Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
A hét országos jelentőségű zenei eseménye Országos eszperantó verseny Gyulán Három napon át lengett a zöldcsillagos eszperantó zászló az elmúlt héten Gyulán, a leánykollégium homlokzatán. Itt rendezték meg ezúttal a nyolcadik alkalommal az országos eszperantó tantárgyi versenyt. A zsűrinek — elnöke Gyar- mathy Zsolt, tagjai: dr. Saiga Attila. Bereczki Lászlóné, is agy Katalin és Cserne Tibor — nem volt könnyű dolga a verseny értékelésekor, hiszen a mintegy félszáz általános és középiskolai tanuló nagyszerű erényeket csillogtatott az eszperantó nyelv elsajátításában. Eredményt az elmúlt héten szombaton hirdettek. Legtöbben az idén a házigazda Békés megyeieken kívül Veszprém és Vas megyéből, valamint a fővárosoól érkeztek. A gyulaiak közül Kádár Márta, az Erkel gimnázium és szak- középiskola eUó osztályos tanulója szerepelt a legjobban, aki első helyezést ért el. Kitünően szere sítek az 1-es iskola tanulói, akik közül Hack Erika, Gombkötő Erzsébet és Bariak Beatrix a harmadik helyet szerezte meg. Beatrix érdemelte lel a városi úttörőelnökség külön- díját is. Ugyancsak első helyezést ért el Juhász Erzsébet III. osztályos gimnáziumi tanuló is. A legeredményesebben szereplő tanulók tanárait is megjutalmazták, közöttük Gyarmathy Zsolt szakfelügyelőt is. Az esz- perantó nyelvben elért példás előmeneteléért négy tanuló kapott balatoni beutalót, egy kislány pedig csehszlovákiai utazást.A budapesti XIII. kerületi úttörőelnökség által alapított vándorserleget az idén a várpalotai 2-es számú iskola érdemelte ki. Érdekes kezdeményezés híre érkezett nemrégiben Gyulára: A Rotterdamban megjelenő eszperantó újságban terjedelmes cikk jelent meg a Magyarországi országos tanulmányi versenyről — amely Gyuláról indult el — és a cikkben javasolják, hogy ezt a nemes vetélkedőt a jövőben hasznos lenne nemzetközivé szélesíteni. Béla Ottó mondja, Itt várj, innen ne mozdulj. Megőrzésre a Lakingerre bíz. ? . ' Ügy érzem, hogy magamat illetően rrtost már kulcshelyzetben vagyok. Világos előttem a helyzet, a matekot nem szeretem. a történelmet sem díjazom. Mert mi a történelem? Utólag megírják, hogy így volt, vagy úgy volt. Csakhogy utólag köny- nyü okosnak lenni. Csak a műveltebbeknek mondom, a Hannibált néha összekeverem a Hasdrubállal, de azonnal javítok. Ha olvasok egy könyvet, rögtön szeretném átírni. Nem egy hátrány. De ha matekból meghúznák a titkárt, az rossz fényt vetne az egész társadalomra, nem szólva a nénémről. Az öreg olyan büszke lesz, már előre hallom, ahogy dicsekszik, megmondtam, itthon maradsz a nyáron. Aztán hergeli magát, itt állsz nyakig a technikai forradalomban és még az alapműveleteket sem ismered. Jól van .már, mondja majd az anyám, a nyáron majd megtanulja, azért marad itt, mi is volt veled az érettségin... Erre nagy csend. Ez így lesz. Közben megjött a Kun Vili is. Magyarázza a tételt, amit az öreglány délelőtt levezetett a táblán. Érti Várai, mondta, maga is érti? Lehet olyan negyvenes, a legszebb férfikor. Hallottam a karóra ketyegését, de abból, amit magyarázott, egy szót sem. Ki nem hívott. Megvadít a csend. Ezt megúsztam. A Kun Vili viszont úgy született, hogy egy-két napig maga előtt látja a táblát, ha nem is' érti, olvassa. A tanárnő szövegét nem értem, ahogy ő mondja, értem. Begurultam, most, hogy valamit értettem, elhatároztam, nem adom magam •icson. Békés-tarhosi zenei napok Harminc évvel ezelőtt új honfoglalók érkeztek a békés-tarhosi Wenckheim-kastélyba, az enek és zenei szakirányú líceum és tanítóképző intézet első diákjai. Az iskola megálmodója, a körös- tarcsai születésű Gulyás György ének- és zenetanár, ma a világhírű Debreceni Kodály Kórus Liszt-díjas karnagya, érdemes művész volt. Nyolc évig folytathatták áldásos tevékenységüket, amikor a következetlen értékelés, az országosan is jelentős tevékenységük fel nem ismerése megszüntette az Iskolát. Kodály zenepedagógiai elveit vallották magukénak, és a Mester is elismerően nyilatkozott a tarhasi sikerekről, törekvésekről. Békés-Tarhoe szellemiségét idézték vasárnap és hétfőn az első békés-tarhosi zenei napok résztvevői: öregdiákok, akik újra eljöttek az ismerős parkba, a zenepavilonba, amelyhez megszámlálhatatlan emlékük fűződik, a meghívottak: Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, Szokolay Sándor Kossuth-díjas, a Debreceni Kodály Kórus, a Szombathelyi Szimfonikusok, Köröndi György énekművész, az ország és Békés megye közművelődési, művészeti és társadalmi életének számos személyisége. Vasárnap délelőtt 10 órakor Vámos László, a békési Városi Tanács elnökhelyettese mondott megnyitót a békési művelődési házban, ahol kilenc meghívott kórus vett részt a kórusversenyen, melynek zsürijébén Gulyás György töltötte be az elnöki tisztet, a társelnök pedig Szokolay Sándor volt. A verseny utáni értékelésben Szokolay Sándor dicsérte felkészülésüket, különösképpen kiemelve az alig egy éve alakult és a diákkórusok teljesítményét. A zsűri négy kategóriában hirdette ki a legjobbakat: madrigál-kategóriában az Orosházi Madrigál kórust (karnagya Szokolay Bálint), Bartók, Kodály és a kortárs zeneszerzőket bemutató kórusok kategóriájában a Békés megyei PeMás nap jön a tanárnő, beírja az osztálykönyvet, lapoz a noteszben, már névsor végén van. Az asztalra dobja, elhúz a padok előtt, ringatja magát, rámnéz. de nem-ismer. Rövid a hajam. Azon gondolkozom, illene bemutatkozni. Jöjjön ki a táblához, Várai, vezesse le nekem azt a tételt, amit a múlt órán felírtam. A Kelemenre nézek, a Kun Vili behúzza a nyakát, a Lakinger a homlokát törli. Elindulok, de semmit nem látok. A magam részéről egyelőre nem nyilatkozom. Nézze kérem, ott kezdtük el, hogy adva van magának. És felírja. Eddig stimmel, gondolom. Na innen már egyenesen az következik ... Nézem az indulást, pont ezt a részt vacakolta tegnap a Kun Vili. Ha tegnap értettem, ma is értem. Világos,, mondom, ha ez az indulás, ebből következik, hogy ... Mint a villámcsapás, ott, a táblán az utolsó betűig az egész levezetés. Megtörli a szemüvegét, a fejemre néz, aztán a táblára, megigazítja a háriját, hátradobja a kontyát, kinéz az ablakón. Menjen a helyére, mondja, ez így van, ahogy felírta. A noteszt felveszi az asztalról, valamit be lejegyez. Hallom, ketyeg a karóra. Nem az életnek, az iskolának tanulunk. Állatian szép az idő. Délután a Lakingerrel és a Weisz-szel elvonulunk egy kiállításra. Odavagyok valahányszor meglátom ezeket a festményeket. Otthon magam is hozzákezdek, folyik a festék, a néném bezsong. Kitelepítenek a konyhába Egy ablaka van, meg egy 30-as égő. Akármilyen tehetség vagyok, de ilyen világításnál frankón nem lehet művészi színvonalon festeni. * (Folytatjuk) dugógus Női Kart (karnagya Sárl^elyi Jenőné), a népdalok kategóriájában a békési művelődési ház munkáskórusát (karnagya Kökéndi József) és a munkásdalok kategóriájában a békéscsabai Általános Munkás Dalkört (karnagya Sutyinszki János). A BÉTA ZEN soron következő eseménye Makoviczki János, Bé- | kés város tanácselnökének fogadása volt, melyen Békés-Tarhosi Emlékplakettel tüntették ki — többek között — Ferencsik Jánost, Gulyás Györgyöt, Szokolay Sándort, Nagy Jánost, a Békés megyei Tanács elnökhelyettesét, Inokai Jánost, a békési városi pártbizottság első titkárát, Mező Imrét, a Tarhosi Emlékbizottság titkárát, dr. Tóth Lajost, az emlékbizottság tagját, dr. Szabó Ferenc levéltárigazgatót, Fejes Antalt, a békési zeneiskola igazgatóját. Délután 3 órakor dr, Tóth Lajos, a Tarhosi Emlék- bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára nyi- I tóttá meg a múzeumban a békés-tarhosi emlékkiállítást, majd I a zenei napok résztvevői és vendégei Békés-Tarhosra utaztak, ahol a zenepavilonban folytatódtak az ünnepi események. A hangversenytermet zsúfolásig megtöltő közönséget Makoviczki János tanácselnök köszöntötte, majd dr. Gácsér József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott emlékbeszédet. A nevezetes tarhosi énekiskola múltját és hagyományait idézve hangsúlyozta. hogy az iskola közösségi szelleme ma is él, és csak ez a szellem volt képes arra, hogy olyan neves művészeket adjon az országnak, mint Szokolay Sándor zeneszerző, Mező László gordonkaművész, Tarján Ferenc kürtművész és sokan mások, akik az ország zene- és általános iskoláiban szolgálják a zenei nevelés nemes ügyét. Külön köszöntötte az iskola létrehozóját, Gulyás Györgyöt; aki tanítványaival együtt akadályokat nem ismerve i teremtette meg a magyar énekzene oktatás ma is egyedülálló példáját, a tarhosi iskolát. Javasolta, hogy a rendező szervek | kezdeményezzék: Békés-Tarhos j a magyarországi ének- és zene-1 karok rendszeres találkozójának i színhelye legyen. A nap záróeseménye a Deb- | receni Kodály Kórus hetven- perces programja, és Kodály Psalmus Hungaricusának előadása volt. A Kodály Kórus Gulyás György vezényletével felejthetetlen élményben részesítette a hallgatóságot, zárószámuk, Szokolay Sándor két motettája elsöprő sikert aratott. A nem mindennapi hangversenyen ezután Ferencsik János vezényelte a Psalmus Hungaricust. A közreműködő Köröndi György énekművész, a Szombathelyi Szimfonikusok Zenekara és a Kodály Kórus lenyűgöző művészi élményt nyújtott. Másnap, hél lön délelőtt 9 di akor a volt tarhosi diákok találkoztak a park öreg fái alatt, és beszélgettek további terveikről, a békés-tarhosi lehetőségek kibontakoztatásáról. A találkozón részt vett Gulyás György, Szokolay Sándor, Mező Imre, dr. Tóth Lajos és még csaknem félszáz öregdiák. Tíz órakor a VI. gyopárosi zenei tábor hangversenyén a megye zeneiskoláinak növendékeiből alakított zenekar szerepelt Tóth István, Lang Gusztáv, Pechan Zoltán és Fejes Antal vezényletével, Sin Katalin gordonkaművész közreműködésével. A tábor életéről Dinnyés István, az orosházi zeneiskola igazgatója mondott rö- j vid tájékoztatót. Tizenegy órakor dr. Szabó Ferenc nyitotta- meg a BÉTAZEN alkalmából rendezett tudományos ülésszakot, melyen Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója tartott előadást az iskolai ének-zene oktatás és a közművelődés i kapcsolatáról. Az előadás korreferensei között dr. Durkó Mátyás egyetemi tanszékvezető docens és Gulyás György Liszt-díjas is kifejtette véleményét a zenei oktatás-nevelés rendszeréről, módszereiről és jelentőségéről. A kétnapos ünnepség méltóképpen idézte azt a békés-tarhosi szellemet, mely gazdag hagyományaival és példájával ma is gazdagítja zenei nevelésünket. S. E. Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész átveszi Makoviczki János tanácselnöktői a Békés-Tarhosi Emlékplakcttet s Volt taraosi diakok a kastély parkjában. Jobb szélen Gulyás György, az iskola egykori igazgatója (Veress Erzsi felvételei) A világhírű Debreceni Kodály Kórus a tarhosi zenepavilon színpadán. Vezényel: Gulygs György Az Autóközlekedési Tanintézet 1976. szeptemberében gépjárművezető és karbantartó SZAKMUNKÁSKÉPZŐ TANFOLYAMOT INDÍT. A jelentkezés feltétele: általános iskolai végzettség esetén 3 év, középiskolai végzettséggel 1,5 év szakmai gépjárművezetői munkaviszonyban el, töltött gyakorlati idő. Jelentkezni lehel: 1976. július 10-ig. Békéscsaba, Tessedik u. 21. sz. alatt.
