Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

Medgyesegyháziak közművelődési tapasztalatcserén Bátán és Szekszárdon

Látogatás a bátai szövetkezetbe*

Az országban az elsők között jött létre 1969. január 1- én a medgyeisegyházi művelődési ház közös fenntartásba vétele. A négy gazdasági egy- pég, valamint a nagyközségi tanács anyagi, erkölcsi és szellemi támogatásával fokozatosan alakult ki a művelődési ház közművelődést irányító, szervező munkája, melynek eredményeként az intézmény

1974- ben Kiváló címet nyert.

1975- ben a nagyközség tanácsa értékelte a közművelődésben a munkásművelődés helyzetét, s komolyan véve a köz- művelődési határozatot a továbblépés, az intenzív fejlődés és az V. ötéves terv kömű- velődési feladatai megvalósítása érdekében határozatba foglalta a közös fenntartású szerződés módosítását. Megbízta a tanács elnökét közművelődési tapasztalatcsere szervezésével olyan helyre, ahol a gazdaságok, vállalatok szintén fontos feladatuknak tartják dolgozóik művelődését.

A tapasztalatcsere 1976. május 4-én volt. A medgyes- ogyháziak a termelőszövetkezeti fenntartású Tolna megyei Bátára látogattak el, ahol megtekintették a közös összefogással épített művelődési házat, ismerkedtek á könyvtár terveivel, ismertetőt hallgalTársastánc bemutató volt Békésen

Nagy sikerű társastánc-bemutató volt a békési művelődési központban. A békési tánc! anfolyamosok — Fel- czánné, Nyíri Mária vezetésével — ,,ezüst jelvényszerző versenyen” vettek részt, majd a Megyei Művelődési Központ, a gyomai művelődési központ klubjainak bemutatója következett. Különösen tetszett a közönségnek a Krá- lik házaspár és a gyomai „C”- kategóriás pár bemutatója. Az est fénypontját a Felczán házaspár táncbemutatója jelentette, szűnni nem akaró taps fogadta a különböző táncok művészi előadását.

A rendezvényt Nyíri Lajos tánctanár vezette, hangsúlyozva a társastánc egyéniségformáló, mozgáskultúrát fejlesztő jelentőségét * -i ;

tak az intézmény tartalmi munkájáról, a kialakult taná esi, gazdaságvezetői, iskolai kapcsolatokról. A találkozón részt vettek Báta község vezetői is. A vendégek megtekintették a termelőszövetkezet üzemegységeit, és olyan megállapodás született, hogy a két község szoros munkakapcsolatot alakít ki egymással. Hamarosan sor kerül Báta község vezetőinek és a népi hagyományt ápoló és őrző Röpülj páva kör medgyesegyházi látogatására.

A tapasztalatcsere második állomása a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ volt, <ahol 20 perces filmet tekintettek meg az intézmény munkájáról, majd hosszasan elbeszélgettek a város közművelődési helyzetéről, a gazdasági egységekkel kialakult munkakapcsolatokról az intézmény igazgató- helyettesével és gazdasági igazgatójával.

Népfront

küldöttértekezletek

Mint arról már beszámoltunk, hogy megyénk valamennyi községében, városkerületében megtartották a nepfrontgy üléseket és megválasztották a városi, valamint járási székhelyi nagyközségek küldöttértekezleteinek résztvevőit. Ezzel a népfrontbizottságok újjáválasztásának első szakasza lezárult.

Május/' 15-tel megkezdődnek a városi és a járási székhelyi nagyközségek küldöttértekezletei, ahol megválasztják a népfrontbizottságokat és a megyei értekezlet küldötteit. Május hónapban az alábbi helyeken tartják meg a népfront küldöttértekezleteket.

MÁJUS 15: Békéscsaba, délelőtt 9 óra, az ifjúsági és úttörőházban, Gyula, délelőtt 9 óra a városi tanács dísztermében.

MÁJUS Itt: Mezöko vácsháza

délelőtt 9 óra, a művelődési házban.

MÁJUS 19: Békés, délután 2

őrá, a művelődési házban.

MÁJUS 29: Szarvas, délután 3 óra a városi tanács nagytér mében. ,

MÁJUS 24: Szeghalom, délelőtt 9 óra, a járási hivatal helyiségében.

MÁJUS 29: Orosháza, délelőtt 9 óra, városi tanács nagytermé ben.

Május 14-től, csak vidéken:

Könyvet — csekkre

A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat új szolgáltatása

A legősibb írás

Tűrkménia déli területén a

bronzkori Altin-Tepe városi település ásatásai közben a régészek a világ egyik legősibb írásos emlékét találták meg. Az egyik sírban alabástromból készült pecsétre leltek a szovjet kutatók. A pecséten két jelet találtak, amely vagy szótag, vagy szó lehet. A bronzkorból származó városnak tehát már saját írása volt. (BUDAPRESS— APN)

Az ötödik ötéves terv időszakában a kiadott könyvek száma várhatóan 10 százalékkal, a példányszám 30 százalékkal emelkedik. Ez új, nagyobb feladatok teljesítését kívánja meg a könyvterjesztő vállalatoktól. A megjelenő nagy mennyiségű könyv eladásához korszerű, kulturált bolthálózatra van szükség. A vidéki könyvterjesztésben ki- | emelt szerepet vállalt a Művelt \ Nép Könyvterjesztő Vállalat, amely évek óta törekszik kor- | szerű könyvesboltok kialakítására, új vásárlási módszerek bevezetésére.

Egy ilyen, május 14-től bevezetésre kerülő szolgáltatásról tartottak tájékoztatót Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. Preszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója először intézményük eredményeiről és gondjairól szólt. A vállalat elsősorban a vidéki vá- [ rosokban és nagyközségekben j terjeszti' kiadványait. Az utóbbi | években 33 új boltot nyitottak, j 20-at újítottak föl. Ebben az esztendőben 14 új bolt kezdi meg az árusítást. Sajnos’, ugyanakkor sok helyen megszüntetik a boltokat, többet lebontottak vagy j más célra átalakítottak. Pécsett például büfé lesz az írók könyvesboltja helyén.

A péntektől beváltható könyv- csekk a terjesztés eddigi gyakorlatától eltérő, újszerű szolgáltatás. Könyvosekket minden állandó munkahellyel rendelkező vásárló kérhet a Művelt Nép boltjaiban. (Megyénkben Mgd- gyesegyházán, Békéscsabán, Gyulán és Mezőben'-'yben van ilyen bolt.) Kétféle csekkfüzet van, az egyik 1000, a másik 2000 forint értékű könyv vásárlására jogosít, mindig abban a boltban, ahol váltották. Egy csekkfüzet 17 szelvényből áll, az első

törlesztéskor a könyv értékének egynegyedét kell befizetni. A hitelt kamat nem terheli, csupán 3 százalékos kezelési költséget számítanak fel.

A könyvesekkel tehát egyszerűbb és gyorsabb a vásárlás, mert kevesebb az adminisztráció, mint az eddigi, részletre történő könyvvásárlásnál. Ha a csekk betelt, újat lehet váltani.

Tervezik, hogy később kedvezménnyel, vállalatukon keresztül a szocialista brigádok is válthassanak könyvcsekket. Számít ai4*a is a Műveit Nép, hogy a KISZ segítségével a fiatalok is bekapcsolódnak az akcióba. Ugyancsak foglalkoztatja a* Illetékeseket, hogy ne csak vidéken, hanem a fővárosban is lehessen csekkel könyvet vásárolni.

A könyv csekk vonzó szolgáltatás, bizonyára már az ünnepi könyvhéten is 6ok ezer hívet szerez a rendszeres olvasók

táborának.

(Fábián)

4

BÉKÉSMW,

jur.k, .háj us 13

«■aflM«««»«*

HATÉKONYSÁG

©

fi íieruiiázással kezdődik

Fejleszteni, bővíteni, korszerűsíteni, versenyképesebbé válni, azaz — beruházni. A vállalati gondolkodásmód sémája így írható le még napjainkban is, bár sok minden történt, hogy e séma a tényleges társadalmi érdekek • hez jobban igazodjék. Hatalmas summát költenek ugyanis a népgazdaság különbökő területein beruházásokra, a szocialista szektor ilyesfajta kiadásainak teljes összege 1975-ben 141,4 milliárd forintra rúgott. A léptékre fényt vet, ha hozzátesszük: 1970-ben még 89,5 milliárd forintnál tartottunk.

Baj-e, hogy évről évre nagyobbak a fejlesztési ráfordítások? Ez természetes kísérője a gazdasági növekedésnek, s előfeltétele a társadalom-politikai, életszínvonal-politikai célok elérésének. A gond ott van, hogy sűrűn nem áll arányban a» ráfordítással a hozam, azaz olyasmire is költöttek, költenek, ami kamatként alig valamit, vagy semmit sem fizet. Az új kórház, az iskola csak közvetve lehet — de lehet! — gazdaságos. A termelő. tevékenységben azonban alapvető, hogy a beruházási eszközöket ott kell összpontosítani, ahol a befektetés a legtöbb hasznot hozza.

Ez az elvi követelmény nem

érvényesült megfelelő mértékben a beruházási tevékenységben. Az ismert gondok — a határidők és a költeégek túllépése, a befejezetlen állomány növekedése, a megtérülés idejének háttérbe szorulása stb. — végül is a központi szabályozás módosítását tették szükségessé.

1976-tól megszűnt a nyereség kötelező kettéosztásának — merevnek bizonyult — előírása. Fokozódik tehát a vállalat döntési önállósága — ne feledjük, tavaly 77,1 milliárd forintot vállalati döntési körben költöttek beruházásokra —, s a fejlesztésre fordított nyereség adómentességet élvez. Több területen, így például az építőanyag-iparban, az élelmiszeriparban a teljes értékcsökkenési leírást is fejlesztésre fordíthatják. Ugyanakkor az állami irányítás arra ösztökéli a vállalatokat — egyebek között a fejlesztési alapból lerovandó építési adóval —, hogy a rekonstrukciós jellegű beruházásokat helyezzék előtérbe. A gépi beruházások megtérülése ugyanis gyorsabb, mint az építési és gépi fejlesztést együttesen tartalmazóké, s ^érthetően az időszükséglet is szerényebb, azaz a befektetés rövidesen kamatozni kezd.

Hiba lenne azonban úgy vélni, hogy az említett — s a hozzájuk kapcsolódó — rendelkezések „rendet tesznek”, s úgy fog menni • beruházási munka, mint a karikacsapás. Az ipar állóeszköz-állománya öt év alajt — összob-- -'Utó árak m k-1'

inolv^i — 47 hazaiakkal bővült.

Ezzel azonban koránt sincsenek zsinórban a gazdaságossági eredmények, bár javultak a korábbi időszakhoz mérten. Fényt vet a • tartalékokra az az exportfejlesztési célokat szolgáló, s pályázati alapon megadásra kerülő 45 milliárd forintnyi hitel, amelyért ugyancsak nagy a „nyújtózás”. Bebizonyosodott, hogy vállalatok sora képes rövid idő alatt jelentős fejlesztéseket megvalósítani, mégpedig olyanokat, ahol a hozamok az átlagosnál magasabbak — pl. a közúti járműgyártásban —, vagy a megtérüléshez — így a vákuumtechnikai iparban — igen rövid idő kell. Miért nem tették meg eddig e fejlesztési lépéseket? Azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt rá pénzük. Bátran levonhatjuk tehát a következtetést: a fejlesztési források sem okvetlenül ott képződnek, ahol azok felhasználása a legnagyobb eredménnyel járt volna, s' hogy az állami támogatások sem mindenkor azt segítették napvilágra, ami a ráfordítás nézőpontjából kifizetődőnek látszott

Túlzás lenne a beruházási munkánál alapvető fordulatról beszélni. A nagy megrázkódtatásokat az egész gazdaság — s vele a társadalom — megérezné. A folyamatoságon és a fokozatosságon van a hangsúly, de mindenképpen a változáson. Igazság rejlik abban a vélekedésben, hogy a fejlesztések többségének gazdaságossága már akkor eldől, amikor a végrehajtást még e! sem kezdték. A rosszul megválasztott beruházási célt, a silány és késedelmes kivitelezést o itS-wnrc re’nősnrfű s csakis bei- f ldön értéke termékof

ugyani .en’i.üfélv' varázslat —

és varázsló — nem változtathatja a ráfordítások bőven buzgó kamatforrásává, azaz nyereséggé.

Ráfordítás — hozamarány

A tej, a kenyér, a szövet a költségek szempontjából ugyanolyan termék, mint a fémmegmunkáló gép, az elektronikus vezérlőberendezés. Közös vonásuk, hogy előállításuk költségekkel jár, az anyag, a munkabér éppúgy forintokat emészt fel, mint a termék készítését megelőző kutatási tevékenység, a gyártáshoz szükséges energia s igy tovább. A legutóbbi években a szocialista iparban a teljes termelési költség 66—67 százalékát tette ki az anyagok értéke. Tételezzük fel, hogy sikerül egy százalékkal mérsékelni az anyagfelhasználást. Ez pénzben számolva 3,5—4 milliárd forinttal apasztaná a kiadásokat!

Jogos a közbevetés, ami az olvasóból kikívánkozik: az lenne a cél, hogy abszolút értelemben csökkenjenek a termelési költségek? Ez is szükséges, bizonyos területeken ez az elsődleges, általában viszont az, hogy az úgynevezett fajlagos költségek, tehát a termelékenységre jutó ráfordítások kisebbed jenek. A társadalombiztosítási járulék, az illetmény adó és sok más teher, meglehetősen stabil tényezője a költségnek, ám erre hivatkozva senki sem állíthatja, hogy nincs mód a kiadások mérséklésére. Ez utóbbira kézenfekvő lehetőségeket kínálnak például a nagy sorozatok Ilyen esetben ugyanis korszerű — termelékeny — gépeket, berende-