Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-25 / 122. szám
Nyolc tantermes iskola — 350 OTP-lalcás Az ötödik ötéves terv és a társadalmi összefogás Békésen Békés város lakossága, válla- ' gezlek. Nem kis feladat vár a latéinak,' intézményeinek, tsz- békésiekre az V. ötéves terv einek dolgozói, szocialista kol- i időszakában sem, hiszen ilyen lektívái az elmúlt tervidőszak- j dinamikus fejlődésre még nem ban csaknem 6.5 millió forint | volt példa egyetlen tervciklus- értékű társadalmi munkát vé-1 ban sem. Felépül a 6ö szemé- i Munkavédelmi szakemberek is ellenőrzik a Gyulai Húskombinát építését A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi osztályának kezdeményezésére, a Gyulai Húskombinát építésében részt vevő — tervező, építő, szerelő és beruházó — vállalatok koordinációs bizottságot hoztak létre. A bizottságnak az a feladata, hogy munka- és egészségvédelmi szempontból rendszeresen kísérje figyelemmel az építkezést és a gépek, berendezések szerelését. Ebben a tevékenységben hasznosítja a mér elkészült pécsi, szegedi és miskolci húskombinát építésének a tapasztalatait. A hibákat már a tervezésnél igyekszik kiküszöbölni. Tanácsot ad többek között egyes anyagok —például csúszásmentes padló — alkalmazására. a szellözőberendezé- .sek .méretére, a termelő gépek, berendezések elhelyezésére, hogy akadálymentesen, biztonságosan lehessen .majd dolgozni. Áramkimaradás esetére kijelöli azokat a helyeket, ahol szükségvilágításról kell gondoskodni, I sőt még a falak, gépek színére is javaslatot tesz. A bizottság havonta helyszíni ellenőrzést tart, amelyen az SEMT munkavédelmi felügyelője az egyes szakterületek vezetőivel. az BDOSZ-központ és a húsipari tröszt képviselőjével egyúttal megbeszélj a soron követkéz» tennivalókat. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy az érdekeltek nemcsak elfogadják, hanem köszönettel is veszik a bizottság tanácsait, javaslatait. Várható tehát, hogy ha majd a húskombinát elkészült, az üzembe helyezésnek munka- és egészségvédelmi szempontból sem lesz afaadálya. Békés megyei vállalati jogászok vezetőségválasztó taggyűlése A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei vállalati és államigazgatási jogász tagozata május 19-én tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését Békéscsabán. Dr. Galli Aladár elnöki beszámolójában ismertette az elmúlt négyévi tevékenységet, a sikeres továbbképzést, amelyért köszönetét mondott a vállalati jogászok konferenciavezetőjének, dr. Cservinka Jenő budapesti jogtanácsosnak. Dr. Hegele Ká- i roly titkár tájékoztatást adott a I két hete Siófokon megtartott ! országos munkaértekezletről és I küldöttközgyűlésről, ismertette a vállalati jogász tagozatok ott elfogadott új működési szabályzatát. A hozzászólások és a válaszadás után dr. Kaba Tivadar, a jelölőbizottság elnöke ismertette és indokolta a bizottság javaslatát. Ennek megfelelően a taggyűlés egyhangú szavazással választotta meg ötévi időtartamra elnöknek dr. Galli Aladárt, elnökhelyettesnek dr. Klimaj Jánost, titkárnak dr. Regele Károlyt, tagoknak dr. Molnár Mar- gitot és dr. Tóth Endrét. lyes bölcsőde, a gyógyszertár, 96 tanácsi és 330 OTP-lakás. Az 56 személyes óvodát társadalmi összefogással 100 személyesre építik. Még ebben az évben hozzákezdenek a 8 tantermes iskola és az 500 adagos napközis konyha létrehozásához, amelyek építési költsége összesen 25 millió forint lesz. A 100 személyes tanyai diákotthon 12 millió forintba kerül. Űj kisegítő iskola épül 80 személyes kollégiummal, öt év alatt 6—700 ipari munkahely létesül a városban és 3000 négyzetméterrel bővítik a kereskedelmi hálózatot. Felvételi pályázat a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet üzemmérnöki tagozatára A SZOT ’ Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvételi pályázatot hirdet az 1970—77-es tanévre . az üzemmérnöki tagozatra. Jelentkezhetnek valamely mű. szaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók. A foglalkozásokat Budapesten tartják. Tanulmányi idő: a budapesti ágazaton 3 félév, a vidéki ágazaton 4 félév. Az oktatás a főiskolai levelező rendszer szerint folyik. A hallgatók az előírt tanterv szerint félév végén kollokviumot, meghatározott tárgyaltból szigorlatot tesznek. A tanulmányok sikeres elvégzése után munkavédelmi üzemmérnöki képzettséget igazoló , 'bizonyítványt kapnak. A tagozat hallgatóit a levelező hallgatókra vonatkozó kedvezmények Illetik meg. A jelentkezést a nyomtatvány- boltokban beszerezhető űrlapon a SZOT Munkavédelmi Tovább, képző Intézet, 1368 Budapest, postafiók: 200 címre kelj beküldeni. Jelentkezési határidő: 1976. június 30. ÉLETUTAK Ä Sinkovicz házaspár ,Nagyszénáson 1906-ban születtem. Szüleim uradalmi cselédek voltak. 1926- ban kötöttem férjemmel polgári házasságot, melyből ma is élő két leány- gyermekem született. A házasságkötéssel olyan családba kerültem, amely munkásmozgalmi múltjáról közismert volt. Apósom ugyanis 1919-ben a direktórium elnöke, férjem fivére pedig vöröskatona volt. Ettől kezdve szocialista ember módjára illeszkedtem én is a családba. Marxista könyveket, olvastam, tanultam, majd terjesztettem és védelmeztem az eszmét, mindenütt, ahol éltünk során megfordultunk .. A fentieket Sinkovicz Mi- hályné Szemenyei Etelka írta önélel rajzában. Sinkoviczékat Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepi otthonában kerestem fel. Tudtam, hogy a férj, Sinkovicz Mihály a „Szocialista Hazáért Érdemérem” tulajdonosa, de arról fogalmam sem volt, hogy a feleségének is lettek volna munkásmozgalmi érdemei. ■' , Beszélgettünk múltról és jelenről, családról és életről.,. Eta néni kényelmesen elhelyezkedett karosszékében, gondolatai a múltban jártak ... — Nagyszénásról 1931-ben Szarvasra költöztünk. Itt a férőmmel együtt a munkásotthonja jártunk, illegális könyveket cseréltünk, hallgattuk a moszkvai rádió adásait. Mozgalmi tevékenységünknek az lett a szomorú következménye, hogy férjem 1937-ben „lebukott”. Ez volt az első nagy megrázkódtatás életünkben, amely házkutatással, rendőri felügyelettel járt és tartott a felszabadulásig... — A felszabaduláskor visszakerültünk Nagyszénásra, és ott megindítottuk az élet berozsdásodott kerekét. A nagyszéná- si asszonyok? Az ám csak az igazi, amit ők tettek! Olyan kollektíva nem volt még egy, én mondom azt! Képzelje el! Ez a kis község hihetetlen dolgokra volt képes! — Közvetlenül a felszabadulás után — már 31 éve, hogy telik az idő! — megszerveztük a községben a nőszövetséget és engem választottak titkárnak. Azt sem tudtuk, mihez kezdjünk, de az asszonyok mintha parancsra tették volna, amit tettek. Pedig csak a szívükre hallgattak. Óvodát, iskolát, vasutat hoztunk rendbe, es sok élelmiszert juttattunk az éhező bányászoknak. Azt hiszem, én voltam az első nő, akit 1945-ben felvettek a helyi pártalapszer- vezetbö. Nehéz évek voltak, de megható volt a nagyszénásiak hihetetlen aktivitása. Senkit sem kellett ott noszogatni, hogy; gyere már, segíts! Csali egy szót az asszonyoknak és jöttek, mert tudták, hogy saját jövőjüket alapozzák, saját gyermekeik életét teszik szebbé. — Szenvedtünk, az igaz. Régen volt. Most már békében, nyugalomban élhetünk — veszi át a szót feleségétől Sinkovicz Mihály. — Megérte. Gyermekeimnek, unokáimnak jó dolguk van. Nekik már nem kell félniük, hogy éjjel kirángatják őket az ágyukból és a Csillag börtönbe viszik, mint engem. Ahogy a feleségem elmondta „családi hagyomány” volt nálunk a munkásmozgalomban való részvétel. Hogy úgy mondjam, apáról fiúra szállt — azaz rám. • — Tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy elvtársaim révén 1925-ben eszperantóul kezdtem tanulni. Az eszperantó kiadványokban. illegális lapok, könyvek voltak, amikből megismerkedtem a világ munkásmozgalmával. Aztán a rendőrség felfigyelt rám és 1937-ben — ahogy feleségem fogalmazott — lebuktam. Nyolc hónapot tölA zenei nevelés — tömegnevelés Tanácskoztak a megye zenepedagógusai Békéscsabán A közelmúltban szakszerveze ti napot rendezett Békéscsabán a Békés megyei Zenepedagógusok Szakszervezete, amely egyik alapszerve a - művészeti szakszervezetek szövetségének, j Hogy ez az egész napos tanács- | kozás létrejött — már önmaga- j ban is eredmény, mert még nem | volt példa - rá, hogy megyénk zenepedagógusai — mintegy nyolcvanén — egyszerre találkozzanak, hogy munkájuktól, saját dolgaikról ilyen fórumon értekezzenek. A napirenden két téma szerepelt; először Ballal Pálné, \ szakszervezeti titkár tartott tá- i jékoztatót a Művészeti Szak- j szervezetek fél évvel ezelőtt j megtartott VIII. kongresszusán elhangzottakról. Ezt vita követte, majd a továbbiakban Má- riássy István és Benyus Sándor, a Zeneműkiadó Vállalat szerkesztői .bemutatták a közelmúltban megjelent mai magyar szerzők zenepedagógiai müveit magnófelvételekről. A beszámoló során elhangzott, hogy művészeti életünkre az intenzív oktatómunka a jellemző. Zenei életünk több új művel gazdagodott az elmúlt időszakban, a hazai és nemzetközi elismerések egyaránt dicsérik a kortárs zeneszerzést. Örvendetes eredménye zenepedagógiánknak a tehetséges fiatal alkotók és előadóművészek jelentkezése. A zene közművelődési funkciójának erősödését jelzi a hangversenyek növekvő száma. Részletesen foglalkozott a beszámoló az intézményi demokrácia fejlesztésével, taglalta az egyes területek feladatait — így a zeneiskolákét is. A tájékoztatót követő vitában sokan elmondták véleményüket. Kitűnt: a Békés megyében dolgozó zenepedagógusok Békéscsaba kivételével általában megfelelő körülmények közt oktatnak. A megyeszékhelyen viszont — sokszor és sok fórumon elhangzott már — nincsenek meg a korszerű oktatási feltételek. Egy felszólaló a zenei neveléssel kapcsolatban találóan így fogalmazott: a zenei nevelés tömegnevelés, nem valamilyen elit réteg nevelése. Felvetődött a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, akik gyakran tehetségesebbek társaiknál, de töttem a szegedi Csillag bőr- S tönben. Borzasztó volt! Úgy he- : lyeztek el minket, kommunistá- 3 kát, hogy az egyik cellában egy ■ bűnözőt, a másikban egy poll- I tikai foglyot, hogy még kopog- : tatással se tudjunk érintkezni : egymással. : — Amikor kiszabadultam, : visszakerültünk Nagyszénásra, ; ahol még rendőri felügyelet ■ alatt álltam. Aztán tíz szénási 5 kommunistával internálásra g gyűjtöttek össze bennünket, de 5 arra már nem volt idő, hogy • elszállítsanak. A szovjetek ágyúi j a közelünkben dörögtek... — A felszabadulás után szervez- 3 ni kezdtem a pártalapszervezc- 3 tét a községben, ahol titkárnak j választottak. Később Gyulavári- • ban, Békéssámsonban és Kér- : tészszigeten tanácstitkárként se- ; gítettem a termelőszövetkezetek 5 szervezésében. — Hét ennyi volt! 1934 óta j vagyok párttag. Negyvenkét eve, 3 A feleségem 50 éve jóban, rossz- 3 ban mindig velem volt. A ma- 3 gam és elvtársaim eszméit hir- S dette. Pedig két kislányunk ott- 3 maradt volna egyedül, ha ő is ! „lebukik” — nézett feleségére ; simogató, meleg szemekkel. j „Csak ennyit” mondott el a • Sinkovicz házaspár. Szerényen, * mintha életük sima mederben ; folyt volna, problémáktól, Csil- 5 lag börtöntől, zaklatásoktól • mentesen. Ennyit — felszaba- { dulásunk után 31 évvel! Bála Vali « hangszer hiányéban — miután jcága — nem tudják folytatni tanulmányaikat. Többen nehezményezték, hogy az alapszei- vezet kevés és nem előnyös időpontokra szóló szakszervezeti beutalót kap. A résztvevők megvitatták a megyei művészeti szakszervezel koordinációs bizottságának elkövetkező fél évre szóló munkatervét. A MOKÉP, a Jókai Színház, a szórakoztató zenészek és zenepedagógusok szakszervezetének képviselőiből álló bizottság elképzeléseiben szerepel politikai képzés, tanári hangversenyek a Jókai Színház Klubjában, közös kirándulás és sportprogramok. Délután a már említett zenei művek ismertetésére került sor. Ennek a továbbképzést szolgáló bemutatónak az volt a célja, hogy a pedagógusok „első kézből” értesüljenek a legfrissebb művekről, egyúttal megvitathassák a mai magyar zene oktatásával kapcsolatban felmerült kérdéseket is. Ezt a bemutatót ezentúl minden evberi megrendezik a Békés megyei zenepedagógusok számára. (táblán) Csillag a porszívón... Egyre több azoknak a közszükségleti cikkeknek a száma, amelyek a szovjet üzletek, áruházak polcaira kerülnek. A szovjet vásárlók körében már közismertté vált jelzés az Állami Minőségi Jel, s azt adja tudtára a vásárlónak, hogy ezzel a jelessel ellátott termék kiváló minőségű, és mindenben megfelel a szovjet állami szabványok, a GOSZT-ok előírásainak. Persze nem valamiféle „vevőcsalogató” jelzésről van szó, de még arról sem, hogy az ilyen termék csak szerencsés volt, és azért „sikerült” kiválóra. Nagyon is' szigorú feltételek teljesítése, s nem kevésbé alapos vizsgálatok után érdemli ki valamely terméktípus e jelzés viselésének jogát. És ami szintén fontos: a jogosítványt kiadó magas szintű bizottság az ipartól és kereskedelemtől nem függő szerv, a szovjet minisztertanács mellett működő Goszsztandart, így az elfogulatlan, objektív bírói döntés biztosítva van. Ez a dolog természetéből adódó alapfeltétel, hiszen az objektivitás az állami minőségi jel hitelét alapozza meg. Az is a megkülönböztető jelzés komolyságát támasztja alá a vásárlók szemében, hogy sok esetben megvonták a jelzés használatának a jogát valamely terméktől, mert a gyártás során romlott a minősége, A feltételek egyike ugyanis azt is kimondja, hogy az előirt kiváló minőséget tartósan teljesíteni kell, s a termék gyártása is kiváló minőségi szinten és gazdaságosan történjék. Nagy jelentőségű - változás történt az ez évben,, megkezdett szovjet X. ötéves terv erre vonatkozó, részében: míg korábban önkéntes tolt az Állami Minőség Jel megszerzése, az új ötéves tervben már számszerűen, konkrétan előírták, hogy mely iparcikkeknél kötelező elérni az Állami Minőségi Jel viselésének jogát. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a jel viselésének joga nemcsak kötelezettséget jelent a gyártóra nézve, hanem előnyöket is: a kiváló minőséget tartósan teljesítő gyár bérügyi, hiteles egyéb előnyöket élvez, s azok egy részét a jó minőséget előállító dolgozók megkülönböztetett honorálására fordíthatja. A Szovjetunióban tehát nemcsak jelszó a „minőség ötéves terve”, hanem nagyon is konkrét cselekvési program, amelynek során a jó minőséget előállító üzem dolgozója éppen úgy Jó! jár, mint a vásárió.
