Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

Kik és hol termelik meg a több baromfit, tojást? Elkészült az ötéves termeltetési program Dinamikus gazdasági fejlődés, megvalósuló várospolitikai célok Népfront-küldöttértekezlet Orosházán Az V. ötéves terv a vágóba­romfi-termelés mintegy 14, a tojástermelés 11 százalékos nö­velésével számol. A baromfihús­nak és a tojásnak tehát a fo­gyasztásán belül növekvő sze­repe lesz. A tőkés export maxi­mális kihasználása mellett szá­molni kell a növekvő hazai igé­nyek kielégítésével. A termelés j fejlesztését a kisüzemi barom­fi tartás mérsékelt növekedésé- ! nek figyelembevételével, első­sorban a nagyüzemekben, az j ágazatban meglevő tartalékok kihasználásával lehet megoldani. Ennek alapján készítette el a j Békéscsabai Baromfifeldolgozó j Vállalat az V. ötéves terv tér- j meltetési programját. ESzerint az évenkénti felvásárlás meg­közelítőleg azonos ütemben nö­vekszik — évenként mintegy 5 százalékos — és összesen 23,3 százalékos nagyságban. Tekin­tettel a műszaki állapotra, a már eddig megtörtént és folya­matban levő szakosodásra, az orosházi gyár fejlesztési üteme a nagyobb. Vállalati, belső adottságok mellett ezt indokol­ja több külső, környezeti felté­tel, mint például a jobb abrak- takarmány-termő terület, na­gyobb beruházási kedv és jobb eszközellátottság. A mennyiségi növekedésen túl bizonyos mértékig áruszer­kezet-átalakítást is tartalmaz a tervezet. A tervidőszak végéig csirkéből 120, tyúkból 122, gyöngyösből 130, pulykából 109, pecsenyelibából 200, kövér libá­ból 142, pecsenyekacsából 120 százalékkal nő a felvásárlás. Szembetűnően növekszik a pe­csenye- és kövérliba-volumen, ami közvetve a májtermelés fokozását jelenti. Ez fontos exportcikk, hosszú távon biztos piaca van Nyugat-Európában. Épp ezért e' lehetőség kihaszná­lására nagy gondot fordítanak. A termeltetés mennyiségi és minőségi fejlesztésének alapja a szükséges feltételek biztosítá­sa, a jó partneri kapcsolatok kialakítása. Kiemelt feladatnak tekinti a vállalat, hogy a terv­időszak végéig fokozatosán nö­vekedjen az egy gazdaságra ju­tó előállított termék mennyisé­ge. A cél az, hogy az áru mi­nél nagyobb részét közepes (40—80 vagon) és nagy volu­menben (80 vagon) előállító gazdaságokban termeltessék meg. Ezzel a gazdaságon belül is nagyobb jelentőséget kap a termék, kedvezőbb lesz a ráfor­dítás, koncentrálódik az anyagi és szakmai erő. A tervidőszakban az áru- mennyiség előállításának alap­ja a meglevő férőhelyek kor­szerűsítése és újak építése. így 1980-ig mintegy 44 ezer négy­zetméter férőhely építésére és 40 ezer négyzetméternyi terület korszerűsítésére van szükség. Ez mintegy 120—130 millió fo­rintos beruházást igényel. A Elektronika és automatika a mezőgazdaságban Esztergomban A mezőgazdaságban és a mű­szeriparban egyaránt nagy érdek, lődésre számot tartó konferencia j kezdődött szerdán Esztergom- I ban, a technika házában Elek- ! tronika és automatika a mező- gazdaságban címmel. Első íz­ben vitatják meg a hazai szak­emberek — fejlesztők, gyártók és felhasználók —, hogyan elé- , githetik ki az iparszerü növény­termesztési és állattenyésztési rendszerek ilyen jellegű igénye­it. Szerdán nyitják meg azt a ki­állítást, amelyen a már sorozat­ban gyártott, illetve fejlesztés alatt álló automatikákat mulat- jak be. (MTI) 1 felmérések tapasztalatai szerint a beruházásban és a fejlesztés­ben egyetértés van a partnerek és a vállalat között. További fontos feladatnak tekintik, hogy mindkét fél részére előnyös és termelési biztonságot adó. több éves szerződéseket kössenek. Szervezettebbé és színvonala­sabbá kívánják tenni a szakta­nácsadói munkát, részt vesznek minden olyan társulásban, amely elősegíti a termelés foko­zását. A szocialista szektor elsődle­gessége mellett továbbra is számítanak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére. A vál­lalat jelentős feladatának tekinti a kevésbé beruházás, és eszköz- igényes háztáji, illetve kisegítő gazdaságokban történő termel­tetés elősegítését, elsősorban az eddigieknél hatékonyabb szer­vező munkával, a megtermel­tetett áru gyors, pontos, meg­felelő értékben történő felvásár­lásával. Az eddigieknél szoro­sabb kapcsolatot akarnak kiala­kítani a már említett szakcso­portokkal. Segítik újabbaknak létrehozását, különös tekintettel a libamájtermelés, a tojás, a házinyúl és a galambhús elő­állításának fokozására. Mindent összevetve, a ter­melőszövetkezetek, az ÁFÉSZ- ek. a háztáji gazdaságok és a vállalat kapcsolatának javítása lehetővé teszi a baromfihús és tojástermelés növelését, ami közvetve a táplálkozási kultú­ránk átalakítását is segíti. S. F. „A népfrontmozgalom egész tevékenységével járuljon hozzá a munkásfiatalom erősítéséhez” — hirdette a Hazafias Népfront VI. kongresszusa irányelveiből jelmondatul idézett felirat Oros­házán, a Hazafias Népfront vá­rosi beszámoló és választógyűlé­sén. S hogy az idézetet jól vá­lasztotta meg a Hazafias Nép­front orosházi városi bizottsága — amely május 29-én, szombaton a városi tanács nagytermében tartotta meg küldöttértekezletét — azt az elhangzott beszámoló és a felszólalások bizonyították. Az egykor jellegzetes mezővá­rosban ma már az ipar a meg­határozó. S hogy a „legnagyobb magyar falura” már ez a jel­lemző, hogy dinamikus a gazda­sági fejlődés, sorra megvalósul­nak a várospolitikai célok, szé­pül, gyarapodik Orosháza, az a népfrontbizottság aktivizáló te­vékenységének, a közéletben va­ló aktív részvételéneit is köszön­hető. Az elmúlt négy év munkájá­ról, a közös erővel, társadalmi összefogással elért eredmények­ről és a megvalósítandó felada­tokról szóló beszámolót dr. Szabó Ferencnek, a városi népfrontbi­zottság elnökének megnyitója után Keller József titkár ismer­tette. Az általános gazdasági fej- 'ődés. az ipar és a mezőgazdaság termelési eredményeinek, főbb adatainak felsorakoztatása után arról a változásról beszélt, amely az ismertetett tonnák, millió fo­rintok, milliárdos beruházások Ipari televízió diszpécserszolgálat a Voltínnál A napokban adták át Békés­csabán, a Volán 8. sz. Vállalat­nál — a szakmában elsőnek — az új technikai rendszert, az ipari televízió diszpécserállo­mást. amely a Volán Tröszt tá­mogatásával, a vállalat műszak- fejlesztési és beruházási osztá­lya, az üzemfenntartás dolgo­zóinak munkája eredményeként valósult meg. Elsődleges feladat ugyanis az, hogy a járműkarbantartásban csökkenjen a javítási idő, hogy a javítói munkafolyamatok fi­gyelemmel kísérésével — ehhez nagy segítséget ad a tv-lánc — a szükséges beavatkozást időben lehessen megtenni. A járműfenntartási és ipari osztály kidolgozta — a munka­felvételtől a minőségellenőrzé­sig — a központi javítóműhely­ben a zárt rendszerű javítási folyamatláncot. A gépjárművek csak az úgynevezett munkafel­vételezésen keresztül juthatnak a javítóműhely területére. Be­állítottak munkaelőkészí tőket, akik a javításhoz szükséges anyagok és alkatrészek biztosítá­sát intézik. Ezzel a művezetőket is tehermentesítették. A rendelkező diszpécser az irányító irodából folyamatosan át tudja tekinteni — a monito­rok által — a javítóállások ter­heltségét, ellenőrizheti a munka, folyamatokat. Igv állandóan és időben tudja informálni a forgal­mi szakszolgálatot a gépjárművek javításának állásáról, menetéről, a javítást lassító vagy akadá­lyozó tényezőkről és a munká­latok befejezésének idejéről. De A diszpécser 3 mozgatható és fi fix állású kamera segítségé­vel kapja az információt (Fotó: Varga József) nyomán a város társadalmi szer­kezetében végbement. Orosházán az iparban dolgozók száma je­lentősen növeiiétiéit, a mező- gazdaságban dolgozóké pedig csökkent. A munkásosztály ge­rincét az ipari munkásság ké­pezi; csak az üveggyárban há­rom és fél ezer a munkás, a kő­olajipari vállalatoknál pedig csaknem kétezer olajbányász dolgozik, ök képezik az iparban foglalkoztatottaknak mintegy 40 százalékát. A városért, lakóhe­lyükért sokat vállalnak és tesz­nek a munkáskollektívák. A kö­zösségért, a várospolitikai célok mielőbbi eléréséért nagy értékű társadalmi munkákat végeztek, és végeznek. Szép példája az összefogásnak az „Egy nap a pá­rosért” mozgalom, amelyet a vá­rosi pártbizottság és a Hazafias Népfront által összehívott váro­si munkásfórnm kezdeményezett 1974-ben. A felhívás nyomán Orosháza lakossága, az üzemek, intézmények, szövetkezetek, bri­gádok évente egynapi kerese­tükkel járulnak hozzá a gyer­mekintézmények fejlesztéséhez, — az eddig összegyűlt pénzből rövidesen új bölcsödé, óvoda épül. „A közgondolkodásban erősöd­tek a szocialista vonások .. .** — állapítja meg a beszámoló, s ebben szerepet vállalt a nép­frontbizottság is. A városi párt- és KISZ-bizottsággal, az úttörő- elnökséggel közösen rendezik nemzeti és állami ünnepeinket. Helyi hagyományokat teremtően A mozgatható kamerákkal kö­vethetik a jármüvek mozgását, és segítségével számba veszik, majd besorolják a gépkocsit a javítóállásokhoz tájékoztatást tud adni a tároló­területen levő gépjármüvek tí­pusáról, darabszámáról is. A diszpécser a kom;plextelep különböző helyein elhelyezett 3 mozgatható és 6 fi?c állású ka­mera segítségével informálódik és tud képi tájékoztatást adni a vállalat igazgatójának és a fő­mérnöknek. Ezenkívül 24 disz­pécser-telefonvonal is segiti munkájában, adhat közvetlen utasítást és kaphat információt. Az ipari televízió diszpécser- szolgálat természetesen meg­könnyíti a műszaki üzemvezető munkáját is, mert a monitoron keresztül és a diszpécseri tele- n útján állandó kapcsolatot teremteni a műhelyrészek- s a javítóállásokkal. Balázs István 1 és ápolóan az ünnepek sorába ik­tatták, és minden évben méltó­képpen emlékeznek az orosházi­ak városuk felszabadulására ok­tóber 6-án, és a városalapítás évfordulójára április 24-én. A népfrontbizottság mellett mű­ködő béke és barátság munkabi­zottság, az MSZBT városi tag­csoportjaival együttműködve szolgálja a magyar—szovjet ba­rátság erősítését, ápolva Belinsz. kij várossal a testvérkapcsola­tot. Tevékeny részt vállal a nép­front az átfogó közművelődési szemlélet, a színvonalas kulturá­lis élet megteremtéséből. Jó az együttműködés a helyi művelő­dési központtal, nemrég jött létre az állandó kapcsolat a nép­frontbizottság és a járási-váro­si könyvtár között. Figyelemmel kíséri és segíti a bizottság az ok­tatási intézmények munkáját. Fokozott figyelemmel hallgat­ták a küldöttértekezlet résztve­vői a városi tanács és a nép­frontbizottság együttműködésé­ről, a közös megmozdulásokról, a társadalmi munkákról az elő­adót. A tanács és a népfront kö­zösen állította össze, hogy a vá­rosfejlesztési feladatok közül melyek azok, amiket társadalmi munkaként a lakosság, az üze­mek, intézmények, szövetkeze­tek összefogással elvégezhetnek, így, a céltudatos, szervezett tár­sadalmi munkák nyomán várha­tóan gyorsabb ütemben gyara­podik a város, válnak valóra az elképzelések, köztük a lakosság jogos kérései. Az eddigi eredmé­nyek feljogosítanak e remények­re : a városok közötti megyei versenyen a végzett társadalmi munka alapján Orosháza a har­madik lett, több mint öt és fél millió forintot tett ki tavaly a társadalmi munkák értéke. Ki­emelkedően tevékenykedett eb­ben a Közúti Építő Vállalat, az üveggyár, a Táncsics Gimnázi­um és Ipari Szakközépiskola, a Költségvetési Üzem, az Űj Élet Tsz, a kollektívák közül az üveg­gyári Darvas József és Vorosi- lov Szocialista Brigád, a Közúti Építő Vállalattól Tóth Sándor, Bakk István és Gulyás Ferenc brigádja. Milliós értékeket pro­dukáltak bölcsődéknél, óvodák­nál, iskoláknál, közterületek karbantartásában, közutak javí­tásában, sportlétesítmények ki­alakításánál, lakótelepeken. Végül kitért a beszámoló a népfrontmozgalom szervezeti keretét adó elnökség, bizottság, illetve a munkabizottságok tevé­kenységére. A beszámoló után sokan kér­tek szót a küldöttértekezleten, melyen részt vett és felszólalt Gonda József, az orosházi váro­si pártbizottság első titkára, Ben- csik István, a Hazafias Népfront nyugalmazott főtitkára, az or­szágos népfrontbizottság tagja, és jelen volt Németh Ferenc. Orosháza országgyűlési képvise­lője, Bartha Imre, az orosházi Városi Tanács elnökhelyettese. Szegfű István, a népfront me­gyei titkárhelyettese. Mint a hozzászólásokból is kitűnt, tár­sadalmi összefogással, jó együtt­működéssel gyorsabb ütemoen léphet előre Orosháza a városia­sodás út ján, válhatnak valóra az ötödik ötéves terv elképzelései, érhetők el a várospolitikai cé­lok. S mindezért a jövőben is sokat tehet — és az eddigi ered­mények ismeretében joggal hi­hetjük, hogy tesz is — a kül­döttértekezleten megválasztott új városi népfrontbizottság, melynek elnöke Varga Sándor. az Orosházi Gázipari Gépgyár művezetője, titkára pedig Éliás György, aki korábban a járási népfrontbizottság titkári teen­dőit látta el. Tóth Ibolya 3 Miämm 1976. JŰN1US 3

Next

/
Thumbnails
Contents