Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

MA » A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , Világ proletárjai 1076. JÚNIUS 20., VASÁRNAP ÁRA: 1.20 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM FEJLESZTENI — JÖ ÜZLET (3. oldal) CENTENÁRIUMI VÁSÁR SZEGEDEN (4. oldal) PÁVA-KÖRREL ARAD MEGYÉBEN (5. oldal) Vita, dön Helyes, ha összecsapnak a különböző nézetek, ha mindenki elsorolja, hol lát gyenge ponto­kat, s rejtett, de igényebe vehető tartalékokat, mi az, ami zá­tonyra juttathatja a végrehaj­tást, avagy éppen gyorsíthatja azt, s így tovább. A vitának sze­repe, rendeltetése van a válla­lat működésében, döntés előtt — akár fejlesztésről, technológiai változtatásról, akár átcsoporto­sításról, anyagellátásról, norma­karbantartásról legyen is szó — nemcsak hasznos, hanem egye­nesen szükséges a vélemények ütköztetése. Gyakori eset azonban, hogy tévútra csúszik a vita, s kifogá­sok keresésévé 6ilányodik. He­tek, hónapok telnek el, az érin­tettek újra meg újra összeülnek, további vizsgálódásokat, felmé­réseket, elemzéseket, s ki tudja, még mi mindent határoznak el, csak egy valamitől óvakodnak. A döntéstől, az igen vagy a nem kimondásától. Fölkarolnánk az elsietettséget, a megalapozatlan „ugrást a sötétbe”? A döntések sokrétű előkészítése korántsem azonosítható a lassúsággal. Az akadályok és támaszok összeve­tése a végeérhetetlen .szóáradat­tal szintén nem egyenlő. Ügyel­jünk hát arra, ne mosódjék el a határ a döntést segítő, s a fel­adatot késleltető viták között. Mert anekdótaszerű, de a való­ságot tükröző eset, amikor a hat­órás tanácskozás után a részve­vők egyike megkérdi távozóban kollégájától: miért is ültünk össze? Sokszor valóban kanyargós ösvényeket jár meg a vita, s töprengeni kell azon. hol kezdő­dött, eredetileg miről volt szó. A gyári gunyorosság a baleset­elhárítás mintájára munkaelhá­rító értekezletekről beszél ilyen esetekben, ahonnét úgy távoz­hatnak a meghívottak: sikerült lerázniuk a feladatot, mint ku­tyának szőréről a vizet. Leegyszerűsítés a szubjektív tényezők ennyire fölnagyított képe, ám végül is a valóságot mutatja. A vállalati szervezetről és tevékenységről folyó hazai kutatások azt igazolják, hogy a szervezés- és termelékenvség- beli alacsony színvonalért első­sorban az irányítási képességek, a vezetési módszerek fogyató­és nélkül kosságai okolhatók, s csak má­sodsorban a technikai, technoló­giai, termelés-szerkezetbeli vi­szonylagos elmaradottság. Bebi­zonyosodik tehát' ismét az is­mert igazság, hogy a legfonto­sabb termelőerő - az ember, s kulcsszerepénél fogva a döntések meghozatalában szintén övé a legnyomatékosabb szavazat, s csak azt követően játszanak közre a dologi tényezők. Tanúi lehetünk annak, hogy hosszú évekig közepesen ügykö­dő, vagy csupán felszínen ma­radó vállalatok rövid idő alatt a jók közé kerülnek, holott adottságaik semmit sem változ­tak. Ha magyarázat után kuta­tunk, megleljük a „megfogha­tatlan” belső módosulásokat. Egyebek között azt, hogy a fej­lesztési főosztály vezetőjévé ki­nevezett mérnök, aki korábban a kísérleti üzemet irányította, elődjétől eltérően, nem kér min­denkitől és mindenről papírt. Megelégszik a szóban előadott véleményekkel, s dönt azok is­meretében, mégpedig haladék­talanul. Elődje feljegyzésekkel, emlékeztetőkkel, jegyzőköny­vekkel vette körül magát, utód­ja néhány fiatal, olykor fésület­len gondolkodású, de önálló tet­tekre képes emberrel. Jutott ar­ra is idejük, figyelmük, hogy kiürítsék az újítási előadó író­asztalának fiókjait, életet lehel­jenek a fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsába, összehív­ják a szocialista brigádvezető­ket, mondják már ei, mit, ho­gyan látnak „odalent”. Csodákat persze sehol sem te­hetnek. Elöregedett berendezé­seken nehéz — de nem lehetet­len — nagy pontosságú alkatré­szeket előállítani, a képzetlen munkaerő egyik napról a má­sikra nem válik mesterszak­munkássá. Csodákat aligha kö­vetel bárki is, de az jogos társa­dalmi igény, hogy a vitákat dön­tések kövessék, s a döntéseket mielőbb ültesse át a gyakorlat­ba a végrehajtás. Az a baj, hogy bár sokan úgy hiszik, a szavak nem kerülnek semmibe, tudjuk, tapasztaljuk az ellenkezőjét: a megoldást, a döntést halogató szavak nagyon is sokba kerülnek. Kevésbé a vitatkozóknak, sokkal inkább mindannyiunknak. M. O. Szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttgyűlés az orosházi Új Élet Tsz-ben Nem mindennapi esemény ] színhelye volt az orosházi Üj j Élet Tsz klubja: itt tartották a | szakszervezeti vezetőségválasztó j küldöttgyűlést. A küldötteket és 1 a meghívott vendégeket Tóth Sándor, az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja köszöntötte, majd Csikós József, a szervező bizottság elnöke adott számot az eddig végzett munkáról. Elmondotta többek között, hogy a MEDOSZ országos elnök­sége és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felhívására eddig csaknem kétszázan kérték felvételüket a szakszervezetbe az orosházi Új Élet Tsz-ben. Az üzemi pártszervezettel egyetér­tésben két szakmaközi mun­kabizottságot hoztak létre a kiscsákói faüzemben, vala­mint a bónomi kocsigyár­tó üzemben. Ezenkívül 15 szakszervezeti csoport ala­kult. Az Üj Élet Tsz-ben ugyan­is több mint háromszáz alkal­mazott tevékenykedik, többsé­gük nő. Nagy örömmel fogad­ták, hogy ezentúl nekik is lesz érdekképviseleti, illetve érdek- védelmi szervük, ahol elmond­hatják gondjaikat, bajaikat, ugyanakkor javaslatot tehetnek a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Különö­sen a melléküzemekben sok újí­tásra, szakmai továbbképzésre kínálkozik alkalom. A szakszer­vezet sokat segíthet majd ab­ban, hogy valóban otthon érez­zék magukat az alkalmazottak a szövetkezetben. Ezután Plavecz János, a ME­DOSZ Békés megyei bizottsá­gának titkára kéj't szót. Elmon­dotta többek között: az MSZMP KB 1975 júniusi határozatának megfelelően kezdték meg or­szágszerte a termelőszövetkeze­tekben a szakszervezet szerve­zését. Hazánk termelőszövetkezetei­ben összesen 150 ezernél több alkalmazott tevékenykedik el­sősorban az irodákban, a mel­léküzemekben. Népgazdasági ér­dek, hogy a tagok és alkalma­zottak között ne legyen különb­ség, azonos feltételek mellett dolgozhassanak, képezhessék magukat. Rendhagyó küldött- gyűlésről lévén szó. az újonnan választott vezetőség eddigi mun­kájáról nem adhatnak számot, hiszen eddig nem volt szakszer­vezet a szövetkezetben. Az előkészítő bizottság azon­ban dicséretre méltó munkát végzett az orosházi Új Élet Tsz. ben. A MEDOSZ Békés megyei bizottsága minden segítséget megad ahhoz, hogy a szakszer­vezeti bizottság az Üj Élet Tsz párt- és gazdasági vezetőségével együttműködve jó eredménye­ket érjen el az elkövetkező időben. A cél: az alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek további javítása, az újítómozgalom, a munkaverseny felkarolása. Egyébként az orosházi Üj Élet Tsz-ben országszerte az elsők között láttak hozzá a tagság élet- és munkakörülményeinek javításához, a szabad szombat bevezetéséhez, üzemi konyha létrehozásához, az üdültetés megszervezéséhez, öltöző-fürdő építéséhez. Ilyen kollektív gaz­Vlánbátor Szombaton délelőtt elutazott Ulánbátorból az MSZMP dele­gációja, amely részt vett a Mon­gol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán. A delegációt Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezette. Tagjai voltak: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazdasági és közleke­dési osztályának vezetője és Ká­das István ulánbálori nagykö­daságban az alkalmazottak ér­dekképviseleti szerve sokat se­gíthet a fejlődésben. A küldöttek ezután megvá­lasztották a szakszervezeti bi­zottság és a számvizsgáló bizott­ság tagjait. Az Üj Élet Tsz párt­ós gazdaságvezetősége nevében Király Béla növénytermelési fő. ágazatvezető és Kiss Lajos KISZ-titkár gratulált az újon­nan megválasztott vezetőségnek. (Ary) Az aradi kamarakórus Békésen Ma délelőtt, a Békésen sorra kerülő zenei napok díszhang­versenyén fellép az aradi mű­velődési ház kamarakórusa is. A 35 tagú kulturális küldöttség tegnap délelőtt érkezett meg Békéscsabára, ahol a megyei ta­nács művelődésügyi osztályán fogadták a vendégeket. Az Arad megyeiek hétfőn dél­után utaznak vissza. vet, aki a mongol fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A magyar vendégeket az ulán- bátori repülőtéren D. Molom- zsamc, a MNFP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, T. Ragcsa, a Po­litikai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács első elnökhelyettese, a mongol—magyar gazdasági és műszaki tudományos együttmű. ködési kormányközi bizottság társelnöke és más mongol vezető személyiségek búcsúztatták. A delegáció vasárnap érkezik vissza Budapestre. (MTI) Hazaindult Mongóliából a magyar pártküldöttség Csipogójátékok a futószalagon Vasárnap—hétfő: Békési és tarhosi zenei napok Kórusverseny — Ünnepi hangverseny Ferencsik János vezényletével — Öregdiákok találkozója — Tudományos ülésszak Ma délelőtt 10 órakor nyitja meg Vámos László, a békési Vá­rosi Tanács elnökhelyettese Bé­késen, a művelődési házban a békési és tarhosi zenei napokat. A megnyitó után ugyanitt ren­dezik meg a meghívott kórusok versenyét, majd fél 2 órakor lesz az eredményhirdetés. Dél­után 3 órakor Tóth Lajos, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanára nyit meg tarhosi em­lékkiállítást a békési múzeum­ban. Az ünnepségsorozat ezután Tarhoson folytatódik: 17 órakor a zenepavilonban dr. Gácsér Jó­zsef, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának a vezetője mond emlékbeszédet az egy­kori énekiskola létesítésének 30. évfordulóján. Este 6 órakor ünnepi hangverseny köszönti az évfordulót, melyen a debreceni Kodály kórus vesz részt Gulyás György vezényletével, majd a szombathelyi szimfonikusokat vezényli Ferencsik János. Hétfőn reggel 9 órakor a volt tarhosi diákok találkozójával kezdődik a nap, majd a gyopá- rosi zenei tábor vonószeneka­rának hangversenye következik. A tudományos ülésszak délelőtt 11 órakor nyílik Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgató­jának előadásával „Az iskolai ének-zene oktatás és a közmű­velődés kapcsolata” címmel. Szarvason, a PLASiOLUS ipari szövetkezetben futószalagon készülnek a közkedvelt gumi csi- pogójálékok. Évente hatszázezrei gyártanak, de a megrendelők ennél többel Is megvennének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents