Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEK TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 1976. JÚLIUS 18., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM MA: GÉPEK, SZÍNEK, EMBEREK A KNER NYOMDÁBAN (3. oldal) * ÚTÉPÍTŐK SÁRGA MELLÉNYBEN (4. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács Megnyílt a bélinegycrí ÁPOLÓI HIVATÁS Várják az érettségizett fiatalokat Négyezerkétszáz állás betöltetlen Bélmegyer kisközség me­gyénkben, közigazgatásilag Bé­kés városához tartozik. A köny­vek és az irodalom szeretetének már hagyományai vannak eb­ben a faluban. 1930-ban a bél­megyeri olvasókör tagjai forgat­ták először együtt a közösen vá­sárolt köteteket. — Akkor még csak ládákban gyűjtötték a könyveket az em­berek, meséli Kucsera János ta­nácstitkár. Megőrizzük azt a lá­Felszabadulási Etnlékkönyvíáp Uj gyógymedence a Várfürdöben Tegnpa, csütörtökön délelőtt átad ták rendeltetésének a gyulai Várfürdőben a 400 négyzetméter víz­területű új gyógymedencét. Az új, impozáns létesítményt a vállalat építő és karbantartó csoportja készítette el, mintegy 3 millió forintos beruházással. A formájában is újszerű, árnyékolóval és szélvédővel ellátott medencében 32—34 fokos langyos víz áll a türdőzök rendelkezésére, és ár­nyékoló terében félezer ember fér cl. Fotó: Béla Ottó hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A külügyminiszter jelentési tett június 7—9. között a Finn Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a be­számolót tudomásul vette. A nehézipari, illetve a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter javaslatára a kormány jóváhagyta a villamosenergia- hálózati létesítmények és a ga­bonatároló-hálózat fejlesztésére, az erdőszerkezet átalakítására, az erdőtelepítésre és fásításra, továbbá a mezőgazdasági bekö­tő út építésére vonatkozó, az ötödik ötéves terv időszakára szóló célcsoportos beruházási ja­vaslatokat. Az oktatási és a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány szabályozta a szakközépiskolák és a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok együttműködé­sét, meghatározta a szakközép­iskolai szakmunkásképzés egy­séges rendezésének alapelveit és fő feladatait. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke beszámolt a Minisz­tertanácsnak a statisztikai adat­gyűjtés helyzetéről, valamint az adatszolgáltatás egyszerűsítése érdekében tett eddigi intézkedé­sekről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatban kö­telezte az állami szerveket, hogy tegyenek további intézkedéseket az indokolatlan, vágy párhuza­mos adatgyűjtések elkerülése és az érvényben levő jogszabályok betartása érdekében. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az építésügyi és városfejlesztési miniszter je­lentését a minisztérium felügye­lete alá tartozó építő- és éoítő- anyagipari vállalatoknál folyó vállalati üzem- és munkaszer­vezés helyzetéről és jóváhagyta az V. ötéves terv időszakára ki­tűzött feladatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Dr. Tóthpál József, a Kulturális Minisztérium főosztályvezető- helyettese nyitott^ meg a község új büszkeségét, a könyvtárát (Fotó: Veress Erzsi) dát örök emlékül. A 60-as évek elején 3—400 kötettel vette át a tanács az addigi fiókkönyvtárat. Sokasodtak a könyvek a polco­kon, kiszorították már egymást, szűk volt a hely az olvasóknak is. Amikor hallottunk a Felsza­badulási Emlékköpyvtór-moz- galomról, mi is könyvtárat akar­tunk építeni. Több mint egy­millió forintba került, ezt saját erőből nem tudtuk volna kifi­zetni, csak a megyei tanács és könyvtár segítségével. Társadal­mi munkában ásta ki az alapo­kat a vízgazdálkodási társulat „Makra” Szocialista Brigádja, de az erdőgazdaság szocialista brigádjának kezemunkája is 20 ezer forintot tett az építke­zéshez. A központi segítség, a falu ta­karékosságának és lelkes mun­kájának eredménye a modern beosztású, esztétikus elrendezé­sű községi könyvtár, amelyet június 17-én, csütörtökön dél­előtt avattak fel. Dr. Tóthpál József, a Kulturális Miniszté­rium főmunkatársa ünnepi be­szédében köszöntötte az új mű­velődési intézmény építőit, munkatársait, a vendégeket, s a község érdeklődő lakosságát. A könyvtár vezetője fiatal lány, Kalmár Katalin. Nincs egyedül, tanácsot és segítséget kap a me­gyei, s a békési könyvtártól. Tizenegyezer kötet, csaknem száz hanglemez, számtalan na­pilap és folyóirat új gazdája lett ezen a napon. Irodalom és osztályfőnöki órák, író-olvasó találkozók, ifjúsági rendezvé­nyek, gyermekszakkörök, zene- hallgatás a könyvtár technikai­lag nagyszerűen felszerelt zenei részében, mindez csak egy-egy formája a művelődésnek, ame­lyet valóra kell váltania. A fő feladat, hogy egyre többen le­gyenek gyakori vendégei a kul­túra új intézményének, a bélme­gyeri községi könyvtárnak. B. Zs. ! A kormány Tájékoztatási Hi- | vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lazár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt Jacques Chiracnak, a Francia Köztársaság miniszter- elnökének meghívására június lji—16. között Franciaországban tett hivatalos látogatásáról és a francia kormányfővel folytatott tárgyalásairól A kormány a tá­jékoztatót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudomá­sul vette Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyette­sének jelentését a magyar—szov­jet gazdasági és' műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság május 31— i június 3. között, valamint a ma­gyar—NDK gazdasági és mü- , szaki-tudományos együttműkö- ' dési bizottság június 8—10. kö­zött Budapesten tartott ülései­ről. A kormány tudomásul vette Boröándi Jánosnak, a Miniszter- •tanács elnökhelyettesének jelen­tését a magyar—koreai gazdasá­gi és műszaki-tudományos kon­zultatív kormányközi bizottság június 2—5. között Budapesten tartott üléséről. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a külügy­miniszter jelentését Oskar FiscKernek, a Német Demokra­tikus Köztársaság külügyminisz­terének június 10—12. közöi,t Az egészségügyi és szociális intézmények munkaerő-ellátott­ságáról, az ápolónők utánpótlá­sának, szakképzésének lehetősé­geiről tájékoztatta a sajtó kép­viselőit dr. Fűzi István, az Or­vos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára csü­törtökön, a szakszervezet székhá­zéban. Elmondotta: Budapesten és vidéken 92 ezer egészségügyi szakdolgozói állás közül 4200 be­töltetlen. Főleg az ápolónők hi­ánya okoz gondot. A gyógyinté­zetekben 24 500 általános-, gyer­mek-, elmeápoló és szülésznő dolgozik. 1200 ápolói állás üresen áll. A hiányt fokozza, hogy a középfokú képzettségű dolgozók 20—30 százalékát betegség, gyer­mekgondozási segély igénybevé­tele miatt hosszabb ideig nélkü­lözik. A végzősök — évenként hatezer diplomás — nem pótolja a hiányt. A nyugdíjas ápolónők foglalkoztatásával sem javul a helyzet. A magas szintű egészségügyi ellátás megköveteli a középfokú munkaerő, főleg az ápolók fo­kozottabb utánpótlását. Ezen a pályán kedvező munkalehetőség, szép hivatás kínálkozik az érett­ségizett fiatalok — lányok és fiúk — számára — hangsúlyoz­ta a főtitkár. — Az egészségügyi és szociális ágazat munkaerő­problémáinak enyhítésére az egészségügyi szakigazgatási, szer­vek vezetői — az ez évi minisz­tertanácsi határozattal összhang­ban — ismertetik a középisko­lákkal: hány végző fiatalt alkal­mazhatnak, milyen munkakö­rökben és milyen további elő- merleteli lehetőséggel. A jelent­kezők a munka mellett munka­körüktől függően általános ápo­lónői, csecsemő-, gyermekgondo­zónő-, általános röntgen-, labora­tóriumi, gyógyszertári asszisz­tensi szakképesítést szerezhet­nek. Fizetésük kezdetben 1600 forint, az intézményekben ked­vezményesen étkezhetnek. Az ál­talános iskolák végzettjei a há­roméves nappali egészségügyi szakközépiskolában és a négy­éves nappali egészségügyi szak- középiskolában általános ápolói és asszisztensi képesítést szerez­hetnek. Az érettségizettek az ál­talános ápolói szakképesítés után tovább szakosodhatnak; intenzív terápiás nővér, műtő-,\ aneszte­ziológus asszisztens hivatásra. A továbbképzésről az egész­ségügyi dolgozók központi to­vábbképző intézete gondoskodik. A múlt év szeptemberétől azor- voslovábbképző intézet egész­ségügyi főiskolai karán felső fo­kú képzés kezdődött, hároméves nappali főiskolai és kétéves le­velező tagozattal. Az ápolónők anyagi ösztönzéséről elmondta: 1970 óta a háromműszakos szak­képzett ápolónők 200—800 forint, a szakképzetlenek 100—600 forint munkahelyi pótlékot kapnak. 1971-ben az általános béremelés­kor az átlagos alapbér 10,3 szá­zalékkal emelkedett. 1974. szep­temberétől az ápolónők éjszakai pótléka 30—50 százalék. A nö­vekvő társadalmi megbecsülés­nek tulajdonítható, hogy az ápolónők zöme a törzsgárdához tartozik, hosszú idő óta felelős­séggel tölti be hivatását. (MTr)

Next

/
Thumbnails
Contents