Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

Harminc év a közigazgatásban Benkő Petemé kitüntetése Tizenhat éves volt, amikor a szarvasi elöljá­róságon elkezd­te a munkát, ami később hi­vatássá szépült a szemében. Lehet, hogy ezt csak ő gondol­ja így? Világ­életében a szá­mok világában élt, jelentése­ket olvasott, ellenőrzött. Mégis megsze­rette, mert ha nem is közvet­lenül, de átté­telesen az em­berek sorsának a jobbulásával foglalkozott. Számolt, terve­zett, mérlegelt: mennyit lehet elkölteni járda­építésre, az or­vosi ellátás javítására vagy a kultúra terjesztésére. (Higgye el ez is okozhat örömet, ha valaki szívvel-lé- lekkel végzi a dolgát.) — mondja csendesen. Nézem fiatalos, barátságos ar­cát, a szemében meg-megcsil- lanó fényeket. Ki gondolná, hogy hét év múlva nyugdíjba megy? Az iroda ablakából lát­ni Szarvas főterét, az egyre szépülő városrészt, a magasba- törő épületekkel. (Hosszá volt az út, a kise­gítő díjnokságtól a mostani beosztásomig. A felszabadu­lás után, 1950-től a községi, •majd négy év múlva a járási tanács pénzügyi osztályán dol­goztam. A Járási Hivatal megalakulásától pedig költ­ségvetési főelőadó vagyok.) Itt egy félpercnyi hallgatás következik. Benkő Péterné ke­resi a szavakat, töpreng, mit is mondjon magáról. A szót a ki­tüntetésre terelem, kérdem, vár- ta-e, örült-e neki? (Tudtam, éreztem: megbe­csülnek a munkahelyemen, de arra igazán nem számítottam még legszebb álmomban sem, hogy felszabadulásunk 31. év­fordulóján megkapom a Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­tát. Hogyan is gondolhattam volna? Nem csináltam én semmi különöset. Hittel, bi­zakodással dolgoztam« éltem a korán özvegyen maradot­tak életét.) ' Itt, ennél az utolsó mondat nál megállunk. Muszáj meg­kérdezni, nem haragudott-e amikor az új­ságban, a ki­tüntetettek kö zott a férje ne­vét olvasta? (Nem, nem haragudtam, csak kissé kel lemetlen volt. Az ismerősök, munkátársak gratuláltak, szorongatták a kezemet, mond­ták, ugye Ma­nyiba, te kap­tad azt a szép elismerést? Igazán megha­tódtam, s fér­jemre gondol­tam, aki 13 éve nincs kö­zöttünk.) Már mosolyog, elrejti a fáj­dalmát, és a 22 éves nagyfiáról mesél, aki a helyi vasipari szö­vetkezet könyvelője. (Kilencéves kora óta egye­dül nevelem. Tavaly szerelt le a katonaságtól, lassan nő­sülésre gondol. A magány? Elővesz néha, ilyenkor kere­sek valamilyen elfoglaltságot: kézimunkát, köny vet, meg az­tán néhány társadalmi funk­cióm is van.) A szülei munkásemberek vol­tak. Huszonhat évvel ezelőtt lé­pett be a pártba, a miértre csak ennyit válaszol: „úgy éreztem, ott a helyem a kommunisták között”, s természetesnek veszik hogy a párt vezet őségben is szá­mítanak a munkáiéra. S a szak- szervezeti bizottság tagjaként is megállja a helyét. (Tudja, az ember tele van tettvággyal, belevág az élet sűrűjébe, s nem tud vissza­fordulni, megy mindig előbb re, ha néha keservesen is, Felnőtt fejjel elvégeztem az óvónőképzőt, mert az ember­nek tanulnia kell, ezt nem elég csupán hangoztatni.) Ha késve is, de megjött az idei tavasz. Nemsokára virágba borulnak a mandulafák. A dől gok mennek a maguk útján és beteljesülnek. Benkőné 30 dol­gos esztendejének a gyümölcse is beérett, hogy aztán folytatód­jon a további hétköznapokon. Mert azok az igazi ünnepnapok. Seres Sándor A Fáklya új száma ,,Anyám könnyű álmot ígér Aradi színjátszók bemutatója megyénkben Szívből jött az ösztönzés, mely- tapsra kényszerítette a tégla­gyári művelődési ház közönsé­gét pénteken este. Nálunk jár­tak, székelyföld komoly-kópé levegőjét varázsolták a színpad­ra az aradi művelődési ház színjátszói, amikor elismert író­juk, Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér című regé­nyét eljátszották. Nagyon izgalmas, emberi, tár­sadalmi mondanivalót dolgoz fel a mű. Hogyan jutottak el Pusz­takamarás parányi falujának lelkei a kuláklista fenyegető rémétől a közösbe, szövetkezet­be lépésen át a fény kigyulla­dásáig a fejekben és a fejek felett. Nehéz munkát végzett a ren dező-dramatizáló Znorovszki At­tila, amikor a regényt színpadra alkalmazta. A darabban az ere­deti próza meleg emberközeli humorából, tömör gondolatisá­gából kiemelte a lényeget. A szereplők mozgatásával, a szín­padi térkihasználás kompozí­ciójával, hatásos színpadképei­vel, a színjátszók képességei­nek kibontásával egységes, kö­zös alkotás született. Az együt- j tes tagjaival beszélgettünk a csoport múltjáról és jelenéről: — 1970-ben gyűltünk először egybe. Korban és foglalkozás­ban igen változatos ez a tár­saság. Húsztól—hatvanévesig van közöttünk sdiák, lakatos, gyógyszerész, tanár, gépíró. A társulat román és magyar nyel­ven beszélő csoportját Zno­rovszki Attila fogja össze és rendezi. Ö maga román—ma­gyar szakos tanár, újságíró, je­lenleg a művelődési ház mun­katársa. Bemutattuk már Car- ragiále: Farsang című művét, Radnóti-, Petőfi-emlékműsorral jártunk a legkisebb Arad me­gyei faluban is, ahová a szín­ház nem tud eljutni. Csodálatos élmény volt, amikor a mű szín­terén, Pusztakamaráson el ját­szottuk a drámát. Két falu állt szemben egymással, lent a nézőtéren az iga­zi, s a színpadon a re­gény. Nem tudták a nénik, bá­csik könny nélkül végignézni saját múltjukat, életüket. A Romániában országos aranyérmet nyert együttest el­kísérte az aradi művelődési ház igazgatója, Corneliu Crisan is. Nem kell fordítani számára az elismerő tekinteteket, amellyel előadás után körülveszi a kö­zönség társulatukat. Sikerrel szerepelt a román nyelven ját­szó csoport is, akik Baiesu két jellemkomédiáját játszották a román nemzetiségek lakta fal­vakban. Jellembeli különbségek és az Ingázók címen. Bede Zsóka Fütyi cigány „komájával”, az íróval. Jelenet az előadásból Köröstáj-est Békésen Hétfőn, április 12-én este fél 8 órakor Békésen, a művelődési ház klubjában a költészet nap­ja alkalmából Köröstaj-estet rendeznek. Az esten Mucsi Jó­zsef, Sass Ervin, Szudy Géza és Varsa Zoltán olvasnak fel verseikből. Bevezetőt Csende I Béláné, a békési járásf-városf könyvtár igazgatója mond, köz­reműködik még az esten Bodon Ilona, a békési zeneiskola taná­ra. A békési Köröstáj-esten részt vesznek a helyi művelődési ház alkotó klubjának tagjai is. Ä munka elismerése Sarkadi István MESZÖV-el- nök a napokban fogadta azokat az ÁFÉSZ-dolgozókat és veze­tőket, akik sokéves kiemelkedő munkájuk elismeréseként ha­zánk felszabadulásának 31. év­fordulója alkalmából vehették át a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által adomá­nyozott kitüntetéseket. Az OFT Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést kapta Kovács Já­nos, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ szállítómunkása, Puruczkai Zol­tán, a Medgyesegyháza és Vi­déke ÁFÉSZ medgyesbodzási boltvezetője, Balog Gábomé, a MÉSZÖV főelőadója, Varga Ist­ván, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ boltvezetője, Albert Ist­ván, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlója, Adamik Pálné, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlója. Virág Bé­la, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ nagyszénási boltvezető­je. B. I. Mit mond a jogszabály? As örökbefogadás meg az ü n énéről Az örökbefogadás hatályta­lanná válik, ha az örökbefogadó teljes hatályú apai elismerői nyilatkozattal gyermekének is­meri el az örökbefogadottat. To­vábbá akkor is, ha jogerős bíró­sági ítélet alapján, illetőleg utó­lagos házasságkötés következté­ben az örökbefogadót apának kell tekinteni. Tehát ezekben az esetekben az örökbefogadás- ér­vényét veszti, mintha a gyámha­tóság már eredetileg megtagadta volna, illetőleg, mintha meg se történt volna. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény kü­lön rendelkezik az örökbefoga­dás megszűnéséről. Kimondja, hogy a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbont­hatja. A felbontást azonban csak akkor engedélyezi, ha az nem sérti a közérdeket, s ha ez a kiskorú érdekében is. Az eljá­rás során a gyámhatóság a vér­szerinti szülőket is meghallgat­hatja. A felbontás természete­sen kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és leszárma- zóira is. Ennek különösen az öröklésnél van perjogi jelentő­sége. Az örökbefogadás azonban csak a gyámhatósági határozat jogerőre emelésével szűnik meg. Ha viszont bármelyik fél az el­járás során meghal, az örökbe­fogadás joghatásai a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. Ezenkí­vül az örökbefogadást’ a bíróság is felbonthatja. Erre általában akkor kerül sor, amikor akár az egyik, akár a másik fél olyan magatartást tanúsít, amely miatt az örökbefogadás fenntartása le­hetetlenné válik. Az örökbefo­gadó halála után olyan okból is fel lehet bontani, hogy az örök- befogadott vérszerinti családi jogállását visszanyerje. A bíró­sági felbontást bármelyik fél kérheti. A kiskorú örökbefoga­dott érdekében a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha viszont az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él a bíróság ügygondnokot rendel ki. Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó ké­relmére bontják fel. a gyámha­tóság, illetve a bíróság az örök­befogadást is csak az ő, illetőleg az ő rokonai vonatkozásában szünteti meg. A felbontás követ­kezményeként az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadás­sal felvett családi és utónevet nem viselhetik. Kivéve azt az esetet, ha nyomós indokok alapján a gyámhatóság, illetve a bíróság másképpen rendelkezik. —di. A Fáklya április 18-án meg­jelenő 8. száma vezető helyen is­merteti Lenin állam- és gazda­ságszervező munkájának mai je­lentőségét. Idézi a forradalom vezérének tanítását a szovjet államról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről, a nép­tömegekkel összeforrott kom­munista vezetésről. Érdekes képes riport számol be egy imponáló munkaszerve­zéssel lebonyolított gyors akció- kői, a Jenyiszej 3 óra 27 perc alatt befejezett eltorlaszolásá­ról. A lendületes tett a Su- senszkojéban létesült vízerőmű továbbépítésével kapcsolatos, melyről Lenin száműzetése ide­jén többek között itt szőtte gon­dolatait. A lenini eszme meg­valósulását mutatja be a GO- ELRO-ról szóló cikk is. A testvérterületekkel foglal­kozó anyagok sorában ezúttal a Csecsem—Ingus ASZSZK és Komárom megye egyre erősödő baráti kapcsolatairól olvasha­tunk. I A könnyűipari információs rendszer gyakorlati szükségéről és hasznáról körkérdések for­májában ,a KGST keretében 1969-ben létrehozott Nemzetkö­zi Tudományos és Műszaki Tá­jékoztatási Központ illetékesei adnak tájékoztatót. Impozáns képriport mutatja be a mélylila uráli ametisztet, a smaragdot és más drágaköve­ket. Megismerkedhet az olvasó az érdekes arcú Anna Csuriko- va színésznővel, akit a szovjet Giulietta Masinának is nevez­nek. A már jól ismert rovatok — orosz nyelvlecke, Fáklya fotó, filmajánlat, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programja — mellett található az új, öt­részes, „2X2=15” című vetél­kedő, melynek ezúttal második fordulóját közli a lap. 4 BIKÍS MtenUzr 1976. ÁPRILIS 11. Űt- és vasútépítési tanulmányi verseny Békéscsabán Április 7—8-án Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Földmérési és Vízügyi Szakközépiskolában or­szágos tanulmányi versenyen vetélkedett nyolc szakközépis­kolából 25 tanuló. A szakmai versenyt a KPM és az Oktatási Minisztérium út-, vasútépítési szakon hirdette meg. A vizsga- bizottság elnöke Katona László, a KPM személyzeti és oktatási főosztályának vezetője volt. Az írás és szóbeli verseny. első öt helyezettje szakának megfele­lően egyetemi felvételt nyert és érettségi vizsgát sem kell a szaktárgyakból tennie. Négyen az élmezőnyből buda­pestiek. Németh Gusztáv, Bakos Géza, Bertalan György, Stangl Imre, az ötödik Zambó József székesfehérvári tanuló. Kétnapos tanfolyam — tantárgy: oktatástechnika Iskoláinkban nagy segítséget nyújt az bktatóknak a modern technika eszközeinek alkalma­zása. Az audiovizuális eszközök, diavetítő, episzkóp, aspektomal, lemezjátszó, magnó felépítését, karbantartását, felhasználásá­nak lehetőségeit először a pe­dagógusoknak kell megismernie. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus To­vábbképző Intézet a közelmúlt­ban a gyulai járásban kétnapos tanfolyamot rendezett iskola- igazgatók és tanárok részére, ahonnan oktatástechnikai isme­reteket vihettek haza iskolá­jukba.

Next

/
Thumbnails
Contents