Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

Fehér csizmák a ” előtt

Állami és társadalmi ellenőrzés

dr. Dabrónalti Gyula államtitkár, a KiMEB elnökének nyilatkozata

. A Békés megyei Állami Épí- Wiipai-i Vállalat idei tervei köpött szerepel ezer lakás építése és átadása, 15 kommunális és ipari létesítmény megvalósítása, valamint a Gyulai Húskombinátnál mintegy 150 millió forint értékű munka befejezése. Mindez összességében 700 millió forintnak felel meg, s ennek az összegnek több mint a fele a megyeszékhelyen valósul meg.

Békéscsabán a Lencsési úton épül megyénk egyik legnagyobb lakótelepe. Én már ott lakom és így naponta látom az építkezést, módom van meggyőződni a munkafegyelemről, a szervezettségről.

Munkásszállftó autóbuszok lassítanak minden reggel fél hét tájban az újonnan épülő városrészben. a Tölgyía falatozó előtt is. A járművek utasai, a fehércsizmás építőmunkások kiszállnak. többségük a munkahelyére igyekszik, kisebb hányaduk periig betér a kocsmába. Ha még nincs nyitva, megvárják türelmesen az ajtó előtt.

Az ÁÉV békéscsabai munkahelyein reggel hét órától délután fél ötig tart a munkaidő. Az építkezéseken dolgozók többsége reggel negyed nyolc után kezdi a műszakot, a Tölgyfából fél nyolc körül lépnek ki az utolsó vendégek. Nyolc óra tájban „már” dolgoznak is: ássák a munkaárkokat, vakolják az új házakat, szerelik a csöveket. De nem mindenki. Délelőttönként jó néhányat közülük a j közeli ABC-áruházban, presszóban látni. Nem élelmet vesznek. nem kólát isznak, hanem folytatják azt, amit a Tölgyfában abbahagytak.

Sör©zés a vásárlók kontójára

Háromnegyed kilenckor fes- tékes nadrágú fiatalember érkezik az ABC-hez a KlSZ-tá- bori lakásépítkezésről. Sporttáskájában nyolc sörösüveg csilingel. Az üzletoen már ismerős.

— Ez a napi fejadag? — érdeklődöm.

— Á. dehogy! — válaszol szinte sértődötten. — Ez csak a délelőtti serkentő. Ebéd után más a soros. Na visz’lát! Várjak a piát — s máris lódítja sörrel teli táskáját.

Alig megy el, három szerelő érkezik. Mindegyik bekap egy „felest” és továbbállnak. Nagy a forgalom, különösen az itallal rakott gondolák között. A köEeii építkezésekről a nap minden szakában jönnek vásárolni.

Fél tízkor alacsony termetű,

középkorú férfi három íéldecis pálinkát és nyolc üveg sört vesz. Egyet nyomban megiszik. így kevesebb a gondja a göngyöleggel.

— Ez egész nap így megy — int az italvásárlók után a pénztáros.

A szomszédos presszóban sem kisebb a forgalom: ott is meg- pi hennek, elcsevegnek néhá- nyan, munkaidőben.

Müszakkezúés a

És mit mond minderről Mala- tyinszki Ádám művezető?

— Az italozás, lógás szerencsére nem általános. Tudunk róla, nem állhatunk ott minden ember mellett! Ha észrevesszük, hogy valaki ittas, kiállítjuk a munkából. — Így igaz, erre is volt, de csak elvétve példa.

A nap erősen közelít a horizonthoz. Alig múlt három óra.

A I.encsési úti Tölgyfa már újra kinyitott. A sarokban három fiatalember poharazgat. Fehér- • csizmások.

— Elfogyott a cementünk — mondja az egyik, s emelik po- ! harukat. Ez a poharazgatás ne- j gyed ötig tart, vagyis már három órakor megálltak a kőműves- és a burkolószerszámok.

— Méghogv nincs cement?!— . csattan fel kérdésemre Do'oák György művezető. Jöjjön csak, nézze meg! — invitál. Valóban, jó néhány konténernyi cement vár bedolgozásra.

Bőven van jó példa is

A vállalatnál 9,5 órás a műszak. A hasznos tevékenységre eltöltött idő — vállalati szinten — alig éri el a 7,5 órát. Az ) építkezéseken ez az arány még rosszabb. .Mégis a felkeresett munkahelyeken jóval száz százalék felett teljesítik a normát. A sörözgetők is.

Szerencsére az ellenpélda több. Ilyen a 22 tagú tizenötszörös címet nyert Ságvári Endre Szocialista Brigád.

— Egymás keze alá dolgozunk, szervezzük a munkát, nincs üres járatunk — mondta Rusznák Pál brigádvezető. —

.Tölgyfában”

Ha egy ember hiányozna, nyomban észrevennénk. Négy évvel ezelőtt volt egy gyenge láncszemünk, de az illető kilengéseivel kizárta magát a brigádból. Mi is teljesítménybérben dolgozunk, s egyikünk sem látja el a másik helyett a feladatát.

Őutánuk a lakásvásárlók nem fizetik a 75 forintos elsörözött órákat.

A dolgozók egy részének laza munkafegyelme összefügg más tényezőkkel is. Vegyük például a gépeket. Az Univerzál Áruház építkezésén dolgozó toror.ydaru hetekig állt — óránként 450 forintért. A Lencsési úti építkezéseken kisebb a daru —• kevesebb az álláspénz.

Ezek a kihasználatlan gépek nemcsak többletköltséget jelentenek a vállalatnak, hanem az Univerzál Áruház építésén eddig kéthónapos időveszteséget halmoztak össze. így. mint már annyiszor, az átadási határidő természetesen elcsúszik.

Kidobott százezrek

Az Építőipari Vállalatnak tavaly 2.5 millió forintot kellett garanciális javításra „kidobni”. Nem minőségjavító megoldás az sem, amit decemberben tettek a Lencsési úton: az átadás előtti időszakban a friss aljzatbetont gázperzselővei szárították, hogy a parkettások dolgozhassanak. A festők frissen vakolt felületeket kaptak. A karácsony előtt átadott lakásokat beköltözés után az idén fejezték be. amikor a lakók egy része már ott lakott. Mindenki tudta és tudja, hogy a lakások minőségileg nem felelnek meg az első osztálvú követelményeknek. Ennek ellenére ilyen lakás árát fizettettek meg a vevőkkel. Egy év múlva a garanciális javítások a vállalatnak tízezrekbe, a lakóknak többletkiadás mellett sok bosszúságába került. Annak sem szabadna előfordulnia, hogy a pénteken, a kora délutáni órákban a munkahelyre kiszállított beton megkössön és azt hétfőn szét kelljen verni.

A költségeket és az építési időt csökkenteni lehetne a jobb munkaszervezéssel, a nagyobb anyag takarékossággal és a megfelelőbb előkészítéssel. Ezek a feltételek ne csak papíron valósuljanak meg, s a sok adminisztráció mellett ne a döntő szakaszban jöjjenek rá: néhány anyag még hiányzik. Ezek megvalósítása nemcsak az üresjáratok megszüntetését, hanem a jobb munkafegyelmet is magával hozná.

S mindezek megoldása nem a kívülállók feladata.

Szekeres András

A Központi Sajtószolgálat szerkesztősége felkérte dr. Dabrónaki Gyula államtitkárt, a KNEB elnökét, tájékoztassa arról: mire irányultak elsősorban a népi ellenőrzés tavalyi vizsgálatai, továbbá: milyen következtetések vonhatók le azokból ellenőrzési rendszerünkre. Ez utóbbi kérdésünk összefügg azzal, hogy az MSZMP XI. kongresszusa a társadalmi tulajdon gondos felhasználása, a közérdek érvényesítése céljából szükségesnek tartotta az állami, társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszerének fejlesztését.

A kérdés első felére válaszolva: a KNEB munkatervét a kormány, a területi népi ellenőrzési bizottságokét az illetékes tanácsok hagyják jóvá. Emellett a párt- és a tanácsszervek kérésére jelentős számban folytatunk terven felül is vizsgálatot. Ezekkel elsősorban gazdaságfejlesztési céljaink megvalósítását, a belső tartalékok fokozottabb kihasználását kívántuk segíteni. Vizsgálataink főként az anyag- és készletgazdálkodás, a beruházások. az ipar és a külkereskedelem együttműködésének javításához járultak hozzá. A lakosság ellátásával, közvetlen érdekeivel kapcsolatos vizsgálatok — mint a korábbi években is — fontos helyet kaptak munkánkban. Ezek közül elsősorban a népesedéspolitikai határozatok végrehajtásának sokoldalú ellenőrzését említeném.

A bizalom és az aktív támogatás jeleként értékeljük a népi ellenőrzés szerveihez érkezett közérdekű bejelentéseket és panaszokat Ezek jelentős része a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartásra, szabálytalanságokra. önkényeskedésre, az állam oolgárok érdekeinek

megsértésére hívta fel a figyelmet.

— Huszonötezer népi ellenőr közreműködésével több mint háromezer ■ vizsgálatot fejezett be tavaly a néDi ellenőrzés, összesen tizenötezer helyen. Ezek tapasztalatainak összesítése lehetőséget nyújt arra is, hogy megpróbáljak röviden válaszolni a kérdésre: milyen következtetések vonhatók le a vizsgálatokból ellenőrzési rendszerünkre.

— Egyebek között alapot ad erre a felügyeleti, gazdasági és a belső ellenőrzés továbbfejlesztéséről szóló kormányhatáro- j zat végrehajtásának széles körű ; vizsgálata is. Ezt a két területet j azért emeltük ki a szocialista ellenőrzés köréből, mert jelenlegi helyzetünkben a legfontosabb, s egyben leggyengébb pontjai ellenőrzési rendszerünknek. A felügyeleti ellenőrzés és a vállalati vezetéshez kapcsolódó belső ellenőrzés fejlesztésére az elmúlt években hozott

Moszkva ] A „Vize professzor” szovjet; tudományos kutatóhajó Lenin- grádból elindult Izland és Grönland partjai felé. megkezdve a mintegy ezer szovjet tudós részvételével folyó „Polex—Szever —76” kutatási programot. A nagyszabású program során kutatóhajók egész flottája végez légköri és tengeri vizsgálatokat az atlanti óceán északi részén. Megpróbálják földeríteni a déli és északi tengerek közötti enerpárt- és kormányhatározatok végrehajtása nem kielégítő.

— Azt tapasztaltuk, hogy a helyes gyakorlatot, a hatékony ellenőrzést a jogszabályok hibás értelmezése és a helytelen szemlélet is akadályozza. A rendelet arra kötelezte a felügyeleti szerveket, hogy ellenőrzési feladataikat saját, erre függetlenített ellenőrző szervezettel, komplex bizottsággal és felügyelő bizottsággal lássák el. Ezeket egymást kiegészítve is alkalmazhatják. Ezzel szemben a felügyeleti szervek többsége a saját ellenőrző szervezet kiépítését elmulasztotta; komplex bizottságokat is ritkán szerveztek a vállalati gazdálkodás, a központi gazdasági döntések érvényesülésének ellenőrzésére. Az ellenőrzés módszerei közül a vállalatok önbeszámoltatását helyezték előtérbe és csak ritkán került sor a gazdálkodás, a vezetés helyszíni vizsgálatára. Olyan nézetek is táplálták ezt a gyakorlatot, hogy a „külső” el lenőrzések sértenék a vállalati önállóságot; s hogy a gazdasági szabályozók önmagukban, külső beavatkozás nélkül is hatékonyabb gazdálkodásra késztetik a vállalatokat.

— A felügyeleti és a belső ellenőrzés hiányosságai tavalyi vizsgálatainak során is megmutatkoztak. Megállapítottuk például, hogy a vállalati anyag- és energiatakarékossági intézkedési tervek többsége általános, nem jelöli meg a megvalósítás módját, a teljesítés mérésének módszereit. Egyes felügyeleti* szervek kritika nélkül fogadták el az ilyen formális takarékos- sági terveket.

— A belső ellenőrzésről megállapítottuk, hogy igen alacsony színvonalú a vezetői, a műszaki és gazdasági folyamatokba épített, valamint a függetlenített ellenőrzés szervezettsége és teljesítménye. A vizsgált gyáregységek 60 százalékában nem alkalmaztak belső ellenőrt, s ahol működött, ott sem tartozott mindenhol a vezető közvetlen felügyelete alá. Még kevésbé megoldott a belső ellenőrzés a szövetkezetekben. A belső ellenőrzés egyébként túlnyomórészt rutinvizsgálatokkal, pénzügyi, leltár-, raktárellenőr- zésekkel foglalkozik. Ezzel szemben nagyon kevés a vállalat gazdaságos működését elősegítő feladatkörök vizsgálata. Hozzá kell tennem, hogy megoldásra vár az ellenőrképzés és utánpótlás, szervezett gondoskodás az ellenőrzés személyi feltételeiről.

— Az állami ellenőrzés rendszerének széles körű felülvizsgálata a XI. kongresszus irány- mutatása alapján megkezdődött. E munkának egyik feladata a népi ellenőrzés hatékonyságának és hatókörének növelését szolgáló lehetőségek feltárása, állami és társadalmi jellegének erősítése — fejezte be nyilatkozatát a KNEB elnöke.

giaáramlas törvényszerűségeit és választ keresnek arra a kérdésre, hogy az Északi-sark térségében a századunk húszas éveiben tapasztalt felmelegedés után miért következett be immár hosz- szabb ideje tartó lehűlés. (MTI)

A fii®'---.

1976, ÁPRILIS 1

A megkötött betont szét kell verni

Szovjet tudományos kutatások