Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
IFolytatás m !. oldalról) A mezőgazdaságból származó Jövedelmek valamelyest növekedtek. holott a termelés a már említett okok miatt elmaradt a várakozástól. Megállapíthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amennyire gazdasági helyzetünk megengedte volna. A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállít ásaKor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a lo- gyasztói árát július elején föj- emeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdijak, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint ezt a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított július havi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és a húskészítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az élet- színvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasagi tervben 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1.5 százalékos reálbérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapozott törekvés és megvalósulásáról gondoskodunk. A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi juttatásókból adódik. Ezek, különösen a pénzbeliek terveinknek megfelelően gyorsabban -nőttek, mint a munkából származó bérek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk pénzben és természetben. Országunk lakossága egy főre számítva átlagosan évenként 4300 forint pénzbeli és 3800 forint természetbeni társadalmi juttatásban részesült. A társadalombiztosítási kiadások több mint a felét nyugdíjakra fordítottuk. Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok száma 26, az átlagos nyugdíj 65 százalékkal nőtt. 1975 júliusában emeltük a már régebben megállapított alacsony nyugdíjakat. Több mint 1 millió idős ember jövedelme gyarapodott a szokásos évi nyugdíj-kiegészítésen kívül, s ezzel javítottuk a megélhetésüket. Az állami költségvetésnek ez 1,7 milliárd forint új kiadást jelentett. 1975-ben a kifizetett nyugdíj összege 17, a kifizetett családi pótlék 69, a gyermek- gondozási segély 26 százalékkal lett nagyobb. A múlt év közepétől minden állampolgár ingyenes orvosi és kórházi ellátásra jogosult az államegészségügyi ellátás keretében. Ez szakmai és erkölcsi szempontból még inkább arra kötelezi szocialista egészségügyünk megbecsült dolgozóit és intézményeit, hogy magas színvonalon mindenütt egyenlő mértékkel mérve gyógyítsanak minden beteget. A múlt évben az egészségügyi, az oktatási és a közművelődési intézményekben s a közlekedési vállalatoknál csökkentettük a munkaidőt. Ez 800 millió forintnyi társadalmi költséget jelent évenként. E könnyítés akkor válik igazán társadalmi előnnyé, ha együtt jár a munkaidő jobb kihasználásával. Az egészségügyi intézmények ellátására 240 millió forinttal fordítottunk többet az előirány. zottnál, elsősorban a kórházak és szociális otthonok fölszerelésére és karbantartására. Oktatási és kulturális célokra pedig 380 millió forinttal folyósítottunk többet, mindenekelőtt az általános iskolák taneszközeire, a közművelődési intézmények fölszerelésére, pedagógiai tudományos kutatásra és sportcélokra. A gazdasági ágazat majdnem 800 millió forintos többletráfordításának legnagyobb része az utak és a hidak javítását és korszerűsítését szolgálta. A felsorolt többletkiadások indokolhatók. De azért a következő évek költségvetési gazdálkodásában nagyobb tervszerűséget és •iörelatást kell megkövetelnünk Áz országgyűlés nyári ülésszaka az ágazati irányítástól és a tanácsoktól ! A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának másik tényezője: a felhalmozás is gyorsabban növekedett, mint ahogy terveztük. A népgazdasági terv a szocialista szektorban 130 milliárd forintnyi beruházási ráfordítással számolt. A beruházási tevékenység 1975-ben nagyon élénk volt, s végül is 141 milliárd forintot fizettek ki. A megelőző évihez képest a beruházási teljesítés 14 százalékkal fokozódott, a nemzeti jövedelem növekedésének üteménél sokkal dinamikusabban. Szeretném kiemelni az elmúlt évi beruházási munka több kedvező vonását. Egészségesebb volt a gépberuházásokkal kapcsolatos tervek készítése, és jobb volt a gépberuházások aránya. A beruházásokat gyorsabban helyezték üzembe, a befejezetlen beruházások állománya pedig lassabban nőtt, a nemzeti jövedelemnek kisebb részét kötötte le, mint az előző években. Különösen figyelemreméltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányzatait. Erre évek óta nem volt példa! Több olyan — hasznos, új — létesítményt helyeztek üzembe, amely hozzájárult hazai ellátásunk javulásához és az export növeléséhez is — sajnos, néhol a tervezettnél csak később vagy kisebb mértékben. Májusban megindult a szovjet—magyar földgázvezeték I. szakaszán a földgáz szállítása. Üzembe helyezték az inotai November 7. hőerőmű gázturbinás csúcserőművét. Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia Budaörsi úti telepének toronyépülete. Em. lékezetes ünnepségen atadiák a gyermekeknek a zánkai úttörővárost. Megkezdődött az üzemszerű termelés — bár három hónapos késedelemmel — a Tiszai Vegyi Kombinát olefinüzemében. Az új Péti Műtrágyagyár is megkezdte a folyamatos termelést. Sajnos, ott a részegységeket késedelmesen helyezték üzembe, s ez 8—900 millió forint értékű termelési elmaradást okozott. Befejeződött a visontai Thorez külfejtéses bányaüzem beruházása, de a termelés mennyiségileg még mindig sokkal kisebb a tervezettnél. Több hónapos késéssel, s ezért az ígértnél mintegy 400 millió forinttal kevesebbet termelve indult meg a miskolci húskombinát. összességében jól halad annak a tíz beruházásnak a megvalósítása, amelyeket a kormány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. A beruházások túlzott lendületének fékezésére év közben intézkedéseket tettünk: új beruházásokra csak különösen indokolt esetben adtunk engedélyt, s vissza kellett vonnunk a tervben előirányzott, de el nem indított nem termelő beruházások pénzforrásainak egy részét. A mezőgazdasági nagyüzemek az év második felében csak egyedi mérlegelés alapján kaptak újabb állami támogatást. A vállalatoknak adandó hitelek feltételeit megszigorítottuk. Beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználásának segítésére bevezettük az állami beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönöknek és a vállalati beruházásokhoz nyújtott állami támogatásoknak új, a hatékony- sági követelményeket erőteljesebben. megkövetelő rendszerét. A lakásépítési költségek csökkentésére kívánunk ösztönözni azzal, hogy a lakásépítésben közreműködő vállalatokat és tanácsokat közvetlenül érdekeltté tettük a lakásépítési költség- előirányzatok megtakarításában. A megtakarítás egy részéből ugyanis dolgozóiknak lakásokat adhatnak. Ezekben a napokban jelenik meg a beruházást célú fővállalkozásnak a pénzügyi feltételeit meghatározó rendelet. Ez — kötelezettségeik mellé — megfelelő jogokat biztosít azoknak a vállalatoknak. amelyek egy-egy beruházás teljes megvalósítását vállalják. Kedvező irányú változás következett be a felhalmozás másik elemében: a készletezésben. Nagy elégedettségre azonban még sincs okuhk, mert az ipari készletek gyorsabban nőttek, mint az ipari termelés, a kereskedelmi készletek pedig — ösz- szetételük miatt — nem mindenben alkalmasak a szükségletek folyamatos kielégítésére. Tisztelt Országgyűlési A belföldön felhasználható nemzeti jövedelemre változatlanul erősen hatott a külgazdasági kapcsolatok alakulása, főleg az árak változása. A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. A külföldről behozott áruk árai 1973- ban összességükben 6, de 1974- ben már 16 százalékkal nőttek, s 1975-ben még további 14 százalékkal volt nagyobb az áremelkedés. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a behozatalunké. Kivitelünk árszínvonala 1973-ban 5, 1974-ben 8 és 1975-ben csak 6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ilyen körülmények között akkor tarthattuk volna fenn külgazdasági egyensúlyunkat, ha évről évre nagyobb és nagyobb tömegű árut exportálunk a megdrágult import ellentételéként. Ám a tőkés országok vállalatainak többsége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette külföldi vásárlásait, Következésképpen fokozódtak értékesítési nehézségeink. A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-országok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. Az elöljáróban említett cserearányromlásban ezeknek az árváltozásoknak is szerepük volt a múlt évben. s a jövőben is számítanunk kell a KGST piaci árak folyamatos, tervezett mozgására. Mindemellett a szocialista országok forgalmában érvényesülő árak színvonala sokkal kedvezőbb számunkra, mint a tőkés piacon érvényesülő áraké. Az 1975-ös tapasztalatokból is kiviláglik, hogy külkereskedelmünkben milyen nagy szerepe van a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésnek, mert biztos piacot, hosszú távra szóló és tervszerűen bővíthető értékesítést és beszerzési lehetőséget nyújt. Ezért is olyan fontos számunkra az alapos tervezés es a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítése a kereskedelmi árucserében. A célprogramoknál és a közös beruházásoknál egyaránt. Közgazdasági elemzéseink azt igazolják, hogy a megváltozott külkereskedelmi feltételekből fakadó hátrányt csak úgy mérsékelhetjük. illetőleg úgy szüntethetjük meg, ha gazdaságunk termelési es értékesítési szerkezete rugalmasan alkalmazkodik a nemzetközi cserekereskedelemben megváltozott értékítéletéhez és a nagyobb verseny szabta korszerűségi és minőségi követelményekhez. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A negyedik ötéves tervidőszak utolsó évének elemzése is értékes tanulságokkal szolgé', hogy a végbemenő gazdasági folyamatok milyen körülményeket teremtettek az új középtávú terv indulásához. Az V. ötéves tervidőszak nehéz gazdálkodási körülmények között kezdődött, de fokozatos leküzdésükre — mint említettük — már eddig is számos intézkedést tettünk. A vállalatok és szövetkezetek erőfeszítéséi sem voltak hiábavalók. A tapasztalatokból okulva rendszeresen elemezzük a világgazdaság várható változásait. Az előrejelzések szerint a világgazdaság kedvezőtlen . hutásaival tartósan kell számolnunk. A vállalatok az ötéves időszakra már megtervezték lei- adataikat és teendőiket. Terveik azt tükrözik, hogy megértettek a népgazdasági terv követelményeit, céljait. Miközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végrehajtásán, jövö évi teendőink részletes meghatározására is gondolunk. A soron levő feladatokra való alapos felkészülést azzal is segíteni kívánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál korábban igyekszünk kidolgozni. Ez azért is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozókban. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik ötéves terv céljait, megmutatta, hogy a terv és a hozzájuk tartozó követelmények teljesíthetők. A kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó előkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a munkaverseny-mozgalom megújulására, a szocialista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményező készségére, egyszóval mindannyiunk becsületes, áldozatkész munkájára.' A kormány megbízásából kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Faluvégi Lajos expozéját követően Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, a bizottság előadója, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Király István budapesti és Angyal Imre Veszprém megyei képviselő szólalt fel. Ebédszünet után Nics János Fejér megyei, Kollár József budapesti. Szomszéd Gy. István Nógrád megyei, Szilágyi Sándor Hajdú- Bihar megyei képviselők felszólalásával folytatódott a vita. Az elhangzottakra Faluvégi Lajos válaszolt. Az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter expozéja következett. Dr. Romány Pál expozéja Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének és forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra, hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A magyar törvényhozás első ízben tárgyal ilyen jellegű, ilyen célokat szolgáló javaslatot. Benyújtását közös munka, az érdekeltek összefogása és a viták során kialakult egyetértése előzte meg. A törvényjavaslat szükségességét indoltolja, hogy a korábbi átfogó jogszabályi rendezés óta csaknem két évtized telt el. Azóta jelentős változások következtek be a nyersanyagtermelésben, az élelmiszer-előállításban, a gyártási eljárásokban, valamint az élelmiszerekkel szemben támasztott bel- és külföldi igényekben. Fontos elve a javasolt szabályozásnak, hogy az előállítással, a forgalmazással és ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok minden élelmiszerre, tehát minden ételre és italra, valamint minden élelmiszerelőállító tevékenységre és — felügyeleti hovatartozásukra tekintet nélkül — valamennyi élelmiszer-előállító szervre és személyre vonatkoznak. A közvélemény mindenkor érzékenyen követi az élelmiszerek bőségének, vagy hiányának, mennyiségének és minőségének, alakulását. Ismert az is, hogy a magyar nép élelmezésében milyen nagy utat tettünk meg — és milyen akadályok leküzdése árán — amíg a mai magaslatokra eljutottunk. A kormány tudja, hogy ez még nem a csúcs, hogy az élelmiszer-termelés és az élelmiszer-ellátás fejlesztése folyamatos és következetes munkát, rendszeresen ismétlődő cselekvést kíván. A következő években — az ötéves tervről szóló térvény szellemében — a vállalati és a népgazdasági erőforrások jó összehangolásával e téren is előre akarunk lépni. Jelenleg Magyarországon majdnem kétszer annyi élelmiszert fogyasztunk. mint a felszabadulás előtt és ami legalább ennyire lényeges: ez a növekedés nem az egyik vagy másik osztály, réteg kiváltsága, hanem általánosan jellemzi népünk táplálkozását. Az ország lakosságának élelmezése mellett, az élelmiszer-termelésnek jelentős a szerepe a külkereskedelmi forgalomban is. Népgazdasági exportunk több mint ötödét mezőgazdasági és élelmiszeri oari áruk adják, A nálunk nem termelhető élelmiszerekből, tíéli- gyümölcs, fűszer és élvezeti cikkekből behozatalunk is számottevő. Importálunk időnként a kereslet és a kínálat egyensú. lyának javítása, illetve a választék bővítése céljából, nálunk előállítható, mérsékelt égövi terméket is. Gazdaságunkra azonban a rendszeres és jelentős mezőgazdasági export többlet a jellemző. Magyarország mezőgazdasági termelésével is részt vesz a nemzetek közötti munkamegosztásban, részese az élelmiszer-forgalom bővítésének, részese — a maga szerény méreteivel — annak, hogy a világ asztalára több kenyér jusson, Az élelmiszer-termelés és forgalmazás fejlesztése, színvonalának emelése elsőrendű politikai feladat, mind az életszínvonal alakulásának, mind a népgazdasági egyensúly fenntartásának, javításának lényeges tényezője ez. Éppen ezért az ezzel foglalkozó tervezés, a jól meghatározott feladatok következetes megvalósítása együttes feladata a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, valamint a szállítógépeket és a munkaeszközöket gyártó géniparnak, a talaj tápanyag-utánpótlásában, a tartósító, a fertőtlenítő és más anyagok gyártásában érdekelt vegyiparnak, (Folytatás a 3. oldalon)
