Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

MA: Világ proletárjai, egyesüljetek! IPUJSAC A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. JÚNIUS 25., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM MIT MOND A JOGSZABÁLY? (4. old.) VÁRSZÍNHÁZI JELENTÉS (5. old.) IPARTÖRTÉNETI GYŰJTÉS STARTJA BÉKÉSCSABÁN (5. old.) Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlament­ben megkezdődött az országgyűlés nyári ülés­szaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­vábbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a Budapesten akkreditált külképvi­seletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos vá­lasztási elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelen­tést nyújtott be. A jelentést dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette: Békés megye megüresedett 1-es számú választókerületében országgyűlési képviselővé Hankó Mihályt vá­lasztották meg. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvizsgálta Hankó Mihály megbízólevelét, s megállapította, hogy az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s Hankó Mihály képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezt követően arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését dz alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelen­tést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi La­jos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyű­lésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényja­vaslatot, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványá­ra a képviselők elfogadták az ülésszak tárgyso­rozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1975. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvény javaslat tárgyalása: 2. Az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Karakas László munkaügyi miniszter be­számolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 196.9. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tar­totta meg expozéját. Falu végi Lajos expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését elemző és értékelő be­számolók sorát az állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló je­lentés zárja be. A törvényjavas­latban bemutatjuk és indokoljuk a bevételek és kiadások alakulá­sát. Kiegészítésül ezúttal három olyan folyamatot emelünk ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzéke­nyen hatnak. Először: Hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szerve­zeteink tevékenysége az ország­gyűlés által a tervben és a költ­ségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A nemzeti jö­vedelem termelése a várt ütem­ben nőtt. Minthogy az előirány­zottnál többet költöttünk felhal­mozásra és fogyasztásra is, a tár­sadalom vagyona jobban gyara­podott és az életszínvonal gyor­sabban emelkedett a tervezett­nél, a gazdasági egyensúly kí­vánt javulása azonban csak rész­ben valósulhatott meg. Másodszor: A külkereskedel­mi árak és cserearányok változá­sa továbbra is kedvezőtlenül ha­tott gazdaságunkra. Az 1973-ban és 74-ben a külpiacon bekövet­kezett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirte­len értek bennünket, csakúgy, mint a tötjbi hasonló gazdasági szerkezetű országot. 1975-re ezt a folyamatot már át­tekintettük, terveinkben figye­lembe vettük, és több intézke­dést teltünk a kedvezőtlen ha­tások fokozatos ellensúlyozásá­ra. Harmadszor: A múlt év a népgazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal az V. ötéves terv előkészítő éve volt. Pártunk XI. kongresszusára való felké­szülés és a kongresszus mesz- szebbre mutató — gazdaságpoli­tikánkat meghatározó és irányí­tási rendszerünket megerősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az év közepén — az új ötéves tervidő­szakot megelőzően — a vállala­tok egy részében érezhető volt a bizonytalanság és a várakozás, az irányító szervek pedig olykor türelmetlennek mutatkoztak. Gazdasági helyzetünk és mos­tani feladataink társadalmi meg­értése fokozatosan cselekvési szándékká kovácsolódott, új len­dületet kaptak a hasznosabb, ta­karékosabb gazdálkodást segítő kezdeményezések, a szocialista munkaverseny pedig az eddigi­nél is gazdagabb formában bon­takozott ki. Ezért gazdasági ered­ményekről szólva valamivel több volt a kedvező jel az év második, mint első felében. Az 1975-ös év tapasztalatai azonban újra igazolják és figyelmeztetnek rá, hogy az addigiakkal sokkal nehezebb körülmények között megkezdett V. ötéves tervet csakis a hatékonyság és az egyensúly céltudatos javításával és a szervezettség megerősítésé­vel valósíthatjuk meg. Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jöve­delem növekedésével jellemez­zük — folytatta a pénzügymi­niszter. Ez kereken 5 százalék­kal haladta meg az előző évit. Nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény ez, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST-országok több­sége elért. A nemzeti jövedelem alakulá­sában az ipar termelése volt meghatározó. Hazánkban az ipa­ri termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, miköz­ben a gazdaságilag fejlett tőkés országok javarészében visszaesés mutatkozott, csökkent a terme­lés. A mezőgazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is mérsékeltebben — mindössze 1— 2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az; állattartás. 109 szövetkezet­ben keletkezett- veszteség és alaphiány. Háromnegyed részük­nek központi pénzeszközökből nyújtottunk segítséget. Az 1975. évi népgazdasági terv — amellett, hogy számításba vette az életszínvonal emelését és a legfontosabb fejlesztések megvalósítását — a gazdasági egyensúly fokozaté« helyreállítá­sa végett azt irányozta elő, hogy a megtermelt javak hazai fel- használása lassúbbá váljon. E felhasználás mérséklődött is, de kevésbé, mint ahogy terveztük. Az életszínvonal tovább emel­kedett, a családok legnagyobb részének életkörülményei javul­tak. A lakosság egy főre jutó re­áljövedelme — amply magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket,- a pénzbeli jutta­tásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirány­zott 3,5 százalék helyett 4 szá­zalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak reálbérének 2.5 százalékos növe­lését terveztük, de az végül is több mint 4 százalékkal lett na­gyobb. A különbség kereken 2 milliárd forint többlet-vásárló­erőt jelentett. Sok helyütt azon­ban a béremelés nem volt kellő­en megalapozva, sőt 120 vállalat és szövetkezet több bért fizetett ki, mint amennyit a szabályok megengedtek. (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt az egységes Vietnam nemzetgyűlésének első ülésszaka Csütörtökön Hanoiban meg­nyílt az egységes Vietnam nem­zetgyűlésének első ülésszaka. A nemzetgyűlés jóváhagyta az április 25-i választások ered­ményeit, meghatározza az egy­séges Vietnam kül- és belpoli­tikájának főbb irányelveit. Meg. választja az állam elnökét, ha­tároz a kormány összetételéről, kijelöli az egységes Vietnam fő­városát és döntést hoz a nem­zeti himnuszról, a címerről és az állami lobogóról. A nemzetgyűlés összehívásá­val a mai naptól kezdve Viet. nam egyesített, szocialista kor- mányzatú állam, megvalósult a néhai elnök Ho Si Minh álma: az egységes, demokratikus, füg­getlen Vietnam — állapította meg csütörtöki adásában a ha­noi rádió. (TASZSZ, UPI, MTI) Az egyenjogúság kötelez Nemzetiségi népfrontaktívák konferenciája Békéscsabán A Hazafias Népfront Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye nemzetiségi aktivistái számára rendeztek egész napos koníeren- ciát tegnap Békéscsabán az ifjú­sági és úttörőházban. Ott voltak a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának képvise­lői, a párt, tanács és tár­sadalmi szervek megyei megbí­zottai, a nemzetiségi szövetségek vezetői. A megjelenteket Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés me­gyei bizottságának titkára kö­szöntötte, majd megtartotta vi­taindító előadását. Hangsúlyozta- a négy nemzetiség lakta Békés megyében szívesen látott vendé­gek a szomszédos megyék akti­vistái. Időszerű kicserélni a ta­pasztalatokat, hisz jó két esz­tendő telt el a nemzetiségi kong­resszusok óta. Azóta az MSZMP XI. kongresszusa is lezajlott, ahol a pártpolitika szerves ré­szeként tárgyalták a hazánkban elő nemzetiségiek ügyét. Megyénkben az elmúlt idő­szakban a megyei pártbizottság és a tanács együttes ülésen vi­tatta meg a nemzetiségiek prob­lémáját, de foglalkoztak ezzel járási, városi és községi szinte­ken is. A Hazafias Népfront a népi, nemzeti egység megterem­tésében különösen támaszkodik a megyében élő román, szlovák, délszláv és német anyanyelvű lakosokra. Elmondotta Nyári elvtárs azt is: megyénk 13 nemzetiségi könyvtárában mintegy 18 ezer kötet áll az olvasók rendelkezé­sére, anyanyelvű újságokat, fo­lyóiratokat olvashatnak. Nemze­tiségi klubok, tájházak, emlék­szobák segítik a nemzeti kultúra felkutatását, ápolását. Az anya­nyelvi oktatásban is jelentős a fejlődés. Pintye János körösszegapáti termelőszövetkezeti elnök el­mondotta: a régi értelemben vett nemzetiségi kérdés örökre meg­szűnt Magyarországon. Rég le­tűnt az a világ, amikor mester­ségesen szították az ellentétet a nemzetiségiek között. Ma alkot­mány biztosítja a nemzetiségiek teljes egyenjogúságát, s a leg­nagyobb békességben, egyetér­tésben élnek a magyarokkal együtt városokban, falvakban és tanyavilágban. Alt Gyula, a Ma­gyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének munka­társa hangsúlyozta: ma már nem azért választanak valakit a párt-, tanácsi és tömegszerveze­ti vezetők közé, mert nemzeti­ségi. Ma már az EMBERT nézik mindenütt, s ha becsületes, ve­zetőnek választják, bármilyen az anyanyelve. És ez viszi előre a közös ügyünket. Több felszólaló foglalkozott a nemzetiségi énekkarok, népi táncegyüttesek, Röpülj páva-kö­rök jelentőségével. A népi szó- kások felkutatásában, a hagyo­mányok ápolásában talán ők nyújtanak a legtöbb segítséget. Kemény Józsefné eleki lakos el­mondotta például: 120-an éne­kelnek a községben román, szlo­vák, német és magyar nyelven. Ha a helyzet úgy kívánja, külön lépnek fel, de szerepelnek együtt is. Utánpótlásról is gondoskod­tak, 22 gyermek énekel az ifjú pávakörben. Vendégszerepeitek már az ország különböző tájain és jólesik érezni a szeretetet, amellyel fogadják őket. Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövet­ségének titkára a Hazafias Nép­fronttal való jó együttműködés­ről beszélt. Hangsúlyozta: meg­tiszteltetésnek veszik, hogy részt vehetnek a népfrontmunkában. A román nemzetiségiek nemcsak a jogaikat ismerik, hanem tud­ják a kötelességeiket is. Ezért az élet minden területén tudásuk, szorgalmuk legjavát adják a kö­zös cél valóra váltásáért. A. R. „30 győzelmes év" Szocialista országok képzőművészeti kiállítása Június 26-tól egy hónapon át tekintheti meg az érdeklődő kö­zönség tíz szocialista ország nagyszabású képzőművészeti ki­állítását a BNV területén. „30 győzelmes év” címmel több mint 1500 műalkotás szemlélteti a ba­ráti szocialista országoknak a felszabadulás óta eltelt 30 esz­tendőben bekövetkezett, fejlődé- i séf, eredményeit. Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Mongólia, az NDK, Ro­mánia, Szovjetunió és Vietnam, valamint a magyar alkotók fest­ményei, grafikái és szobrai nem­csak a „krónikási” szerepre vál­lalkoznak, hanem ízelítőt adnak «gy-egy ország sajátos művészeti tradícióiból is.

Next

/
Thumbnails
Contents