gyomai fiatalok bábáskodnak az. idős művésznő alkotásainak bemutatásán ál. A Kner Nyomda KISZ-esei nyomtatták a kiállításra szóló meghívókat, a tanácsháza udvarában levő klubüelyi- ség pedig otthonos környezetet ad a képeknek. A kiállítást megnyitó dr. Frankó Károly üdvözlő szavaiban is arról a közös munkáról beszélt, amellyel a fiatalok segítették Corini Margit bemutatkozását.

— Községünknek vannak jó hagyományai, híres szülöttei — mondta dr. Frankó Károly. — A mi feladatunk. hogy a Corini Margit tárlatához hasonló kiállításokkal továbbra is kutassuk a szépet, a jót, s közben valamennyien gazdagabbakká váljunk.

Egy termékeny alkotói pálya csekély töredéke^ látható a gyomai kiállításon. Természetesen a teljes életművet már sose lehetne együtt bemutatni, hiszen az évtizedek során a képek szétszóródtak a világ minden részére. A régvolt kiállítások hangos sikeréhez sem mérhető a gvomai tárlat. hiszen a Corini Marsit által őrzött úisáskritikák között világhírű ítészek elismerő sorai is olvashatók. A párizsi éjszakák festőiéről elragadtatással írt például az az And’-e Salmon, aki Picassot és Modiglianit is segítette a világhír felé Budapesten a Nemzeti Szalonban 1932 tavaszán Corini

Margit közös kiá1l’t",*on szerepelt Pátzay Pál és Kis*

faludi Stróbl Zsigmond szobrászokkal, valamint Kohán György festőművésszel...

•

Huszonhárom festményt láthat a gyomai kiállítás közönsége. Néhány portré és egy-két tengerparti halászkép teszi változatossá Corini Margit vásznait, amelyek sorra-rendre a párizsi éjszakák világát varázsolják a látogatók elé. A fények városában a mű- 1 vésznő t homályt, a sejtelmes derengést, a mellékutcák hangulatait kereste. Szűk sikátorok, sápadt fényű gázlámpák, sötétből előbukkanó alakok a festmények főszerenlői. Lehet, hogy az évek során megváltoztak a párizsi utcák, talán a régi szerelmesoárok is elköszönőben vannak ettől a világtól, de a kének a mának is megőrzik Corini Margit nagy kirándulásait.

Rohanó világunkban na-, ponta születnek új csodák, s a régi hírnév is gyorsan feledésbe merül. A művészetben sem „illik” évtizedekig hallgatni, hiszen a megkopott babérokat a legnagyobbaknak is nehéz frissekre cserélni. Corini Margit késői jelentkezése mégis azt a reményt sugallja, hogy lehet még folytatása a gyomai kiállításnak.

A. T.

KÖRÖSTÁJ

KULTURÁLIS MELLÉKLET

Színházi ősbemutató előtt

Beszélgetés Keresztury Dezsővel

Még néhány nap és elkezdődnek a gyulai Várszínház előadásai. Amikor péntek este megszólalnak a fanfárok, az ünnepi harsonaszó új magyar dráma, Keresztury Dezső Nehéz méltóság című tragédiájának bemutatását is köszönti. A gyulai SZOT-üdülö csendes hűvösében az ősbemutatóra érkezett szerzővel, Keresztury Dezsővel beszélgettünk.

— Régi ismerősként jöttem Gyulára, hiszen kez.det- től fogva érdeklődéssel figyelem a Várszínház munkáját — mondta Keresztury Dezső. — Nagyon hasznosnak tartom azt a törekvését, hogy magyar történelmi. drámák bemutatására vállalkoznak. Véleményem szerint a nemzeti önbecsülés alapja, hogy ismerjük saját történelmünket és e nemes feladat érdekében a színház óriási munkát végezhet. Évekkel ezelőtt a Várszínház részére dolgoztam át Madách Imre Csák végnapjai című drámáját és örömmel vettem a megbízást, amikdr új darab megírására kértek fel.

— Drámájának hőse Zrínyi Miklós, akinek nevéről a Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság cs a vadászaton történt rejtélyes halál jut első pillanatban az emberek eszébe. A költő, a hadvezér és a politikus Zrínyit láthatjuk majd a színpadon’’

— Elsősorban Zrínyi Miklóst, az embert! Azt a nagy műveltségű férfit, aki talán utolsóként próbálta régi fényében viszontlátni a középkor történelmi Magyar- országát. Zrínyi után hazánkat inkább csak szabadságharcaink éltették az európai köztudatban, de ő még megpróbálta sajat erőből

Fanzsi utca este

felvirágoztatni Mátyás király országát, kiverni a törököt és ellenállni a Habsburg trónnak. A roppant történelmi erők szorításában mindvégig megmaradt sorsszabta helyén, bukásában is túllépve önnön halandóságát.

— Beszélne egy kicsit részletesebben a Zrínyi-txa- gédiában sűrűsödő drámai feszültségekről?

— Történelmi drámáról lévén szó, mindenekelőtt azokat az európai viszonyokat kell látni, amelyek között Zrínyi Miklós élt. A XVII. sz. második felében már kezdett kialakulni XIV. Lajos birodalma, a spanyol örökösödési háború is előrevetette árnyékát. A nyugateurópai trónok után áhítozó Kabsburg-háznak nem állt érdekében keleten is háborút viselni. Zrínyi felismerte, hogy a török birodalom utolsó nagy tartalékait éli, tehát saját erőből is megszüntethető az oszmán hódoltság. Kiváló hadvezéri tulajdonságainak köszönhető, hogy számos világraszóló győzelmet aratott a török seregek fölött. Ám az osztrák császárnak nem volt szüksége a magyar győzelmekre. Zrínyit félreállítót- ták, felségárulási pert készítettek ellene. Drámámban azt a Zrínyit mutatom be, akinek nincs más lehetősége, mint az önként vállalt halál.

— A történészek eddig azon vitatkoztak, vajon a bécsi udvar öngyilkosai, vagy a vadászaton megsebzett vadkan okozta-e Zrínyi végét? A Nehéz méltóság előadása szerint Zrínyi Miklós öngyilkos lett?

— Egy színpadi mű sohasem lehet a tankönyvek dramatizált illusztrációja. A dráma sodrásából következik, hogy a főhős Zrínyi Miklós megrendezi önmaga halálát. Természetesen nagyon sokat tanulmányoztam és messzemenően tiszteletben tartottam a Zrínyivel kapcsolatos dokumentumokat. A történészek által vitatott vadászat egyetlen hiteles leírója Bethlen Miklós is csodálkozva megjegyzi, hogy vajon Zrínyi, a tapasztalt vadász, miért indul egy szál tőrrel a felbőszült vadkan ellen, Ez a mondat adta az indítékot azon véleményemnek, hogy Zrínyi Miklós tudatosan a halálba indult a vadászaton. Lehet, hogy történészeink vitatják majd álláspontom helyességét, de úgy érzem, akár tudományos szakmunkával is be tudnám bizonyítani elképzelésem igazát.

— Mint színpadi szerző, hogyan foglalná össze darabja mondanivalóját?

—1 Sorsdrámában, magyar történelmi tragédiában igyekeztem bemutatni múltunk egyik lényeges korszakát. Zrínyi Miklós alakjában a küldetések vállalásának, a

: H :

<

w

v: ' » *v Afvv

I»™:1: :•

XyXvíw-r-X

meg nem futamodásnak örökké időszerű példáját kívántam megformálni. Bár történelmi darabról van szó, mégsem lesznek a színpadon csatajelenetek, egyetlen kardot sem rántanak ki, elmarad a zászlók lobogta- tása, a harci dobok pergése. Gondolatok csatájában igyekszünk majd érzékeltetni a korszakot, s a gyulai vár patinás falai méltó keretet adnak ehhez. Külön öröm számomra, hogy barátok között, nagyszerű alkotói kollektíva segítségével kerül közönség elé a dráma.

Az előadást rendező Marton. Endrével már sok közös munkában dolgoztunk

együtt, a főszereplő Sinko- vits Imre véleményét pedig még a darab írása idején is gyakran meghallgattam. Jó érzés, hogy a szereplők t-özt tudhatom régi barátomat Bicskey Károlyt, a Békés megyei Jókai Színház művészét is. Mindnyájan nagy izgalommal várjuk a bemutatót és végtelenül boldog lennék, ha maradandó élményt szereznénk a Várszínház közönségének.

Andódy Tibor

Csak foglyulesés volt

Kovács György

mégis túlontúl hosszasan játszódtam önfeledten s színek illatok hangulatok vettek már körül semmi más meg papír-virágok költemények kaucsuklabdák szirmos leánykák elrontott alkatrészei

e szomorú álom-bazárnak fedezetlenül nekimentem két lépésnyire mögöttem az Igazság lépdelt a pajzsom , valahol útközben elmaradt kajdács-ricsajos éjszakák zűrzavaros fuldokló napok csúnya kis alkuk egymásutánja ami jöhetett görcsbe merevült tetszhalott ének

de a foglyulesés nem fegyverletétel s ha itt állok most ocsúdottan hidd el barátom nem csupán kopott farmerom a régi