Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

Imre kalácsot kapott hatja: „nekem ne prédikáljon, száz munkahely közül válogat­hatok!” Dolgozott nálunk is egy ember, aki késett, ivott munka­idő alatt, és a munkája is csap­nivaló volt. Amikor szóvá tettük mindezt, a családjára hivatko­zott. Természetesen elküldtem, de a vállalat másik építésveze- tőségén felvették. Mondanom sem kell, ott sem állta meg a helyét, felmondtak neki. Közben sorra érkeznek az em­berek! ki kerékpáron, ki motor- kerékpáron. Magukra kapkodják a munkaruhát, amelyen nyomot hagyott a sárga, agyagos sár. Le­ülünk a kopott asztalhoz, ame­lyen a gazdaságpolitikai hetilap, a B’igyelő és a Népújság példá. nyai hevernek. B. Szabó Sándor lapozza őket. nem is néz rám, amikor megszólal. — Békési vagyok. Tizenhárom évvel ezelőtt jöttem a vállalat­hoz kubikosnak. Éveken át jár­tam a megyét. Körösladány, Elek, Szeghalom, Kevermés vol­tak a főbb állomások. Közben igyekeztem tanulni, ellesni a fo­gásokat a szakmunkásoktól. Meg is lett az eredménye, hiszen ön­álló csőszerelői munkával bíztak meg. Aztán két évvel ezelőtt visszajöttem ehhez a brigádhoz. Tavaly februárban letettem a víz- és gázszerelő vizsgát. Térdig a vízben Az Áchim L. András brigádot 1972 augusztusában alakították meg kilencen. Vezetőjüknek Er­délyi Jánost választották. A lét­szám azóta nemigen változott, csak a zászlót, a zöldkoszorús jelvényt váltotta fel a bronzko­szorú. A vállalati szocialista munkaversenyben pedig első he­lyezést értek el. Az elmúlt év munkáját az idén tavasszal érté­kelték. és a nyereségrészesedés­nél a boríték is vastagabb volt a szokottnál. — Nem lenne itt semmi baj, csak ne lenne olyan nehéz a munka, mondja Balogh Sándor, egy mokány, fekete fiatalember. — Magasan van a talajvíz eb­ben a városban. Mindenütt sár meg víz, amely sokszor térdig ér az árokban. Néha a csizmánk is benne ragad. Csak tél ne lenne soha. Igaz, nyáron! is hideg a víz, az ember derekát, lábát ki­készíti. És nem lehet otthagyni a gödröt, sietni kell a munkával, hiszen a megyeszékhely vízellá­tásáról van szó. Sokan azt hi­szik, hogy bosszantásukra zárjuk el a vizet, pedig csak arról van szó. hogy mások is szeretnének-csapból inni, fürdőszobában fü­rödni. Mégis hányszor jönnek azzal: majd én megmutatom, megyek az igazgatóhoz .. . A brigád évente öt-hatszáz házba vezeti be a vizet a megye- székhelyen, elég nehéz körülmé­nyek között. Mondja is Erdélyi János: — Aprólékos a munkánk, nincs nagy területünk. Az utcákban a gép sem tud mindig dolgozni. Megbecsülnek bennünket, de azon már sokszor elgondolkod. tani. miért nem differenciálnak jobban. Az anyagi elismerés megvap, a nyereségben és más formákban. Miért nincs meg a lehetősége annak, hogy azt mondjuk: te jól dolgoztál ma, kapsz ennyi órabéremelést, — Bizony, szorítanak a nor­mák — veszi át a szót ismét Ba­logh Sándor. — Mégis megtalá­lom a számításomat. Én 1965- ben jöttem ide. közben néhány hónapig máshol próbáltam sze­rencsét.. Mást megkeresem a négyezer forintot havonta, A szakmunkás-bizonyítvány mellé tavaly megszereztem a mesterle­velet is. Az ősszel szeretnék be­iratkozni a vízműépítési szakkö- | zépiskolá ba. Varsa Istvánná, Kocskár János, Karakó Mihály, Balogh László A brigádtagok zöme békési. Innen jár be B. Szabó Sándoron kívül Balogh Sándor. Püski Sá­muel, Biaton Imre. A brigádve­Esőben, sárban, napsütésben a vízért zető, Lagzi Mátyás és Sebestyén Imre csabaiak. Ezért ha társa- dalmi munkára kerül sor, meg­hosszabbítják a műszakot. így kötötték be legutóbb a pósteleki kutat, rendbe hozták a Kulich Gyula-lakótelepen levő szobor környékét, iát, virágot ültettek saját telepükön. Patronálják az erzsébethelyi szociális otthont, a 10-es számú iskolát. A munka, tempó tehát nem mondható lazá­nak. És a munkafegyelem? A kérdésre többen felkapják a fe­jüket. B. Szabó Sándor szólal meg legelőbb: — Igazolatlan mulasztás, ivá. szat ismeretlen fogalom nálunk. Nem is lehet, hiszen többen mo­torral járunk, a munkaközbeni balesetveszélyről nem is beszél­ve. Nem babra megy a játék, hiszen, előfordul még az éjszakai munka is. Lagzi Mátyás folytatja: — Legutóbb az új gyógyszer, tári központot kötöttük be a víz­hálózatba éjszaka. Ha nappal csináljuk, szinte az egész város víz nélkül maradt volna. — Imre meg nem kap kalá­csot az egyik kislánytól — nevet Balogh Sándor, miközben a 24 éves, véköny Sebestyén Imre felé bök. — Biztosan megsajnál, ta a fiút a nehéz lapáttal, azért nyújtotta át neki a finom süte­ményt az éjszakában ... Aztán újra komolyra fordítjuk a szót. — Akármilyen furcsán is hangzik, tíz év alatt megszeret­tem ezt a munkát — bizonygatja Lagzi Mátyás. — Az idén végez­tem el az általános iskola 7.—8. osztályát, most már lehetőség nyílik a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzésére is. Jelenleg 2,5—3 ezer forintot keresek ha­vonta. Két gyermekem van, a KlSZ-lakótelepen lakunk és csak a lakásrészlet 600 forint ha­vonta. A fiam már szakmunkás A Rózsa Ferenc Gimnázium mögött, a csatornaépítésnél dol­goznak Püski Sámuel és Biaton Imre kubikosok. Csákányozzák az útburkolatot és kézi kocsival hordják a követ a járda széléig. Erős cigarettát szívnak és kérges a tenyerük. Nekünk már késő a tanulás, előbb kellett volna erre gondol­ni — kezdi Püski Sámuel. — Mindketten túl vagyunk az öt. venen, lassan nyugdíjba me­gyünk. Igaz, megcsinálom én az aknaépítést, az ácsmunkát is, de csak kubikos vagyok. A fiam már szakmunkás. Békésen az építő­ipari szövetkezetben ács. — A fiatalok nemigen adják ilyen munkára a fejüket — he­lyesel Biaton Imre. — A mi bri­gádunkban legalább hat kubikos kellene és csak ketten vagyunk. Az én fiam is itt dolgozott kö- Zöttühk, éppen most vonult be katonának. O már könnyebben boldogul, megszerezte a gépko­csivezetői jogosítványt. Persze, azért gondolnak ránk is. Ápri. lis 1-től kaptunk 60 fillér óra­béremelést. Másnap reggel újra kinyitom a csapot. Folyik a víz. És eszembe, jut,- hogy milyen áron jut el a lakásomba. Seres Sándor Uj üzemrészekkel bővül a munkalehetőség Békésen Megyénk ötödik városa Békés. Lakóinak száma az 1976. január 1-i adatok szerint 21 ezer 815. Az utóbbi években a fejlődésben na­gyot lépett előre, különösen ami az iparfejlesztést illeti. Létrejött a BMG békési gyára, bővült a kosáripari vállalat, a cukorka­üzem és a vegyesipari szövetke­zet. Ennek következtében sokat változott a munkaerőhelyzet is. hiszen csupán 1975-ben 658 volt azoknak a száma, akik a külön­böző munkahelyeken elhelyez­kedtek. Természetesen ezek kö­zül sokan járnak Békéscsabára, Szovjet írókongresszus A szovjet írók VI. kongresz- szusa hétfőn a Kremlben meg­kezdte munkáját. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára, Nyikolaj Pod- gornij, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnöke, Alekszej Ko­szigin, a Minisztertanács elnöke, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője és a kulturális élet számos kiemel­kedő személyisége is. (TASZSZ) Muronyba és Mezőberénybe, te­hát a környező üzemekbe. A fel­mérések szerint jelenleg 2200 az ingázók száma, ezek 'közül leg­többen Békéscsabára járnák. Az ingázás ellenére egyre töb azoknak a száma, ^kik szívesen maradnak Békésen, s ott vállal­nak munkát. A jövőben újabb beruházásokkal üzemrészek épülnek, s erre az iparban körül­belül 110—120 millió, a kereske­delemben 70, a szolgáltatásban pedig 80 millió forintot fordíta­nak majd. Ez újabb lehetőséget ad mintegy 700 embernek a mun­kavállalásra. A további terv az, hogy a szakmunkások arányát javítsák, ezért szorgalmazzák a szakképzettség megszerzésére a különböző tanfolyamok szervezé­sét, valamint a beiskolázást. Az eredmények mellett lényeges gonddal is küzdenek a város üzemei, hiszen sok helyen még nagy a fluktuáció. A végzett szakemberek egy részét nem tud­ták megtartani, a jövőbeni fel­adat tehát az, hogy jobban se­gítsék a szakember-utánpótlást és több . nőnek biztosítsanak munkalehetőséget, hiszen a ház­tartásban élő nők bevonása a termelőmunkába jelentős tarta­lék. Reggel 6 óra. Kinyitom a csa­pot a fürdőszobában. Folyik a víz. Ez csak természetes. És ha nem folyik? Ilyenkor jelennek meg az ember képzeletében a lapátos, a gumicsizmás, sáros ru­hájú munkások: a csőszerelők, akikre egyébként sohasem gon­dolunk, csak akkor, ha száraz a csap. „Ezek már megint elzár­ták a vizet” — dohogunk és szidjuk őket. Jogosan? — Kér­dezzük meg őket. Elküldtem — más felvette Hét óra előtt 10 perccel már kint vagyok a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egyik telepén, Békéscsabán, a Dobozi úton. Innen indulnak a csőszerelők, segédmunkások, ku­bikosok a város minden részébe, hogy bekössék a vizet a családi házakba, vállalatokhoz, ' intéz­ményekhez, vagy éppen csator­nát építsenek valahol. Az irodá­ban az adminisztrátort és Erdé­lyi János művezetőt találom. Amikor megtudja, mi járatban, vagyok, mindjárt a téma köze­pébe vág: — Nekem van egy vesszőpari­pám; az öntudat kérdése. Tu­dom, tudom, nagyon nehéz dolog az emberek tudatára hatni, de ez alapkérdés, am if sohasem sza­bad szem elől téveszteni. Mi szo­cialista brigádban dolgozunk^ megköveteljük a munkafegyel­met. Csak van az emberekben egy rosszul értelmezett bizton­ságérzet. A dolgozó azt mond­A. Békéért arany plakettal tüntették ki a KISZ megyei bizottságát \z Országos Béketanács el­nöksége az idei béke- és barát­sági hónap alkalmából kitünte­téseket adományozott. Megyénk­ből a legaktívabban tevékenyke­dő szervezetnek a KISZ me­gyei bizottságát értékelte. A fiatalokat eredményes munká­jukért a Békéért aranyplakettel tüntette ki. Ugyancsak ebből az alkalom­ból az Országos Béketanács el­nöksége a Békéért arany em­lékéremmel és jelvénnyel tüntet­te ki Balogh László országgyű­lési képviselőt, a Hazafias Nép­front Békés városi bizottságá­nak elnökét, Kaczkó Mihályt, a nagyszénás! Nagyközségi Tanács elnökét, Rocskár János újság­írót, a Hazafias Néptront me­gyei nemzetközi- béke és barát­sági munkabizottság alelnökét, Varga Istvánná pedagógust, a Hazafias Népfront szeghalmi nagyközségi bizottságának titká­rát. A kitüntetéseket az Orszá­gos Béketanács elnökségének megbízásából Nyári! Sándor, a Népfront megyebizotjtságának titkára adta át. Duna Mihály, a K1°Z megyebiz.ottságának titkára átveszi az aranyplakettet (Fotó: Béla Ottó) Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Gép­gyártó Üzeme, Békéscsaba, Orosházi út 32. FELVÉTELRE KERES: péplakatos szakmunkáso­kat, esztergályos szakmunka - sokat, segédmunkásokat, öntödei segédmunkáso­kat, asztalos szakmunkást. Jelentkezni lehet: az üzem­vezetőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents