Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

Napirenden a környezetvédelem

Országos kísérlet Gyulán

Beszélgetés dr. Vermes Lászlóval

Az országgyűlés tavaszi ülésszakán született meg az új környezetvédelmi törvény, amely fokozott követelményeket írt elő környezetünk védelmében. Gyula földrajzi adottságai közismertek. Megóvásuk érdekében különösen fontos az élővizek védelme. A gyulai Vízmű Vállalat, a Vízgazdálkodási Tudományos Intézettel már évek óta szoros kapcsolatot tart fent, hogy vizsgálják a városban keletkező nagy mennyiségű szennyvíz fisz. tításának és elhelyezésének lehetőségét, ennek legoptimálisabb módozatát. Az Országos Vízügyi Hivatal a közelmúltban járult hozzá, hogy Gyulán végezzenek el egy nagyüzemi szennyvízelhelyezési kísérletet.

Néhány nappal ezelőtt a vízműveknél járt dr. Vermes László, a VITUKI tudományos főmunkatársa, e téma szakembere. Gyulai látogatását felhasználva megkértük, mondja el véleményét az itt tapasztaltakról:

Hogyan lett kísérleti telep a gyulai, és vannak-e továbbfejlesztési célkitűzések?

— A talajban történő szennyvízelhelyezésnek többféle módszere ismert. Ezt itt Gyulán, speciális telepítésű nyárfaerdőben,

úgynevezett mélyárkos módszer, rel végzik, ami a talajkezelésnek és hasznosításnak egyik legegyszerűbb formája. Üzemi méretekben. vagyis egy egész város csatornázott szennyvíz számára, először itt Gyulán valósult meg ez a módszer, amelynek külön, féle hatásait az üzemelés során tudjuk lemérni legjobban. Ezért jelölték ki kísérleti jellegűvé a jelenleg 33 hektáron működő, de a tervezett bővítéssel közel ötszörös méretűvé növekvő nyárfás szennyvízelhelyező telepét. Ez 1978 elejétől már fogadni tudj« a húskombinát előkezelt ipari szennyvizét is. Az itteni kísérlet célja, hogy megtudjuk, melyek azok a legveszélytelenebb és leggazdaságosabb^ szennyvízelhelyezések. amelyeket a későbbiek folyamán az ország más részében is lehet alkalmazni,

— Milyenek az eddigi tapasztalatok?

— Ez a módszer nem új, hiszen kezdete az ókorba nyúlik vissza. Akkor elsősorban a szennyvizekben levő növényi tápanyagok hasznosítása volt a cél, a középkor végefelé már inkább azért alkamazták. hogy a folyókat tehermentesítsék a szennyvíztől. Az intenzívebb fejA Minisztertanács tárgyalta

Szervezettség az építőiparban

Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a felügyelete alá tartozó vállalatok számára 1972-ben, majd 1974-ben két-két évre szóló intézkedési tervben irt elő konkrét szervezési feladatokat. A cél az volt, hogy az építkezések — főként a kiemelt állami nagyberuházások — kivitelezési ideje csökkenjen, teljesítsék a lakásépítési feladatokat. koncentrálják a termelőerőket az építőiparban, korszerűsítsék az építőanyagipar termék- szerkezetét, jobban kihasználják a gépeket és termelőberendezéseket.. magyarán fokozni kívánták a gazdálkodás hatékonyságát.

A szervezés fokozására tett intézkedések megtették hatásukat, ezt bizonyítják a számok is. Az építőipari vállalatok az elmúlt évben 39;4 százalékkal több lakást adtak át, mint 1971-ben. Az egy munkásra jutó vállalati eredmény 1971-hez képest az építőipari vállalatoknál 28,8 ezer forintról 42,1 ezer forintra, az építőanyagipari. vállalatoknál 25,1 ezerről 41,9 ezerre nőtt.

A IV. ötéves tervidőszakban megnövekedett az ÉVM-vbllala. ■fok szerepe a szocialista építőiparban, javult az építőanyagipar termékszerkezete. Kismértékben ugyan, de nőtt a gépek és berendezések kihasználtsága is.

A minisztérium utasítása alapján 16 vállalat készített szervezésfejlesztési tervet. A koraierű szervezési módszerek kialakítása és intézményesítése érdekében az ÉVM a Fejér megyei, a Hajdú megyei és a Dél-magyarországi Állami Építőipari, Válla- ' latot jelölte ki mintaszervezésre. Ezeknél a vállalatoknál a technológia rendszerű üzemszervezés, illetve az ezen alapuló szá- mitógépés termelésprogramozás megvalósítása volt a feladat, amelynek egy részét már megoldották, más részén pedig jelenleg munkálkodnak.

Az ÉVM kutatóintézetei számos új termelésirányítási, gazdálkodási és operatív szervezési megoldást dolgoztak ki. Gyarapodott a szervezési szakemberek száma, s a továbbképzésben is nagyobb hangsúlyt kapott a szervezési ismeretek oktatása. A kutatóintézetek széles körű kapcasr.rtot alakítottak ki a vállalatokkal Egyetlen olyan vállalat

sem akadt, amely ne fordult volna megbízással szervezöintézet- hez.

Az ÉVM vállalatai az elmúlt négy évben sokirányú intézkedést tettek a szervezés javítása érdekében. Ezek hatása természetesen csak lassan válik számszerűen is érzékelhetővé. Ösz- szességében azonban kimutatható, hogy ez anyag-, az energia- és a munkaerő-megtakarítások együttes értéke 1975-ben több mint félmilliárd forint volt, kétszer annyi, mint 1972-ben. Lerövidült az építkezések ideje, s ebben nagy szerepet játszott, hogy a vállalatok erőteljesen ! koncentrálták termelőerőiket. Ja- ■ vult a lakásátadások ütemessé- ; ge, bár tavaly a fővárosban e ! tekintetben visszaesés mutatko- : zott. Javultak a gépkihasznélási j mutatók is. kedvezőtlen azon- • ban, hogy a gépek meglehetősen j heterogén összetételűek. Az épí- ! tőipari gépek öO—65 százaléka ; importból származik, sokféle pi- • acról szerzik be őket, s ez meg- ; nehezíti a folyamatos alkatrész- j ellátást. :

Az eredmények ellenére az V. { ötéves tervidőszakban a minisz- j térium az eddiginél nagyobb kö- i ,vetelményeket támaszt a válla- : lati szervezés színvonalának • komplex fejlesztésében. A leg- ; főbb igény, hogy a részterületek • helyett az egész vállalati tévé- S kenység komplex felülvizsgála- j tán alapuló, hatékonyságcentrl- ■ kus megoldások kerüljenek elő- ■ térbe. A minisztérium cselekvé- 1 si programjában nagy súlyt he- : lyez a szervezésfejlesztésre, ez- ■ zel is segítve az iparág előtt álló [ feladatok megoldását. Gyorsítani • kell a nagyberuházásokon dől- j gozó vállalatok fejlesztését, to- j vabb kell javítani az élőmunka- • és gépkihasználást. A tervek sze. j rint 1977—1999 között legalább : 20 százalékkal csökkentik az át- ; lagos házgyári lakásterületre (53 J négyzetméter) jutó élőmunka- ! ráfordítást. Különösen sok a ten. ! nivaló az anyagmozgatás terüle- j tén, hiszen jelenleg az iparág j minden harmadik munkásét ez • köti le.

A jövő év végéig minden építőipari vállalat kidolgozza az adottságait tükröző élőmunka, anyag, gép és egyéb költségnormált. A vállalatok kétharmadé* nál — az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján — bevezetik a technológia rendszerű termelésszervezés módszereit.

lesztés a műit század közepén, Angliában kezdődött, majd a szennyvizek talajkezelési módszere elterjedt Európa szinte minden országában.

Időközben a technika fejlődésével megjelentek a mesterséges víztisztítások módszerei, amelyek elsősorban a legfejlettebb országokban váltak uralkodóvá. Az eddigi tapasztalatok azonban kedvezőtlenek. Tért hódít mostanában az a vélemény, hogy a vízminőség védelmében szükség van arra, hogy még a kezelt szennyvizeket >s távoltartsák a vízfolyásoktól, tavaktól, tengerektől, vagyis az élővizektől.

A korábbi próbálkozá- zésok tanulságai, a külföldi tapasztalatok és a másfél évtizedes hazai kísérletek eredményei alapján napjainkban kezdenek kialakulni a korszerű szennyvíz- elhelyezési módszerek feltételei.

— Önként adódik g kérdés,

ez a módszer védi-e környezetünket?

— Élővizeink védelme, környezetünk tisztán tartása, a további szenpyeződés megszüntetése ma már mindnyájunk számára törvényszabta feladat. Azt is világosan kell látnunk, hogy csak sokrétű, kitartó és következetes tevékenykedés vezethet eredményre. Mindazok, akik valamilyen formában ezzel a témával foglakozunk, meg vagyunk győződve arról, hogy csak a felismert természeti törvényszerűségek alkamazása és a felmért erőforrások kihasználása révén érhetünk el eredményeket. Olyan irányított, szabályozott és ellenőrzött rendszerben, mint amilyen a gyulai is, a rendszer minden eleme kézben tartható, szükség esetén befolyásolható. Az üzemeltetők szakértelme, valamint a vizsgálatok elvégzését vállaló intézmények szakértőinek közreműködése biztosítékot jelent arra, hogv a város csatornázott szennyvizeinek a környezetet legjobban védő elhelyezési lehetőséget alakítsuk ki.

Béig Ottó

Diplomaátadó ünnepély Szarvason

A Vági-ikrek átveszik g Vörös

gatótol

Június 20-án tizenhatodik al kálómmal rendezett ,diplomaátadó ünnepélyt a Szarvasi Óvónőképző Intézet a Vajda Péter Művelődési Központ színháztermében.

Bencsik Endre igazgató ünnepi beszédében szóit a két év legfontosabb állomásairól, az óvónői hivatásról és arról a feladatról, amelyet a társadalom vár az óvónőktől. Kiemelte, hogy a megszerzett tudás csak elindít a pályán, a továbbiakban ezekre az ismeretekre kell majd építeni kinek-kinek egyénileg, ha jó munkát akar végezni.

Békés, Csongrád, Heves és Szolnok megye területére és az ország más vidékére 297 új diplomás óvónő indult el. Közülük 97 a nappali tagozaton és 200 a levelező tagozaton folytatta tanulmányait. Az új diplomások

Diplomát Bcncslk Endre Igaz- (Fotó: Veress E.)

közül a nappali tagozaton öten szereztek kitüntetéses Vörös Diplomát: Csányi Mária (Orosháza), Hicz Katalin (Szarvas), Mikóvári Éva (Békéscsaba), Vá- gi Klára és Vági Magdolna (Orosháza). A levelező tagozaton végzettek közül jeles diplomát szerzett Bódi Klára (Kunmadaras) és Pásztor Emma (Békés). A 3000. diplomát az emlékplakettel együtt Vincze Sán- dorné (Bükkszék) levelező tagozaton végzett óvónő kapta.

Az új diplomások revében Kéri Agnes KlSZ-titkár búcsúzott Szarvastól, az intézettől és hallgatótársaitól, majd az intézet énekkara Pivler Mária adjunktus vezényletével Mendelssohn Ballagás című művét énekelte az alkalomhoz illő mély átéléssel.

Kerekes Imre:

EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE

(Kisregény)

7.

Magamon csodálkozom, hogy mit tud egy gyerek. Én Például olvasom az atomkor enciklopédiáját, a legfrissebb nőgyógyászati folyóiratot, a futurológiát, a pszichológiát. (nagy tudomány), az űrkutatást. Mindent olvasok, csak a tankönyv alma. Így fordul elő, hogy van amit a tanár tud (szakbarbár), van amit én. Az utóbbit nem díjazzák. Ennek ellenére, valamit én is javítottam matekból, s ha kalkulálnak velem, mint a bérrel. legalább jó közepes vagyok. Nagy dolog. Mindenki elmegy a nyáron, én úgyis maradok. Klasszikus ügy.

Vitám van ezzel a világgal. Most például a tanár rám bök, ha úgy tetszik neki. Feláüjak, ne álljak? Mit tudom én, hátha nem is rám bök. Álljon fel! Nem mozdulok, nem szólok, hátha már nem is én vagyok én. Hám bökött. Ilyen az én papírformám. Addig magyarázott, hogy háború itt, háború ott, háború az egész Európában, míg én jutok eszébe. Álljon fel! Ügy állok ott. mint a nyugati megfigyelők a keleti fronton. Menjen ki és fésülködjön meg. Ennyi az egész? Mondom, menjen ki és fésülködjön meg. Fésüíködjek meg? Egyébként minden rendben van ezen a világon, csak a hajam nincs rendben? Kimegyek, mint akinek a világkupa döntőre van jegye és,véletlenül a megyei bajnokságra érkezik. Szóval, vitázom a világgal, kapkodom a levegőt. Érthető. Minden rendben van ezen a világon, csak én nem vagyok rendben. Hát persze, fésülköcíjem meg, igazítsam magam a világhoz. a többi úgyse számit, hazamegyek, az lesz az első. leszedem az ablakról a függönyöket. Rezzenek csak be nyugodtan. hogy az élelem áttekinlhe- iőbb legyen. Nézzenek meg jól, semmi probléma, ha találnak valami igazítani valót, csak rajta. Behúzom magam mögött az ajtót. A tanár magyaráz tovább, itt húzódott a Keleti front. Kimentem. Ügyis ki kellett mennem. Csőrepedés tőlem.

Nem akarom feleslegesen borzolni az idegeket, de a magam részéről levágatom a hajiam. Tud valaki jobbat? A Lakinger ötlete, minthogy az a rögeszméje, hogy hosszú a hajam. Egyszóval szakmai hiányosságaimat meg kell szüntetni. El kell Ismerni, a Lakingemek erre van perspektívája. Mögöttem ül három paddal, lát és hall engem, azt isi például, amit a matek tanárnak mondok, ügy döntöttem. leszállók a lányáról, majd a nyáron, ilyenkor nem kockáztatunk. A baba itt bűz el mindennap a park mögött, figyelem. fejlődik a mozgása, ügy nincs esélyem nála, ha amputálni kell a hajamat. Más pedig' rajtam nem segít, le vagyok sajnálva. Állok a púd előtt, a hivatalomban, lóg a fejem. Ilyen gázos már rég nem volt a hely. zet, A Kelemen is javított,'csak engem nyom az a tudat, hogy számomra időnként tisztázatlan helyzeteket teremt az egyszeregy. Mondom az öregnek otthon, én nem a matekra szülét- * tem. Ki tehet róla? A nyomor néha így jelentkezik, kis nép /vagyunk. Ha már egyszer a tanárnőnek, az a hobbija, hogy a tanuló ne hordjon bohócfrizurát.

Másnap már kora délután ott ülök a hivatalomban. A fodrász nyitva a másik oldalon, átpil- logok. az ajtóban a két állami hóhér fehér köpenyben. Nehéz meló, napoznak. A Weisz kont- rázik nekem, azt mondja, ha kell megesküszik, hogy rövid hajjal megváltozik a hadihelyzet. Van rá egy pofa söröm, * hogy így lesz, én tudok számolni. Hiszek neki. Közülünk a Weisz érti legjobban a fizikát. Nem valami prímán áll a tárgyból, de az biztos, hogy 6 érti a legjobban. Kicsit ugyan eltájolódott a relativitás fele, egyszerűbben szólva az Einsteinnel haverkodik, de fizikailag nagy fej. Hol a pofa sör? mondom neki, hogy józanul tudjak belépni a mészárszékbe. Rövid távra ugyanis a hülyeség fizet, ez a matekügy most megér egy nyírást.

A Weisz még azt is vállalja, hogy befizet értem, de nincs nála egy garas. Csak felugróm,