Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
Hem lesz hiánycikk az étolaj — Bő választék hús- és éteikonzervekből — Elegendő üditő ital lesz a nyáron Képünkön a tájékoztató egy pillanatát örökítettük meg Fotó: Demény A Szolnok—Békés megyei ] Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai fiókja a II. félévben várható élelmiszerellátásról adott tájékoztatást a boltok vezetőinek, kereskedelmi szakembereinek. Részt vettek a megyei tanács, a városi tanács, a MÉSZÖV, az élelmiszer kis- ker., az ÁFÉSZ-ek vezetői, illetve boltvezetői. Bevezetőül Moravszki Pálné fiókvezető üdvözölte a jelenlevőket és tájékoztatást adott arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a korábbi hasonló jellegű tanácskozáson elhangzottak, bírálatok után. Ezt követően Kocsis Lajos, a vállalat főosztályvezetője ismertette az elmúlt négy hónap forgalmát, s elmondotta, hogy a békéscsabai fióknál az élelmiszer-forgalom 10,8 százalékkal nagyobb volt az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Az árukészlet jelentős, pillanatnyilag 28 millió forint értékű árukészlet van raktáron. Cukorból most kezd nagyobb forgalom lenni a boltokban, mivel a lakosság otthoni készlete — köztudomású, hogy tavaly az áremelkedés előtt sokan feltöltöttek házi készletüket — lassan elfogy. A növekvő igényt import cukorral pótolják. Tájékoztatott arról is, hogy tavaly hiánycik volt az étolaj, most viszont van bőségesen, a választék is jobb, a nyári szezonban nem lesz fennakadás. Hasonló a helyzet a margarinnal. Bár kisebb a választék, de az igényeknek elegendő meny- nyiség van az édestésztából: többek kozott keksz, töltött ostya és bőven van a mézes áru. Ez utóbbiból több üzletben vásárt is kívánunk rendezni. Húskonzervekből az elkövetkezendő hetekben nagyobb forgalom várható, ezért a kereskedelem nagyobb készlettel készült fel erre. A nyári időszak szezonáruja az üdítő ital, melyből szintén elegendő készlettel rendelkeznek, csupán a választék lesz kisebb. Hasonlóképpen a sörből is. Ezt követően Bloch András, a békéscsabai fiók kereskedelmi vezetője a vegyiáru-készletről adott tájékoztatást, többek között elmondotta, hogy a Komfort öblítő megszűnt hiánycikk lenni. A lakosság hadat üzenhet a legyeknek, szúnyogoknak, zavartalan lesz az ellátás a különböző rovarirtó szerekből. Végül a legújabb cikkekből árubemutatót is tartott. Ma délelőtt a vegyiáru-ellátásról rész- letsebb tájékoztatást tart a vállalat, elsősorban a háztartási és illatszerboltok vezetőinek. Kasnyik Judit Zöldségíigyben — szomszédainknál Érdeklődve hallgattam a Bács megyei Petőfi Népe Szerkesztőségének mezőgazdasági rovatvezetőjét és helyettesét, amikor a Kecskemét környéki zöldség- termesztés és -feldolgozás belső gondjairól szóltak. Egy kicsit a 8—8 évvel ezelőtti Békés megyei tapasztalatok jutottak eszembe. Jól emlékszem azokra a tanácskozásokra, melyeket a párt városi bizottsága kezdeményezett Akkoriban a konzervgyár, a hűtőház és a MÉK vezetői között nagyon rossz volt a kapcsolat. Nem repül a sült galamb Az utóbbi időben mintha közeledtek volna egymáshoz. A gyárak és a kereskedelem vezetői már tárgyalnak. Valószínű, ráeszméltek arra, hogy a zöldségtermesztésben és a feldolgozásban céljaik közösek, bármilyen módon tartósítják’ is az árut vagy éppen frissen hozzák forgalomba. Bácsban — hallottam — még tart e kutya-macska barátság. A MÉK fölösleges paradicsomát nem a Kecskeméti Konzervgyár tartósítja, hanem a debreceni. Kilométereken át utaztatják az árut, vajon mi lesz belőle a feldolgozásig? Nem tudom menynyibe kerül ez a „játék”? ' Báli István, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége elnökének szavai jutnak eszembe, amit a Békés megyei zöldségtermesztésről mondott a szövetség legutóbbi küldöttközgyűlésén. „Nézzünk szét az országban, dugjuk össze a fejünket és közösen oldjuk meg a megye, ipari és kereskedelmi zöldségellátásának nyomasztó gondját.” A jóindulatú akarathoz nem férhet kétség, mert a zöldségtermesztési feladatokat valójában csak közös erővel tudjuk megoldani. A közös erőfeszítés azonban nemcsak a termelőre vonatkozik, hanem a termeltetőre is! Elsősorban a termeltetőnek kellene kezdeményeznie az újabb lépést. A baj csak az, hogy a partneri kapcsolatok hiányosak. Ezért alakulhatott ki nálunk is egy olyan szemlélet, mint Kecskeméten: „Ha kell a népgazdaságnak a zöldség, akkor a párt meg a tanács írja elő a termelői kötelességet.” Ezután — némi túlzással — már csak az következik, hogy a gyárak feldolgozva, tartósítvá exportképesen, amolyan repülő sült galamb módjára kérjék a termelőtől az árut. Kényelmes az ilyen nézőpont. Nyíltan, őszintén kell erről beszélni, mert az ágazat jelenlegi helyzete arra enged következtetni, hogy Bács • és BéA tv-nek megvan az a kétségtelen előnye, hogy az eseményekről a történés pillanatában tud élőképekben „beszámolni”. Ezek a képek annyira azonban mégsem élők, hogy a néző aktív részesévé is tudjon válni — minden hangulatrezdülést, áramlatot felfogva, érzékelve — ezeknek az eseményeknek, A KISZ mostari kongresszusán is bent kellett lenni az építők tanácskozótermében ahhoz, hogy ne csak a szem, a fül közvetítésére kelljen hagyatkozni, amikor felzendülnek a bevonuló küldöttek ütemes tapsától kísérve a lelkesítő nemzetközi, magyar és — ez különösen sokszor előfordult — chilei mozgalmi * indulók. Az áradó jókedv, az •Kacag a kongresszus" Szojka Magdi esete oldott- légkör hullám- mozgásait azonban mi, a megyei lapok tudósítói a kamarateremben felállított monitorok segítségével is jól fel tudtuk fogni. Ott ültünk akkor is — a megyei mozzanatokat lesve — amikor Balázs Árpád, a KISZ KB tagja, Erkel- díjas zeneszerző, a kongresszusi mandátumvizsgáló bizottság elnöke lépett a szónoki emelvényre. Rossz beidegzésből, de tudjuk, mennyire köte- lességszerűen terjesztik be és hallgatják meg almiéban a küldöttekről szóló, „száraznak”, ]eés tűnő statisztikai len lést: ennyi ennyi munkás, értelmiségi, férfi, nő, középiskolát, szakmunkásképzőt, egyetemet végzett és így tovább. A KISZ IX. kongresszusa — és ez Balázs Árpád előadói erényeit dicséri — kedélyesen végighallgatta a jelentést. Csak egy példa, amely egyben megyei vonatkozású is: a mandátumvizsgáló bizottság elnöke örömmel állapította meg, hogy a kileneszáz küldött között szép számmal vannak lányok, fiatalasszonyok. Olyanok, mint a népsze- ■ rü színművésznő, Ben- j cze Ilona, vagy említ- ■ hetném a békési Szojka ; Magdit is — mondta Ba- ; lázs Árpád így folytat- • va: — Szojka Magdi a ta- • valyi badacsonyi ágit- ! prop. táborban bemu- j tatta, hogyan kell értei- j mezni azt. hogy a KISZ • igyekezzen megszaba- ! dúlni a sallangoktól, a j bürokratikus munkafor- ! máktól. Amikor látta, ! hogy előadásának hall- ■ gatói már el-elbóbiskol- . nak a nagy melegben, j beküldte őket a Balatonba, ő meg a parton állva fejezte be az előadást. Azóta — úgymond — szállóige Békés megyében: „Kinn van a vízből, mint Szojka Magdi Badacsonyban.” (kőváry) kés megyében mind súlyosabb gondok elé néznek a konzervgyárak. Hogy csinálják Kecskeméten ? Bár a kecskeméti gyár 1975- ben szerencsésen lépett a több áru irányába, amikor lényeró vonalakat telepített a legerősebb tájkörzetekbe. Kecskemét környékén öt lévonal üzemel majd a nagy táblák szomszédságában. Hogy mit jelent ez a termelőnek, nem szükséges ecsetelni. A több paradicsonfhoz vezető úton ez a megoldás mégis csak egy lépcsőfok. Nem ezért, vagy ettől terem több paradicsom. A lévonalak hatása egy nagyobb körzetre mégis csak közelebb viszi a felelősség érzését a valósághoz. Hasonló intézkedést el lehetne képzelni a fni megyénkben is. Az üzemi eszközök hatékonyabb kihasználását a gyár kihelyezett lévonalai előnyösebben segítenék, mint a jelenlegi helyzetben. De miért nem általánoshoz a gyakorlat? A kécskevpltli Zöldségtermesztésig KutdTO Intézetyjvogv a ter- •^atdobásának” minőség jellemlabor dolgozója tökéletesen ismeri. A mintát tehát úgy hozza össze, hogy alacsonyabb árkategóriába kerüljön az áru. így kevesebbet kell a jó áruért fizetni. Nekünk is elkelne a jó tanács Ha már a kutató intézet került szóba, hadd említsem meg, hogy tavaly példás együttműködési kezdeményezés bontakozott ki Kecskeméten. Erről dr. Hódos Sándor tudományos osztályvezető tájékoztatott. A kutatók vállalták, hogy napi munkájuk mellett megtanítják a tsz-ek egy részét a paradicsom korszerű termesztésére. A csabai gyárral az intézetnek jelenleg nincs kapcsolata. Korábban volt. Pedig nálunk is elkelne a jó tanács, hiszen a paradicsom, de általában a nagyüzemi zöldségtermesztés gyerekcipőben jár. A megoldást keresők Kecskemétről nézve két táborra oszú hatók. Az egyik a megoldás nyitját a műszaki fejlesztésben látja. Ennek színvonalától teszi függővé az ágazat létét. A másik a realitásból indul ki. A gépi termesztésre és betakarításra tervezett paradicsom költséges és drága, tehát nem jövedelmező. Ha lejjebb is vinnék a paradicsomkombájn árát, a megoldáshoz ezzel sem juthatnánk közelebb. Több hazai szakember emlegeti az USA paradicsomtermesztési modelljét; a kaliforniait. Ez a sivatagi éghajlatra épül. Ott öntözve termesztik a paradicsomot, s ha a vizet elvonják a növénytől, megreked a fejlődésben és elkezdődik a tö- ! meges érés. De hol van — sze- ! rencsére — a mi hazánkban si- ; vatagi éghajlat? A paradicsom | érésének idején kiadós esőzések ! vannak. Az eső nyomán nem- ! csak a gépek munkája nehezül, | hanem a paradicsom is növeke- j désnek indul: virágzik, köt, ter- : mést fejleszt. Az érés tehát .fo- : lyamatos és elhúzódik, ezért 4-5 ■ alkalommal kell megszedni a termést. Vetettek kaliforniai magot Kecskeméten, s az ottani körülmények között nem egyszerre ért be a termés. Egyelőre tehát marad a kézi szedés. A kutató intézetben az abonyi Űj Élet Tsz példáját hozták szóba. Itt korábban nem termeltek paraditisomot. Az intézet közbenjárására nagyüzemi , méretekben megvalósították a kecskeméti termelési modellt. Kiváf ló minőségű paradicsomot termesztettek, magas jövedelemmel. Azért írtam mindezt le, mert a mi megyénkben 300 hektár paradicsomültetvénye nincs egyetlen tsz-nek sem. A munkaerőhiányt hozzák indoknak, holott a községekben mindenhol van, erre alkalmas szabad kézierő. Lehetne jobban szervezni ezek foglalkoztatását? Feltétlenül. Igaz, ez többletmunkát ad, fáradsággal jár és felelősséggel is. Együtt oldjuk meg A napokban beszélgettünk Gyomán arról, hogy jó tapasztalatért nem szégyen átmenni a szomszédba. Azon egyszerű ok miatt mondom ezt, mert a szegedi gyár csak az orosházi járásból évente 1500—2000 vagon ipari feldolgozásra alkalmas zöldséget termeltet. Szeged kialakí- ’ tóttá a gyári körzet termelési tájait. Kereken hatezer termelővel — állami gazdaság, tsz, szakcsoport és egyéni — tartja a kapcsolatot, s az idén 500 vagon paradicsommal segíti a kecskeméti gyár „lángvonalának” jó kihasználását. Lipták László, a szegedi gyár termeltetési osztályának vezetője — aki egykor a sarkadi Lenin Tsz-ben kertészkedett — megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a zöldségtermesztés korrekt partneri kapcsolat nélkül nem képzelhető el. E nélkül csak megtörik a bizalom a gyár és a termelő között. Nincs lehetőség az új módszerek kipróbálására, a közös gond közös értelmezésére, egymás segítésére, az árpolitika formálására. Ezt hangoztatták Az orosházi járás és város gazdaságvezetői is. Békés megye adottságai minden tekintetben jobbak a Szeged környékinél. Átgondoltabban kellene foglalkozni ennek kihasználásával. Hogy mennyire hiányos az ipari zöldségtermesztésünk. ezt tanúsítja a hatvani példa is. Egyáltalán nem'írható az erények közé az, hogy a Hatvani Konzervgyár körzetéből több száz vagon paradicsomot szállítanak majd az idén feldolgozásra Békéscsabára. Megyés szomszédainknál, sőt távolabb is közös összefogással halad a paradicsom, az ipari zöldség termesztésének szervezése. Idehaza gondjaink vannak, melyek évek óta a gazdálkodás perifériájára sodorták ezt a máshol nagyszerűen működő ágazatot. Jó kertészek vannak a mi megyénkben is, de mind több azoknak a száma, ahol a gyárral való kapcsolattartás a tessék- lassék szintjére süllyedt Erről tanúskodnak az 5—10—20 hektárra zsugorodott ipari zöldségterületek és a minősítésre nem méltó hozamok. Hogyan tovább az ipari zöldségtermesztésben kérdésre hadd idézzem ismét Báli István szavait. „Nézzünk szét az ország- ban, dugjuk össze a fejünket és közösen, oldjuk meg ezt a gondunkat is.” Dupsi Károly A Mezőberényi Műszaki és Vasipari Ksz felvételre keres szerkezetlakatos, hegesztő, vasipari festő szakmunkásokat. betanított férfidolgozókat, segédmunkásokat lakatos munkakörbe, női dolgozókat sajtolómunkára. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: a szövetkezet központi telepén, Mezöberény, Gyomai u. 26.
