Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Fejezetek a százéves orosházi nyomdászat történetéből Németország. Itália. Franciaország után — negyediknek Magyarországon — Hess András német származású római nyomdász 1473- ban Budán kinyomtatta az első magyar könyvet, a Cronica Hungarorumot. Évszázadok teltek el, míg az újra benépesecjő Békés megyében akadt vállalkozó szellemű ember, aki nyomdát állítson. Több adat arra mutat, hogy Szarvason Boczkó Dániel 1803-ban bekövetkezett halála előtt rendelkezett nyomdaalapítási engedéllyel, de ez nem valósult meg. Csak jóval később. 1847-ben szintén Szarvason Réthy Lápot alapított nyomdát, de 1856- ban átkerült Gyulára, majd Aradra. 1860-ban Dobay Já. nos ugyancsak Gyulán kezdte meg nyomdászat! tevékenységét. A megyén kívülről Debrecen, Nagyvárad, Temesvár, Szeged, Kecskemét nyomdatermékei kerültek ekkor nagyobb számban Orosházára. Igen kevés voll az itt élők közül az írástudó ember. Könyvei, beszéde: jelentek meg Szimonidesz Jánosnak Pesten. Balassi Pálnak Aradon, Torkos Ká. rolynak Kecskeméten és sok munkája Györy Vilmosnak szintén Pesten. Az addig lassan fejlődi község életében döntő fordulatot hozott az 1870 nya- rán megindult Vásárhely é Csaba közötti vasút. A lakosság száma dinamikusai nőtt,' bekapcsolódtak a ki egyezés után fellendüli gazdasági életbe. A nagj kiterjedésű környék kis ipari és kiskereskedelmi központjává vált Orosháza. A sok körben, egyletben — egykori források szerint — mozgalmas társadalmi élet folyt. A kulturális életben is volt valami élénkség. Így 1875-ben Böhm és Társai kifizetődő üzletnek látták az első orosházi nyomda megalapítását. Nyomdájukból néhány érdekes füzet és könyv is előkerült. Megemlítjük az 1876-ban a Böhm és Patzauer nyomdában kiadott gyászbeszédet, melyet Orosháza nagy szülöttének. Székács Józsefnek halálakor mondott el Torkos Károly. Bizonyára a lehetőség adta, de ettől kezdve nemcsak apró nyomtatványok, hanem iskolai évkönyvek, értesítői;, társulatok, egyletek, körök. testületek alapszabályai, alkalmi beszédek, jelentések, zárszámadások. könyvtári jegyzékek, szépirodalmi munkák, verseskötetek, tankönyvek, helytörténeti kiadványok, gyűjteményes munkák, sőt naptárak jelentek meg. S amit a legfontosabbnak tartunk; a sok értéket őrző helyi újságírás kezdete is ez az időszak. 1876-ban Bakay Gyula szerkesztésében indult meg az első, Orosházán c. társadalmi és közgazdasági hetilap. Jogutóda az Orosháza és Vidéke c. újság 1879 nyaráig — a szegedi árvíz miatt rövid időre Orosházára menekített — Burger Gusztáv nyomdájában ké. ■ szült Praznovszky Gyula szerkesztésében. Ennek a lapnak a folytatása az else jelentősebb, tartalmas — három és fél évtizedig folyamatosan megjelenő — közművelődési és vegyestartalmú hetilap, az Orosházi Közlöny. Ugyanakkor 1881-ben a 22 éves Veres Lajos — aki 1875. május 1-től volt ta- nonc az első orosházi nyomdában — kapott engedélyt nyomda alapítására. 1882- től a felszabadulásig jelent meg nyomdájában az Orosházi Újság mely nyomda a századfordulóig a legkorszerűbb volt Orosházán. A már akkor komoly tekintéllyel rendelkező testvérrel, Veres Józseffel ügyeltek arra, hogy a Patzauer nyomdát f 1883-ban megvásárló Magyar Azrael Menach, s az ő nyomdáját 1890-ben átvevő Altstadter M. Johanna. majd 1895-től kezdve a Pless-család birtokába került nyomda ne legyen komoly vetélytárs. Hogy mit állítottak elő kezdetben? Idézzük egyik első hirdetését; „Vállalkozik táncestélyi meghívók, táncrendek, névjegyek, levélfejek, borítékok, iskolai bizonyítványok, körlevelek, árjegyzékek, röpiratok, falragaszok, rovatos ívek, kötelezvények, gyászjelentések szalagok, számláik, étlapok, könyvek díszes és jutányos elkészítésére”. Számtalan kiadványa közül kiemelhetjük Veres József; Orosháza c. 1886-ban (fényképekkel!) és 1934-ben második kiadásban is megjelent könyvét. Kellner Albert nyomdájának merész vállalkozása volt 1896-ban a fiatal Csizmadia Sándor: A földmíyelő munkásság helyzete és fel. adata c. kis agitációs füzetének kiadása. G. Szabó Lajos nyomdája 1904—1914-ig jelentette meg az Orosnázi Hírlapot. Jelentős fejezet az orosházi nyomdászat történetében Demartsik Ferenc munkássága. 1909-től kezd- ve lett önálló, s 1913-tól — szünetekkel — jelent meg napüapja, az Orosházi Friss Hírek. Könyv- és papírke. reskedése a két világháború közötti időben kiemelkedő volt. Nyomdájából többek között kt>. huszonöt különböző helyi újság került ki az idők folyamán. Érdekes emlék a nyomdáról az 1913-ban kiadott Betűminta és Emlékkönyv 1895—1913 c. kiadvány. Országos hírűvé vált költőnk, Jászay- Horváth Elemér két verseskötetét is itt nyomtatták ki. Még az első világháború előtt jelent meg Orosházán a függetlenségi eszmék képviselője, Mitlasovszky János. s 1912-ben alapította meg napilapját, az Orosházi Friss Újságot. Három kötetben kiadatta az Orosházi Útmutatót és sok kisebb könyv mellett Keresztes Lajos két verseskötetét. Ma már könyvritkaságnak számit és a nyomda hattyúdalának tekinthető Re is inger József; Orosháza 200 éve című. 1941-ben kiadott képeskönyv. Élelmes üzletember volt Tornai József. Nála nyom. ták a rövid ideig megjelenő Alföldi Hírlapot, a Fényszó c. irodalmi és zenei folyóiratot és több kisebb újságot. 1930-tól Szépe László nyomdája működött még, majd a Csillag nyomda (Stern és Csík) dolgozott huzamosabb ideik. űk nyomták 1936-ban a Fáklya c. baloldali szociáldemokrata lap öt számát. A húszas évektől öt állandóan termelő nyomda volt Orosházán. Fennmaradásukhoz nagyban hozzájárult az, hogy a megyében itt volt a legnépesebb az újságolvasók tábora. Az orosházi nyomdászat nem vált országos hírűvé, mint a gyomai Kner és a csabai Tevan nyomda, de összességében mégis igen komoly politikai, társadalmi és kulturális feladatot töltött és tölt be. Igazuk van azoknak, akik egy település műveltségi színvonalát — többek között — az ott tevékenykedő nyomdák, könyv- kereskedések és. hírlapok számához viszonyítják. Nyomda- és sajtótörténeti tény, hogy 1944. október 15- től kezdve a felszabadult országrész első kommunista napilapját Népakarat címmel Orosházán adták ki Már 1944 végén megjeleni az Orosházi Hírek és 1946- tól az Orosháza és Vidéke c. napilap. Az államosítás után, 1949-ben a nyomdákat centralizálták, az Orosházi Hírek beolvadt a Vi. harsarok Népébe. A nagy múltú orosház: nyomdászat 1971 nyarár éledt újra, amikor a laka tos ktsz nyomda- és sokszorosító üzeme elkezdeti dolgozni. Hogy ez ma mái mennyire nélkülözhetetler a város és vonzáskörzeté, nek ellátása szempontjá. ból. mutatja az, hogy a; iparosodó Orosháza (üveg. ipar, kőolajipar) gyárai üzemei, intézményei, isko lai, szövetkezetei és a la. kosság elárasztják rendelé seikkel; évente több eze: különböző nyomdaterméke bocsátanak ki. S ami igei fontos, gyorsan, színvonala san. Koszorús Oszkár VALÓSÁG Mezei András Tudod már, hogy a legelső, az a harc volt a végső. Győztél. Angyalod elbukott. Amit tudtál, csak azt tudod. Amit hittél csak azt hiszed. A tündér tetemét viszed: egy-küldetésű életed himnuszát. Ezüst csontjait. A feltörő hőforrások, buzgó olajkutak mellett egyre sűrűbben, erőteljesebben fakadnak föl napjainkban hazai földünk mély-forrásai, a szellem geológiájának megnyilvánulásai. Az egyes tájakat megszólaltató folyóiratok mellett mind szaporábban látnak napvilágot a helytörténeti monográfiák s az egyes vidékeken élő vagy onnan elszármazott írók, művészek munkásságát bemutató antológiák. „Magyarország felfedezése” — mondja egy ugyanebbe a körbe illeszkedő sorozat címe. Igen, erről van szó: az ország felmutatja önmagát, kincseit, lássátok: ilyenek vagyunk, ez telik tőlünk, jertek ismerkedjünk, örvendezzünk együtt... Békés megye az élen jár ezeknek a kezdeményezéseknek a mezején, földjük szellemi termékeinek csokorba gyűjtésében. Tavaly pl. kiadták a békési költők antológiáját, a Békési vers-et, harmadéve megindított Üj Aurora c. antológiasorozatunk pedig ma is él, s most letették az olvasók asztalára a Békési novella c. elbeszélés-gyűjteményt. A kötet nyolc szerzője, alkotása egy kivételével békési indulású, kötődésű, s ma már szinte kivétel nélkül országos jelentőségre emelkedett író: Darvas József, Cseres Tibor, Tóth Lajos, Dér Endre, Tímár Máté, Varga Imre, Cserei Pál, az egy „külföldi” vendég, Fábián Zoltán pedig a bevezető szavai szerint : „tevékeny közreműködése folytán” vált békésivé. Ha az elbeszélések tartalmát tekintjük, a könyv címe az is lehetett volna: „Békési élet”, hiszen valamennyi történet a táj életének mozzanatait, nehéz sorsú, de jobbra változó életű embereit mutatja be. Darvas József korai elbeszélése, a Gyermekéveimből önéletrajzi jellegű, dokumentumértékű írás: első regényeinek világát, az Egy parasztcsalád története c. művének hátterét idézi drámai sűrűséggel. A többi történet írója szinte ugyanezt a medret, a társadalmi ihle- tettségű, megalapozású elbeszélések árkát tágítja, s viszi a bennük felidézett élethelyzetek, események sodrát fel napjainkig. Cseres Tibor Világító pont c. műve ugyancsak a múltat eleveníti fel: az 191.9-es események sorában három különböző történet előadásával egy olyan közös metszési pontot emel ki, mely valóban világító, meggyőző erővel sugározza az igazságot. Tóth Lajos Tartozás-a viszont egy mai keretben, egy termelőszövetkezetben kíálakult „drámai” pillanatot, mely végül is az emberség győzelmével végződik, rajzol meg elevenen, szemléletes tömörséggel. Dér Endre Az utolsó sárréti betyár c. írása néprajzi és szociográfiai mozzanatok egybejátszásával idézi elénk a tragikus múltnak egy szomorú maradványát, a kihalt betyárvilág önmagát túlélő alakjának vergődését, pusztulását egy megváltozott világban. Tímár Máté Kutyavilág c. rajza a vesztett háború utolsó napjaiból egy fogolytábor életének tragikomikus epizódját villantja elénk, szomorú tanulsággal a „balek-népek” sorsáról. Varga Imié Kind: lakoma, kinek tor c. története pár órába, néhány belső monológba és párbeszédbe sűrítve, egymással szembesítve mutatja be két sors metszetét: egy asszonyét, aki tudott lépni az idővel, s akit felfelé vitt a megújuló élet árja, s egy férfiét, aki konokságból, rövidlátásból szembekerült azzal, s így „a világ fonákjára került”. Cserei Pál örzse ticni-je egy mindenből kikopott, de életét fáradhatatlanul sokféle „íorsz”- szal építgető öregasszony kitűnő megjelenítése, aki még így, végső erőfeszítéseivel is arra törekszik, hogy ne legyen senkinek terhére, inkább ő adjon, akinek tud. Az alak és története tipikusságában, tömörségében van valami csehovi. A „vendég” Fábián Zoltán elbeszélése, a Mai ima, nem táji fogantatású, s első pillantásra inkább lélektani, mint szociográfiai elbeszélésnek tűnik, de valójában egy társadalmi mélyvilágot idéz, amely torzító hatásával visszataszító kegyetlenség szülője lesz. Bata Imre rövid bevezetésében találóan beszél a „nehéz, mély levegőről”, amely azonban „átaranylik” a „poezis aranyától”, a szerzők költői erejétől. De azt hiszem mástól is: a nehéz, mély levegőjű múlt fölött, amely még ma is vet egv-egy buborékot, egy szép, tiszta, emberséges jelen verőfénye is ott csillog, s ennek megmutatása a kötet íróinak, összeállítójának nem jelentéktelen érdeme. A kötetet Koszta Rozália szép rajzai díszítik. A rajzok azt mutatják, hogy készítőjük mestere annak, hogy pár tiszta vonallal, azok erősítésével, gyöngítésé- vel jellemeket, élethelyzeteket tud szinte játékos biztonsággal megjeleníteni, mint pl. a Parasztasszony, Kisház, Tűzhely, stb. c. képek mutatják. A kötet minden gazdagsága, sokoldalúsága mellett hiányoljuk azonban Csoór István kimaradását, aki ma is a megyében él, s aki Hegy és göröngy c. regényével is megmutatta a tájhoz tartozását. Ugyancsak „hiányzik” Csurka István, aki békési származású, s iskoláit is a békési gimnáziumban végezte. Velük okvetlenül teljesebb, színesebb lett volna az antológia. A szép kiállítású kötet a nagy múltú és jó nevű gyomai Kner Nyomdát dicséri. A szép külső adta örömünket azonban megzavarják a szövegben előforduló sajtóhibák, amelyek Tímár Máté írásában szinte hemzsegnek. Ilyet egyetlen nyomdának és nyomdásznak, aki ad a munkájára, nem lenne szabad elkövetni, a Kner név pedig külön kötelez. Tóth BMm.
