Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-16 / 141. szám
Befejezni nem lehet T ételezzük fel, csupán nyelvbotlás volt a főmérnök bejelentése a vállalati tanácskozáson arról, hogy „végrehajtottuk az üzem- és munkaszervezési határozatokat”. Ha nyelvbotlás is, bár bujkál bennünk a kétkedés ördöge, érdemes a meditációra. Mert napjainkban többször hallani, bár nem szó szerinti, de hasonló vélekedé- I seket. Hol sóhajjal, ezen is túl | vagyunk, hol büszkeséggel, j lám, ez is kitelt tőlünk. A helyi elégedettség rózsaszín ködét eloszlatja az a tény, hogy irányító szerveik kötelezték a vállalatokat: ötödik ötéves j tervükkel párhuzamosan dől- gozzanak ki intézkedési tér- { vet az üzem- és munkaszervezés javítására. Ez arra mutat, korántsem fejezték be a termelőegységek azt, ami — befej ezhetetlen. Négy és fél esztendeje, 1971. decemberében hozott határozatot a párt Központi Bizottsága az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének szükségességéről, s ezt az útmutatást követte a Minisztertanács 1003-as határozata. A teendők fontosságát igazolja, hogy azóta a Központi Bizottság is, a kormány is több ízben áttekintette az elért eredményeket s a további feladatokat. Természetesen sok minden történt a tárcák, az iparcsoportok és iparágak, a vállalatok berkein belül ez idő alatt, ám tény: különösebb elégedettségre nincs okunk. A haladás lassúbb a reméltnél s a lehetségesnél, az eredetileg megszabott szerény célokat sem érték el sok helyen, s míg általában szervezgetnek, ilyen meg amolyan papír-elképzelésekkel bíbelődnek, a napi valóság keveset változik. V annak jó alapokat kínáló szervezési irány-1 elvek, ismertek a korszerű munkaszervezési rendszerek, most már módszertani forrásokban sincs hiány. Mégis, lelassul a dolgok futása ott. ahol az érdekeltség és a kény- szeiüség mezsgyéje húzódik, mert ‘eddig egyiket sem érezték különösebben ösztökélő- nek a vállalatok. Olyannyira nem, hogy gyakran / azokból alakítottak szervezési csoportot, akik korábbi beosztásukban gyengén dolgoztak; csupán esetleges kapcsolatokat ’ teremtettek a szervezési intézetekkel; nem sok figyelmet fordítottak a követelmény- rendszerek kidolgozására s így tovább. Azaz haladtak j ugyan előre, de egyenetlenül, átgondoltság nélkül, az ossz- j hangot nélkülözve. Sajnos, nem szabályt erősí- ] tő kivétel, hogy a termelőhe-1 lyeken divatot, látszatlépések- j kel is megelégedő kampányt j véltek fölfedezni a központi j törekvések mögött, s úgy gon- j dolkoztak: majd valahogy átvészelik a szervezés időszakát, j mivel minden csoda három i napig tart. Az okoskodókra, I ahogy rendszerint, most is alaposan rácáfolt a gyakorlat. Bebizonyosodott, hogy az üzem- és munkaszei'vezés nem a sok feladat egyike, hanem foglalata mindén más további teendőnek. Nélküle vajmi keveset ér a műszakilag korszerű, de a szervezetlenség miatt drágán és késedelmesen előállított termék, . az értékesítési terv, melyet betartani az ismétlődő anyag- és szerszámellátási zavarok miatt nem lehet. A z ilyen és hasonló figyelmeztető jelek, tények az értőbbeket, a kedvező és kedvezőtlen hatásokra érzékenyebbeket arra indították, hogy ha késve is, de elővegyék a szervezés ügyét, képet alkossanak teendőikről. Ennek köszönhetően születtek azután nem lebecsülhető eredmények, ám a „derékhad” keveset mozdult előre. A veszteségidők csökkentése, a korszerű berendezések kihasználtságának növelése, a termelékenység fokozása, beruházások esetén a kivitelezési idő mérséklése, mindaz, ami a szervezési tennivalók élén áll, a derékhadban levőknél úgy hangzott, mint vándornak a távoli harangszó; éppen csak elért a fülükig. Valamit persze csináltak ők is, áthelyeztek néhány gépet, tökéletesítették az üzemrészek világítását, munkába állítottak öt villástargoncát; hitték, szerveznek. E buzgalmuk közepette hibátlanul ismételgették az idevonatkozó párt- és kormányhatározatokat, csak ép- pen nem értették, alkalmazták azokat. E kezdeti, s kezdetler ges módszerek jellemezte időszakon úgy-ahogy már búl.jOltottunk, de a teendők égetőbbek, mint amilyen gyorsak a továbbvivő vállalati lépések. L e kell számolni azzal a tévhittel, hogy a szervezés befejezhető, s az elvégzett feladatok közé so - rolható bármikor. A szervezés állandóan megújuló teendő mert tárgya folytonosan változik. Nincs tehát minden esetre alkalma» — bármilyen helyzetre ráhúzható — szervezés, mert éppen a konkrétságban, az egy-egy célra hangolt- ságban van lényege. A szervezés módszerei, technikái azonban általánosíthatók, megtanulhatók, átvehetők. Az erre való hajlamot kell most erősíteni, s persze, nemcsak ösztökélő szavakkal, hanem a szigorúbb számonkéréssel általában, s a .kötelezően készített intézkedési tervek végrehajtásának tételes ellenőrzésével. Mert igaz. a szervezés hogyanja a vállalat önállóságának keretein belül maradó feladat. Az azonban,' hogy egyáltalán szervez-e egy-egy termelőhely, s mit ér el vele — eléri-e azt, ami módjában áll —, már azok elszámoltatási joga, akikre a társadalom rábízta ide tartozó érdekei képviseletét. Mészáros Ottó Fogalmak — közelről Közgazdasági szabályozók A közgazdasági szabályozók a gazdaságirányítás nélkülözhetetlen eszközei, amelyeket a szocialista gazdaságirányítási rendszerben az ár. és pénzviszonyok aktív szerepére támaszkodva használnak fel a népgazdaság tervszerű irányítására. A közvetített irányítási módszerek (szemben a tervlebontással, mint direkt irányítási módszerrel) alkalmazása feltételezi mindenekelőtt, hogy a vállalatoknál az önálló elszámolás elve érvényesül és a kollektívák anyagilag érdekeltek a vállalat tevékenységének jövedelmezőségében. Ekkor a köz- gazdasági szabályozókkal meghatározó mértékben befolyásolni lehet a vállalati mérlegeléseket és döntéseket — s lényegében ez a közvetett irányítás alapja. A legfontosabb közgazdasági szabályozó az ár és az árpolitika (az árak kialakításának, meghatározásának és érvényesítésének rendszere), hiszen csupán a ráfordításokat és jövedelmezőségi viszonyokat hűen tükröző árakkal lehet helyes irányban befolyásolni’ a vállalati döntéseket (mivel a vállalat jövedelmezősége is elsősor-* ban az árak tükrében alakul kedvezően vagy kedvezőtlenül). További fontos szabályozó a vállalati jövedelemelvonás rendszere, a vállalati jövedelmek elvonása mértékének kialakítása. a különböző vállalati alapok képzésének rendszere. Fontos továbbá a személyi jövedelmeket szabályozó rendszer, valamint a hitelpolitika (a , hitelek igénybevételének, kamatának és visszafizetésének rendszere). A szabályozók egy- része — pl. a vállalati jövede- iemelvonás, a személyi jövedelmek szabályozása — egy-egy középtávú tervidőszak egészében vátozatlanul érvényesül — a szabályozórendszer egyes elemei — pl. hitelpolitika — rugalmasak, évről-évre is megváltoztathatók. Teljesítményrepülés '0 Uttörőtűzoltók megyei versenye MezŐmegyeren Június 12-én MezŐmegyeren rendezték meg az úttörőtűzol- tók megyei versenyét 11 fiú-, illetve leányraj részvételével. A hattagú rajok 6x30 méteres tűzoltó váltófutásban, 800 liter perces kismotorfecskendő-szerelés- ben mérték össze tudásukat, s ezenkívül 10 tesztkérdésre kellett válaszolniuk. A fiúk versenyében a medgyesbodzási általános iskola tűzoltószakköre szerezte meg az első helyet, valamint az augusztusi szaktáborozáson és országos döntőn való részvétel jogát, kiérdemelve az | 1400 forintos díjat is. A második helyezett tótkomlóst szlovák általános iskola szakköre 1000, míg a harmadik újkígyósi iskoláé 600 forint jutalmat kapott. A leányrajok versenyében a körösladányi általános iskolások bizonyultak a legjobbnak, így ő,k vették át az 1400 forintos díjat, s ők képviselik majd Zánkán Békés megye úttörőleánv tűzoltóit. A leányrajok második és harmadik helyezettje — akárcsak a többi fjúraj — tárgyjutalomban részesült. Kerekes Imre: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (Kisregény) Gyümölcsöző kapcsolat Szlovákia fővárosának, Pozsonynak építéséből alaposan kiveszik részüket a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Most vállalták,el az ötödik szálloda építését, amelyhez még az idén hozzákezdenek. A kapcsolat rövid, de annál gyümölcsözőbb múltra tekint visz- ; sza. Az első megrendelést 1972- : ben kapták. Eddig két 500 sze- 5 mélyes munkásszállót és az 1000 5 személyes Hotel Bratislavát í adták át rendeltetésének. Ez : utóbbit rekordidő, 23 hónap : alatt építették fel. (MTI) 2. Ez az én állásom olyan, hogy tulajdonképpen semmivel nem jár, csak melóval. Fizetés nincs, főnököm nem is lesz, ez minden pénzt megér. Ezen kívül magam kezelem a tagdíjat. Egy tízes egy hónapra. Harmadik éve működünk, revizor még soha nem járt nálunk. Mindenki elszámolt egy fillérig. Engem is azért választottak meg, mert tudták, hogy erre nagyon alkalmas vagyok. Azt mondják, nekem nagyon jól áll, ahogy a klub ügyeir vei foglalkozom. Persze azért is, mert szeretek csavarogni. Az a gyanúm, ez a legjobb ajánlás, ami mellettem szól. A mozi előtt azt mondja < a Kelemen, el kellene ugrani a Juditért. Csak azt nem tudom, mi a hasznom nekem ebből? Végülis abba maradtunk a Kelemennel, hogy ugorjon el a Juditért, ha már mindenképpen vele akar szórakozni. Én meg Kt várom ókét a mozi előtt. A Kelemen eltűnik, én azonnal jegyet váltok és beülök a moziba. Valami piff-pufí filmet adnak, elég az nekem. Nem szeretem a fölösleges izgalmakat. A lányokkal úgy vagyok, megjátszom magam, mintha rájuk se figyelnek. Nem tudom mi a lene jön az emberre, amikor egyszeresek elkezdi bámulni őket. A dolognak ez a része a legrosszabb, mert úgy kell tenni, mintha az ember rá se rántana. Az apámat is figyelem, néha ő is odasandít a csajok lábára. A miniszoknyától bezsonganak az ilyen idősebb krapekok. Otthon azt szövegeli a nénémne , hogy nincs miniszoknya, nincs maxi, nincs neki arra pénze, hogy a néném állandóan divatozzon. Én csak akkor borultam ki, mikor jön az anyám, és látom, hogy a térde kilóg a szoknyából. Nem szóltam egy szót se, úgyis hiába beszél ezeknek az ember. Kilenc óra. már mindenki itt nyüzsög a klubban. A Táltos meg a Lehel arról dumálnak, hogy a nyáron majd biciklivel túrázunk a Balatonon, csak éppen az a baj, hogy a Táltosnak nincs bringája. A Banicki azzal eteti a Vidát, hogy menjen vele Olaszba, van egy haverja, az elintézi az útlevelet, mindent. Elképzelem, ha ezek olt ketten megjelennek. Nekem az a legrosszabb, hogy persze a helyemen kell ülnöm egész este. Csak aztán indulhatok én is szétnézni-. De mire lezajlik a csúcsforgalom, elpárolog a munkakedvem. Itt a környék egy olyan hely, ahol új házakat építenek. Az ilyen lakói* a legrosszabbak, stréber népség, még nem szokták meg a környéket, otthon bámulják az új lakást, a beépíteett szekrényt, ülnek a tv előtt, a gyereket ki nem engedik az ajtón. Ha egy-egy mégis megjelenik, így kinézésre is kiszúrom, hogy környékbeli a srác, vagy csak olyan jövevény. Mert ezek a jött-mentek sápadtak, mint a tojásos nokedli, a léceik meg olyan vékonyak, hogy azzal egy kavicsot is alig tud arrébb rúgni. Kilenc után már én is csak lődörgök itt a környéken. Végleg lezajlott a forgalom, a jövevények otthon rágják a tejbe- grizt. A klubtagok valahol csa» Az MIISZ Borsod megyei repülőklubjának vitorlázói tcljesít- ményrepülést végeztek az elmúlt napokban. Ezen természetesen csak azok vehetnek részt, akiknek mór van engedélyük az önálló repüléshez. A tét ilyenkor: minél hosszabb távot megtenni kényszerleszállás nélkül. A klub kapott egy új, lengyel Kobra— 15 típusú vitorlást, amelyet az oktatók most „repülnek be” (MTl-fotó: Herényi László felvétele — KS)
