Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Tanácskozás a szegedi regionális tévéstúdióról X héten Szegeden tanácsko­zást tartottak a Magyar Televí­zió vezetői és Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád megye, valamint Szeged párt- és tanácsi vezetői a Szegeden szervezés alatt álló regionális tévéstúdióról. A meg­beszélésen Nagy Richard, a Ma­gyar Televízió elnöke adott tá­jékoztatást a stúdió rendelteté­séről, a hírközlési rendszerben rá váró feladatokról és a politi­kai, szervezési és technikai elő­készületekről. A megbeszélésen részt vett Fodor László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Frank Ferenc, a Békés megyei, dr. Hor­váth István, a Bács-Kiskun me­gyei, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei, Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei, dr. Per­jést László, a Csongrád megyei Tanács elnöke, dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács elnök- helyettese és Papp Gyula, Sze­ged megyei város Tanácsának elnöke. A tanácskozást« teljes egyet­értés született a Magyar Tele­vízió és regionális stúdió létre­hozásában érdekelt megyék és iSzeged politikai feladatairól, anyagi hozzájárulásuk elveiről és mértékéről. A Magyar Televízió és az ér­dekelt három megye, Szeged vá­ros vezetői megállapították: a stúdió építése lehetővé teszi, hogy már 1976. őszén bekapcso­lódjék a közvetlen munkába. Ülést tarlóit a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Fock Jenő és Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai Bi- * zottságának tagjai is. A tanácsülés a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusa óta végzett munka értékelését és a további feladatok meghatá­rozását tűzte napirendjére. A SZOT elnökségének írásos be­számolójához Gál László, a SZOT titkára fűzött szóbeli ki­egészítést. Rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kong­resszusa óta eltelt időszakban a szakszervezetek átfogó politikai munkával segítették a népgaz­dasági célok megvalósítását. Mint mondotta, a feladatok vég­rehajtására kedvező a légkör, az emberek szemléleti és cselekvé­si egysége erősödött. A vállalati tervek is azt tükrözik, hogy haté­konyabb munkára, a termelés szerkezetének korszerűsítésére, az export fokozására törekszik a vállalatok többsége. Az első negyedév tapasztala­tait összegezve elmondotta, hogy a termelési eredmények bizta­tóak. A rendelésekből, a szerző­déskötésekből arra lehet követ­keztetni, hogy a következő hó­napokban a termelés üteme gyorsul. A hatékonyabb munka fontos tényezőjeként említette a szocialista munkaversenyt. Mint mondotta, a szakszerve­zeteknek most egyik fontos fel­adatuk, hogy segítsék a vállalati ötéves tervek kidolgozását, s gondoskodjanak arról, hogy e munkáb'&n a dolgozók is érdem­ben részt vegyenek. Ezután a SZOT elnökségének a kormánnyal egyetértésben ho­zott irányelveiről szólt, amely- lyel a szakszervezeti jogsegély­szolgálatot kiszélesítették. Az új irányelv megjelöli azoknak a vállalatoknak, ipari szövetkeze­teknek körét, ahol ez év decem­ber 31-ig kötelező a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat megszer­vezése, s intézkedik a fakulta­tív alapon megszervezhető jog­segélyszolgálat engedélyezésének módjáról is._ A szakszervezeti demokrácia fejlesztésével kapcsolatban han­goztatta, hogy növelni kell a bizalmiak jogkörét, és ki kell alakítani a bizalmiak tanácsko­zásának rendszerét. A szakszervezetek valamennyi szervének tudatos nevelő, segítő­kész munkája kell ahhoz, hogy a bizalmiak a szükséges ismerete­ket elsajátítsák és feladataikat a megnövekedett követelmé­nyeknek megfelelően lássák el — mondotta befejezésül Gál László, a SZOT titkára. A vitában szinte valamennyi felszólaló elmondotta, hogy a készülő vállalati ötéves tervek kidolgozása során a szakszerve­zetek sok javaslatot tesznek a munkaszervezés fejlesztésének, a hatékonyság növelésének, a munkakörülmények javításának módszereire. A vitában elhangzottakra Gál László válaszolt. Végül a ta­nácsülés részvevői egyhangúlag elfogadták a SZOT elnökségé­nek munkaprogramját, a SZOT vezető testületéinek és munka- bizottságainak szabályzatát, to­vábbá a XXIIT. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszá­molót és a vitában elhangzott kérdésekre adott választ. (MTI) Május végéig vezetiségválaszté MEDOSZ-taggyűiések a termelőszövetkezetekben Az MSZMP Központi Bizott­ságának titkársá°a a közelmúlt­ban hozott határozatot arról, hogy azokban a termelőszövet­kezetekben, melyekben alkalma­zottakat foglalkoztatnak. létre kell hozni a MEDOSZ-alapszer- vezeteket, illetve bizalmi csopor­tokat. A MEDOSZ Békés megyei bizottsága a párt megyei bi­zottságának és a két tsz-szövet. ség elnökségének egyetértésével meghatározta a szakszervezetek szervezésével összefüggő legfon­tosabb feladatokat. Ezekről Pla- vecz János, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára a követ­kezőket mondotta: — Május végéig 54 termelő­szövetkezetben hozunk létre MEDOSZ-alapszervezetet. illetve szakszervezeti csoportokat. A megye szövetkezeteiben 2 400 al­kalmazottat foglalkoztatnak, többségük a korábbi munkahe­lyen megtartotta szakszervezeti tagságát. Ez is indokolja többek között, hogy a szövetkezetekben — kizárólag az alkalmazottak részére — létrehozzuk az alap­szervezeteket. A szervezőmunka elkezdő­dött. A két tsz-szövetség támo­gatásával április 8-án és 9-én összehívták az alkalmazottakat foglalkoztató tsz-ek# párttitkára­it, elnökeit, s azokat, akik részt vesznek az üzemi szakszerveze­tek létrehozásában. A közeljövő­ben beindul a szervezőmunka, majd összesen 468 tisztségviselőt választanak meg az alapszerve­zetekben adódó szakszervezet1 munka-«Jlátására. Koszolniuk a küiiMlést! Négy esztendő ifjúkommunls- ta helytállásáról, a Viharsarok ifjúságának tevékenységéről, eredményerői és gondjairól ad ma számot 180 küldött, kik me­gyénk 22 ezer KISZ-tagjának nevében kezdik meg fontos ta­nácskozásukat. A becsületesen dolgozó fiatalok minden rétegét képviselik, van közöttük mun­kásfiatal, orvos, mérnök, tanár, van aki üzemben. mezőgazda­ságban, kereskedelemben dolgo­zik, van főiskolai hallgató, szak­munkás- és középiskolai tanu­ló. Sok helyről jöttek, de céljuk, tennivalójuk közös: az elért eredményekre alapozva kell meghatározniuk a következő időszak feladatait. Melyek ezek az eredmények? A kérdésre nem lehet röviden válaszolni, hiszen csak a puszta számok felsorolása is oldalakat töltene meg. Az elmúlt évben megyénkben már 500 ifjúsági brigád dolgozott és közülük 325 a szocialista címet is magáénak mondhatta. A KISZ VIII. kong­resszusa óta több mint tízezer Békés megyei fiatal vett részt építőtáborokban. Javultak a po­litikai képzés feltételei, felépült a KISZ-iskola. Egyre több hasz­nos. érdekes szabad idős prog­ram várja a fiatalokat, a műve­lődési házaknak 1975-ben 200 ezer ifjú látogatójuk volt a me­gyében. Ezek — a teljesség igénye nél­kül, csak példaként — a kiraga­dott adatok jól bizonyítják: sok szép és jó dolog történt négy év alatt. De nem azért gyűlnek ma össze az ifjúkommunisták, hogy önmagukat és az eredményeket ünnepeljék. Ennek a tanácsko­zásnak sokkal fontosabb szerepe van. A KISZ közelgő IX. kong­resszusa előtt összegeznie kell a megye fiatalságának vélemé­nyét a közreadott kongresszus? dokumentumokról. Meg kell vizsgálnia miként tehet még töb­bel az ifjúság a szocialista tár­sadalom fe’építéséért. Célokat kell kitűznie, olyanokat, melyek lelkesítőek, de elérhetőek is. olvanokat. melyekért érdemes dolgozni, küzdeni. Fontos felada­ta a küldöttgyűlésnek, hogy megválassza a KISZ megyei vezető testületéit, melyeknek a szervezeti szabálvzat kongresszus elé terjesztett módosítása értel­mében még nagyobb lesz felelős­ségük, mint eddig. Dönt a kül­döttgyűlés arról is; kik képvisel­jék a Viharsarok ifjúkommunis- táit a KISZ IX. kongresszusán. Komoly, felelősségteljes fela­dat vár ma a küldöttekre. Kí­vánunk nekik jó munkát. sok sikert! Köszöntjük a küldöttgyűlést! Megyénkben 142 ifjúsági klub működik Csaknem nyolcezer fiatal lanti! a középfokú Iskolákba* A munkahelyi spart >kiadókon 36 ezren vettek részt. Békés megye ifjúsága H0 ezer társadalmi munkaórát teljesíteti 1975-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents