Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

>«rr látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: A krokodil és a skorpió TALÁN FURCSA,'de a világ­sajtóban a héten újra feleleve­nedett egy anekdota — a mind véresebb és veszélyesebb liba­noni válsággal kapcsolatban. A történet, amely a jelenlegi krí­zist megelőző polgárháborús sza­kaszban született, arról szól, hogy a krokodil és a skorpió át akar keveredni egy széles fo­lyón. Ám mindketten panasz­kodnak a parton: a krokodil, hogy a víz alatt úszva mindig eltéveszti a célt — a skorpió, hogy egyáltalán nem tud úszni. A tanácstalanságban a skorpió felajánlja, hogy helyet foglal a krokodil hátán és irányítja majd, de a másik tart az álnok állat halálos marásától. A skorpió nem tagadja korábbi bűneit, viszont hozzáteszi: ha megölné tárnát, mindketten belefulladnának a vízbe. Neki is indulnak, mire a folyó közepén a skorpió belemar a krokodilba. Az már elmerülőben van, amikor utolsó erejét össze­szedve megkérdi: „Ha olyan lo­gikusan elmagyaráztad, miért nem fogsz megtámadni, mégis mire volt jó, amit tettél?” Ha­lálán van skorpió is, de még ké­pes a faszra: „Ne felejtsd el, Libanonban vagyunk ...” Való­ban, ami Libanonban történik, az távolesik a logikától, rációtól, nem véletlen, hogy újságolvasó és kommentátor egyre nehezeb­ben képes kiigazodni a bonyo­lódó szövevényben, az egymás­nak ellentmondó jelentésekben. A kavargásban mégis van azon­ban egy figyelemre méltó „szi­lárd pont”: a szélsőjobboldal egyre határozottabban készíti elő egy külső beavatkozás útját. A hét derekán, amikor már-már úgy látszott, hogy rendeződött a zöld sisakosok, az arab béke- fenntartó csapatok Libanonba küldésének ügye, súlyos provo­káció történt; meggyilkolták az amerikai nagykövetét. A részle­tek továbbra is homályosak. Egyelőre nem tudták megállapí­tani, hogy a diplomáciai kocsit követő testőrök autói miért tér­tek le az útról; kiderült az is, hogy a foglyokkal csak órákkal később végeztek. A baloldali hazafias erők és a palesztin el-1 lenállás — amelyek az első pil­lanattól kezdve határozottan el­határolták magukat a terrorcse­lekményektől — úgy értékelik a történteket, hogy megpróbálták tudatosan kiélezni a helyzetet a tárgyalások felborítása s a kül­földi beavatkozás bátorítása cél­jából. A sajnálatos eset máris ürügyként szolgált arra, hogy az amerikai hadihajók részére ki­kötési engedélyt kérjenek Liba­nonba. LIBANONRÓL és a Közel- Keletről esett szó Moszkvában, illetve Párizsban, ahová ugyan­azon a napon, csütörtökön szin­te egyszerre érkezett meg Husz- szein jordániai uralkodó, s Asz- szad szíriai elnök. Már maga az a tény, hogy a korábbi látogatá­si gyakorlatoktól eltérően a jor­dániai király látogatott a szovjet és a szíriai elnök a francia fő­városba, mutatja a közel-keleti képlet bonyolultságát. A moszk­vai megbeszélések jó alkalmat nyújtottak arra is, hogy szovjet részről, a nemrég közzétett TASZSZ-nyilatkozat gondolat- menetét folytatva, újra felhívják a figyelmet minden külső inter­venciós kísérlet beláthatatlan következményeire. Kiéleződött a helyzet Afrika déli részén is. ha úgy tetszik egy eldobott gyufaszál fellobbantot- ta a hosszú ideje halmozódó gyú­2 1316. JÚNIUS 20. lékony anyagot. Sowetoban, Jo­hannesburg feketék által lakott elővárosában kötelezővé tették a búrok által beszélt nyelv, az af- rikaan tanulását az iskolákban. Ezért tüntettek a diákok, s elő­ször csupán a tanrend megvál­toztatását követelték. Ám a fel­vonulókhoz mind többen csatla­koztak. A mozgalom egyik vá­rosról a másikra terjedt, s kife­jezte az ország afrikai többségé­nek elkeseredettségét és tiltako­zását a fajüldöző kormány poli­tikájával szemben. Halottak és sebesültek százai maradtak az utcaköveken, tömeges letartózta­tások történtek s Pretoriából gyakorlatilag rendkívüli állapo­tot rendelték el az egész ország- >ban. A történtek kínos visszhan­got keltettek Washingtonban ’s> hiszen a közeljövőben esedékes egy Vorster—Kissinger találkozó „semleges területen”, valahol Nyugat-Németországban. Pedig az Egyesült Államok most látha­tólag nagy súlyt helyez afrikai befolyásának növelésére. Erre utal, hogy külügyminiszterének körútja után most Rumsfeld hadügyminiszter és Scranton, ENSZ-képviselő tanácskozik kü­lönböző fővárosokban, a fekete- kontinensen. A HÉT FOLYAMÁN fontos híreket kelteztek a szocialista világból, a szocialista országok külpolitikai tevékenységéről. A bolgár parlament újjáválasztotta az ország állami vezető testüle­téit; személyi változásokra ke­rült sor a román kormányban; Csehszlovákiában a Nemzeti Front az ősszel esedékes válasz­tásokról folytatott tanácskozást. Ulánbátorban megtartották a Mongol Népi Forradalmi Párti?, kongresszusát. A magas pártfó­rum nagy hangsúllyal szólt az ázsiai biztonsági rendszer meg­teremtésének szükségességéről, s a belső feladatok között az új ötéves terv, az ország ipari­agrár alapokra történő átállítása szerepelt vezető helyen. Berlin­ben a következő KGST-tan ács­ülés színhelyén a Honecker— Faggyejev-találkozó jelezte az előkészületeket. Mozgalmas napokat írtunk ha­zai viszonylatban is. az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormányának külkapcsolataiban. A Francia Kommunista Párt Bu­dapestre látogató küldöttségét fogadta Kádár János is, minisz­terelnökünk, Lázár György Pá­rizsban járt, ahol mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok, a gaz­dasági együttműködés kérdései kerültek előtérbe. Németh Ká­roly Varsóban folytatott megbe­széléseket, találkozott Edward Gierekkel is, s a hagyományok­nak megfelelően magas szintű pártküldöttség képviselte a ma­gyar kommunistákat Ulánbátor­ban, Biszku Béla vezetésével. A szomszédos Jugoszláviával hiva­tott erősíteni a jó viszonyt a horvát miniszterelnök útja ha­zánk fővárosába. S MIRE E SOROKAT kézhez veszi az olvasó, sok tízezer olasz iskolában megnyílnak a válasz­tókörzetek. Minden idők leghe­vesebb, legszenvedélyesebb, s mintegy százmillió lírás számlát eredményező kampánya után, szombaton egynapos csendes gondolkodási időt kapott Itália negyvenegymillió szavazópolgá­ra, hogy ma és holnap döntsön az ország további útjáról. Euró­pa s az egész világ nem kis vá­rakozással tekint a csizma alakú félszigetre, hogy milyen kor­mányt eredményez majd — a választás olasz módra... Hazautazott Elutazott Budapestről a Francia a horvát kormányelnök1 Kommunista Párt küldöttsége Szombaton befejezte hivatalos | baráti látogatását Magyarorszá­gon dr. Szirotkovics, a Horvát Szocialista Köztársaság kor­mányelnöke. Elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren elmondta az újságíróknak, hogy magyar- országi látogatása hasznosnak és 1 eredményesnek bizonyult és hozzájárult a két fél gazdasági és kulturális kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Dr. Jakov Szirotkovics, a'j Horvát Szocialista Köztársaság kormányelnöke, valamint a tár­saságában levő Ljubomir Ma- jerics, a horvát kormány tagja, a külkapcsolatokkal foglalkozó J tanács elnöke és Mirko Skakics, ! a horvát kormány tagja, a köz­társaság pénzügyminisztere 1 szombaton délután elutazott Budapestről. Nigéria 1967-ig négy közigaz­gatási egységből állt. 1967 má­jusában az országot 12 szövet­ségi államra c * otlák. Ez év februárjában a két leg­magasabb vezető testület — a Legfelsőbb Katonai Tanács és a Szövetségi Államok Országos Tanácsa — átfogó közigazgatási reformot rendelt cl. Az eddigi 12 szövetségi állam helyett a jövő­ben 19 állam lesz. A közigazgatási reform célja a kiéleződött törzsi gondok meg­oldása. valamint az ország fej­lesztésének gyorsítása. A reform | A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására 1976. június 16— 19. között látogatást tett ha­zánkban a Francia Kommunis­ta Párt küldöttsége, amelyet Gaston Plissonnier, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezetett. A kül­döttség tagjai voltak: Guy Her- 1 mier, a Politikai Bizottság tagja, Marie-Therese Goutmann, a j Központi Bizottság tagja, a sze- j nátus kommunista csoportjának elnöke, Jacques Denis, a Köz­ponti Bizottság tagja és Mar­tin Vériét, a Központi Bizottság munkatársa. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bi- 1 zottságának első titkára. A fran­cia testvérpárt képviselői meg- ' beszélést folytattak az MSZMP keretein belül új fővárost is ala­pítanak az ország középső ré­szén. A vezető testületek közle- J ménye szerint Lagos már nem { képes kielégíteni a megnöveke­dett igényeket. Üj testület szer- ! vezödött. melynek feladata az új főváros megvalósításához szük­séges feltételek megteremtése. A szövetségi főváros (Federal Capital Territory) részére 8 ezer négyzetkilométer területet biz­tosítanak. melynek középső ré­szét építik be. A tervek szerint a főváros teljes megvalósulása 12—15 éven belül várható. Közigazgatási reform, új főváros Nigériában tárgyaló csoportjával, amelynek vezetője Óvári Miklós, a Politi­kai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, tagjai: Gye- nes András, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezető­je és Horn Gyula, a KB osztály­vezető-helyettese voltak. Itt-tartózkodása során a fran­cia kommunisták küldöttsége látogatást tett az MSZMP XIV. kerületi bizottságán, ahol meg­beszélést folytatott Szkokén Fe­renccel, a kerületi pártbizott­ság első titkárával, valamint a kerület párt- és tömegszervezeti aktivistáival. Az MSZMP Központi Bizott­ságának székházában a nyílt és baráti légkörben lezajlott meg­beszélések során az MSZMP és az FKP képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetéről. Széles körű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi komumnista mozgalom kérdéseiről. Megvizsgálták azor kát a szükséges lépéseket, ame­lyek lehetővé teszik a két párt közötti gyümölcsöző együttmű­ködés. továbbfejlesztését. Az FKP küldöttségének ma­gyarországi látogatása hozzájá­rult a két testvérpárt szoros elvtársi kapcsolatainak újabb megerősítéséhez. A francia testvérpárt küldött­sége szombaton elutazott Buda­pestről, búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Európai ifjúsági és diáktalálkozó Varsóban Szombaton, röviddel tiz óra után Varsóban, a Kultúra és Tu­domány Palotájában megkezdő­dött az európai ifjúsági és diák- találkozó, amelyen Európa leg­jelentősebb nemzetközi és nem­zeti ifjúsági és diákszervezetei képviseltetik magukat. A .Lengyel Szocialista Ifjúsá­gi Szövetségek föderációja ne­vében Andrej Hudrzejewski, az elnökség tagja üdvözölte az egybegyűlteket. Henryk Jab- lonski, a Lengyel Államtanács elnöke beszédében tolmácsolta fcdward Giereknek, a LEMP KB első titkárának üdvözletét. Véget ért az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése • Havanna „Csak erre képes az A ÁSZ” — mondotta Venezuela küliigy- minisztere, amikor pénteken délután Santiago de Chilében bevonták 23 ország zászlaját, je­lezvén, hogy véget ért az Ame­rikai Államok Szervezetének két héten át tartó közgyűlése. A tagállamok — Chile és Brazília tartózkodásával — olyan javaslatot hagytak jóvá, amely „az emberi jogok védel­mében újabb lépésekre” hívja fel a figyelmet, és megbízza az a témával foglalkozó bizottsá­got, hogy „továbbra is kísérje figyelemmel az emberi jogok helyzetét Chilében”. Látszatra tehát sikeresnek mondható Washington azon mesterkedése, hogy olyan hatá­rozatot fogadtasson el, amely a chilei fasiszta junta sorozatos bűntetteire csak rendkívül óva­tosan reagál. A Havannába ér­kezett jelentések azonban rámu­tatnak néhány olyan mozzanat­ra, amely nem szerepelt az ame­rikaiak által készített „forgató- könyvében”. Az emberi jogok helyzetéről készített és élénk vitát kiváltó jelentésből Washingtonnak nem sikerült töröltetni olyan megál­lapításokat, hogy „Chilében hét­ezer politikai foglyot tartanak fogva. Az országban sorozatosan megsértik az emberi jogoKat... A hatóságok akadályozták a vizsgálatot...” stb. Másrészt több kormány (Venezuela, Jamaica, Costa Rica, Kolumbia, Peru) képviselője nemcsak elítélte a Chilében uralkodó állapotokat, hanem határozottan követelte Corvalán és a többi hazafi sza­badon bocsátását. A junta először ismerte el nemzetközi fórumon, hogjf — saját bevallása szerint — 41 ha­zafit ítéltek el politikai bűncse­lekményekért, s a következő he­tekben újabb 120 személyt állí­tanak bíróság elé. Másrészt vi­szont a junta a kilakkozott je­lentést is visszautasította, s az­zal vádolta a bizottságot, hogy elfogult volt, ám ezzel a lépés­sel csöppet sem növelte hitelét Mint a caracasi rádió rámuta­tott, annak ellenére, hogy a vi­tát zárt ajtók mögött tartották, a latin-amerikai lapokban új­ból vezető helyre kerültek a Chilében uralkodó állapotok, a közgyűlésen elhangzott vélemé­nyek. Maguk a szigorúan cen­zúrázott chilei újságok is kény­telenek voltak foglalkozni, az eddigi „tabu”-témával, Luis Corvalánnal, a bebörtönzött hazafiak sorsával és mindazzal, ami elhangzott a közgyűlésen. Bár az AÁSZ-közgyűlésen az emberi jogok helyzete volt a fő téma, az Egyesült Államok más területén is kapott néhány poli­tikai „sebet”. Chile kivételével a tagországok egyhangúlag visz- szautasították az amerikai kül­kereskedelmi törvényt, amely zavarja az Amerika-közi kapcso­latokat. Az inter-amerikai ke­reskedelemben is egyenlő jogot, a kölcsönösségié alapozott gya­korlatot követelték. A Panama­csatorna kérdésében a közgyűlés további tárgyalásokra biztatta Washingtont és Panamát, s a felszólalók többsége egy igazsá­gos csatornaszerződés megköté­séért szállt síkra. Az AÁSZ re­formjával kapcsolatban csak odáig jutottak el, hogy „a témát tanulmányozni kell”. (Király Fcrcr-)

Next

/
Thumbnails
Contents