Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

Megjelent az Eszperantó Magazin

Az Eszperantó Magazin idei harmadik száma interjút közöl dr. Csanádi Árpáddal, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárával, aki érdekes javaslatot tesz arra: hogyan lehetne elérni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos ajánlással forduljon a világ sportolóihoz az eszperantó elsajátítására.' Egy másik sportvonatkozású írás a szellemi olimpiák gondolatának felelevenítését sürgeti, aminek szintén „katalizátora” lehetne az eszperantó nyelv. A Magazin parlamenthez intézett levelére a mostani számban dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott igazságügyminiszter és Riss Jenő, a BKV vezérigazgató-helyettese válaszol. „A nyelvek halála” címmel közli a lap Bárezi Géza Írását. A Kovács Katiról szóló fényképes riportban a népszerű táncdalénekes- nő új oldaláról mutatkozik be. Egy másik cikkből megtudhatjuk: mit jelent a nyelvi kérdés a fejlődő országokban. Gyulán hamarosan megkezdődik a XIV. Eszperantó Nyári Egyetem: a gyulai eszperanlistákról is fényképes riportot olvashatunk. A Magazin egy lényeges változást is közöl: a nemzetközi nyelv hívei körében kedvelt folyóirat a következő számtól kezdődően „Világ és Nyelv” címmel jelenik meg. (KS)

Három megye nemzetiségi népfrontaktíváinak konferenciája Békéscsabán

Ma, csütörtökön délelőtt 10 I órakor Békéscsabán, a Kulich | Gyula Ifjúsági és Üttöróház- | ban rendezi meg ' a Hazafias , Népfront Békés megyei Bizottsága a nemzetiségi konferenciát. Az egynapos rendezvényen a házigazdákon kívül 'Csongrád és Hajdú-Bihar megye nemzetiségi aktívái vesznek részt. A mai tanácskozás Nyári Sándornak. a HNF Békés megyei titkárának előadásával kezdődik,

amelyben a résztvevők a párt nemzetiségpolitikai határozatainak megvalósításáról, a négy nemzetiségi szövetség munkájáról, a népfront VI. kongresz- szusának a nemzetiségpolitiká- val kapcsolatos előkészítéséről hallhatnak. Az előadás után a három megye aktívái plenáris ülésen vitatják meg a hallottakat, kicserélik véleményüket a megyék nemzetiségi munkájáról.

Á pártoktatási év gyulai tapasztalatai

Az elmúlt hét végén Gyulán, az MSZMP székhazában értekezletet tartottak, amelyen a párt városi alapszervezeteinek propagandistái vettek részt. Török Károly, a párt városi bizottságának politikai munkatársa adott értékelést az 1975—76- os politikai oktatási évről. Megállapította többek között, hogy a propagandisták jól ellátták feladatukat, sikeresen bonyolították le az elmúlt oktatási évadot. A statisztikai adatok ismertetésekor elmondotta, hogy 190 propagandista közül mindössze, 10 százalék a nő, s még rosszabb az arány, ami a fizikai dolgozókat illeti, akiknek aránya 8 százalékos. Jobb a helyzet

A mérnöktanár

— Most hallottam a rádióban, hogy a kormány szabályozta a szakközépiskolák munkáját, a szakközépiskolai szakmunkás- képzést. Jó volt hallani. A diákok ezután szakmunkásoklevelet is kapnak az érettségi bizonyítvány mellé. Ezt úgy nevezik: a szakmunkás célú szakközépiskolai képzés.

A békési Szegedi Kiss István Gimnázium és Szakközépiskola gyakorlóműhelyeinek egyik irodája. Az ajtón kívülről keskeny műanyag csíkon a név: Haránt Mihály tanműhelyvezető. A kérdések az életéről faggatnák, ő azonban mindig az iskoláról,, a gyerekekről beszél. Bár igv iiű a válasz. A kedves szavakban ott bujkál a ki nem mondott igazság, amely szerint Haránt Mihály mindig és mindenkor a szakközépiskoláé, az itt tanulóké, a pedagógiáé.

— Tíz éve tanítok ebben az iskolában. Előtte a megye szakmunkásképzőiben. Mérnöktanár vagyok, most itt a szakelméleti tárgyakat tanítom. Kilencéves a gépgvártás-techno- lógiai szakközép Békésen. Háromszázan végeztek, eddig, közülük minden tizedik mérnök már, vagy most végzi az egyetemet. Ennek örülünk a legjobban.

Többes számban mondja. Munkatársainak egy része volt tanítványa. Együtt dolgoznak

ma a célért. Mert célnak lennie kell

...........hogy a gyerekek

m

egtalálják örömüket a választott pályán, a munkában. Vagy bármiben. Legjobban mégis annak örülünk, ha a választott pálya lesz élethivatásuk.” Négy évvel ezelőtt Haránt Mihály vezetésével szervezték meg a levelező oktatást. Az idei tanévben érettségizett az első osztály.

— Minél több szakembert biztosítani a hazai iparnak. Ezt szeretnénk megvalósítani. A termelésben egyre bonyolultabbak lesznek a munkafolyamatok, egy-egy munkásra sok millió forint értékű gépet bíznak. A fejlődés azt kívánja, hogy ehhez idomuljon az oktatás. Megalapozott tudással induljanak a gyerekek dolgozni. A beiskolázásnál mégis nehézségeink vannak. A szülők jelentős része szakközépiskolába csak akkor íratja gyerekét, ha már a gimnáziumba nem veszik fel. Rossz lesz ez aztán a csalódott diáknak, a szülőknek és nekünk. Itt is tanulni kiéli, a matematika és a fizika az alap. Csak erre épülhet a szaktudás.

A most érettségizettek néhány mondatban leírták véleményüket, tapasztalataikat a tanulásról. A köteg papírnak ösz- szefoglaló címként azt lehetne adni: üzenet az itt maradóknak. „Ezt is szeretnénk felhasználni az oktatásban.”

Az elmúlt hónapokban új tanműhelyekkel gazdagodott az iskola. A pénz azonban nem elég, még két műhely lenne szükséges ahhoz, hogy teljes rendszert képezzenek. Fontos volna a tanműhelyek bővítése, hiszen nemcsak tanulnak, hanem termelőmunkát is végeznek a tanulók. A megtermelt érték fele az iskoláé. Kisebb gépekre, műszerekre fordítják. Most diszkoszokat esztergálnak a moszkvai olimpiára.

— A munka csak akkor építő és alkotó, ha szereti az, aki csinálja. És csak fegyelmezetten, kötelességtudattal lehet dol gozni. Erre akarjuk nevelni a tanulókat.

Haránt Mihály a pedagógusnap alkalmából az Országházban vette át a ..Kiváló Tanár” kitüntetést. (Nemesi)

politikai és iskolai végzettségükben. Negyven százalékuk alap-, 45 százalékuk közép-, 10 száza' lékuk pedig felsőfokú pártiskolát végzett. !

A következő oktatási évre való felkészüléssel kapcsolatban Gyulán, kísérletképpen kétéves e6ti középiskola kezdődik amelyre pátvezetőségi tagok jelentkezhetnek. Az egyéves tagozaton három osztály indul, hetvenöt hallgatóval. ]

Az értékelés után Roszik György, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei vezetője adott beszámolót a pártkiadványok gyulai terjesztéséről, örvendetesnek követendőnek találta azt a fejlődést, ami az utóbbi években tapasztalható volt a Kossuth-ki- adványok iránt. Ennek bizonyságára ismertette, hogy 1970-ben mindössze 140 ezer forint értékű kiadvány talált gazdára, 1974- ben ez a szám már túljutott a 330 ezren. Az egy keresőre jutó átlag a városban 25 forint 50 fillér, ami a megyében a legjobbak közé tartozik. Még kiemel kedőbb eredményt ért el i BUBIV — 72 forint 20 fillér —, a szabók szövetkezete — 32 forint 70 fillér — és jó a megyei kórház átlaga is. A megjelenő négy pártfolyóiratból hétszázat adnak el a városban, összegzésképpen megállapította, hogy a kedvező propaganga- és szervező munka jótékonyan érezteti hatását a pártkiadványok népszerűsítésében.

— Bő —

Román anyanyelvi úttörőtábor Gyulán

Képünkön a képzőművész-táboros áttörök munka közben

Egy dicséretes kezdeményezés valósult meg június 14 és 19 között a gyulai „I. C. Frimu” román kollégiumban. Itt rendezték meg első alkalommal a román tanítási nyelvű és nyelvoktató iskolák felső tagozatosai részére az egy hétig tartó anyanyelvi tábort. amelyen két szekcióban a Hajdú-Bihar és a Békés megyei iskolák 30 tanulója vesz részt. A tábor célja az anyanyelvű oktatás és művelődés elősegítése volt. A tanulók beszéd- és olvasási gyakorlatokat végeztek, valamint egymással román nyelven interjúkat készítettek. . Az igen kényelmes egy hét alatt 20-an az olvasótábor, 10-en pedig a képzőművész tábor tagjaként is tevékenykedtek.

A szervezők igen nagy körültekintéssel változatos programot állítottak össze. Az anyanyelv művelését szolgáló foglalkozások és az előadások mellett Gyula nevezetességeivel is megismerkedtek a táborozok, de nem maradt ki a programból a fürdés sem a híres gyulai strandon: Kép, szöveg: Sz. Kiss János

SZIKLAKERT

A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában most jelent meg a négy szerző — Balogh András, Gálántai Miklós. Kecskés Tibor. Schmidt Gábor — által írt Sziklakért című könyv. A több száz illusztrációt is tartalmazó munka elsősorban a kerté.s/, ke- dók számára ad hasznos tanácsokat. A könyv részletesen foglalkozik a tájképi, a mértani, a miniatűr sziklakertekkel, ezek ápolásával, az itteni növények szaporításával, nevelésével, ültetésével. „A kövek évezredeket idéznek” című fejezetből áttekintést kapunk a kőnek a természetben betöltött szerepéről, a japán és kínai kertek kultúrájáról. A tervezésről és építésről szóló fejezet gyakorlati tanácsokat ad és 275 féle sziklakerti növény ápolásának módját írja le. Erénye a színvonalas kiállítású könyvnek, hogy irodalomjegyzéket és latin—magyar, illetve magyar—latin névmutatót is tartalmaz.

Kerekes Imre:

EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE

(Kisregény)

9.

Lassan érkeznek a srácok, vasárnap van, már megnézték a meccset a tv-ben. Nagy látvány. Aki mérges; hamar megéhezik, bekapnak valami ha- rapnivalót. aztán le a parkba. Ilyenkor rendszerint táblás ház van. A Lakinger előveszi a herflit, harmonikázik. Csak amolyan szájharmonika. A Gábriel ott a pádon mellettem pusztítja el az utolsó fánkot. Ügy érzem, mintha mindenki engem figyelne. Mondhatom, a fejem ezzel a rövid hajjal továbbra is klasszikus. A Bánicki egy új nővel jelenik meg, magam részéről még sose láttam. Nálam nem jó, a haja mint a ‘Vladina Marinak, de a két szeme olyan közel ül egymáshoz, mintha egérnek készült volna. Nem bírom az egérszemű szőke csajokat. A Bánicki átfogja a vállát, a szerelem mindent kibír. Mi többiek unott pofákat vágunk, s úgy ülünk sorban, egymás mellett, mint a köztisztasági hivatal tudományos munkatársai. Most kellene róluk fotót csinálni, védjegy a babg-u- iváson. Ahogy elnézem, ez mind nagy fej itt. Hallgatunk, mert ugyebár közismert, a tudás megbénít. Okos ember keveset beszél. Vasárnap az emberek agya egyébként is gyengén van kivilágítva. Pedig én még mindig be vagyok zsongva ettől az egzisztenciális filozófiától. Magamban csak úgy befelé megy a szöveg, de jobb is, ha ezt nem hallják. Ne szolgáltassuk ki magiunkat az ostobáknak. Arra csak rá lehet fázni.

Hogy valami mégis történjék, én kezdem a program beszédet. Ne tanuljatok, v mondom én, ‘nincs semmi értelme, kisipari módszerekkel akarják belénk nyomni a tudást. Van már audio-vizuális álombuli, elektronika, csak ezek a felnőttek semmiről nem tudnak. Mire felnövünk, már kész a pirula, csak be kell venni, mindent tudunk. Kiszúrják majd, hány százalék lesz a tudós, mennyi marad a buta. A Lakinger köp. Húsz év

múlva egy pirula az egész, beveszel egy barnát, máris nyomod az idegen szöveget, egy pirosat, megy a matek. Mire'felnövünk, minden kész, csak a vegyészeken múlik. Dehát ők eddig is megtették a magukét. Derék fiúk, eltemetik ezt; az egész zűrös mai világot.

Bírják ezt nagyon, ámbár a. Mandel ásít, a Bánicki pedig úgy néz rám, mint aki most találkozott a prófétával. Húsz év múlva közülünk akárki frankón elmehet miniszternek, csak rajtunk múlik, jó állás, itt nincs soha munkaerőhiány. Erre még mindig volt jelentkező. Szemközt megjelenik egy kuka, mindenki ezt figyeli. Pedig semmi dolguk vele, dehát én egy inkorrekt bandának vagyok a titkára. Valamennyien veszik a lapot. A kuka megáll. Vasárnap van, nem kell hozzá nagy fantázia, hogy ez nem szemétért jött. Tiszta ügy. Minthogy már ott tartunk, hogy ezek a szemét dolgok a legtisztább ügyek. A krapek kiszáll. A Bánicki rögtön megismeri, náluk szerelő a szervizben. Már mondja is. hogy tudomása szerint a srácnak rossz a káderlapja. Jön is a csaj,.állnak a kukánál, mint Rómeó és Júlia az ócskavas-telepen. A Gábriel, mint egy kanvarjú, krákog. megnyúlik az orra, a szárnyait lengeti. Magam a legnagyobb zavarban vagyok, nem szeretek turkálni mások magánéletében. Legszívesebben úgy tennék, hogy tulajdonkép-