Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
Május 13-T4-én: Mélyfúrási ankét Orosházán Szeged és Nagykanizsa után most Orosháza a helyszíne a mélyfúrás szénhidrogén-kutatással foglalkozó szakemberei országos találkozóinak. Május 13 —14-én, ma és holnap rendezi az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Alföldi Fúrási Szakcsoportja Orosházán a III. országos mélyfúrási anké- tot. Ezen a Dunántúl és az Alföld mélyfúrás szénhidrogés-kutatás- sal foglalkozó szakemberei hét előadást tartanak; a Szovjetunióban és -az Egyesült Államokban alkalmazott korszerű berendezéseket és technológiákat elemzik. Az előadásokon és az azt követő vitákon_Jjazánk 1B0—200 mélyfúrási szakembere vesz részt. Május 18-20 Országos szakmai verseny Gyomán A KISZ Központi Bizottsága, ,i MEDOSZ elnöksége, a MÉM, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi és mezőgazdasági osztálya, valamint a gyomai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet rendezésében május 18—20. között tartják Gyo-mán a srzarvasmar- ha-tenyésztó és baromfitenyésztő szakmákban a „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyt. Az első napon az írásbeli, majd a gyakorlati, végül a szóbeli versenyre került sor. A gyakorlati vetélkedő két helyszínen lesz, a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban a szarvasmarha-tenyésztőké, a békéscsabai Lenin .Tsz-ben pedig a baromfi- tenyésztőké. Több kisiparosra van szükség Ma már sokan vállalnak garanciát a munkájukért a Kiosz Békés megyei Vá- j lasztmánya május 10-én értekezletet tartott, melyen Krizsán János megyei titkár ismertette a vezetőség beszámolóját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az életszínvonal-növekedés, a tartós fogyasztási cikkek széles körű használata egyre jobban megköveteli a karbantartó-javító szolgáltatás fejlesztését. Ebben fontos szerep hárul a kisiparosságra. A kisiparosok létszáma azonban nem nő, hanem inkább csökken. Többen ugyan a gyors meggazdagodás reményében iparengedélyt váltottak, de amikor rájöttek, hogy a forintokért alaposan meg kell dolgozni és csak a jó, szakszerű, gyors és a megengedett áron való munkának van létjogosultsága, visz- szaadták az iparú A törekvés inkább az, hogy a munkaviszony és nyugdíj mellett ipart gyakorlók száma növekedjék. A KIOSZ szervezeteinek elő kell segíteniük, hogy a kezdő kisiparosok ellátatlan területekre kerüljenek. Vannak ugyan átjárást vállaló kisiparosok is, de nem elegendően. Ma már sokan vállalnak garanciát a munkájukért, ügyeletet is tartanak ünnep- és munkaszüneti napokon. Elősegíti az eredményesebb munkát, hogy mind többen vesznek rését szakmai továbbképző tanfolyamokon,. melyeknek a szervezését a KIOSZ is támogatja. Igen hasznosak ilyen vonatkozásban a gyárlátogatások, valamint a kisipari szolgáltatásokat bemutató kiállítások is. Szakmunkástanuló nem sok kisiparosnál van, mert kevés a jelentkező. A feladat tehát az, hogy a mesterek képezzenek minél jobb szakembereket a fiatalokból és lehetőleg egy tanuló se hagyja ott a kisiparost. A KIOSZ az egyes kihaló, de szükséges szakmák utánpótlásának elősegítésére anyagi támogatást zéseket működtethetnek, alkalmazhatják az építőszekrény elvet, fokozhatják a dolgozók begyakorlottságot, termékek nagyobb tömegére oszthatják el az ún. állandó vagy rezsiköltsége- ket stb. Ez történik a közúti járműgyártásban, s azon belül az autóbusz-termelésben. Lényegesen nőtt a késztermék meny- nyisége — 1070: 5083, 1973: 10 696 darab autóbusz —, bővült — tavaly 9065 darab — az export, s eközben a fajlagos ráfordítások csökkentek holott az áru használati értéke nagyobb lett. Ma az ipar egy hórpp alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egy'egész esztendőben. de a mennyiségen túl a másfajta jellemzők szinte összehasonlíthatatlanok. Az alapvetően megváltozott gyártási körülmények, lermékek miatt semmiféle alapja nincs az olyasfajta okoskodásnak, hogy mi volt „olcsó” és „drága” akkor és most, bár vannak, akik szívesen bocsátkoznak ilyesfajta eszme- futtatásba^ Ez vezet azután ahhoz a tévhithez, hogy úgy fejlődne igazán a termelés, ha minden folyamatosan egyre olcsóbb lenne... A ráfordítás nem abszolút mérce, s ezért az adott gyártási feltételek és a tényleges bevételi eredmények viszonyaként vizsgálható csupán. Ahhoz, hogy a terftielő mérsékelje — akár abszolút, akár faj- lagos — költségeit, az értékelemzéstől a normaóra-szükséglet vizsgálatán át az anyaghelyettesítésig, az élőmunkaigényig mindenfajta módszert és eszközt használnia kell. Idén a kohó- és gépipar vállalatai 310— 320 millió forint értékű energiát kívánnak megtakarítani ún. energiakímélo eljárások bevezetésével, az energia-felhasználási normák körének kiterjesztésével. Csupán belemarkolunk a lehetőségek zsákjába, de a találom- ia kiemelt esetek is bizonyító erejűek. Holott rejt e zsák az említetteknél nagyobb dolgokat is, így sok más mellett a miniatürizálást. Ez csökkenti a termék anyag- és energia-felhasználási igényét, -súlyát — ami a szállításnál, tárolásnál korántsem mellékes —, beépítési térfogatát — gondoljunk csak a nyomtatott áramkörökre —, s mindezt egycsapásra. öt év alatt hazánkban megkétszereződött az izzólámpagyártás, s ma munkanaponként egymillió darab hagyja el a gyártó- szalagokat. Gazdaságos termék, a ráfordítás és a hozam —akárcsak a fénycsövek esetében — olyan arányú, hogy a kohó- és gépipari tárca legjövedelmezőbb termékeinek sorába tartozik. Holott a termelő nagy összegeket költött kutatásokra, a gyártóberendezések korszerűsítésére, ám ezzel párhuzamosan növekedett a termelékenység, csökkent a fajlagos anyagszükséglet és normaidő, fokozódott a termék használati értéke. Folyamatos elemzés tartja számon a költségeket és a hozamokat, s ez az állandó figyelem ad magyarázatot az eredményekre. Igaz, a termékek nagy többségének gyártási körülményei, értékesítési lehetőségei, s költségei nem hasonlíthatók az izzólámpa-termeléshez. A módszer azonban bárhol alkalmazható. Ennek utánzását ugyanis nem tiltja semmiféle — példánk esetében a Tungsram — védjegy. (Folytatjuk) nyújt a mesternek és a tanulónak egyaránt. A tíz szakma: bádogos, cipész, cserépkályhás, hangszerész, kádár, kelmefestő és vegytisztító, látszerész, pék, szűcs és tetőfedő. A kisiparosok anyagszü ksésóletének a beszerzéséhez az ÁFÉSZ-ek szakboltjainak a vezetői is jó segítséget nyújtanak. Ennek a kapcsolatnak tulajdonítható, hogy a kisiparosok 60 százaléka tagja valamelyik ÁFÉSZ-nek. Krizsán János a továbbiakban a kisiparosok politikai és általános műveltsége fejlesztésének a szükségességére hívta fel a figyelmet. Ezt elősegítik a KIOSZ által szervezett politikai tanfolyamok, valamint TIT-előadá- sok. Az adófizetéssel kapcsolatban megállapította, hogy a kisiparosok többsége becsülettel eleget tesz az állam iránti kötelezettségének. Az adóztatás ma jövedelemszabályozást jelent. A munkával nem arányos, a spekulációval szerzett jövedelmeket el kell vonni. Ez a többség érdeke, a többség védelme — mondotta Krizsán János. A beszámolót vita követte, majd a vezetőség kihirdette az elmúlt félévi verseny eredményét. Ennek alapján a körzeti csoportok között, első lett a békési, második a gyulai, harmadik a békéscsabai. A nagy helyi csoportok versenyében Gyónta, Körösladány és Tótkomlós a sorrend. A kis helyi csoportok között a nagyszénási lett az első, amelyet a vésztői és a csor- vási követ. P. B. fl Mezöberányi Építőipari Szövetkezeiben Emelkedett a termelés — Megszűnt a munkaerő-vándorlás — Új szociális létesítmények épültek A Mezőberényi Építőipari Szövetkezetben* 1970-ben átlagosan 107-en, tavaly pedig 139-en dolgoztak. Az árbevétel 10,4 millióról 22,1 millió forintra emelkedett. örvendetes, hogy a korábbi időszakhoz képest — amikor egyetlen év alatt 22 kőművesből 18-an kiléptek — jelentősen csökkent a munkaerő-vándorlás. Ezt a számok is bizonyítják: 1975-ben a tervezett 141 teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 140 egész évben dolgozott. Gond viszont, hogy a szövetkezet hagyományos módszerrel épít, amely sok segédmunkást igényel. Éppen ezért az V. ötéves tervben az lesz a feladat, hogy bevezessék a középblokkos technológiát. Ez annál is inkább szükséges, mivel a szakmunkás-ellátottság lehetővé teszi a korszerűbb termelésre való áttérést, öt év alatt a szakmunkások aránya 60 százalékkal nőtt. Jelenleg 78 szakmunkás, 19 betanított munkás és 37- segédmunkás tevékenykedik a szövetkezetben. Napirenden van a szakmai továbbképzés is. Ebben az esztendőben 24 szakmunkás jár tanfolyamra. A dolgozók jövedelme évről évre emelkedik. Míg 1974-ben az egy dolgozóra jutó kereset 29 ezer 252 forint volt, addig ez a szám tavaly elérte a 31 ezer 149 forintot. Ezenkívül az 1975-ös év gazdasági eredményei alapján az idén 23 napnak megfelelő részesedést fizettek ki a szövetkezetben. Állandó feladat a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. Üj öltözőt, fürdőt építettek a 2-es telepen, az ideiglenes munkahelyeken pedig zuhanyozókat helyeztek el. Az Szemtől szembe egészségre ártalmas munkakörben dolgozók negyedévenként kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt. Ebben á tervciklusban egy korszerű központi telephely kialakítását tervezik. A szövetkezet gazdaság tevékenységének a javításához, a politikai mozgalom erősítéséhez nagyban hozzájárul a hat szocialista brigád, amelyből kettőnek a tagjai 30 éven aluli fiatalok. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat faszobrász restaurátor műtermében felújítják a fertődi kastély dísztermének gazdagon faragott, aranyozott rokokó tükörkereteit és a keszthelyi volt Festctich kastély velencei tükörtermének féniintarziás falburkolatát. Képünkön a keszthelyi kastély fémintarziás falburkolatának figuráit restaurálják (MTI Fotó — Soós Lajos — KS) ÉRDEKVÉDELEM Amikor Arany János leírta a klasszikussá vált „Fülemile- pert”, aligha gondolhatta, hogy egykoron milyen nagy divat lesz nálunk bíróságokon fecsérelni a drága időt. Napjainkra már any- nyira elburjánzott mifelénk a pereskedő hajlam, hogy a jogászok is kénytelenek munkaidejük egy részében apró-cseprő ügyekkel bíbelődni. A bíróságok forgalmát jelentősen gyarapítják a vállalatok és intézmények, hiszen számukra a perköltségeket valamilyen formában a közösség fizeti. Senki sem számol avval a rengeteg elpocsékolt energiával, felesleges bosszúsággal, amit könnyűszerrel elkerülhetnénk, ha mindnyájan ismernénk és be is tartanánk a törvényeket. Az újságok egyik legnépszerűbb rovata a jogi tanácsadás, amely a rádió es televízió különböző műsoraiban is örökzöld téma. Elképesztő esetekről lehet értesülni ezeken a fórumokon. A közelmúlt egyik rádióműsorában például arról volt szó, hogy egy étterem ruhatárából elveszett egy télikabát s ahelyett, hogy -kifizették volna a vendégnek a kárt, bíróság elé vitték az ügyet. Mindenki tudta, hogy a vendéglátó elveszíti a pert, mégis meghurcolták a károsultat, hiszen a kifizetés igazolásához szükség volt egy bírósági ítéletre. Az emberek többsége járatlan a paragrafusok útvesztőiben s még az is gondot jelent, ha hivatalos helyre egy szabályos kérvényt kell szerkeszteni. Sok felesleges utánajárástól kímélték még eddig is a dolgozókat a munkahelyeken levő szakszervezeti bizottságok. Az érdekvédelem egy új formájáról, a jogsegélyszolgálatról szólt a Kossuth rádió műsorában hétfő este hallott sajtókonferencia. ’ A jogsegélyszolgálat legfontosabb feladata az üzemi dolgozók részére adott tájékoztatás és tanácsadás. A szolgálat munkatársai meghatározott esetekben képviselhetik a dolgozók érdekeit a bíróság előtt, a tanácsoknál, sőt még a saját vállalatuk* kai szemben előforduló vitás esetekben is. Rengeteg segítséget jelent mindez a panaszosoknak, ezért az új szolgáltatás egy jelentős béren kívüli juttatás a dolgozók részére. Jó szolgálatot tett a rádió, amikor felhívta a figyelmet a szakszervezeti érdekvédelem legújabb formájára. Hiszen, ha alaposabban megismerjük jogainkat, akkor természetesebb lesz a kötelességek teljesítése is, s talán megritkul a munkaügyi döntőbizottságok, a tanácsok és a bíróságok előtt toporgó ügyfelek száma. (Andódy) 5 békés hfcyei "MÉPÍ/JSA* 1976. MÁJÚ* km
