Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

Hazafias és nevelés az

A

z országgyűlés tavaszi ülésszaka egyhangú szavazással emelte törvényerőre új honvédelmi törvényét, mely húsz fejezetből áll, s 1976. július 1-én lép hatályba. (A honvédelemről szóló — ezt megelőző — 1960. évi IV. törvényt I960, december 13-án hirdették ki.)

Másfél évtized telt el tehát azóta, hogy egy évvel az 1960- as honvédelmi törvény nyomán az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatásinevelési rendszerének céljául tűzte ki, hogy: ......a szocializm

us építésében hasznos munkával közreműködő embereket neveljen, akik építik és védik a nép államát, híven szolgálják a népek békéjét és testvériségének ügyét.” A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy — a feladat rangjához méltóan — az MSZMP Politikai Bizottsága 1964.' IV hó 23-i határozatában állást foglalt az iskolai honvédelmi nevelés kérdésében, s megszabta azokat a legfontosabb teendőket, melyek e téren mindennapi oktató-nevelő munkánkat át kell, hogy hasssák.

Az ma már egyértelmű, hogy a honvédelmi nevelést nem lehet külön tantárgyként kezelni, hanem úgy kell értelmezni, mint olyan feladatot, mely az iskolában folyó sokrétű munka mindegyikével kapcsolatos, s csak akkor valósul meg eredményesen, ha iskolai össszmun- kánk is eredményes.

Mindenek előtt tisztázni kell — azt a gyakori téves értelmezést—, mely a honvédelmi nevelést feloldja a hazafias és internacionalista nevelésben. A hazafias nevelés a haza megismerésével, megszerettetésével, a hazával szembeni kötelezettség- rendszer elfogadtatásával egyenlő, míg a honvédelmi nevelés a haza védelmére irányuló — sokoldalú — felkészítést, alkalmassági képességet foglalja magában.

M

ilyen alapvető feladatokkal találjuk szemben ma- unkat akkor, ha a haza fogalomkörét igyekszünk meghatározni, és mindázokat a kísérő fogalmakat, melyek szorosan a hazához kapcsolódnak. ,.Haza csak ott van, ahol jog is van...” — fogalmaztak elődeink, akik valóban jogtalanságban élték. Ma viszont ez az idézet úgy módosul kevesek ajkán, hogy ott a haza, ahol jobb a megélhetés. Nem kívánom e megállapítás teljes kritikáját kifejteni, csak annyit megjegyezni. hogy: cápuai fiúk. Viszont, igenis „adni kell'’ nemzeti büszkeségünkre, mely a kizsákmányolok és idegen elnyomók elleni évezredes harc nyomán jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. Többet kell tennünk azért, «hogy nemzeti szimbólumaink hallatán és láttán benn- sőből sugárzó ünnepélyesség ülje meg az arcokat. Ne tűrjük, meg, hogy a nemzeti himnusz hangzása közben sapkával a fejtetőn, zsebbel a kézben dis- kuráljanak gyermekeink. A Magyar Népköztársaság címere, nemzeti zászlója legyen minden gyermek előtt olyan ereklye, mely tisztelétet sugároz és parancsol. Tudatosítsuk, hogy itt az boldogul, aki alkot, aki munkás. ezt bizonyítják azok a százezrek, akik az élet különböző területein naponta állnak csatasorba új sikereinkért. Magyarázzuk meg, hogy a nősiesség ma már — az esetek többségében — nem azonos a mártírom- sággal, az élet hősi feláldozásával. Hétköznapi hazaszeretetre, hazafiságra van szükség, az apró tettek naggyá összeálló csodájára. A szocialista hazafíságot — bár táplálkozik a haladó múltból —, de elsősorban a jelen és kommunista fejlődés jövője kell. hogv éltesse. A hazát szeretni ma annyit .ielent — túl a mindennapi munka sikerén —,

honvédelmi

iskolákban

hogy szeretni azt a népet, mely e hazát lakja, de ugyanakkor gondosan ügyelni arra, hogy nemzeti érdekeink ne kerüljenek ellentétbe az emberiség egyetemes érdekeivel. Szakítsunk gyökeresen a nacionalizmussal, a sovinizmussal, az irredentizmussal, a kozmopolitizmussal és az antiszemitizmussal, melyek

méregként fertőzhetik kisebb, nagyobb közösségek életét. Fogadjuk meg Ady intésként megfogalmazott gondolatait, mely szerint: „A nacionalizmusnál nagyobb hazugság nem állott még ki a harci porondra. A nacionalizmus ezer arc. Megzavarja a legbiztosabb szemű embert. Lefoglal magának minden emberi gyöngeséget. Utazik tradícióra, kegyeletre, fajbűszkeség- re, kenyérirígységre, minden erényre és bűnre.”

Gondosan ügyeljünk arra, hogy ne „döntsük le” talapzatukról azokat a történelmi példaképeket és eszményképeket, akik hozzánöttek a magyarság zivataros századaihoz, de ugyanakkor törekedjünk arra is, hogy korunk, eszméink példaképeit is reflektorfénybe állítsuk, hús- vér emberekként, akik tudatosan vállalták és vállalják azt a pluszt, ami méltó arra, hogy kövessük őket Legyünk aktív szószólói a békés egymás mellett élés lenini politikájának, ami nem azonos a pacifizmussal, hanem a szocializmus — majdan a kommunizmus — világméretű győzelmének útját egyengeti, abból a felismerésből kiindulva, hogy egy harmadik világháborúban nem lenne győztes és legyőzött, hanem csak vesztesek lennének, az egész emberiség, a civilizáció valamennyi vívmánya pusztulna el.

N

e féljünk vitatkozni a fiatalokkal, mert a fiatalok szeretnek vitatkozni. Persze ezek a viták sokszor azért „kihegyezettek”, mert új érzelmeket kell kialakítanunk, miközben a helyteleneket nyesegetjük, kigyomlálni igyekszünk. Külön nehezíti ezt a munkát az a tény, hogy az érzelmek nem gyakorolhatók, csak olyan szituációk ismételhetők, melyben pozitív és negatív érzelmeket erősítünk, vagy gyengítünk. £s bármennyire is furcsán hangzik, a pozitív érzelmek mellett negatív érzelmeket is ki kell alakítanunk, olyanokat, mint a gyűlölet a kizsákmányolok, az ellenség, a béke megtorpedózol ellen.

Joggal kérdezhetné most bárki: hogyan? Nem kívánok a kérdés elől kitérni — bár részletes elemzése külön tanulmány tárgya lehetne —, ezért elsőnek azt említem meg, hogy mindig az adott tantárgy, tananyag lehetőségeiből fakadóan kiindulva, és nem kívülről „ráncigálva be” a nevelési — adott esetben a címben megjelölt — feladatot. Elindulva az óvodában, majd folytatva az alsó tagozatos környezetismerettel, s erre építve a felső tagozat, majdan a középiskola valamennyi tantárgyát az irodalomtól a történelmen át a testnevelésig. Ehhez zárkóznak még fel az osztályfőnöki órák adta lehetőségek, az úttörőmozgalomban rejlő — de nem eléggé kiaknázott! — számtalan forma, és végül az 1968-ban napvilágot látott 1»4 M. K. 15./ MM. számú utasításban megfogalmazott órakeret, mely hetedik és nyolcadik osztályban évi

6—6 órát fordít honvédelmi ismeretek oktatására.

K

omplex, bonyolult nevelési területről szóltam — ha szinte csak címszavakban is — de hatékonyságán sokkal több függ, mint azt esetenként gondolnánk: egy nép arculata, más népekhez való viszonya rajzolódik ki akkor, amikor e néhány gondolatot tesszük alapos vizsgalat tárgyává.

Szilard Adam

„Szóljatok szép szavak..." — pályázatsorozat

Záróaktua a televízióban

Nagy nyilvánosság előtt szerepelnek ismét a legkiválóbb amatőr színjátszó együttesek: a Magyar Televízió április 7-től öt adásban közvetíti produkcióikat. Ez lesz a záróaktus a Hazánkról szóljatok szép szavak — pályázatnak.

Az egész ország figyelte az amatőr színjátszók sohasem látott sikerét: a három év során a rádióban 102 amatőr színjátszóműsor hangzott el, a tévé a Petőfi-fordutó hét, a Regölők s a Hazánkról szóljatok 15—15 műsorát közvetítette.

Két évvel ezelőtt négy csoport versenyzett a megyei irodalmi színpadok és színjátszó- csoportok minősítésén Békéscsabán. Most, április 4-én, délelőtt 9 órakor a megyeszékhely ifjúsági házában 13 irodalmi színpad mutatkozott be műsorával a zsűri előtt. Versenyen kívül a telekgerendási színjátszók ünnepi műsora, Bertolt Brecht: Gyermek hadjárat 1939 című összeállítása nyitotta a színvonalas vetélkedőt.

Bátran' állíthatjuk, nem vallottunk szégyent a döntőbírók előtt! Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője, Cabnai Katalin, a Népművelési Intézet oktatási osztályának munkatársa és Udvaros Béla, a Békés megyei Jókai Színház rendezője minősítette a csoportokat. Kiválóan szerepelt hét együttes, ezek juthatnak tovább az országos minősítő bemutatkozásra. Békéscsabáról a ..Manzárd” színpad utópisztikus kabaréjával, a Váczi Mihály irodalmi színpad Radnóti-összeállí- tósával, a téglagyári munkásszín játszócsoport örkény-műso- rával. Gyuláról a „Fuimus” irodalmi színpad nehézveretű Pi- linszki-kompozíciójával, Békésről a város irodalmi színpada Babits: Jónás könyve című műve alapján jól megszerkesztett műsorával, Örménykútról a szlovákul játszó-daloló Röpülj Páva Kör és Endrédről a Vadrózsa együttes képviseli megyénket a debreceni országos versenyen, májusban.

Minden résztvevőt szeretettel, tisztelettel várt és hallgatott végig a közönség. A legnagyobb

Az amalörmozgalom lendületét tartják a rétegfesztiválok és minősítések. Az élenjáró amatőrcsoportok július 5—11-e között a kazincbarcikai országos és nemzetközi színjátszófesztiválon szerepelnek majd. Erre a rendezvényre 60 hazai együttes nevezett be. Jelenleg folyik a válogatás, szakzsüri dönti el: melyik lesz az a húsz együttes, amely méltóan képviseli a magyar amatőrszínjátszást. (MTI)

sikert az endrődi parasztszínjátszók egyéniségükhöz jól megválasztott mókás komédiázása aratta, ők Baranyi Ferenc: Lónak vélt menyasszony című bohózatát adták elő. Szívesen tapsoltunk az örménykútiaknak, akik nem a legfiatalabb korosztályból kerültek a színpadra, de a legfiatalabbakat is meghódították. Kitűnően szerkesztett előadást mutattak be a Váczi Mihály irodalmi színpad tagjai. Átszellemült közös munka volt a Töredék című műsor, tartózkodó, de kifejező zenei illusztrációkkal.

Az egész napos munka sok tanulsággal szolgált a rendezőknek és előadóknak. Sok még a hagyományosan értelmezett, komor „irodalmi színpadi” összeállítás, gyakran hangoztatott kínzásokkal, szenvedésekkel a háború, a fasizmus, a gyarmati népek ürügyén. A témaválasztáskor meg kell találniuk a jelent legjobban bemutató, segítő összeállítást, amely az együttes képességeinek és lehetőségeinek is megfelel.

A minősítésen részt vett minden irodalmi színpad tagja és rendezője megérdemli, hogy fejlődéséhez továbbra is módszertani segítséget, irányítást kapjon.

Méltó befejezése volt a napnak a debreceni Alföld irodalmi színpad Váczi Mihály és székely folklórműsora, és ismét színpadra lépett az esti közönség előtt az endrődi Vadrózsa és a téglagyári munkás-színját- szócsoport

Bede Zsóka

\ jegyzet Az idő pénz

Nemrégiben egy meghívót olvasva a következő soron akadt meg a szemem: „... időpontja: 1976. március 29- én, hétfő este pontosan fél 6 óra.” Szóval nem fél 6 után öt-tíz perccel, nem háromnegyed hatkor, vagy esetleg hatkor kezdődik a rendezvény, hanem éppen 17 óra 30 perckor — figyelmeztették tapintatosan a meghívó szövegének összeállítói a címzettet.

Tapasztalatból tudom; nem alaptalanul, nem véletlenül tartottak attól a szervezők, rendezők, hogy a fél hatra hirdetett esemény csak rövidebb- hosszabb késéssel kezdődhet, mégpedig a késve érkező közönség miatt.

Nem kevés helyen ugyanis szabályosan gyakorlattá, szokássá vált, hogy az est, előadás, értekezlet, gyűlés és így tovább tíz-tizenöt perces, sőt félórás késéssel kezdődik, amit néhol a rendezők már eleve bekalkulálnak. Így tehát, akik később érkeznek — vagy mert eleve számítanak a pontatlan kezdéssel, vagy mert okkal — ok nélkül ők késnek — tulajdonképpen jobban járnak, mint akik komolyan veszik a jelzett időpontot. Azaz a pontosan érkezők vesztenek értékes perceket, negyedórákat néző, illetve hallgatótársaik, vagy — mert erre is van nem egy példa — a szervezők fegyelmezetlensége miatt.

Ez pedig nagyon udvariatlan, ellenszenves gesztus. Másrészt: „Az idő pénz”, vagy

úgy is mondhatjuk, az idő érték, amelyet vétek felesleges várakozásokra pocsékolni.

Becsüljük meg, tiszteljük hát egymást a pontossággal is. Ne pazarolják sem a rendezők, sem a részvevők, meghívottak azoknak az idejét, akik az este hét órára hirdetett eseményre 19 óra előtt néhány perccel megérkeznek; akik tudják, hogy az idő drága, értékes és éppúgy okosan kell gazdálkodni vele, mint a pénzzel.

(tóth)

Újjáéled az irodalmi színpadi élet Békés megyében

A békéscsabai MÁV-allomás a áciei Mihály irodalmi színpada Radnöti-műsorái mutatta be

(Fotó? Deöiéfij'f