Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
Osztályozóvizsgák a dolgozók általános és középiskoláiban Vörös zászlós üzemek Gépek, színek, emberek a Kner Nyomdában Ig«n sok gyermek szülője is, ezekben a napokban vizsgázik a dolgozók általános és középiskoláiban. Fiatalos szorgalommal tanultak, sokan két osztály tananyagát is elsajátították egy év alatt. A dolgozók általános iskoláiban ezekben a napokban zárult a tanév, a középiskolában most vizsgáznak a hallgatók. Az eredményekről érdeklődtünk három helyszínről: A posta ötéves kollektív szerződéséről tárgyalt a szakszervezet központi vezetősége A szakszervezet kezdeménye- j zésére rendezték, egységesítették j a posta munkaköri pótlékrend-1 szerét, ezen belül megemelték a I pénzkezelési pótlékot, s jobban j díjazzák a kedvezőtlen munka- körülmények között dolgozókat, a vasárnapi hírlapterjesztést, az ügyeletes műszakiak munkáját. Ugyancsak központilag határozták meg, egységesítettéle a munkaruha-ellátás szabályait, amelyek a korábbinál kedvezőbbek a dolgozók számára. Lényeges változás, hogy a jövő évtől a gyermekgondozási segélyen levő nödolgozóknak is fizetnek év végi részesedést. Az étkezési normákat és a hozzájárulást felemelték, s ugyancsak magasabb összeggel, valamint hosszabb törlesztési idővel segítik a dolgozók lakásépítkezéseit. Elhatározták, hogy kidolgozzák a posta törzsgárda-szabályzatát. A Magyar Posta első öt évre szóló kollektívszerződés-tervezetét, a korábbihoz képest legfontosabb változtatásait tárgyalta csütörtökön a postások szak- szervezetének központi vezetősége, amely egyetértve a dolgozók és a szakszervezet elnöksége által korábban javasolt módosításokkal, szentesítette a pasta és a dolgozók jogait, kötelezettségeit tartalmazó július 1-én életbe lépő megállapodást. (MTI) Gyula, városi tanács művelődésügyi osztálya: — Száznegyvenheten vizsgáznak a különböző felnőttoktatási osztályokon. A résztvevők üzemei szinte mindenben támogatták a tanulást. A vállalatok fizetik a tanárok óradijait, a dolgozóknak különböző juttatásokkal teszik vonzóbbá a magasabb iskolai végzettség elérését. A gyulai üzemek és vállalatok sorából ki kell emelni a Vízügyi Igazgatóságot, a Betonáru Szakipari Vállalatot, a Húsipari Vállalatot, valamint a Tejporgyár, a Békés megyei Tangazdaság helyi üzemének áldozatkészségét. Több vállalat vezetői a vizsgákon is részt vettek. Békéscsaba, dolgozók általáros iskolája: — Az osztályozóvizsgák az 5—6., illetve 7—8. osztályokban pénteken zárulnak. Több mint négyszázan adnak számot tudásukról. A vizsgázók felkészültsége igen jó, eddig mindössze két tanulónkat kellett ismétlő vizsgára utalnunk. A legtöbben a Konzervgyárból, a Hűtőházból, a Tégla- és Cserépipari Vállalat telepeiről, valamint a Víz- és Csatornamű Vállalattól tanulnak, illetve fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Ezek az üzemek saját költségükön, a dolgozók munkahelyein osztály- termeket alakítottak ki, ezzel is segítve a tanulást. Elek, gimnázium és általános iskola: — A két gimnáziumi osztályon — az első és harmadik évfolyamon — és az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályain kívül a mezőgazdasági szakközépiskola levelezős hallgatói is ezekben a napokban, illetve a jövő hét első napjaiban adnak számot a tanultakról. Az idei tanévben az eleki felnőtt- oktatást a művelődési ház is segítette, az oktatási munkához kapcsolódó közművelődési feladatok ellátására bázisközpontot alakítottak ki. A kitűzött célt máris elértük: úgy érezzük, a tanuló dolgozók nagy részével a kultúra, a művelődés lehetőségét is megismertettük, értékeit meg- szérettettük. A tapasztalatainkat természetesen szívesen adjuk tovább. Újságíró nem tud elfogulatlanul írni nyomdáról. Még akkor sem... , Szóval még akkor sem, ha eszébe jutnak — mint bizonyára az olvasónak is — a legelképesz- tőbb sajtóhibák. De tollforgató akkor sem tud elfogulatlanul írni nyomdáról, ha az történetesen nem az ő irományát önti ólomba, vagy írja lyukszalagra. Mint például a Knerről. Bár itt az elfogultság indokolt: a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlajával kitüntetett vállalat esetében kevés helye van a szubjektivitás vádjának. Hat évvel korábban megtérült Az ilyenkor szokásos kérdésre — mi van a kitüntetés mögött? — Huszár Mihály igazgató és Varga András párttitkár válaszol. Mielőtt bármit is mondanának, elém teszik a pályázati anyagot — borítóján is meglátszik, hogy nyomdában készült — nézzem át, ebben mindent megtalálok. Tényleg meg, de azért messzebbről kezdjük. — öt év munkájának elismerése a Vörös Zászló — mondja az igazgató és visszalapozunk 1970-ig. — A harmadik ötéves terv végén fejeződött be egyedi nagyberuházásként a sorrendben harmadik rekonstrukció, amellyel a magyar nyomdaipar második legnagyobb vállalata lettünk. Ez nem gigantománia, tanúsítják az imponáló számok. A kapacitás öt év alatt ötszörösére, a termelési érték háromszorosára nőtt. A rekonstrukció célja az addig évi 2000 tonnás dobozgyártó kapacitás 7600 tonnára, a vegyes nyomtatvány 400 tonnányi kapacitásának 2700 tonnára való növelése. Az eredmény meghaladja a tervezettet, a dobozgyártás tavaly megközelítette a 11 ezer tonnát, nyomtatványból pedig 3000 tonna készült. Élek a gyanúperrel: óvatos, vagy rossz az a terv, amit eny- nyivel túl lehet teljesíteni? Egyik sem, mondják, a magyarázat a IV. ötéves terv alapvető célkitűzésének megvalósításában. a nagy értékű gépek maximális kihasználásában rejlik. Az üzemben általános a két műszak, de a legdrágább gépek három műszakban dolgoznak. Így vált lehetségessé, hogy 1982. helyett a beruházás már az idén megtérült. Évi 600 millió forintos termelési értéket alapul véve, kiszámolható mit jelent ez a népgazdaságnak. — Nemcsak ez, hanem az importmegtakarítás is. ami tavaly csaknem 650 ezer dollár volt — egészíti ki az igazgató. — Nem ragaszkodtunk a nyugati alapanyagokhoz, mind több a szocialista országokból beszerzett papír, de növekedett a hazai írónyomópapír- és tekercskarton- íelhasználás is. Ez utóbbi több is lehetett volna, ha... De hadd álljon itt a közelmúltban történt eset, amikor az egyik munkás bement az igazgatóhoz, az asztalra csapta a kartonpapírt és kijelentette, nem hajlandó selejtet csinálni. Vajha egyszer megoldódna a nyomdatechnika és a hazai papírgyártás közötti ellentmondás!... Fél kézzel nehéz dollárt faragni Ám addig is van más, ugyancsak a megtakarítás, az újat teremtés témaköréből. Bizonyára kevesen gondolják, hogy a különböző levesostasakokat, a mindig ropogós, friss nápolyinak, vagy a sósrúdnak nemcsak a csomagolópapírját szereztük be nyugatról, hanem ott is nyomtatták. Persze dollárért. — A IV. ötéves terv egyik célkitűzése volt ezeknek a kombinált papír—fólia—polyetilén csomagolóanyagok gyártásának bevezetése — folytatja Huszár Mihály. — Tavaly állítottunk be egy gépet, amely nyolc szín nyomására képes. Eddig tőkés importból szereztük be ezeket, a papír most is nyugati, de most már forintért nyomtatjuk. Igen ám, csakhogy a tőkést ez a veszteség érzékenyen érintette — neki is a nyomáson volt a haszna —, s most az alapanya-1 got is olyan áron akarja adni, mint nyomtatva. Mi lenne a megoldás? Hazai alapanyaggal kellene ezt is kiváltani — ha lenne. S ezzel megint visszakanyarodtunk a papírgyártás fejlesztéséhez. Papír és nyomda — egyik a másik nélkül félkarú óriás. Fél kézzel pedig nehéz faragni a dollárokat. Felhozták a műhelyszagot Azt mondja Varga András, hagyjuk a számokat, azok ott vannak a szép fedelű pályázati anyagban, ha arra vagyok kíváncsi, mi van a kitüntetés mögött, másra figyeljek. Megteszem. — Az eredmények forrása az ember — hangáik az első hallásra sztereotipnak tűnő megállapítás. Aztán kiderül, hogy nem is az. — Alapvetőnek tartom, hogy nálunk valamennyi műszaki vezető fizikai munkásból lett azzá. Itt tanult és felhozta magával a műhelyszagot. Ez nemcsak a jó értelemben vett munkáskarrier lehetőségét jelenti, ami nem lebecsülendő vonzerő, hanem a vezetők és dolgozók közötti kapcsolatot. Ha egy vezető lemegy a műhelybe, nem azt a semmitmondó kérdést teszi fel, hogy í „Mi újság, hogy van szaki?” és j a kérdező sem úgy válaszol, : hogy „köszönöm, jól, igazgató s elvtárs”, hanem úgy, mint kollégák, akik együtt kenték — csínytevő hangulatukban olykor talán egymásra is — a nyomda- festéket. Aztán van itt még valami. Ha azt mondjuk, hogy munkahelyi légkör, meg üzemi demokrácia, akkor megint frázisnak tűnik. Pedig, ha tartalom van mögötte, nem az. — A 32 szocialista brigád évente két alkalommal üzemi fórumon találkozik a vezetőkkel, ahol az egyik fél elmondja, milyen feladat előtt áll az üzem, a másik pedig, hogy mit tud tenni ezért. Ezeken a kötetlen beszélgetéseken elhangzik néhány furcsa kérdés is, mint például legutóbb, amikor megkérdezték, miért járnak a vezetők olyan sokat nyugatra? A válasz: nemrég abban a tőkés országban jártak, ahonnan a papír zömét importáljuk, s az ottani tárgyalások eredményeként ez évtől 10 százalékkal olcsóbban kapjuk. De van a válasznak egy másik oldala is, nemcsak a vezetők járnak külföldre, hanem a munkások is: a lakatos már volt Angliában, az igazgató még nem. Ilyen légkörben érthető, hogy az emberek szeretik a munkahelyüket, a dolgozók tele, 500-an, törzsgárdatagok. A csomag adja el az árut Járjuk az üzemet, először a sztárt, a nyolc színt nyomó Merkur gépet csodáljuk. Van vagy 30 méter hosszú, mire végig néz rajta az ember — ahogy tréfásan mondják —, elfárad a szeme. Most csak hat szint nyom, hengerein a szegedi savanyúság tasakja. De itt van a Kori sós- rúd, meg a Roll-jégkrém papírja is ;— az utóbbi hazai. Folyik is belőle a fagylalt. Azután a másik mélynyomó teremben járunk, itt készülnek a különböző dobozok, a gépen a Tomi-Sztár mosóporé, de látni itt a hűtő- iparnak készült málnás, epres dobozokat. A gyümölcs képe olyan élethű, hogy az embernek' az az érzése, csak kézbe kellene kapni és bekapni. Igen, ezekben a dobozokban Svédországba viszik az epret, s az epernek el kell adnia magát. A dobozon ne nyomdafesték érződjön, hanem keltse annak az illatnak az illúzióját. amit ábrázol, amit tartalmaz. így adja el a csomagolás az árut. Apropó, nyomdafesték. Ha ebből az írásból mégis valami el" fogultság érződne, nézzék el, mert a nyomdafestéknek mégis csak egyforma illata van a Knerben meg ahol ez az újság készül, a Dürerben is. Csak a „csomagolás”, kérem, az micsoda különbség!... Seleszt Ferenc Ifjúsági park épül a Mecsekalján * A városi tanács az egyik legszebb parkot — a Balokány-lige- tet — adta át erre a célra a fiataloknak. A zsolnay gyár melletti ligetben újjávarázsolták a tavacskát és parkosították a környéket, így hangulatos környezetben alakítják ki az ifjúság új művelődési, szórakozási intézményét. Az ifjúsági nark egész éven át működik majd. 3 m& 'mmss?. ** 1976. JÚNIUS 15. «•■•j Repülőgép-szerelők lesznek A Pestvidéki Gépgyárban tanulnak a repülőgép-szerelők és -műszerészek. A középiskolai végzettséget kívánó szakmákat a merev és forgószárnyú gépek szerelését, javítását, a hagyományos repülőgépmotorok, sugárhajtóművek és helikopterek, motorok, valamint a rádiós és navigációs Műszerek javítását két év alatt sajátítják el a tanulók (MTI It.ó: Fehér József felvétele—KS)
