Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

Köröstái-ankét Battonyán Vita az alkotói szabadságról Borka Sándor tanácselnök tájékoztatója — Kamarakiállítás a művelődési házban — Irodalmi est háromszáz részvevővel I)r. Takács László, a battonyai gimnázium igazgatója, az iskolai esztétikai nevelés, oktatás gondjait emlí­tette Dr. Varga Imre bevezető előadása a művelődési ház klubjában dor, a nagyközségi tanács elnöke fogadta az ankét résztvevőit és Palkó Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkárának jelenlétében is­mertette Battonya múltját, jelenét és jövőt építő ter­veit Kiemelte, hogy a Horthy-rendszer 25 éve után, 1944, szeptember 23- án Battonya szabadult fel elsőnek. Szólt az ipar fej­lődéséről, a mezőgazdaság eredményeiről, a törpevíz­mű felépítéséről, a gimná­résztvevői megkoszorúzták az agrárszocialista felkelés emléktábláját, majd felke­resték a Felszabadulási emlékparkot. Battonyával való ismerkedésük követ­kező állomása a műemlék- jelegű görög-keleti szerb templom volt délután fél hatkor részt vettek a műve­lődési házban megrende­zett kamaratárlaton, ame­lyen Bartóki József és Vár- kon yi János mutatkozott be, este pedig a volt Ko­K ulturális mellékle­tünk írói, költői, képzőművészei' és esztétái — mint ar­ról már több mint egy év­tizede rendszeresen hírt adunk —, évente két alka­lommal találkoznak, hogy megbeszéljék közös dolgai­kat. művészetpolitikánk ak­tuális kérdéseit, az alkotói folyamat' sajátos problé­máit. Az idei első tavaszi találkozás színhelye a déli határrész nagyközsége, Bat­tonya volt. A nagyközségi pártbizottság, a tanács, a művelődési ház, a gimná­zium. az ÁFÉSZ, az ipari, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek vendéglátó szeretető és figyelme ala­pozta meg elsősorban az egész napos találkozó sike­rét, mely a hasznos és nyílt véleménycserén kívül arra is számos lehetőséget adott, hogy a községbe ér­kező mintegy harminc al­kotó megismerkedjen Bat­tonyával, a község lakói­val. Délelőtt 10 órakor Borka 'Sándor tanácselnök fogadta és köszöntötte az érkező­ket, majd a vendégek és vendéglátó házigazdáik a művelődési ház klubjában kezdték meg tanácskozásu­kat. Sass Ervin, lapunk kulturális rovatának veze­tője mondott megnyitót, rriajd dr. Varga Imre író­szerkesztő tartott tájékoz­tatót a budapesti Fészek Klubban rendezett vitáról, melyen a résztvevők az alkotói szabadságról cserél­ték ki véleményükét és ta­pasztalataikat. Dr. Varga Imre elmon­dotta, hogy a vitában nagy számban gyűltek össze al­kotóművészek, • rendezők, dramaturgok, írók és szer­kesztők, tömegkommuniká­ciós szakemberek és műve­lődéspolitikusok. A kollok­vium első részében filozó­fiai szempontból elemezték az alkotói szabadságot, megállapítva, hogy azt nem lehet az elszigetelt egyén felől megközelíteni. „A sza­badság szívünkhöz • közel­álló szó” — mondotta va­laki a Fészek vitáján, ugyanakkor azonban azt is látni és tudni kell, hogy az ember szabadsága nem mentes a kötöttségektől. Csak az a művész lehet igazán szabad, aki képes arra, hogy tudásával, tehet­ségével segítse a társadal­mi konfliktusok megoldá­sát, a talányok legyőzését. A művek társadalomban, adott társadalmi milliőben születnek, nyilván annak a kornak és azoknak az em­bereknek üzennek, monda­nak lényegest. Tóth Dezső, az MSZMP KB kulturális osztályának helyettes veze­tője említette például, hogy a művész akkor szabad, ha a válóságot birtokbavevő szerepét maradéktalanul betöltheti, más vonatkozás­ban megközelítve: a tehet­séges és korszerűen felké­szült alkotó az igazán sza­bad. A művészetpolitika alapvető feladata: a művé­szetek és a széles közönség között jó kapcsolatot te­remteni, műértővé nevelni az embereket. • A továbbiakban dr. Var­ga Imre néhány különösen időszerű kérdést világított meg több oldalról, a Fé­szek Klub vitájában felszó­lalók szavait, álláspontját idézve. Szólt arról például, hogy az alkotó, a mű és a befogadó egységet képez, a felelősség azonban kifeje­zetten az alkotóé; kiemel­te. hogy művészetpolitikai céljaink megvalósításához sok, jó művészre van szük­ség, ezért is káros az éven­te 3 zseni gyakorlata, mely különösen a film és a színházi világban, de az irodalomban is divatos. Az ilyen gyakorlat nem jel­lemző a szocializmusra, in­kább a szubjektivizmusra, melynek felbukkanása el­len erőteljesen, küzdeni kell. Kitűnő idézet fa vitá­ról: „A szocializmus művé­szi „megrendelése” az, hogy a művész lássa meg mindazt, amit nélküle nem látnánk meg." A ' nagy érdeklődéssel várt bevezető előadás sok­oldalú és nyílt vitát vál­tott ki az ankét résztvevői között. Elsőnek Wollmuth Frigyes a műalkotások ér­tékelésének problémáit tet­te szóvá, megemlítve, hogy véleménye szériát hazánk­ban nincs megfelelő szín­vonalú művészetkritika, és számos alkalommal tör­ténni meg az, hogy gyorsan felmagasztalnak, majd elfelejtenek egy- egy művészt, Szúdy Gé­za a tömegízlés fej­lesztésével kapcsolatban a formatervezés alacsony színvonaláról beszélt, mely véleménye szerint — a XX. században — megdöbbentő hiba, és szükséges lenne mielőbb általános igénnyé tenni azt, hogy a különböző tárgyakhoz a leggazdasá­gosabb, legesztétikusabb formát megtalálják. Varga Zoltán „a 3 zseni egy év­ben” gyakorlatához tett ki­egészítéseket, hangoztatva, hogy változást csak az el- személyesedéstől • mentes művészetpolitika hozhat, és az a gyakorlat, ha egyese­ket nem karolnak fel érde­meiket, művészi kvalitá­saikat meghaladó módon. Jó néhány evidéken élő al­kotó számára is több meg­becsülést és . teret remél biztosítani. Javasolta, hogy egy következő alkalommal kerüljön sor a Köröstáj kulturális melléklet egy esztendei anyagának vizs­gálatára, még pedig abbé' a szempontból, hogy meny­nyire képes felerősíteni az itt élő alkotók hangját, megteremteni a sajátosan békési arculatot. Párzsa Já­nos hozzászólásában azt melte ki, hogy minden au :otó egyben népművelő is, ma társadalmát mutatja >e, feltárva a gondokat, és egítve azok megszünteté- ét. Beszélt a különböző al­tatói közösségek, műhelyek zerepéről, hivatkozva a lékési alkotók klubjára, nely elsőrendű feladatának art ja a munkásművelődés lifferenciált szolgálatát. Dr. nakács László, a battonyai 'imnázium igazgatója az skolai — elsősorban a kö­zépiskolai — esztétikai ne­velés, oktatás alapos hiá­nyosságait tárta az ankét résztvevői elé. Beszélt ar­ról, hogy a középiskolában a nevelési, oktatási terüle­tek arányainak eltolódásál val az esztétikai nevelés feltételei és lehetőségei so­kat romlottak, és újabban már a közgazdaságtudo­mány képviselői is ’túlzott mértékben beleszólnak az iskolai oktatás ügyeibe. A művészeti, érzelmi nevelés igen sok gondján a művé­szek sokat segíthetnek, és — mint mondta: „az alko­tók legyenek pedagógusok is”.' Engedi G. Sándor, la­punk főszerkesztője tért ki ezután a művészetpolitika néhány kérdésére,, kiemel­ve a párt közművelődési és közoktatási határozatait, melyek a művészi alkotó folyamat sokoldalú inspirá- lására is hívatottak. Be­szélt a kritikusok felelős­ségéről, a művészetek és a tömegek találkozásának személyiséget formáló je­lentőségéről. Varga Dezső a fiatalok hatásosabb bűz. ditását javasolta, és azt, hogy a Köröstáj minél több evidéken élő alkotót mu­tasson be olvasóközönségé­nek. A vitában kifejtette hiég véleményét Bonus Ist­ván, Szilárd Ádám, Beck Zoltán, Hunya Márta és Kőváry E. Péter is, majd dr. Varga Imre összegezte a legfontosabb gondolatokat. Ebéd után Borka Sán­Emléktábla-koszorúzás. Hcgycsi János parasztköltő im Szenté Béla főiskolás helyezte el az emlékezés koszo­rúját zium és a szakközépiskola, az állami nevelőintézet, a három általános iskola, a hat óvoda, valamint az ön­álló zeneiskola fejlődő éle­téről, tevékenységéről. A tájékoztató után sétára in­vitálta vendégeit a< városias központban, ahol délután 4 órakor dr. Takács László beszéde után az ankét róna Szálló dísztermében háromszáz érdeklődő előtt tartottak Köröstáj-estet, melyen tizenegy író és költő szerepelt, Bedc Zsó- ka és Bonczos Piroska köz­reműködésével. A tartal­mas és hangulatom irodalmi est után még hosszasan el­beszélgettek a község ven­dégei és a battonyai iroda­lombarátok. Köröstáj-est a volt Korona Szálló dísztermében. Varga Zoltán, az est szóvívőj« Csoór István íróval bcszélael

Next

/
Thumbnails
Contents