Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-26 / 150. szám
197«. JÚNIUS 2«., SZOMBAT Ára: 1.— forint' XXXI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Világ proletárjai MA: JÁTÉKBÓL SOS LM ELÉG (4. oldal) SZABAD ÜT A JÓ KEZDEMÉNYEZÉSEKNEK (5. oldal) AMÍG A ZÖLDBORSÓ AZ ÜVEGBE KERÜL («. oldal) Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkálat az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspfár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint tf kormány tagjai, A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Inokai János, az országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — folytatták a vitat az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat felett, melynek során felszólaltak: Czeglédi Lászlóné Győr megyei; Baráth Endre Pest megyei; Kasó József Baranya megyei; Bibók Istvánná Csong- rád megyei; Zolnai László Békés megyei képviselők. A vitában elhangzottakra dr. Romany Pál miniszter válaszolt, majd a beterjesztett törvény- javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója következett a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Karakas László beszéde Kedves Elvtársnök! Elvlársak! Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalmi rend alapja a munka. Ezt rögzíti Népköztársaságunk Alkotmánya, kiemelve az állampolgárok munkához való jogát, amelyet államunk a „népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztő, sével és a népgazdaság igényein alapuló munkaerőgazdálkodással valósít meg”. Az elmúlt években jelentősen növekedett a társadalmi termelés és a termelékenység, bővültek a társadalom termelő erői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala. A munkanélküliség a múlt emléke. Jelenünk gondja a teljes foglalkoztatás körülményei között előállt munkaerőhiány, amelynek hatását nap mint nap érezzük. ' A teljes foglalkoztatottság megvalósítása az, hogy ma hazánkban minden második ember keresőfoglalkozást folytat, a gazdasági növekedés és a családi jövedelemek gyarapodásának, a létbiztonság megteremtésének fő eszköze volt. A teljes foglalkoztatottság az extenzív fejlesztési folyamat keretében — különösen az 1960-as évek közepéig — a munka termelékenység viszonylag lassú növekedése mellett valósult meg. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedésének mintegy 40 százaléka a létszám, 60 százaléka pedig a termelékenység növekedéséből eredt. Az utóbbi években a pótlólagos munkaerőforrások kimerülésével a tercier ágazatok létszámnövekedését egyrészt a mezőgazdasági létszám csökkenése, másrészt az tette lehetővé, hogy az ipari összlétszám csak mérsékelten emelkedett. Az 1970— 1975-ös években az ipari termelés növekedésének már 97 százaléka a termelékenység növekedéséből állt elő. A foglalkoz-, tátották számának növekedése a III. ötéves tervidőszakban még 345 ezer volt. Ez 1971-től 1975-ig 100 ezerre mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban pedig már legfeljebb 50—60 ezer fős növekedésre számíthatunk. Ismeretesek a munkaerőgondok a textiliparban és a budapesti élelmiszer kereskedelemben. Létszámhiány mutatkozik a bölcsődei és óvodai gondozónőkben, kórházi ápolónőkben. Kevés a munkáskéz a több műszakban dolgozó vállalatoknál és a nehéz fizikai megterheléssel járó munkahelyeken. Egyes vidékeken a felsőfokú végzettségű szakemberek hiánya okoz gondot. A helyzet ilyen alakulásában, a munkaerőforrások szűkülése mellett a munkaerőgazdálkodás ismétlődő gyengeségeinek szerepe van. Többek között, annak, hogy a munkaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munkaerőgazdálkodás — * sem kielégítő színvonalú, s annak, hogy az üzem. és munkaszervezési tevékenység még mindig viszonylag alacsony fokon áll. Az irányító, fejlesztő és gazdálkodó szervezetek nem mindenkor és nem eléggé voltak tekintettel arra, hogy több a munkalehetőség, mint a rendelkezésre álló munkaerő, s hogy a dolgozók egy részét nem a népgazdaság szempontjából elsődleges fontosságú területen, illetve szakmai összetételben foglalkoztatják. Jelentősen csökkentették a társadalmi munkaidőalapot az utóbbi években hozott — egyébként nagy társadalompolitikai jelentőségű — mu'nkakörülményt javító és szociálpolitikai intézkedések, amelyekre ország-világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidőcsökkentés, a gyermekgondozási segély bevezetése, illetve kiterjesztése, valamint a nyugdíjkorhatár leszállítása újabb munkakörökben. Elvtársak! Pártunk és kormányunk a gondok ismeretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maximális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugodt légkörben építse szocialista társadalmunkat. Ehhez tartozik, hogy emelni kell a munkaerőgazdálkodás színvonalát és csökkenteni azokat a zavaró feszültségeket. amelyek fékezik a munka hatékonyságának dinamikusabb növekedését. A Minisztertanács múlt év decemberében több, a munkaerőellátás javítását szolgáló intézkedésre hozott határozatot. Ezek alapján az ágazati minisztereknek meg kellett határozniuk azokat a munkaterületeket, ahol már ez évtől kezdádően csökkenthető a létszám. A vállalatoknak és szövetkezeteknek ki kellett dolgozniuk a munkaügyi intézkedések végrehajtásának programját is. Ma már mindinkább elfogadott hogy a munkaerő igények mérséklésének, a belső munkaerő-tartalékok feltárásának és hasznosításának a műszaki fejlődés előre vitele mellett egyik legeredményesebb eszköze az üzem- és munkaszervezési tevékenység fokozása. Ezért időszerű, hogy erre a feladatra ismét ráirányítsuk a figyelmet és nagyobb következetességgel kérjük számon a párt és a kormány ha. tározatainak végrehajtását. 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlat. A rendelet végrehajtásától azt várjuk, hogy lefékezi az indokolatlan alkalmazotti létszámnövekedést. s ha kismértékben is, de javítja a foglalkoztatott létszámarányé, kát. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk az adminisztráció egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére. A rendelet megjelenését követően (Folytatás a 2. oldalon) iiíSZÖV-külclüUközgysilés Békéscsabán Tegnap, június 25-én megyénk ipari szövetkezeteinek küldöttei és a meghívott vendégek foglaltak helyet Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház földszinti tanácskozó termében. A IV. ötéves terv teljesítéséről, az V. ötéves tervben az ipari szövetkezetekre háruló feladatokról. a KISZÖV választott testületéinek és szakbizottságainak munkájáról, az OKISZ közelgő VII. kongresszusának irányelveiről, a felügyelő bizottság munkájáról vonták meg a mérleget, illetve jelölték meg az írásos és a szóbeli előterjesztés, valamint a vitában elhangzottak alapján a további feladatokat. A küldöttközgyűlést Molnár Pálné, a Szarvasi Szirén Szövetkezet küldötte vezette. Köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Kardos Gézát, az OKISZ elnökhelyettesét, Csatári Bélát, a párt megyei bizottságának titkárát, dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános elnökhelyettesét. Ezután felkérte Goldberger Jánost, a KISZÖV elnökét az írásban előterjesztett anyag szóbeli kiegészítésére. Az előadó elöljáróban megállapította, hogy Békés megye ipari szövetkezetei 1971—75 között a legeredményesebb és a legdinamikusabb ötéves tervüket zárták. Az ipari szövetkezetekben ez idő alatt tértek át az extenzív fejlesztésrő1 az intenzívre. Ennek köszönhető, hogy a termelés mennyisége 93 százalékban a termelékenységből és 7 százalékban a létszám növekedéséből jött létre. Sokat javult a munka szervezettsége. A beruházások összege a IV. ötéves terv időszakában meghaladta az előző húsz év összes beruházásának értékét. Ezt a fejlődést rendkívül pozitívnak értékelte Goldberger János, majd hozzátette: „Az állóeszközök kihasználása távolról sem ilyen kedvező.” Békés megye ipari szövetkezeteiben a IV. ötéves terv időszakában 72 százalékkal nőve-1 kedett a termelés. Ezen belül az iparban 72 százalékkal, az építőiparban 60 százalékkal, a szolgáltató iparban 104 száza. Iákkal. A belkereskedelem 48, a külkereskedelem pedig 165 százalékkal kapott több árut 1975-ben, mint a tervidőszak kezdetén. Külön kiemelte az előadó az endrődi Cipész, a Medgyesegy- házi BÖRTEX-. a szaryasi vasipari-, a Gyulai Fa- Fémbútor- ipari-, a mezőberényi textilipari-, a mezőkovácsházi építőipari- és a Füzesgyarmati Járműgyártó Szövetkezetei, ahol a vezetés és a dolgozók egységes akarata nyomán az 1972. novemberi es az 1974. decemberi KB határozatokat figyelembe véve a termelésben, a termelékenység' alakulásában, az önköltség csökkentésében, a lakossági igények fokozottabb kielégítésében az átlagosnál nagyobb léptekkel haladtak előbbre. Megemlítette szóbeli kiegészítőjében azt is, hogy a bérgazdálkodásban a jelentős javulás ellenére is helyenként gondok és súlyos hibák adódtak, melyek a következő évek fejlesztésére előnytelenül hatnak. Az ipari szövetkezetek elkészítették V. ötéves tervüket, melyet a KISZÖV elnöksége ösz- szegzett. Ezek szerint az ipari termelést 1975-höz képest 1980- ig 68 százalékkal, az építőiparit 72 százalékkal, a szolgáltató iparét 45 százalékkal, ezen belül a lakossági szolgáltatást 40 százalékkal szeretnék növelni. Az összes export 641 millió forintról 1 milliárd 270 millió forintra nő, s nem kevesebb, mint 1630 lakást kell felépíteniük Békés megyében az ipari szövetkezeteknek. A szóbeli előterjesztés után vita következett. Felszólalt Csatári Béla, dr. Kardos Géza, valamint Pintér János mezőberényi, Kun-Sebestyén Géza szarvasi. Laczai Dezsőné med- gyesegyházi, Havas István gyulai, Kulik Magdolna endrődi, Bertá Imre orosházi, Gonda Károly gyomai, Nóvé István béké. si, Báthori Miklósné békéscsabai, Székely László szarvasi és Erdész László békéscsabai küldött. A vitában elhangzottakra Goldberger János válaszolt, majd a napirendnek megfelelően a küldöttközgyűlés jóváhagyta a programot, ismételten megválasztotta a Békés megyei KISZÖV elnökévé Goldberger Jánost, az elnökség tíz tagját, «a felügyelő bizottság elnökét, tagjait és négy küldöttet az országos tanácsba. Ezentúl köz- gazdasági bizottságot, nőbizottságot, szövetkezeti bizottságot, ifjúsági bizottságot, műszaki fejlesztési és termelési bizottságot választottak, valamint az ipari szövetkezetek VII. kongresszusára 19 küldött jelölését erősítették meg. D. K Az oktatásról és az ötéves munkaprogramról tárgyalt az SZM1 elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége pénteken tartotta soron következő üléséi. Egyebek között megtárgyalták az oktatás elmúlt évi tapasztalatait és az elkövetkező tennivalókat. A szakszervezeti tisztségviselők tanfolyamain összesen 769 szakszervezeti vezetőségi tag. bizalmi, ifjúsági, sportfelelős és más aktíva tanult. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a tisztségviselők alaposan mégis, merjék feladatukat, munkahe. lyeiken sokrétű segítséget nyújtsanak a dolgozóknak, illetve gazdasági vezetőknek. A politikai tömegoktatás szintén eredményesebb volt az előző esztendőnél, mert a 736 tanfolyamon csaknem 18 és fél I ezren tanultak. A hallgatóknak csaknem kétharmada szocialista brigádtag volt. Igen sok nő és fiatal járt az üzemekben, intézményekben politikai oktatásra. Az elnökség pénteki ülésén elfogadták a szakszervezetek megyei tanácsa, illetve az elnökség ötéves munkaprogramját. T
