Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

Megjelent az Eszperantó Magazin Az Eszperantó Magazin idei harmadik száma interjút közöl dr. Csanádi Árpáddal, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság főtitká­rával, aki érdekes javaslatot tesz arra: hogyan lehetne elér­ni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos ajánlással forduljon a világ sportolóihoz az eszperantó elsajátítására.' Egy másik sportvonatkozású írás a szellemi olimpiák gondo­latának felelevenítését sürgeti, aminek szintén „katalizátora” lehetne az eszperantó nyelv. A Magazin parlamenthez intézett levelére a mostani számban dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott igazságügyminiszter és Riss Je­nő, a BKV vezérigazgató-he­lyettese válaszol. „A nyelvek halála” címmel közli a lap Bárezi Géza Írását. A Kovács Katiról szóló fényképes riport­ban a népszerű táncdalénekes- nő új oldaláról mutatkozik be. Egy másik cikkből megtudhat­juk: mit jelent a nyelvi kér­dés a fejlődő országokban. Gyu­lán hamarosan megkezdődik a XIV. Eszperantó Nyári Egye­tem: a gyulai eszperanlistákról is fényképes riportot olvasha­tunk. A Magazin egy lényeges változást is közöl: a nemzetkö­zi nyelv hívei körében kedvelt folyóirat a következő számtól kezdődően „Világ és Nyelv” címmel jelenik meg. (KS) Három megye nemzetiségi népfrontaktíváinak konferenciája Békéscsabán Ma, csütörtökön délelőtt 10 I órakor Békéscsabán, a Kulich | Gyula Ifjúsági és Üttöróház- | ban rendezi meg ' a Hazafias , Népfront Békés megyei Bizott­sága a nemzetiségi konferenci­át. Az egynapos rendezvényen a házigazdákon kívül 'Csongrád és Hajdú-Bihar megye nemze­tiségi aktívái vesznek részt. A mai tanácskozás Nyári Sándor­nak. a HNF Békés megyei tit­kárának előadásával kezdődik, amelyben a résztvevők a párt nemzetiségpolitikai határozatai­nak megvalósításáról, a négy nemzetiségi szövetség munká­járól, a népfront VI. kongresz- szusának a nemzetiségpolitiká- val kapcsolatos előkészítéséről hallhatnak. Az előadás után a három megye aktívái plenáris ülésen vitatják meg a hallotta­kat, kicserélik véleményüket a megyék nemzetiségi munkájá­ról. Á pártoktatási év gyulai tapasztalatai Az elmúlt hét végén Gyulán, az MSZMP székhazában érte­kezletet tartottak, amelyen a párt városi alapszervezeteinek propagandistái vettek részt. Török Károly, a párt városi bi­zottságának politikai munkatár­sa adott értékelést az 1975—76- os politikai oktatási évről. Meg­állapította többek között, hogy a propagandisták jól ellátták feladatukat, sikeresen bonyolí­tották le az elmúlt oktatási év­adot. A statisztikai adatok is­mertetésekor elmondotta, hogy 190 propagandista közül mind­össze, 10 százalék a nő, s még rosszabb az arány, ami a fizikai dolgozókat illeti, akiknek ará­nya 8 százalékos. Jobb a helyzet A mérnöktanár — Most hallottam a rádióban, hogy a kormány szabályozta a szakközépiskolák munkáját, a szakközépiskolai szakmunkás- képzést. Jó volt hallani. A diá­kok ezután szakmunkásokleve­let is kapnak az érettségi bizo­nyítvány mellé. Ezt úgy neve­zik: a szakmunkás célú szakkö­zépiskolai képzés. A békési Szegedi Kiss Ist­ván Gimnázium és Szakközép­iskola gyakorlóműhelyeinek egyik irodája. Az ajtón kívül­ről keskeny műanyag csíkon a név: Haránt Mihály tanmű­helyvezető. A kérdések az éle­téről faggatnák, ő azonban min­dig az iskoláról,, a gyerekekről beszél. Bár igv iiű a válasz. A kedves szavakban ott bujkál a ki nem mondott igazság, amely szerint Haránt Mihály mindig és mindenkor a szakközépisko­láé, az itt tanulóké, a pedagó­giáé. — Tíz éve tanítok ebben az iskolában. Előtte a megye szak­munkásképzőiben. Mérnökta­nár vagyok, most itt a szakel­méleti tárgyakat tanítom. Ki­lencéves a gépgvártás-techno- lógiai szakközép Békésen. Há­romszázan végeztek, eddig, kö­zülük minden tizedik mérnök már, vagy most végzi az egye­temet. Ennek örülünk a leg­jobban. Többes számban mondja. Munkatársainak egy része volt tanítványa. Együtt dolgoznak ma a célért. Mert célnak len­nie kell ...........hogy a gyerekek m egtalálják örömüket a vá­lasztott pályán, a munkában. Vagy bármiben. Legjobban mégis annak örülünk, ha a vá­lasztott pálya lesz élethivatá­suk.” Négy évvel ezelőtt Haránt Mihály vezetésével szervezték meg a levelező oktatást. Az idei tanévben érettségizett az első osztály. — Minél több szakembert biztosítani a hazai iparnak. Ezt szeretnénk megvalósítani. A termelésben egyre bonyolultab­bak lesznek a munkafolyama­tok, egy-egy munkásra sok mil­lió forint értékű gépet bíznak. A fejlődés azt kívánja, hogy ehhez idomuljon az oktatás. Megalapozott tudással indulja­nak a gyerekek dolgozni. A beiskolázásnál mégis nehézsé­geink vannak. A szülők jelen­tős része szakközépiskolába csak akkor íratja gyerekét, ha már a gimnáziumba nem veszik fel. Rossz lesz ez aztán a csalódott diáknak, a szülőknek és ne­künk. Itt is tanulni kiéli, a ma­tematika és a fizika az alap. Csak erre épülhet a szaktudás. A most érettségizettek né­hány mondatban leírták véle­ményüket, tapasztalataikat a ta­nulásról. A köteg papírnak ösz- szefoglaló címként azt lehetne adni: üzenet az itt maradóknak. „Ezt is szeretnénk felhasználni az oktatásban.” Az elmúlt hónapokban új tan­műhelyekkel gazdagodott az is­kola. A pénz azonban nem elég, még két műhely lenne szükséges ahhoz, hogy teljes rendszert képezzenek. Fontos volna a tanműhelyek bővítése, hiszen nemcsak tanulnak, ha­nem termelőmunkát is vé­geznek a tanulók. A megter­melt érték fele az iskoláé. Ki­sebb gépekre, műszerekre for­dítják. Most diszkoszokat esz­tergálnak a moszkvai olimpiára. — A munka csak akkor épí­tő és alkotó, ha szereti az, aki csinálja. És csak fegyelmezet­ten, kötelességtudattal lehet dol ­gozni. Erre akarjuk nevelni a tanulókat. Haránt Mihály a pedagógus­nap alkalmából az Országház­ban vette át a ..Kiváló Tanár” kitüntetést. (Nemesi) politikai és iskolai végzettségük­ben. Negyven százalékuk alap-, 45 százalékuk közép-, 10 száza' lékuk pedig felsőfokú pártisko­lát végzett. ! A következő oktatási évre való felkészüléssel kapcsolatban Gyulán, kísérletképpen kétéves e6ti középiskola kezdődik amelyre pátvezetőségi tagok je­lentkezhetnek. Az egyéves tago­zaton három osztály indul, het­venöt hallgatóval. ] Az értékelés után Roszik György, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei vezetője adott be­számolót a pártkiadványok gyu­lai terjesztéséről, örvendetesnek követendőnek találta azt a fej­lődést, ami az utóbbi években tapasztalható volt a Kossuth-ki- adványok iránt. Ennek bizony­ságára ismertette, hogy 1970-ben mindössze 140 ezer forint értékű kiadvány talált gazdára, 1974- ben ez a szám már túljutott a 330 ezren. Az egy keresőre jutó átlag a városban 25 forint 50 fillér, ami a megyében a legjob­bak közé tartozik. Még kiemel kedőbb eredményt ért el i BUBIV — 72 forint 20 fillér —, a szabók szövetkezete — 32 fo­rint 70 fillér — és jó a megyei kórház átlaga is. A megjelenő négy pártfolyóiratból hétszázat adnak el a városban, összegzés­képpen megállapította, hogy a kedvező propaganga- és szerve­ző munka jótékonyan érezteti hatását a pártkiadványok nép­szerűsítésében. — Bő — Román anyanyelvi úttörőtábor Gyulán Képünkön a képzőművész-táboros áttörök munka közben Egy dicséretes kezdeményezés valósult meg június 14 és 19 kö­zött a gyulai „I. C. Frimu” ro­mán kollégiumban. Itt rendezték meg első alkalommal a román tanítási nyelvű és nyelvoktató is­kolák felső tagozatosai részére az egy hétig tartó anyanyelvi tá­bort. amelyen két szekcióban a Hajdú-Bihar és a Békés megyei iskolák 30 tanulója vesz részt. A tábor célja az anyanyelvű ok­tatás és művelődés elősegítése volt. A tanulók beszéd- és olva­sási gyakorlatokat végeztek, va­lamint egymással román nyel­ven interjúkat készítettek. . Az igen kényelmes egy hét alatt 20-an az olvasótábor, 10-en pe­dig a képzőművész tábor tagja­ként is tevékenykedtek. A szervezők igen nagy körül­tekintéssel változatos programot állítottak össze. Az anyanyelv művelését szolgáló foglalkozások és az előadások mellett Gyula nevezetességeivel is megismer­kedtek a táborozok, de nem ma­radt ki a programból a fürdés sem a híres gyulai strandon: Kép, szöveg: Sz. Kiss János SZIKLAKERT A Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában most jelent meg a négy szerző — Balogh András, Gálántai Miklós. Kecskés Ti­bor. Schmidt Gábor — által írt Sziklakért című könyv. A több száz illusztrációt is tartalmazó munka elsősorban a kerté.s/, ke- dók számára ad hasznos taná­csokat. A könyv részletesen fog­lalkozik a tájképi, a mértani, a miniatűr sziklakertekkel, ezek ápolásával, az itteni növények szaporításával, nevelésével, ül­tetésével. „A kövek évezrede­ket idéznek” című fejezetből át­tekintést kapunk a kőnek a ter­mészetben betöltött szerepéről, a japán és kínai kertek kultúrá­járól. A tervezésről és építésről szóló fejezet gyakorlati taná­csokat ad és 275 féle sziklaker­ti növény ápolásának módját ír­ja le. Erénye a színvonalas ki­állítású könyvnek, hogy iroda­lomjegyzéket és latin—magyar, illetve magyar—latin névmuta­tót is tartalmaz. Kerekes Imre: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (Kisregény) 9. Lassan érkeznek a srácok, va­sárnap van, már megnézték a meccset a tv-ben. Nagy lát­vány. Aki mérges; hamar meg­éhezik, bekapnak valami ha- rapnivalót. aztán le a parkba. Ilyenkor rendszerint táblás ház van. A Lakinger előveszi a herflit, harmonikázik. Csak amolyan szájharmonika. A Gáb­riel ott a pádon mellettem pusztítja el az utolsó fánkot. Ügy érzem, mintha mindenki engem figyelne. Mondhatom, a fejem ezzel a rövid hajjal to­vábbra is klasszikus. A Bánicki egy új nővel jelenik meg, ma­gam részéről még sose láttam. Nálam nem jó, a haja mint a ‘Vladina Marinak, de a két sze­me olyan közel ül egymáshoz, mintha egérnek készült volna. Nem bírom az egérszemű szőke csajokat. A Bánicki átfogja a vállát, a szerelem mindent ki­bír. Mi többiek unott pofákat vágunk, s úgy ülünk sorban, egymás mellett, mint a köztisz­tasági hivatal tudományos mun­katársai. Most kellene róluk fo­tót csinálni, védjegy a babg-u- iváson. Ahogy elnézem, ez mind nagy fej itt. Hallgatunk, mert ugyebár közismert, a tudás megbénít. Okos ember keveset beszél. Vasárnap az emberek agya egyébként is gyengén van kivilágítva. Pedig én még min­dig be vagyok zsongva ettől az egzisztenciális filozófiától. Ma­gamban csak úgy befelé megy a szöveg, de jobb is, ha ezt nem hallják. Ne szolgáltassuk ki ma­giunkat az ostobáknak. Arra csak rá lehet fázni. Hogy valami mégis történjék, én kezdem a program beszédet. Ne tanuljatok, v mondom én, ‘nincs semmi értelme, kisipari módszerekkel akarják belénk nyomni a tudást. Van már au­dio-vizuális álombuli, elektro­nika, csak ezek a felnőttek semmiről nem tudnak. Mire fel­növünk, már kész a pirula, csak be kell venni, mindent tudunk. Kiszúrják majd, hány százalék lesz a tudós, mennyi marad a buta. A Lakinger köp. Húsz év múlva egy pirula az egész, be­veszel egy barnát, máris nyo­mod az idegen szöveget, egy pi­rosat, megy a matek. Mire'fel­növünk, minden kész, csak a vegyészeken múlik. Dehát ők eddig is megtették a magukét. Derék fiúk, eltemetik ezt; az egész zűrös mai világot. Bírják ezt nagyon, ámbár a. Mandel ásít, a Bánicki pedig úgy néz rám, mint aki most ta­lálkozott a prófétával. Húsz év múlva közülünk akárki frankón elmehet miniszternek, csak raj­tunk múlik, jó állás, itt nincs soha munkaerőhiány. Erre még mindig volt jelentkező. Szem­közt megjelenik egy kuka, min­denki ezt figyeli. Pedig semmi dolguk vele, dehát én egy in­korrekt bandának vagyok a tit­kára. Valamennyien veszik a lapot. A kuka megáll. Vasárnap van, nem kell hozzá nagy fan­tázia, hogy ez nem szemétért jött. Tiszta ügy. Minthogy már ott tartunk, hogy ezek a szemét dolgok a legtisztább ügyek. A krapek kiszáll. A Bánicki rög­tön megismeri, náluk szerelő a szervizben. Már mondja is. hogy tudomása szerint a srácnak rossz a káderlapja. Jön is a csaj,.állnak a kukánál, mint Ró­meó és Júlia az ócskavas-tele­pen. A Gábriel, mint egy kan­varjú, krákog. megnyúlik az or­ra, a szárnyait lengeti. Magam a legnagyobb zavarban vagyok, nem szeretek turkálni mások magánéletében. Legszívesebben úgy tennék, hogy tulajdonkép-

Next

/
Thumbnails
Contents