Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

A KlSZ-kflldöttértekeziotről jelenti ük Gyulai iárás: Nőtt a fiatalok közéleti és társadalmi aktivitása Szombaton a gyulai járás kül­döttgyűlésével folytatódott me­gyénkben a járási-városi érte­kezletek sora. A 86 küldött öt­ven alapszervezet 1700 tagjának képviseletében tanácskozott Gyulán, a pártszékházban. Már az írásos beszámoló is érzékeltette, de Mocsári Imre titkár szóbeli kiegészítője és a 16 hozzászóló méginkább bizo­nyította: az ifjúsági mozgalom minden kérdését érintő, tartal­mas viták előzték meg a fóru­mot. Négy kérdéskör került előtér­be alapvetően. Ezek: a KISZ- esek hogyan feleltek meg a párt elvárásainak, miképpen dolgoz­nak az V. ötéves terv megvaló­sításáért. A KISZ hogyan tud­na többet tenni a bejáró fiata­lokért és az ifjúsági szövetségre milyen feladatok várnak a mun­kára nevelésben, a munkásmű­veltség fokozása érdekében. Mind, mind olyan témák ezek, melyek egyenként is fon­tosak, de igazán csak összefüg­géseikben vizsgálva adhatnak hű képet a járás ifjúsági mozgal­máról. Ezt tették a küldöttek, amikor megvonták a több mint kétéves időszak munkájának mérlegét és kijelölték a további utat. A fiatalok döntő többsége ele­get tett a szocializmus építésé­ben rájuk háruló feladatoknak és a jövőben méginkább részt vállalnak a gazdasági építőmun­kából. A termelés segítőjévé vált az ifjúsági brigádmozgalom, a radarszolgálat. Sikeres volt az „Alkotó Ifjú­ság” pályázat, de igény, hogy a központi felhívásokat jobban „le kell fordítani” a munkásfiatalok nyelvére. Hangsúlyt kapott a tanácsko­záson a szakmai és általános műveltség helyzetének elemzé­se. A járási bizottság akció- programban szorgalmazta, hogy minden KISZ-tagnak legyen szakmája. A nehezítő körülmé­nyek (bejárás a lakóhelyről a munkahelyre) ellenére csaknem 300 fiatal képezi magát szakmai tanfolyamokon, esti iskolán. A KISZ fontos feladatának tartja a tanulás iránti igény felkelté­sét, az önképzés feltételeinek javítását, a tanulókból, illetve dolgozókból összetevődő alap­szervezetek együttműködését. Ezek a kérdések azonban lép­ten nyomon felszínre hoznak egy sokakat érintő sajátos prob­lémát, azt, hogy az iskolában, vagy a lakóhelyükön dolgozza­nak-e a KISZ-tagok az ifjúsági mozgalomban? (3500 bejáró van a járásban.) A közművelődési formák kö­zül legdinamikusabban a klub­mozgalom fejlődött. Jelenleg 22 ilyen közösség dolgozik, mint­egy 800 taggal. A KISZ-esekben megvan az érdeklődés a társadalmi és poli­tikai kérdések iránt, szívesen vitatkoznak is — ha az előadók igazi vitalégkört képesek terem­teni. Főleg a munkás- és pa­rasztfiatalság körében igénylik jobban az „emberközeli” előadá­sokat, vitavezetéseket. A beszámoló erénye, hogy a hiányosságok felsorolásakor se­hol sem fogalmazott így: „egyes helyeken”, „bizonyos területe­ken”, hanem mindenhol világo­san megjelölte, hogy Geszten, Eleken, Kétegyházán és a többi helyeken mit kell tenni az elő­relépés érdekében. Tegyük hoz­zá, ez az önkritikus szemlélet- mód a hozzászólásokban is ugyanígy érvényesült. Hosszan lehetne taglalni, mi­ről tanácskoztak még felelősség­gel, tenniakarásról tanúskodó szenvedélyességgel a gyulai já­rás küldöttértekezletének rész­vevői, melyen ott volt Szabó Miklós, a KISZ KB tagja, Toto­Lajos, a járási pártbizottság titkára és Novak Mátyás, a járá­si hivatal vezetője is. A sportról ugyanúgy szó esett, mint a KISZ-esek és az úttörők kap­csolatáról, a nemzetiségi fiata­lok hagyományápolásáról, a tag- szervezésről, a fiatal mezőgaz­dasági szakemberek munkahelyi beilleszkedési problémáiról. Mindezeket a kérdéseket — mégegyszer hangsúlyozzuk — olyan sokoldalúan taglalta a küldöttgyűlés, hogy meggyőző­déssel írhatjuk: sikeres önvizs­gálatot tartottak munkájukról a gyulai járás ifjúkommunistái. A küldöttgyűlés végül megvá­lasztotta vezető testületét és a megyei küldötteket. A járási KISZ-bizottság titkárává to­vábbra is Mocsári Imrét válasz­tották. F. I. Gyula város: Felelősségtudattal végzett tanácskozás A KISZ IX. kongresszusára készülve került sor Gyula vá­ros ifjúsági mozgalmának szám­vetésére az elmúlt hét végén megrendezett KISZ városi kül­döttértekezleten. A városi tanácshózán a kül­dötteket fotókiállítás fogadta. A tablókon bemutatták a város fiataljainak életét, munkáját, kulturális és művészeti ' tevé­kenységét. A 120 küldött jó elő­re írásban megkapta a KISZ városi bizottságának beszámoló­ját. Ez bevezetőjében megálla­pítja, hogy a város negyedik ötéves tervcéljainak megvalósí­tásában elvitathatatlan érdeme Mezőkovácsházi járás: Együtt tovább a párttal Több mint kétezer ifjúkom­munista képviseletében ültek asztalhoz a mezőkovácsházi mű­velődési központban szombaton a KISZ járási küldöttértekezle­tének részvevői. Két év sikerei­ről, eredményeiről, buktatóiról számot adni, a további irányt megjelölni. Felelősségteljesen, a párt XL kongresszusának hatá­rozatai szerint. Az önkritikus hang jellemezte a mezőkováes- házi járás KISZ-eseinek szám­vetését. Az értekezlet közép­pontjában az egység megszilár­dítása, a párttal való kapcsolat szorosabbá tétele állt. Ezt emel­te ki Strasinski István, a KISZ ___ ..._ ___ mezőkovácsházi járási bizottsá­r án János, a megyei pártbizott- I gának titkára is szóbeli kiegé- ság munkatársa, Arany Tóth | szítőjében: Szarvasi járás: Erősödött a KISZ kommunista jellege Szombaton, április 3-án Szar­vason találkoztak a járás ifjúsá­gi mozgalmának képviselői Azért gyűltek össze, hogy kül­döttértekezleten vitassák "meg a KISZ szarvasi járási bizottságá­nak az utóbbi évek munkájáról előterjesztett beszámolóját és ha­tározzanak az új járási bizott­ság összetételéről, megválasszák, kik képviselik a járás KISZ- eseit a megyei küldöttértekezle­ten. Liziczay István, a küldöttérte­kezlet elnöke pontosan fél 9-kor köszöntötte a résztvevőket, a meghívott vendégeket és az el­nökséget, melyben Gál Gyula, az MSZMP KB párt- és tómegszer- vézeti osztályának munkatársa. Herceg Margit, a KISZ*KB IB tagja, Kibédi Varga Lajos, a KISZ MB titkára, Kőris György, a párt szarvasi járási bizottsá­gának első titkára és Hegedűs László, a KISZ szarvasi járási bizottságának titkára foglalt he­lyet, Ö kapott szót elsőként, hogy kiegészítse a járási bizott­ság küldöttgyűlése elé terjesz­tett , írásos beszámolót. A KISZ MB által indí­tott „Ifjúsági brigádok a IV. ötéves terv teljesítéséért” moz­galomba« 22 brigád kapcsoló­dott be és a munkaversenyek során teljesítették a célkitűzé­seket. Beváltak a munkaver­seny egyéni formái, a „Kiváló mozgalmak” és a „Szakma Ifjú Mestere” vetélkedők. Csatlakoztak a KISZ-esek a vasgyűjtési akcióhoz is. Az út­törőkkel együtt összesen 200 tonna vas- és fémhulladékot gyűjtöttek össze. Legjobban a hunjai Hunyadi Tsz, az endrő­di Béke Tsz, az Endrődi Ci­pész ktsz és a kondorosi úttö­rők szerepeltek .ebben -a ver­senyben. Az eredmények mellett szólt a beszámoló a gondokról is, ar­ról, hogy az Alkotó Ifjúság pá­lyázat nem érte el célját a já­rás fiatalsága körében. Erről persze nemcsak ők tehetnek, mert az alapszervezeti akció- programoknak nem volt mire mozgósítani, ugyanis a gazda­ságvezetés részéről nem történt felhívás és elmaradt a segítség- nyújtás is. A jövőben több se­gítséget kérnek az állami és gazdasági szervektől, ennek a fontos mozgalomnak sikerre vi­teléhez. Örvendetesen növekedett az önképzés megbecsülése a KISZ- tagság körében. Kibontakozott az az akció, melynek keretében minden KISZ-tag elvégzi a nyolc osztályt. Szép eredményeket értek el a járás KISZ-esei a KISZ KB áprilisi határozatának végre­hajtásában. A járási bizottság örömmel állapíthatta meg, hogy sikerült elérni a legfontosabb célkitűzést: erősödött a KISZ kommunista jellege. Javult az alapszervezetek tervezési mun­kája és egyre kevesebb az olyan vállalás, mely csak formális cé­lok elérését tűzi ki célul. Ja­vult a KISZ és az úttörőmoz­galom kapcsolata, tervszerűbbé, szervezettebbé vált az úttörők KISZ-taggá nevelése. A járási bizottság beszámoló­jához sokan szóltak hozzá. Szeg­vári János endrődi küldött ar­ról beszélt, hogy a fiatalok ak­kor tudják igazán kivenni ré­szüket a szocialista építő mun­kából, ha megismerik az V. öt­éves terv munkahelyi célkitűzé­seit is. Ehhez a gazdaságvezetők segítségét kérte. Dénes Mária gyomai küldött az Alkotó Ifjú­ság pályázatról szólt, a Kon­dorosról érkezett Makra Má­tyás az új irányítási rendszer tapasztalatairól beszélt. A gyo­mai Franyó Valéria a kongresz- szusi levél néhány hibáját tet­te szóvá. Elmondta, hogy a túl terjedelmes anyag egy kicsit nehézkessé feite feldolgozását. Szót kért Sebián Jenő, az MHSZ szarvasi járási titkára, aki meg­hívottként vett részt a küldött- gyűlés munkájában. Ö a hon­védelmi nevelés fontosságáról és a további fejlődés lehetőségei­ről tájékoztatta a fiatalokat. Fontos kérdésről beszélt Bin­ges István, a gyomai háziipari szövetkezet KISZ-titkára. Hoz­zászólásában a szakmunkások beilleszkedésének gondjairól, problémáiról szólt és javaslato­kat is tett, hogyan lehetne ezt zökkenőmentesebbé tenni. Ki­bédi Varga Lajos, a KISZ MB titkára a KISZ KB és KISZ MB nevében üdvözölte a kül­döttértekezlet résztvevőit, Kő­ris György, a párt járási első titkára a közösségi élet fontos­ságáról szólt. A hozzászólások után zárt üléssel folytatta munkáját a küldöttértekezlet. Ekkor került sor a KISZ járási vezető szer­veinek és a megyei küldöttek­nek megválasztására. A KISZ szarvasi járási bizottságának titkárául ismét Hegedűs Lász­lót választották meg. Lónyai László — A párt- és az állami veze­tés az elmúlt években több ha­tározattal, állásfoglalással segí­tette a KISZ és a fiatal nemze­dék munkáját. Mi azonban nem minden esetben éltünk azokkal a jogokkal, amelyeket ezek a határozatok, állásfoglalások biz­tosítanak. A vezető testületekbe választott fiataloknak bátran, őszintén és következetesen kell képviselniük a KISZ-esek és a KISZ-en kívüliek érdekeit. A jelenlét nem elég, ha nem párosul az aktív részvétellel. Ugyancsak ebben van a hiá­nyosság az ifjúsági parlamentek ügyében is. A fiatalok nem min­dig követik nyomon az Ifjúsági Törvény végrehajtását, nem ké­rik szómon a parlamenteken feltett és ott elfogadott, kérések megvalósulásának útját. Csak megalapozott kérést lehet telje­síteni, ezért a szeptemberi ifjú­sági parlamenteket minden alapszervezet, minden csúcsve­zetőség felelősségteljesen ké­szítse elő. A titkári beszámolóban — ki­egészítve a tartalmas anyagú írásos jelentést — még több mindenről szó esett. A középis­kolai vertikális alapszervezetek hasznosságáról és a mellettük eddig elsikkadt osztály-diákbi­zottságok fejlesztéséről, a szö­vetség munkáját szinte alapjai­ban meghatározó politikai kép­zés nagy iramú fejlődéséről, az alapszervezeti küldöttértekez­letek tapasztalatairól és a kong­resszusi dokumentumokról. Tizenhatan szólaltak fel a beszámoló vitájában. A fiatalok szocialista társadalmunk építé­sében betöltött szerepük tudatá­ban, őszintén, körültekintően fejtettek ki egy-egy témakört. A járás adottságai alapján elsősor­ban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről rajzoltak hű képet a felszólalók: az ifjúsági és a szocialista ifjúsági brigá­dok termelési eredményei nagy­ban hozzájárulnak a gazdaságok fejlődéséhez. Többen szóltak ar­ról, hogy ma már nem elég az, ha valaki csak a munkáját vég­zi el. Társadalmunk többet, a kollektív irányításba való értő beleszólást, a közéleti részvételt is megköveteli. Közéletiség pe­dig közösségek létét kívánja meg. A járási küldöttértekezlet egyhangúan elfogadta a beszá­molót, a kongresszusi dokumen­tumokat. Ebéd után zárt ülésen választották meg a tizenegy ta­gú járási bizottságot, amelynek titkára ismét Strasinski István lett. A mezőkovácsházi járás if­júkommunistáit a megyei kül­döttértekezleten 16 fiatal kép­viseli. W. Lű van a hatezer dolgozó fiatal­nak, köztük a másfél ezer ifjú­munkás KISZ-tagnak. A város üzemeiben hetven ifjúsági bri­gád tevékenykedik és a fiatalok nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi munkában is pél- damutatóak. Az utóbbi két és fél év alatt a dolgozó fiatalok csaknem 30 000 óra társadalmi munkát teljesítettek, harminc ifjúsági brigád érte el az arany-, ezüst-, bronzkoszorús címet. Az „Ifjúsági brigádok a negyedik ötéves tervért’" megyei versenyben 5 első és 13 külön­böző helyezést harcoltak ki ma­guknak. A város ifjúsága a leg­utóbbi, az 1973-as küldöttérte­kezleten évi 30 ezer társadal­mi munkaórát ajánlott fel a város építésére, szépítésére. Két év alatt ebből 100 ezer óra lett. Büszkék arra is a gyulai fiata­lok, hogy az alap^zervezetek a kommunista műszakok pénzé­ből negyedmillió forintot fizet­tek be a vietnami szakmunkás- képző intézet felépítésére. So­kat tevékenykedtek a kombinát védnökségi munkáiban és egyéb építőtáborokban. Szólt a beszá­moló a KISZ-fiatalok közéleti, kulturális és sporttevékenységé­ről, a politikai képzésről és az ifjúgárdista életről. Nagy teret kapott az úttörőket segítő mun­kájuk, amelyben különösen meg­nőtt az aktivitás, amióta kiala­kult „Egy KISZ-alapszervezet— egy úttörő raj” kapcsolat rend­szere. Igaz, az is elhangzott, hogy a számszerűségi fejlődés mellett még nem kielégítő a tartalmi munka. Szólt a felada­tokról és tervekről is, benne olyan elképzelésekről, hogy hasznos lenne a jövőben új kapcsolatot létesítem a Kuz- nyeck városi lenini Komszomol- Tal, a magyar—szovjet, barátság elmélyítése érdekében. A ter­vek szerint az 1977. évi EDÜ alkalmából szeretnék a város­ban fogadni a két testvérváros: Kuznyeck és Budrio fiataljai­nak küldöttségét. A szóbeli kiegészítés után, amelyet Albel Andor, a KISZ városi bizottságának titkára ter­jesztett a küldöttek elé, meg­kezdődtek a hozzászólások az elhangzottakhoz. Elsőként Bo­kor János, a Ganz relégyárá­nak ifjúmunkása kért szót és mondta el véleményét. A szü­netben a küldöttek is részt vet­tek a koszorúzási ünnepségen, majd délután hozzászólásokkal folytatódott a küldöttgyűlés munkája. Szót kért Alekszej Dimitrievics Pugacsov alezre­des, aki a komszomolisták üd­vözletét tolmácsolta és átadta ajándékukat: intarziából ké­szült Lenin-portrét. Felszólalt dr. Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára is, aki hasznos útra valókkal látta el a fiatalok felelősségtudattal vég­zett tanácskozását. Albel Andor összefoglalója és válaszadása után meghallgatták a jelölő bizottság javaslatát, májd szavazásra került a sor. A szavazás eredményének is­mertetése után megtartotta el­ső ülését és megválasztotta a tisztségviselőket a KISZ városi bizottsága. A lelkes hangulatú városi küldöttgyűlés a zárszó után a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Béla Ottó 3 ŰZÜJSMS isi«. Április 6.

Next

/
Thumbnails
Contents