Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-15 / 140. szám

i I MA: kitüntetések A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT (3. oldal) HOGYAN SZÜLETIK A HAL? (1. oldal) MI ÚJSÁG, HA NINCS ÚJSÁG? (5. oldal) Nemzedékváltás a mezőgazdaságban Junius első napjaiban nyolc forintért vásároltam egyetlen darab zöldpaprikát. Tagadhatat­lan — az én kis paprikavételem is aprócska adalék ahhoz, hogy sokasodnak a figyelmeztető je­lek bizonyos tennivalókra. De minderre nem is keríthe­tő sor a valódi okok és össze­függések elemzése nélkül. Nos, erre volt az első nagyobb sza­bású kísérlet az a dokumentum, amely a TOT elnökségének asz­talára tétetett, s amelyet a szó­ban forgó testület most megvi­tatott. Egy-két utalás volt már ugyan a szaksajtóban, közgaz­dasági publikációkban arra a most már megkérdőjelezendő folyamatra, amelynek fő jellem­zője a munkaerő túlzott mérté­kű eláramlása a mezőgazdaság, ból. Emlékezetem szerint Cser- nok Attila írt erről elsőként a Gazdaság című folyóiratban, s a Valóság legutóbbi számában Burgerné Gimes Anna, a jeles agrárközgazdász szögezte le ál­láspontját. Lényegében arra a következtetésre jut, hogy a to­vábbi eláramoltatás sajnos már előirányzott üteme kedvezőtlen nem pusztán a zöldségtermesz­tésre, hanem általánosságban is az élelmiszerek előállítására. Mit is olvashatunk a TOT elnöksége által napirendre tű­zött tanulmányban? Például azt, hogy a negyedik ötéves tervpe­riódusban a létszámapadás meg­felel ugyan a számbavett mér­téknek, „összetétele és differen­ciáltsága folytán azonban a ter­melőerők kihasználása szem­pontjából néhány vonatkozás­ban aggályteremtően alakult”, A fogalmazás ugyan kissé bo­nyolult, a szóalkotás — „aggály­teremtő” — sem valami stirális lelemény, de kétségkívül iényeg- relörő. Íme, néhány szabatos adat: az úgynevezett aktív korú téesz-tagok 1970-ben még 638 ezren voltak, s a számuk 1975-re 510 ezerre apadt. Tekintélyes volt a munkaerőmozgás — ki- és belépések — mértéke is, főként az iparosodott tájakon, s első­sorban nem is a tagok, hanem az alkalmazottak körében. (Az ő arányuk sem lebecsülendő: 97 ezerről 110 ezerre gyarapodott számuk, jogaik ugyan a külön, féle döntésekben nincsenek, ám ez a réteg többnyire a legkép­zettebb munkaerőből rekrutáló- dik). Ha a tagokat és alkalmazotta­kat együttesen vizsgáljuk, úgy 360 ezer emberről állapítható meg, hogy már a felszabadulás után született. Ök már eleve olyán igényekkel jönnek a szö­vetkezetekbe, amilyenekkel az iparban jelentkezők — olykor maguk is dolgoztak már az ipar­Némelh Károly Németh Károly, a Magyar i jzocialista Munkáspárt Politikai í Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hét- ' főn néhány napos látogatásra Varsóba utazott. Vele utazott Káplár József és Szlamenickil ban —, s voltaképpen alig-alig kötődnek a hagyományos pa­raszti életformához. A nyugdíja­sok, járadékosok nélkül kalku­lált átlagos életkor ily módon 41 esztendőre csökkent, három év­vel kisebbre az öt évvel ezelőt­tinél. És mit hoz a jövő? Sajnos, a nyugdíjas-járadékos téesz-tagok száma 420 ezer, ami a taglét- szárhban 44 százalékos arány­nak felel meg. Köztudomású, hogy januártól fokozatosan, év­ről évre közeledik a téesz-tag. 6ág nyugdíjkorhatára az ipari­alkalmazotti dolgozókéhoz, s 1980-rá kiegyenlítődik, egysége­sen 60, illetve 55 év lesz a nyug­díjkorhatár. Így aztán 1980-ig újabb százezren válnak ki a sző. vetkezetekből — a tagság köré­ben többségbe jutnak a nyug­díjasok! Máris általános jellegű mun­kaerőhiányt jeleznek Nóg’rád, Komárom, Borsod és Zala me­gyéből. s további néhány megye iparosodott körzeteiből. A kö­vetkezmény? Engedtessék meg még egy idézet ama TOT-doku- mentumból: „A korábbinál fe­szültebb munkaerőhelyzet a tag­ság rövidtávú érdekei szempont­jából előnyös, erősíti egyéni po­zícióit, bátorítja anyagi igényeit. A gazdasági vezetés helyzetét, a célszerű tevékenységi kör és a helyes termelési szerkezet kiala­kítását azonban nehezíti, s így végső soron a tagság helyzetét is hátrányosan befolyásolja”. Így fordulhat elő, hogy mind kevesebben vállalkoznak téesz. elnöki szerepkörre, sőt akad me­gye, ahol pillanatnyilag hat téesz-ben nincs elnök... De a vázolt adatok és folyamatok rá­világítanak általánosságban is a magyar mezőgazdaság újkeletű dilemmáira. Nem csak, s tán nem is elsősorban a zöldség- ügyről van szó, hiányok ugyan­is más termékekből is akadnak. Kétségtelen, hogy a paraszti nemzedékváltás — vajon he­lyénvaló jelzőt írtam-e le?! — fölgyorsulása és a különféle igé­nyek megugrása az egész társa­dalom kívánalma, egyszersmind összmunkájának eredménye. A paradoxon azonban nyilvánva­ló: ahol megoldatlan a gépesí­tés, onnan hovatovább kivész a munkáskéz. Persze, más is be­lejátszik — így az időjárás • — az „árszínvonalba”, esetemben a nyolcforintos paprikába. Min­denesetre az összefüggéseket időben és jól tárta föl a TOT el­nökségének minapi ülése; ez a dokumentum is ott lesz a Hl. téesz-kongresszuson, mint a megoldandó feladatok legfonto­sabbika. K. N. Varsóba utazott István, a Központi Bizottság Osztályvezető-helyettese. Né meth Károlyt a Keleti-pályaud­varon Cyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és Párái Imre, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Je­len volt dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) Megkezdte munkáját a Mongol Képi Forradalmi Párt kongresszusa Hétfőn reggel megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa. A mongol kommunisták fórumát Jumzsagijn Ceden­bal, a párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurut Elnökségének elnöke nyitotta meg. Biszku Béla, valamint a mongol pártkongresszusra érkezett töb­bi külföldi delegáció vezetője a kongresszus elnökségében foglal helyet. .4. kongresszus elfogadta a négy pontból álló napirendet, majd Jumzsagijn Cedenbal, a párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hur.ál Elnökségének elnöke megkezdte a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. Cedenbal beszámolója A párt XVII. kongresszusa — kezdte beszámolóját Jumzsagijn Cedenbal, az MNFP Központi Bizottságának első titkára — fontos határkövet jelent az or. szag céltudatos, felfelé ívelő fej­lődésében. A Mongol Népköztársaság az elmúlt Időszakban újabb nagy lé. péssel jutott előbbre a párt prog­ramfeladatainak végrehajtásá­ban, a szocializmus anyagi-mű. szaki bázisának megteremtésé­ben. Az MNFP külpolitikai tevé­kenységéről és feladatairól szól­va Cedenbal emlékeztetett: a XVI. kongresszuson kijelölt fel­adatok tevékeny és sikeres vég­rehajtása az ország nemzetközi helyzetének megszilárdulásához, a nemzetközi porondon kivívott tekintélyének további növekedé­séhez vezetett. Aktívabbá vált a Mongol Népköztársaság részvé­tele a nemzetközi ügyekben, erő­södött külpolitikai tevékenységé­nek egyeztetése a szocialista kö­zösség országaival a népek bé­kéjéért és biztonságáért vívott harcban. Az MNFP XVI. kongresszusa óta eltelt időszakban nagy pozi­tív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben — álla­pította meg Cedenbal, kiemelve, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai­ban mindinkább erősödik a bé­kés egymás mellett élés elve. A nemzetközi erőviszonyokban gyökeres változás ment végbe a szocializmus, a béke és a hala. dás erőinek javára. Cedenbal részletesen méltatta az SZKP XXV. kongresszusának történelmi jelentőségét. Külpoli­tikánk sarkköve, megingathatat­lan elve és központi iránya — mondotta Cedenbal — a nagy Szovjetunióhoz és a többi test­véri államokhoz fűződő meg­bonthatatlan barátságunk és sokoldalú együttműködésünk to­vábbfejlesztése és elmélyítése, a szocialista közösség egységének minden módon való megszilárdí­tása. Ez az irányvonal maradék­talanul megfelel a mongol nép alapvető érdekeinek, a béke és a társadalmi haladás legfonto­sabb követelményeinek. A beszámolási időszakban — folytatta a szónok — sikeresen fejlődtek és erásödtek a barát­ság és együttműködés kapcsola­tai Mongólia és a többi testvéri ország — Bolgár Népköztársa­ság, Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság — között. Új barátsági és együtt­működési szerződések jöttek lét­re Csehszlovákiával és Lengyel- országgal. Ily módon országunk­nak csaknem valamennyi testvé­ri országgal van ilyen szerződé­se, amely megalapozza kapcso­latainkat. A Szovjetunió mellett a KGST-tagországok műszaki és gazdasági segítséget nyújtanak országunknak a népgazdaság és a kultúra egyes ágazatainak fej­lesztéséhez. Mongóliának az ázsiai szocia­lista országokhoz fűződő kapcso­latairól szólva Cedenbal minde­nekelőtt nagy megelégedéssel emlékezett meg a mongol nép és a hős vietnami nép közötti testvéri barátság további meg­szilárdulásáról. Megállapította, hogy az elmúlt évek a Mongol Népköztársaság és a KNDK közötti baráti vi-. szony továbbfejlődésének évei voltak. A Mongol Népköztársaság — folytatta a szónok — következe­tes elvi politikát folytat a Kínai Népköztársasághoz való viszo­nyában. Erőfeszítéseket teszünk az együttműködés és jószom­szédság kapcsolatainak helyre- állítása érdekében a KNK-val, s egyszersmind erélyesen eluta­sítjuk a reakciós maoizmust — mondotta Cedenbal. A nemzeti felszabadítási moz­galmakkal ellenséges erőként a maoisták közvetlenül részt vesz­nek a népek elleni fegyveres in­tervencióban annak a harcnak az elnyomásában, amelyet a né­pek szabadságukért és nemzeti függetlenségükért vívnak. Ezért a maoizmus elleni harc elvá­laszthatatlan része annak a küz­delemnek, amelyet a népek az imperializmus és a reakció el­len folytatnak. Az MNFP álláspontja a Irinái kérdésben világos. A KNK-hoz fűződő kapcsolatainkban és a maoizmus elleni küzdelemben kinduiási pontunk a megingat- (Folytatás a 2. oldaloni A legutóbbi esztendőkben épült új városnegyed Ulánbátorban MTI Külföldi Képszolgálat — KS

Next

/
Thumbnails
Contents