Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-15 / 140. szám
Megkezdte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Fárt kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) hatatlan hűség a szocialista közösséghez, a kommunista világmozgalom egységének védelméhez, az antiimperialista erők sorainak tömörítése által diktált internacionalista érdekekhez. Pártunk és államunk külpolitikai tevékenységének egyik fő iránya a népek nemzeti felszabadító küzdelmének következetes támogatása, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokhoz fűződő baráti kapcsolataink fejlesztése — folytatta a szónok. Ezután azt hangsúlyozta az első titkár,' hogy a Mongol Nép- köztársaság következetes politikát. folytat a tőkés országokhoz fűződő viszonyának fejlesztésére, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapján. A beszámolási időszakban Mongólia rendezte kapcsolatait Japánnal, diplomáciai kapcsolatot létesített az NSZK-val, Olaszországgal, Kanadával és Ausztráliával, kereskedelmi, kulturális és egyéb kapcsolatokat tart fenn 'Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Japánnal. Mongóliának jelenleg a világ 73 államával vannak hivatalos diplomáciai kapcsolatai. Különleges helv illeti meg a mai nemzetközi életben a fegyverkezési hajsza korlátozásának, az általános és teljes leszerelésért vívott küzdelemnek a problémáját — mondotta az MNFP KB első titkára. Az általános béke megszilárdításáért vívott küzdelemben nagy jelentőségű az enyhülési folyamat kiterjesztése a világ más térségeire, különösképpen az ázsiai kontinensre. ahol az emberiség több mint fele él. Az ázsiai béke és biztonság megteremtésének alapja a jelenlegi feszültséggócok felszámolása, a vitás nemzetközi kérdések politikai rendezése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről, a földrész országai közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése. — Pártunk — jelentette ki ezután Cedenbal — abban látja internacionalista kötelességét, hogy kérlelhetetlen harcot vívjon a tőlünk idegen ideológia ellen, a szovjetellenesség és an- tileninizmus mindennemű megnyilvánulása, a reakciós nacionalizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus ellen, figyelembe véve, hogy a reakció erői minden módon igyekeznek fokozni ideológiai diverzióikat a szocialista országok ellen, szakadást előidézni a nemzetközi kommunista mozgalomban. A kommunisták internacionalizmusával összeegyeztethetetlen a szovjetellenesség. Nem egyeztethető össze a kommunista internacionalizmussal az sem, ha az eftéle tevékenységgel kapcsolatban valaki a türelem vagy a semlegesség álláspontjára helyezkedik. Beszédének második részében Cedenbal a Mongol Népköztársaság népgazdaságának fejlődéséről számolt be a kongresszusnak. Országunk dolgozói — mondotta — a népi forradalmi párt vezetésével, a Szovjetunió és más szocialista országok sokoldalú testvéri segítségére támaszkodva, sikeresen teljesítették az ötödik ötéves terv társa- - dalmi, gazdasági feladatait. Az eltelt öt évben a társadalmi összteirmék 44,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 38 százalékkal nőtt. Intézkedéseket hajtottunk végre a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése érdekében. 2 BÉKÉS HfCm NÍFBJSMt 19Í6. JÚNIUS 13. Az új ötéves terv (1976—1980) időszakában az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének fő feladata a társadalmi termelés további fedezetének biztosítása, a termelés hatékonyságának nö. velése, a munka minőségének javítása a népgazdaság és a kultúra minden ágazatában, s ezek alapján a nép anyagi életszínvonalának és kulturális szintjének szüntelen emelése. A népgazdasági terv értelmében öt év alatt Mongólia nemzeti összterméke 40—44 százalékkal, a nemzeti jövedelem S7—41 százalékkal növekszik. A párt mezőgazdasági politikájáról szólva Cedenbal hangoztatta, hogy ez a mezőgazdasági termelés tartós fejlődésének biztosítását, a szövetkezeti gazdálkodás minden módon való erősítését és a szocialista termelési viszonyok tökéletesítését célozza. A feladat a mezőgazdaság termelő erőinek további fellendítése. Az ötödik ötéves tervben a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére az állam 1,4-szer nagyobb összeget fordított. mint az azt megelőző tervidőszakban. A VI. ötéves tervben az MNFP az eddigi tapasztalatok és a létrehozott ipari bázis alapján, a Szovjetunió és más szocialista országok segítségével, az eddiginél is nagyobb feladatokat tűzött ki, melyek célja, hogy Mongólia a legközelebbi jövőben a nyersanyagtermelő és feldolgozó- ipar ésszerű szerkezetével rendelkező ipari-agrár országgá váljék. Az ipari potenciál növelésének céljából a szocialista ipar fejlesztésére 5,4 milliárd tugrikot fordítanak, vagyis háromszor annyit, mint az előző ötéves tervben. Az ipari termelés 1980- ra az 1975. évihez viszonyítva 60—65 százalékkal nő. Beszéde további részében Cedenbal a” közlekedés, a beruházási építkezések helyzetét vázolta, majd a dolgozók életszínvonalának és kulturális szintjének fejlődésével kapcsolatos tervekről beszélt. Az elmúlt öt évben az eSv főre jutó reáljövedelem 17 százalékkal nőtt, 33 százalékkal emelkedett a nyugdíjak minimális összege. 1976—1980 között a kiskereskedelmi áruforgalom 32—35 százalékkal nő. Közel kétszeresére növekszik az új ötéves tervben a lakásépítkezés üteme. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy ebben az ötéves tervben befejezzék a mongol népgazdaság 10—15 évre szóló távlati fejlesztési tervének kidolgozását. A beszámoló harmadik fejezetében Cedenbal a pártélet kérdéseivel foglalkozott. Külön fejezetet szentelt a Központi Bizottság beszámolója a Mongol Népköztársaságnak a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatának. Ezt az ország fejlődésének objektív törvényszerűségeként jellemezte. Jelenleg az a feladat áll előttünk — jelentette ki Celenbal —. hogy mindenekelőtt a mongol—szovjet együttműködést emeljük magasabb fokra, a sokoldalú közeledés és integrálódás szintjére. Cedenbal végezetül hangot adott a Központi Bizottság mély megelégedettségének afelett, hogy a mongol népgazdaság és kultúra 1976—1980. évi fejlődésének fő irányait tartalmazó pártdokumentum teljes és egyöntetű , helyeslésre talált valamennyi mongol dolgozó részéről az egész országban. Ezután megkezdődtek a felszólalások, melynek során felszólalt F. Kulakov, az S5ÜKP PB tagja, a KB titkára. A kongresszus ma folytatja munkáját. (MTI) Lázár György Franciaországban Megkezdődtek a magyar-francia tárgyalások Lázár György miniszterelnök, akit vasárnap este rögtön megérkezése után szívélyes hangulatú kötetlen vacsorán látott vendégül Jacques Chirac francia kormányfő, hétfőn délelőtt a Párizs egyik északi külvárosában, Stainsben levő Compagnie Generale de Radiologie orvosi műszergyárba látogatott el. A korszerű gyárcsarnokok megtekintése után Lázár Györgynek bemutat! ák a CGR kutatási és fejlesztési erőfeszítéseinek legújabb eredményét. Befejeződtek a szovjet—indiai tárgyalások Moszkvában szovjet—indiai nyilatkozatot tettek közzé a két ország barátságának és együttműködésének továbbfejlesztéséről. A dokumentumot Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Indira Gandhi indiai miniszterelnök írta alá. Indira Gandhi vasárnap visz- szaérkezett Delhibe. (MTI) Lázár György a CGR vezetőivel beszélgetve nagy megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy az üzem a technológiai fejlesztés élvonalában levő berendezés előállításában tervez kooperációt a magyar céggel, és megjegyezte, hogy a Medicor a legkiválóbb magyar üzemek közé tartozik. Az üzemlátogatás után került sor Lázár György találkozójára a francia gazdasági élet vezetőivel. Francois Ceyrac, a francia gyáriparosok szövetségének elnöke ebédet adott a magyar kormányfő és kísérete tiszteletére. Az ebéden részt vett Jean Gu- illon, a francia külügyminisztérium szocialista országokkal foglalkozó osztályának igazgatója, s a francia gazdasági élet több vezető képviselője. A szívélyes hangulatban lezajlott ebéden Francois Ceyrac pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a francia ipar vezetői elő akarják mozdítani a két ország közötti gazdasági és ipari kapcsolatok továbbfejlesztését, úgy vélik, hogy a jelenleg mutatkozó egyes nehézségek meg- szüntethetők. Lázár György miniszterelnök válaszában rámutatott arra, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság fejlett színvonala lehetővé teszi széles körű és sokrétű kapcsolatok fenntartását. Tegnap délután kezdődtek meg a hivatalos francia—magyar tárgyalások. Jacques Chirac francia miniszterelnök és Lázár György szívélyes légkörben lezajlott négyszemközti megbeszélése csaknem másfél órát tartott. A két államférfi áttekintette a magyar—francia kétoldalú kapcsolatok alakulását, a két ország együttműködésével összefüggő kérdéseket. Kifejezésre juttatták azt a kölcsönös szándékukat, hogy további lépéseket tesznek á kapcsolatok fejlesztésére. Magyar részről hangsúlyozták, hogy francia- ország és Magyarország között nincsenek rendezetlen ügyek, de vannak megoldandó feladatok. Ezek közül különös figyelmet szenteltek a gazdasági kapcsolatok kérdésének. * * * Bíró József külkereskedelmi miniszter a délután során francia partnerével. Raymond Barre külkereskedelmi miniszterrel folytatott eszmecserét, míg Marjai József külügyi államtitkár Destremeau külügyi államtitkárral találkozott. A hivatalos tárgyalások kedden folytatódnak. (MTI) Magyar—francia kapcsolatok o A francia nyelv és civilizáció régmúlt idők óta érezteti hatását hazánk szellemi életében; az utóbbi évtizedekben a magyar kultúrának is voltak lelkes terjesztői Franciaországban. Különösen a múlt tizenöt esztendőben történtek nagy erőfeszítésék a magyar kultúra és tudomány eredményeinek megismertetésére. A magyar—francia kulturális j kapcsolatokat államközi kulturális, illetve tudományos és műszaki együttműködési egyezmény szabályozza. Az egyezmény azt célozza, hogy a két nép a kulturális értékek, a tudományos és műszaki vívmányok kicserélése révén jobban megismerje egymást. A kapcsolatok ilyen irányú fejlődése ösz- szecsendül azokkal az elvekkel, amelyeket Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezleten a kulturális együttműködés és csere terén elhatároztak. Kapcsolatainkra a növekedés és n javulás jellemző a kulturális és — különösen az utóhbi években — a műszaki-tudomá- nyos területen egyaránt. A munkatervek lebonyolításában fontos szerep hárul a budapesti Institut Francais-ra, vjtgyis a Francia Intézetre, valamint a párizsi Magyar Intézetre. A két intézmény előadásokkal, könyvtárával, kulturális rendezvényeivel jelentős mértékben hozzájárul Franciaországban a magyar és Magyarországon a francia kultúra ápolásához. Szélesül az érdeklődési kor Kulturális kapcsolataink közül legnagyobb a hagyománya az irodalmiaknak. 1960—69 kő- | zött 559 franciából fordított mű jelent meg közel 15 millió pél- ! dányban. 1963-ban 120 francia | szerzőtől fordított könyvből 60 volt szépirodalmi. 1972-ben 243 francia szerzőtől fordított I könyvből 37. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelen- 1 nek meg franciából fordított tudományos és műszaki könyvek is. A XX. századi magyar próza j számos alkotása — Illyés, Déry, I Németh, Sarkadi, Örkény. — I megjelent Franciaországban, jól- [ lehel a magyarból fordított mű- : vek száma évente alig tíz. Budapesten a párizsi Magyar Intézetnek megfelelő, de szélesebb körű tevékenységet folytató Francia Intézet, egyebek között a francia nyelvoktatással is foglalkozó Alliance Francaise mellett francia műszaki doku- 1 mentációs iroda is működik. I (Ennek magyar megfelelője Pá- | rizsban még nem nyílt meg.) A magyar színházszerető közönség a múlt években mégis- f merkédhetett a Comédie Francaise társulatával, Marcel Mar- ceau pantomimművészetével. A magyar színházak egy-egy évadban mintegy 20 francia darabot játszanak. .Magyarország évente 10—15 francia játékfilmet vásárol és a televízió is számos francia filmet vetít. A 60-as évek közepe óta, amikor a magyar film viszonylag ismertté vált a nemzetközi filmművészetben, a francia kritika nagy szerepet vállalt e filmek ismertetésében és elemzésében. Több magyar filmhét, íilmhónap is volt Franciaországban, ahol sikeresen mutattak be magyar filmeket. Viszonzásképpen francia filmhetek is voltak Magyarországon. A magyar színház, és filmművészet népszerűsítésében szembeötlőek az aránytalanságok, magyar színművekkel, televíziós játékfilmekkel alig találkozunk Franciaországban. A művészeti termékek cseréje sokkal kiegyensúlyozottabb olyan területeken, ahol a nyelvnek nincs szerepe, mint például a zene-, a táncművészet és a képzőművészet. Különösen a magyar könnyűzene iránt nyilvánul meg nagy érdeklődés, valamint a magyar zeneoktatásra, illetve a Kodály-módszerre irányul a figyelem. A magyar közönség emlékezetében még elevenen élnek a modern francia festészet kiválóságai: Picasso, Léger, Chagall és a magyar származású Vasarely munkáiból rendezett nagy sikerű kiállítások. Franciaországban emlékezetes siker volt a 10 évszázad magyar művészetét ösz- szetóglalóan bemutató magyar kiállítás. A kölcsönösség fontossága A magyar—francia tudományos kapcsolatok mindig jelentősek voltak, ezek azonban elsősorban a humán tudományokat ölelték föl. Tudományos kapcsolataink 1985 óta igen gyorsan fejlődnek, és a humán tudományok mellett kiterjednek a természet- és műszaki tudományra is. Magyarországon az általános iskolától kezdve a felsőoktatási j intézményekig, valamint a TIT j nyelvtanfolyamain rendszeresen folyik francia nyelvoktatás, s | három egyetemen francia szakos tanárképzés. Franciaországban a magyar történelem, a magyar művelődés- és irodalom- történet francia nyelvű oktatása sajnálatos módon megoldatlan., É hiányosság miatt azonban a | francia diákok, irodalmárok, különösen az új szocialista kul- I túra értékei iránt érdeklődők I lesznek szegényebbek. A kulturális csere tekintetében Magyar- ország hátrányára mutatkozó egyes aránytalanságokat annál is inkább hasznos lenne csökkenteni, mert — és ezt a hei- I sinki konferencia záróokmánya is leszögezi — „...a kulturális csere és együttműködés hozzájárul az emberek és népek közötti jobb kölcsönös megértéshez és ily módon az államok közötti tartós egyetértéshez...” örvendetes, hogy történtek már e tekintetben is lépések. A két ország kulturális és tudományos kapcsolatai a kormányközi egyezmények aláírása óta bővültek, a tudományos és műszaki kapcsolatok pedig ugrásszerűen megnövekedtek. S bár az érdeklődés kisebb Magyarország iránt, mint fordítva, az arányok ma kedvezőbbek, mint egykor. Minden reményünk megvan arra, hogy jó politikai kapcsolataink és az általános európai enyhülés következtében az egymás iránti kölcsönös megismerés igényének óhaja alapján a magyar—francia kulturális kapcsolatok a következő években sikeresen továbbfejlődjenek. Boros Bcla (Vege)
