Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

fiz ifipark nyitánya elé, szókimondóan Néhány héttel ezelőtt foglal­koztunk a békéscsabai ifjúsági parkkal. Leírtuk a fiatalok vé­leményét, beszéltünk az illetéke­sekkel. Vizsgálódásunk összege­zése valahogy így foglalható ösz- sze egy mondatban: a békés­csabai ifiparkra szükség van, a tinédzserek számára nyári szó­rakozási lehetőséget kell terem­teni. ígéretek hangzottak el, a prog­ramok szervezői és a park láto­gatóinak ellátását végző vendég­látóipari vállalat részéről, ho­gyan kívánnak változtatni az évek óta tartó, korántsem ideá­lis helyzeten. Most, amikor újra „napirend­re tűztük” az ifjúsági park ügyét, arra kerestünk választ, végül is június 5-én, az idei megnyitó napján, és a többi nyitva tartási napon mivel talál­kozhatnak a fiatalok? Ahogy már a fentiekből ki­derül, a kórház betegeinek és a környék lakóinak bizonyára nem a legnagyobb örömére, ugyan­akkor a tezenéveseknek a ked­vére — idén is lesz ifipark a ligetben, (Felvetődött, hogy az ifjúsági ház saját épületében rendezi ezeket a táncos esteket, de aztán a régi helyszín mellett maradtak, mondván, nyár lévén, mégiscsak a liget felel meg jobban erre a célra.) A park minden szerdán és szombaton este 6-tól 10 óráig tart nyitva, ötforintos belépővel. A nyitóesten az ifjúsági ház Metronóm együttese játszik, más szombatokon a Megyei Mű­velődési Központ Penguin ze­Társadalmilag lebecsült mun­kakörökről volt szó a minap egy sajtótájékoztatón. Fabók Zol­tán, a Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára hívta fel a figyel­met a kommunális és közüzemi vállalatok jelentőségére és gond­jaira. A jelentőséget az adja, hogy az iparfejlesztés, a városiasodás, a környezetvédelem elképzelhe­tetlen nélkülük. Anélkül a mint­egy 120 ezer ember nélkül, akik­nek a köztisztaságot, az ivóvi­zet, a civilizáció legelemibb fel­tételeit köszönhetjük. Mintegy 120 ezren vannak, mégis jóval kevesebben a kelle­ténél. És ebből erednek az em­lített gondok. Manapság, ami­kor annyi szakma között válo­gathat a pályaválasztó fiatal, ugyan miért jelentkezne akár a Csatronázási Művekhez, akár az annyit szidalmozott ingatlanke­zelő vállalatok bármelyikéhez? És miért ne jelentkezne — kérdezik viszont sokan, akik ezekben a munkakörökben kere­sik a kenyerüket. Akik itt vál­tak törzsgárda-, szocialista bri­gádtaggá. Hiszen az utóbbi években feltűnően javuló körül­mények között dolgozhatnak. Egyik-másik köztisztasági vál­lalat szociális viszonyai — mo­dern munkásszálló, üdülő, hasz­nos gépek — bármilyen össze­hasonlítást kibírnak. Az ágazat egészét is a fejlődés jellemzi, amj pedig a jövedelmet illeti, az előző tervidőszakban átlag 40 százalékkal emelkedett. És a követelményeknek megfelelően emelkedik tovább az ötödik öt­éves tervben is. Hiszen a közmű­ves vízellátásban részesülő lakos­ság további egymillióval növek­szik. az ellátási arány 72—73 százalékos lesz 1930-ban. Több mint 30 milliárd forintot ruház­nák be víztermelésbe, szenny­víz-elvezetésbe. fürdőellátásba, hévízhasznosításban. A jelentkezést, a nyomasztó I munkaerőhiányt befolyásolja' a közvélemény, amely hajlamos általánosító módon elbírálni. ] ttot lekicsinyelni a közüzemek I nekara és a budapesti Volvo együttes. Szerdánként disc- joekey programok lesznek, a lc- mezlovon minden alkalommal más-más ül. A vendéglátó vállalat a Kos­suth étteremre bízta az ellátást. Mindent lehet majd kapni, csak szeszt* italt nem. Lesz tehát üdítő, fagylalt, különféle szend­vics. Mindenki maga szolgálhat­ja ki önmagát és barátait. Az idény előtt befestették az aszta­lokat és székeket, a terítő azon­ban hiányzik majd az asztalok­ról. Nem, mintha nem lenne. Szomorú tapasztalatokról szá­molnak be a vendéglátósok: egész kiállítást lehetne nyitni a tavaly összcfirkált, tönkrement térítőkből. Talán sokan felkapják erre a fejüket, mégis azt mondjuk: nem hisszük, hogy ezen múlik majd, betölti-e szerepét a bé­késcsabai ifjúsági park? Sokkal inkább azon. hogy a fiatalokat valóban érdekli-e a zene, s egy­általán az if'ipark. Mert szó, ami szó. a program sem valami fé­nyes, a körülmények eléggé sze­gényesek, de az is igaz, hogy az efcletti aggodalom még nem ok arra, hogy a rendezők a park bokrai alól szedjék össze a ha­mutartókat, és csinos kis sze­szesital-göngyöleget gyűjthesse- nck össze zárás után az aszta­lok. székek alól. Sötét képet festettünk? Meg­lehet. De tavaly így volt. Ha szükséges. szívesen módosítjuk a véleményünket egy hónap múlva. (fábián) kan véleményt hangoztatnak, anélkül, hogy fogalmuk lenne róla, milyen fáradságos erőfe­szítések eredményeként folyik víz a csapból. Anélkül, hogy tudnák, mit jelent egy 300—600 milliméteres csőtörést mély iszapban, rohammunkával hely­reállítani. Nyilvánvaló, hogy a kémény­seprők, a temetkezés, az ingat­lankezelő vállalatoknál dolgozók is méltán 'tartanak igényt a tár­sadalom megbecsülésére. Leg­alább annyi megbecsülésre, amennyi helytállást — ugyan­csak méltón — elvárunk tőlük. Rokkant az, alká egjészségrom- lás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében mun­kaképességét 67 százalékban el­vesztette, és várhatóan egy évig nem gyógyul meg. A rokkantsá­gi nyugdíjra való jogosultság másik feltétele a szolgálati idő, mely az igénylő dolgozó kora és munkaköre szerint különbö­ző. Legrövidebb időtartama két év. A fiatal korban megrokkan­tak érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy két évnél ke­vesebb szolgálati idő alapján is kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki iskolai tanulmányainak be­fejezése után 180 napon belül munkaviszonyban volt és még 22 éves kora előtt rokkant meg. Az, hogy az igénylő a rokkant­sági nyugdíjra szükséges szol­gálati időt megszerezte-e,, nem az igénybejelentés, hanem a megrokkanás időpontja a mérv­adó. Munkaviszony fennállása ese­tén rokkantsági nyugdíjat csak az kaphat' aki nem végez rend­szeres munkát. Illetve, ha dol­gozik is, de keresete legalább 20 százalékkal kevesebb a nyug­Egy furcsa irodalomóra Szalay Edit előadása Németh Lászlóról Nagy fába vágta a fejszét Szalay Edit, amikor arra vállal­kozott. hogy Németh László munkásságáról tart előadásokat, A Madách Színház fiatal mű­vésznője őszinte tisztelettel és hallatlan energiával közeledett aiz életmű felé. Szalay Edit több mint fél éven át készült Németh Lászlóból csak azért, hogy nyu­godt szívvel állhasson a hallga­tok elé. A becsületes felkészü­lésnek az lett az eredménye, hogy a művésznő most valószí­nűleg napokon át tudna beszél­ni Németh Lászlóról, ám a kö­zönség figyelme mégiscsak ki­merül egy idő után, ezért Szalay Edit úgy segít magán, hogy a Megyei Művelődési Központ ál­tal szervezett irodalmi délutá­nok különböző hangulataihoz igazodva, változtat az előadások formáin is. Békésen, a művelő­dési házban összegyűlt fiatalok­nak például rendkívüli iroda­lomórát tartott Németh László munkásságáról. Eredetileg pedagógusnak ké­szült Szalay Edit. Ha mégis az oktatói pályát választotta volna, akikor most bizonyára szigorú tanító néni lenne, hiszen a béké­si előadáson is gyakorta a fia­talok fegyelmezésével foglalko­zott. A náthásabb, köhécselő gyerekek miatt felibe is szakí­totta mondókáját. Az előadás után pedig arról panaszkodott, hogy nem úgy sikeredett az iro­dalomóra, ahogy szerette volna. Fáradtnak, érdektelennek látta a fiatalokat, csupán egy-két szempár figyelmébe lehetett „belékapaszkodni” az előadás során. Az is igaz, hogy Németh László páratlanul gazdag élet­művét egyetlen délutánon szinte lehetetlen még felvázolni is. Még akkor sem, ha az íróval történt személyes találkozások vagy a pályatárs színészek s az egykori Németh László-tanítvá- nyok visszaemlékezései fűszere­zik az irodalomórákat. A nyilvánvaló döccenők elle­nére sem volt hiábavaló Szalay Edit irodalmi délutánja* hiszen a kísérlet is tanulságul szolgál­hat a művésznőnek. A fiatal hallgatók soraiból pedig a „fi­gyelő szempárok” remélhetően az előadás után is mind több­ször keresik majd a találkozást Németh László gondolataival. AvAódy Tibor lagkeresetnél. Nem számit rend­szeres munkát végzőnek és így munkaviszonya ellenére is elis­merhető a -jogosultsága annak, aki a jogszabályban meghatáro­zott munkaidőnél rövidebb időn át dolgozik. Ugyanilyen megíté­lés alá esik az is, aki 180 nap alatt keresőképtelenség miatt megszakításokkal legalább 72 napon át nem dolgozott. A me­zőgazdasági szövetkezeti tagok­nál a jogosultság szintén ahhoz igazodik, hogy az igénylő mi­kortól kezdvé nem dolgozik rendszeresen, illetve a keresete a korábbihoz képest mikortól kezdve csökkent. Az öregségi és a baleseti rok­kantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az sem. aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt már elérte, kivéve azok, akik korkedvez­ménnyel mentek nyugdíjba. To­vábbá azok is kaphatnak rok­kantsági nyugdíjat, akik feléle­dés címen igénylik azt. —di. KÖZÜZEMIEK és a közüzemiek munkáját. So­L. M. Mit mond a jogszabály? I) rokkantsági nyugdíjról díjának az alapját képező át­Tisztelet az Olvasónak. író és olvastató találkozó Békéscsabán Galambos Lajos, Fenákel Judit es Bor Ambrus írók dedikálják köteteiket (Fotó. Veress Erzsi) „Az embernek újra és újra föl kell fedeznie a hazát. Volt rá alkalmam, hosszú éveken át. hogy bejártam kis hazánkat ke- resztül-kasul. De ahogy most jöttem ide Békésbe, megrenditő- en fenséges látványt nyújtottak a gyönyörűen művelt, gazdag földek, a tiszta, művelt emberek és a nagyon szép lányok, asszo­nyok.” Részlet Galambos Lajos írásából, melyet dedikációja mellé jegyzett június 1-én, a könyvhét békéscsabai könyvtári találkozóján. Könyvtárosok, könyvárusok ismerkedtek személyesen kedden délelőtt a megyei könyvtárban Fenákel Judit, Dér Endre, Ga­lambos Lajos, Bor Ambrus és Tóth Lajos írókkal. Az izgalmas beszélgetésen nemcsak íróként ismerhettük meg a vendégeket, hanem hallottuk nagyon embe­ri, közvetlen és őszinte vélemé­nyüket gazdag tapasztalataikról. Fenákel Judit Szegeden élt és dolgozott hosszú ideig, jelenleg a Nők Lapjának munkatársa. Kegéhyeivel, novelláival tévéjá­tékaival, milliók számára vált ismertté. Személyében írót és új­ságírót bont ketté az alkotómű­vész, mert más a publicisztikai mű és más a regényírás. A könyvheti találkozók közül szí­vesen emlékezik a békési tartal­mas vitára, ahol az újságírás azonnal ható agitációs műfaját különválasztotta írói munKájá- tól. Bor Ambrus elsősorban novel­listának vallotta magát. A Kmer Nyomdáhan már készítik legkö­zelebb megjelenő kötetét, amely a Rövidítések és jelek címet vi­seli. Az író szerint a ma és a jövő műfaja a novella. A mo­dern ember számára szép iroda­lom lehet az, ami rövid, kris­tályosítja a lényeget és tiszta, szép magyar nyelven szólal meg. Galambos Lajos írónak a film­forgatókönyv-írás segített esz­köztárának gazdagításában, drá- maiságot láttató novelláinak tö­mörítésében. Vallomása szerint nem tudja, hogy az írók szemé­lyes jelenlétét kívánja-e az ol­vasók egy-egy csoportja, de hogy az írónak szüksége van az olva­sók véleményére, reagálására, az érezhető valóság. 'Beszélgettek még a népműve­lők Dér Endrével és Tóth La­jossal, megyénk szülötteivel, majd az íróvendégek indultak a könyv ünnepének további állo- _ másai felé: Mezőkovácsházára, Gádorosra, Gyulára. Bede Zsóka Budapest -Mezőberény: Testvérkapcsolat két iskola úttörőcsapatai között Több évvel ezelőtt szervezték meg először a Mezőberényi 2. sz. Általános Iskola és a budapesti Ady Endre utcai általános isko­la úttörőinek találkozóit, és ta­nulmányi kirándulásait Mezőbe- rénybe és Budapestre. A kapcso­lat — melynek leglelkesebb pro- pagátora a Mezőberényből el­származott budapesti tanár, Ábe- lovszky János — évről évre bő­vült, és az idén, az új tanév kez­detén már a két tantestület is meglátogatja egymást, hogy szakmai tapasztalataikat kicse­réljék. Tervezik, hogy a mezőbe • rényi tanárok részt vesznek bu- dapesti kollégáik óráin, a buda­pestiek pedig a mezőberényi is­kola oktató-nevelő munkájával ismerkednek majd meg a ven­déglátás időszakában. Az idén tavasszal — a buda­pesti iskola úttörőcsapatának se­gítségével — a herényi úttörők egy csoportja már járt a fővá­rosban, június 18—28-ig pedig 40 úttörő és kisdobos utazik a Bala­tonhoz, Alsó-Búlatelepre. ahol a budapesti iskola átengedte a me­zőberény inek egyik 10 napos turnusát. A pesti úttörők ötven- tagú kiránduló-táborozó csoport­ja június 17-én érkezik 10 nap­ra Mezőberériybe, Ábelovszky János tanár vezetésével. Elhe­lyezésüket az általános iskolai kollégium vallaltu, programjuk | — melyet a két úttörőcsapat kö­zösen dolgozott ki — változatos lehetőséget biztosít arra, hogy a testvér úttörők élmény teli 10 napot tölthessenek Békésben. Jú­nius 17-én már találkozót szer­veznek a mezőberényi pajtások­kal, délután pedig nyitó ünnep­séget rendeznek. Másnap Gyo­mára utaznak, ahol a Kner Nyomdamúzeum lesz látogatásuk egyik állomása, majd felkeresik a strandfürdőt. Június 20-án Kondoros, Szarvas és az arboré­tum az útiprogranr. hétfőn jár- őrversenyen mérik össze tudásu­kat és ügyességüket, kedden pe­dig a Petőfi Termelőszövetkezet vendégei lesznek. A június 23-i gyulai kirándulást másnap a me­zőberényi Petőfi emlékoszlop megkoszorúzása követi, majd üzemlátogatás a PATFX gyár­ban. A pesti úttörők táborozása nagyszabású vetélkedővel zárul, melynek címe: Ki tud többet Mezőberényről ? A két iskola és az úttörőcsa­patok barátsága, kapcsolata mind gyümölcsözőbbé válik, és abból a tanárok és a tanulóifjúság is egyre* több hasznot merít. Jj bmi mrnui 1 1076. JÚNIUS 1.

Next

/
Thumbnails
Contents