Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
Hetvenezer jegy már elkelt a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira Két és fél ezer Békés megyei fiatal készül az ifjúsági napokra Nagy siker volt tavaly a néptáncfesztivál. Idén 12 szakszervezeti együttes minősítő versenyét rendezik meg Szegeden Minden termőföld teremjen Mint arról lapunkban már hírt adtunk, június 22-én, kedden Horváth Mihály, a szegedi szabadtéri játékok ügyvezető igazgatója és Bányainé dr. Bir- kás Mária Szeged város Tanácsának elnökhelyettese sajtótájékoztatót tartott. Elmondották, hogy az Alföld legnagyobb kulturális centrumában, Szegeden először 1931-ben rendeztek szabadtéri játékokat, annak pedig 18 esztendeje, hogy évről-évre júliustól augusztusig zengenek a fanfárok a Dóm téren, jelezve az előadások kezdetét. Ilyenkor nemcsak látványos művészi produkciókat nyújt a város a hazai és külföldi vendégeknek, hanem változatos kulturális és tudományos események színtere is. Mintegy 60 rendezvényből választhatnak Szeged vendégei az ünnepi heteken, melynek egyik fontos részét jelentik az ünnepi játékok. Június 8-a óta látható a XI. délalföldi tárlat a Móra Múzeum képtárában, itt a 158 művész alkotásai között megyénk festőinek nevével is találkozunk. A Dóm-téri előadások műsorának jellemzője a sokszínűség, opera, daljáték, prózai mű, népi tánc; mindenki választhat érdeklődése szerint. Legszebb hagyománya a játékoknak Madách örökéletű művének, Az ember tragédiájának bemutatása. Major Tamás, Vámos László rendezték az eddigi előadásokat, most Szine- tár Miklós Kossuth-díjas érdemes művész rendezésében kerül a közönség elé június 24-én, 31- én és augusztus 7-én. Éva: Bánsági Ildikó, Ádám: Hegedűs Géza, Lucifer: Lukács Sándor lesz. A díszleteket Varga Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész, a jelmezeket Vágó Nelly tervezte. Verdi: Nabuccó című operáját július 25-én, 30-án és augusztus elsején láthatjuk Békés András rendezésében. Három vendégművész énekel az előadásokon; Stojan Popov, Stefan Elenkov, Szófiából és Ninel Tkacsenko Odesszából érkezik a bemutatóra. Az előadás karmestere Óberfrank Géza. 1975-ben az egyik legszebb, legegységesebb bemutató volt Szegeden a Bánk bán, Erkel operája. Ebben az évijen ismét színre kerül Vámos László Kossuth-díjas érdébékés mcm^sr. 1976. JÚNIUS 24. I mes művész rendezésében, Szalma Ferenc, Simándy József Kossuth-díjas kiváló művész és Moldován Stefánia érdemes művész énekel II. Endre, Bánk és Melinda szerepében augusztus 4-én, 6-án, 8-án. A daljátékot kedvelők Strauss: A cigánybáró című előadását nézhetik még augusztus 13-án, 15-én, 17-én és 20-án. Rendező: Horváth Zoltán, vezényel: Medveczky Ádám, díszlettervező: Csikós Attila, a jelmezeket Márk Tivadar Kossuth-díjas kiváló művész tervezte. Néhány név a szereposztásból: Palcsó Sándor, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Melis György, Berdál Valéria. Huszonöt éves a Magyar Állami Népi Együttes és kezdettől nagy siker volt számukra az Ecseri lakodalmas című összeállítás, amelyet augusztus 14-én, 19-én és 21-én mutatnak be a Dómtér színpadán. Grafikai, térplasztikai, szobrászművészeti, fafaragó-kiállítások, köztük július 23-tól augusztus 25-ig Koszta' Rozália festőművész kiállítása Újszegeden a művelődési központban, s a százesztendős ipari bemutató és vásár csatlakoznak még a szegedi nyár gazdag programjához. A hangversenyeket kedvelők a Dómban orgonamuzsikát hallhatnak július 19-én, július 26- án és augusztus 16-án, a tanácsháza udvarán augusztus 3-án a szegedi kamarazenekar, augusztus 12-én a Budapesti Madrigál Kórus bemutatójában gyönyörködhet a közönség. Augusztus 20-án Kiskundorozsmán parasztkórusok és zenekarok találkoznak egymással és a közönséggel. A tudományos program legnagyobb érdeklődést kiváltó eseményei a július 15-tői 24-ig tarló XIII. pedagógiai nyári egyetem és július 16-tól augusztus 4-ig az V. művelődéselméleti nyári egyetem a TIT rendezésében. Békés megyéből mintegy 2500 fiatal utazik július 30-tól augusztus 1-ig a szegedi ifjúsági napokra. Tápéban tánctábor lesz július 30-tól augusztus 7-ig, július 16-tól 18-ig zsűri előtt vizsgáznak a szakszervezeti néptáncegyüttesek. Az észtorna és a művészi élmények befogadása mellett gazdag a sportprogram is. A XX. nemzetközi marathóni versenyt július 24-én, nemzetközi motorcsónakvsrsenyt a Tiszán augusztus 14—i5-én rendezik meg. E. Zs. Folytatják a felszabadulási munkaversenyt A Tatabányai Cementgyár szocialista brigádjainak kezdeményezésére az üzem kollektívája elhatározta, hogy folytatja a felszabadulási munkaversenyt. Megvitatták a gyár V. ötéves tervét és elkészítették középtávú munkaverseny-vállalásukat. Az öt évre szóló programban rögzítették, hogy minden évben 2 000 000 tonna künkért termelnek — amennyit kér az országos vállalat a tatabányai üzem munkásaitól. A Cement- és Mészművek igazgatósága az V. ötéves tervben évenként 60 000 tonna mész termelését írta elő a tatabanyai gyár kollektívájának. Időközben azonban megnőtt a kereslet a mész iránt és szükségessé vált, hogy az országos vállalat minden gyáregysége növelje a termelést. A tatabányaiak elhatározták, hogy az idén 16 000 tonnával túlteljesítik éves tervüket, s ha a következő években sem csökken az igény a mész iránt, továbbra is vállalkoznak a több- termelésre. (MTI) KNEB-vizsgálat a folyékony üzemanyagok felhasználásáról A folyékony üzemanyagok takarékos felhasználásával kapcsolatban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — nyolc megyére és a fővárosra kiterjedően — felmérést végez, A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó egységek a közúti gépjárművek, az építőipari, a mezőgazdasági erő. és munkagépek hajtó- és kenőanyagának felhasználásánál hogyan érvényesítik a takarékos gazdálkodás és a társadalmi tulajdon védelmének szempontjait. Hasonló témában már 1973- ban vizsgálatot folytatott a népi ellenőrzés, de akkor csak a közúti gépjárműpark üzemanyagfelhasználásával foglalkozott. Ez a vizsgálat nem kedvező tapasztalatokra mutatott rá az üzemanyagokkal kapcsolatos teendők kezelésével, az elszámoltatás szervezeti és személyi feltételeivel, a teljesítmények igazolásával, a fogyasztás rendszeres ellenőrzésével, értékelésével, a túlfogyasztások okainak keresésével, a megszüntetésükre, megelőzésükre tett intézkedésekkel ősz. szefüggésben. A mostani vizsgálat szélesebb körű, mert az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági és a közlekedési népgazdasági ágak gazdálkodó egységeire egyaránt kiterjed. A mezőgazdaság fokozott gépesítésével kapcsolatban V, ezt az is indokolja, hogy egymagában az összes gázolajnak csak. nem 40 százalékát, a kenőolajnak pedig kis híján felét használja fel. A felmérés a folyékony üzemanyagokkal történő gazdálkodás szervezetének és rendjének kialakításán túl kiterjed arra is, hogy az elszámolások alapját jelentő teljesítmények vezetésével, igazolásával, ellenőrzésével megfelelően foglalkoznak-e. a kötelezően előírt üzemanyag-fogyasztási és egyéb normák betartását milyen rendszeresen ellenőrzik, elemzik. Azt is megnézik, hogy az esetleges túlfogyasztások milyen okokra vezethetők vissza, s a normán felüli fogyasztás megszüntetésére milyen intézkedéseket hoznak. B ármerre is járja az ember a határt a megyében, mindenütt jóleső érzéssel tekinthet körül. A zöld megnyugtató színe felüdít. de még inkább az, hogy szépen növekvő, gyommentes növényzet borítja a földeket. Jó terméskilátásaink vannak állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink körültekintő munkaszervezése, a mező- gazdasági munkások, tsz-tagok szorgalma eredményeképpen. A mezőgazdasági munka már régóta a társadalmi megbecsülés rangjára emelkedett. A városi embereknek is az időjárásról először a mezőgazdaság jut az eszébe: használ-e a termésnek vagy kárt okoz? Természetes ez, hiszen mindennapi kenyerünk, élelmünk a mezőgazdaságból kerül ki. Eredményei jelentős hatással vannak társadalmunk életszínvonalára is. A föld nemzeti kincsünk. Védelme, célszerű felhasználása nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak, hanem a nagy közösségnek is alapvető érdeke. Az országgyűlés által 1961-ben megalkotott földvédelmi törvény is ezt mondja ki. Miért kell a csaknem mindenki által jól ismert tételt újra feleleveníteni? Az iparban napirenden levő kérdés a gépek állásidejének csökkentése, a termelőberendezések maximális kihasználása, egyszóval hatékonyságuk fokozása. Viszont arra már kevesebbet gondolunk, hogy mindez a mezőgazdaságra is igaz. Hiszen a termőföld a mezőgazdaság pótolhatatlan termelési eszköze. Az ezzel való jó és hatékony gazdálkodás népgazdasági érdekünk. N övekvő mezőgazdasági terméseredményeink. a mezőgazdaság által nyújtott javak egyre nagyobb mennyisége azt mutatják, hogy alapvető gondok, problémák nincsenek. Igaz ez Békés megyére is, amelynek szerepe a mezőgazdaságban területi arányánál lényegesen nagyobb. Ennek ellenére van azonban két olyan körülmény, amelyről szólni kell. Egyik sem rajtunk kívül álló, hanem meghatározóan szemléletből fakadó probléma. Az egyik a termőföld védelme. Negyven év alatt, ennek különösen a második felében, hazánk szántóterülete csaknem 600 ezer hektárral csökkent. Ez több, mintha Békés megye összes termőterülete elveszett volna. Tudott dolog, hogy az iparosítás, a közutak, csatornarendszerek, lakóépületek nyelték el ezt a hatalmas területet. A fejlődés törvényszerű velejárója ez. Az viszont már nem, hogy akkor is a jól termő földek igénybevételére került sor, amikor az igényeket soványabb talajon is ki lehetett volna elégíteni. Megyénkben is sok hektárnyi értékes terület esett így ki a mező- gazdasági művelésből. Ezen változtatni már nem tudunk, de kötelességünk védeni azt, ami még van. A másik gond, és ez minden év gondja, a rendelkezésre álló termőterület megművelése. A határt körültekintő, nyitott szemmel járva, nemcsak a szépen zöldeílő búza- és kukorica- táblákat lehet látni, hanem azt is, hogy elvétve egy-egy darab föld megművetetlenül, gázosán, gazdátlanul áll: a gyom otthona. Nem azokról a területekről van szó, amelyet megműveltek, be is vetettek és a belvíz ki pusztított belőle minden kultúrnövényt. Csak azokról ejtünk most szót, amelyek megműveléséről tulajdonosaik, használóik megfeledkeztek. Elintézhetnénk egy kézlegyintéssel, hiszen nem nagy területek ezek. Gyakran a néhány hektárnyi nagyságot is alig éri el. De ide is érvényes a közmondás: sok kicsi sokra megy. Az idei tavaszon, az első határszemlék idején, országosan mintegy 65 ezer hektár földet találtak megműveletlenül, Békés megyében ötezer-háromszázat. Egy hónappal később — a figyelmeztetések hatására is — országosan 20—22 ezerrel, megyénkben csaknem két és fél ezerrel csökkent a megművelet- len terület mennyisége. T ermészetesen a gazdaságokon kívül álló okok jelentősen meghatározták a műveletlenül hagyott földterület nagyságát. Hiszen, amelyik földdarabon víz állt, amikor azt művelésbe kellett volna venni, és később se vonult le róla a víz, azt jó szándékkal nem lehetett megművelni. De szót kell ejteni a hanyagságokról, a nemtörődömségekről, a kényelmességről. Mert, sajnos, ilyen is előfordul. A Gyomai Halászati Szövetkezetnek Köröstarcsán 20 hektár olyan földje van, amelyen meg a szántást se végeztette el. A kétsopronyi Rákóczi vagy a dombegyházi Petőfi Tsz-ek több hektárnyi szántóterületen kendert tárolnak, pedig a gyár már régen átvette volna tőlük azt * a helyén szépen növekedhetne már a kukorica. A Bánkúti ÁG a tanyahelyeket kerülgeti, ahelyett, hogy bevonná a táblákba. A sarkadi Lenin Tsz vállalta a szétszórtan levő területek megművelését, hasznosítását, de csak az ígéretnél maradt. Pedig több mint harminc hektárról van szó. Hosszan lehetne sorolni ezeket a nagyüzemi gazdaságok méreteihez képest elenyésző megmű- veletlen területeket, amelyek azonban összességükben sok-sok családnak biztosíthatnák éves kenyerét, élelmét. A földvédelmi törvény és végrehajtási rendeletéi a földek kezelői, tulajdonosai, használói számára kötelezővé teszik földjeik védelmét és megművelését. Ezeknek érvényesítése elsősorban a tanácsok kezében van. A , magánszemélyek műveletlen földjeit állami tulajdonba kell venni és gondoskodni megfelelő hasznosításukról. A művelést el. mulasztó mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit pedig felelősségre kell vonni. Nem nagy ezeknek a száma, éppen ezért is lényeges a határszemlék ténymegállapításainak. a figyelmeztetéseknek nyomatékot adni ott, ahol erre szükség van. A mulasztókra kiszabott bírsággal az utóbbi években jóformán alig lehetett találkozni, viszont műveletlen földekkel évente, gyakran ismétlődően ugyanazoknál. a hatékonyabb gazdálkodásnak része a mezőgazdaságban, hogy ne me- radjon megműveletlenül egy talpalatnyi föld se, amely megművelhető. Ne maradjon egyetlen hektárnyi termőterület se parlagon, amelyet belvíz járt és már újra bevethető. Nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom érdeke is ez. — egs — termékbemutatón a Békés megyei fogyasztási szövetkezetek közös társulása, a SZöVKER mutatta be a korszerű táplálkozást elősegítő kész. s félkész termékeket, a különböző konzerve- ket, azok gyorsan történő tálalásának lehetőségeit. A bemutató nagyon sok füzesgyarmati házi- asszonvt érdekelt. U. I. Rendezte az ÁFÉSZ és a tsz nőbizottsága Kedden délelőtt Füzesgyarmat | vendéglő-éttermében kóstolóval egybekötött konzerv, és egyéb élelmiszeripari termékbemutatót rendeztek. A házigazda és a szervező szerepét a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet nőbizottsága vállalta. A jól sikerült élelmiszeripari
