Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Á betű szolgája A Flpis-malom irodájának ütött-kopott asztalán tizenéves gyerek két ujjal rozoga írógépen kopogtat Orosházán, 1929- ben. Elvégezte az elemit, értelmes fiú, hát a tulaj felfogadta irodai dolgozónak. Micsoda eredmény! Most 1976. áprilisában tekintetében keresem az élettörténetet, mert jó lenne tudni azt, amit nem mond. Érzelmeit, a bizonytalan évek reményeit. Szürkefehér hajába túr, s megsejtve hallgatásom okát, kérdi: — ügye sokat beszélek? — Nem, Béla bácsi hisse« negyvenhét év a betű világába« — még egy regénybe se fér. Tóth Béla először 1933 májusában az orosházi Demartsik- nyomdáhan érezte meg az ólom, a nyomdafesték és a friss újságpapír jellegzetes szagát. És azóta rabja a nyomdabetűnek. Élete regényét valahogy így kellene indítani: — A kilencgyerekes orosházi Tóth család ötödik és ti- zennat éves kamasza felvette a kisköpenyt és a betűszekrény elé állt a tulajdonos biztatására: — Béluska, ezek az A—B—C-katonák a testvéreid lesznek, bánj velük tisztessé gesen ... De hosszú lenne a regény! Csupán arra vállalkozom magam is. irogv egy-egy villanást idézzek a becsületben megőszült, de ma sem fáradt 59 éves gépszedőnek, a lapnyomda párttitkárának életéből. Szeretnék szépeket írni, őt hősnek kiáltani, nagy szavakkal tiszteletet parancsolni a személye iránt. De nem szabad. Nem illik az egyéniségéhez, ö több ennél. Nem kér, nem követel elismerést. Élt, mint munkásember Nem jut eszébe a természetest külön elismertetni. — Miért akar a Népújság rólam írni? Olyan vagyok mint más. Teszem, amit kell. Más is így gondolkozik ... Igen, de Tóth Béla 47 munkáséve egy kicsit mégis több. Amikor négyéves nyomdászinas éveit taposta heti 3—4—5—6 pengőért és az inasiskolában töltött órák „visszaadásáért” éjszaka kellett a szekrény mellé állni, a társadalmi igazságérzet már ösztönösen kezdte bújtogat- ni a kiszolgáltatottság ellen. Nyugtalanul, kissé ingerülten mondja, hogy a mában élő fiatalok ezt nem érthetik. Nem nagy baj, de ő emlékezik: harmadéves korában a legnagyobb elismerésnek érezte, hogy a tulaj már megengedte a szedőgép tisztítását! És lopva — ..pötyög- tetett” rajta ... Aztán segéd — tíz pengős heti fizetésért. Háború, katona, leszerel, újra katona és 1945, Budapesten szerzett aknaszilánkkal a csípőjében újra Orosházán. Tragikomikumnak tetsző epizódot mesél a katonai behívóparancsáról 1910-ben. Mosolyog, a gépszedés okozta kissé keményebb ujjhegyeivel az asztalt kopogtatva int, hogy az istenért se vegyem a történetet valamiféle öntudatos cselekedetnek, csupán az érdekesség miatt mondja el: — Mikor a tulaj megtudta, h iats mcmsäa IMS. ÁPRILIS 4. hogy behívót kaptam, felmondott. Csak úgy, egyszerűen elbocsátott. Bementem hozzá. — Nem voltam igyekvő, rosszul dolgoztam? Miért küld el Pe- martsik úr? — Maga nem stabil munkaerő — mondta — mert katonaköteles. Mérges voltam és azt mondtam: hát tessék idefigyelni Demartsik úr! Mondja meg nekem, kinek a tulajdonát védem én, amikor katonának hívnak?... Megszeppent és utána visszavett. Oly sok embernek, talán valamennyiünknek 1945. életet fordított. Munkásból vezetők lettek, munkások — munkások maradtak. De valami többel, megfogható reménnyel. Kérdem tőle, hogy miért kérte felvételét akkor, 1945-ben a pártba. Ismerte a párt elveit, tudta, hogy miért keresi a mun- , kasok pártját? — Aki ilyet állítana, azt meghazudtolnám. Azt his^m, a munkás embereknél abban az időben több volt az ösztön, mint a tudat. Azt twdtuk csak, hogy az a társadalom, amely elmúlt,' nem értünk volt. Viszont azt " sem tudtuk, hogy ez milyen ■ lesz. Honnan tudtuk volna, ki- : tői? Rendhagyó eset, hogy az em- • bért megkérdezi az újságíró a ; mai életről. Béla bácsit nem ; kérdezem, 20 éves ismeretség * alapján inkább gondolatát für- : készem, önkontrolljáról. Mint a : pártalapszervezet titkára milyen ■ befolyása van a vállalat munká- ■ jára? Ö is tudja, hogy ez na- ■ gyón lényeges dolog. A kommu- ; nisták tette a jót határozza meg ; termelésben, munkahelyi hangú- ; latban, embernevelésben — egy- j szóval mindenben. —'Ugye nem vagyok elég ha— j tározott? — mondja önvallomá- 5 sát. — Én mindenkit tisztessé- • gesnek becsülök. Ügy akarom ■ tudni, hogy mindenki csak a jót í akarja. Ha nekem ígérnek, és ■ okosan érvelnek, elhiszem. Hál : türelmes vagyok. Szólok, de : nem verem az asztalt feleslege- ; sen. Minek? A szép szót többre • becsülöm. Azt hiszem a párt- ■ nak, meg az ügynek ezzel töb- : bet használunk. © ! Tóth Béla 1945. óta a párt jj lapjának ezeket a betűit készíti, j melyekből ez a kis bemutatás is ■ született. Eredménytelen lenne • annak kiszámítása, hogy hány : sort szedett le és öntött ki az el- : múlt 31 évben. Megszámlálhatat- : lanul sok. De az a szó és az a • mondat, amelyet csak az ó ke- ! ze által lehetett az olvasó elé • tenni — a pártnak, a munkás- ■ osztálynak az igazát, hirdette. j Varga Tiber 1, Ifjúsági vietnami parkot létesítenek Kodoroson A liget területén ifjúsági vietnami parkot alakítanak ki Kondoroson. A parkban; színpad, öltözőhelyiség, nézőtér, büfé és más szociális jellegü létesítmény is épül. A község fiataljai nagyarányú társadalmi munkaakciókat szerveznek. Az ifjúsági vietnami parkot előreláthatóan 1977- ben adják át. Nemzetiségi nyelvi vetélkedő Békéscsabán Az Országos Úttörő Elnökség megbízásából április 5-től 8-ig tartják Békéscsabán, az úttörő nemzetiségi nyelvi vetélkedők országos döntőit. A megnyitó- ünnepségre április 6-án 8.30 órakor kerül sor az iskolacentrum aulájában. 1 Sikeres Centrum-hétfő Március 29-én, Békéscsabán, a Centrum Áruházban rendkí-» vül nagy sikere volt a Centrum-hétfőnek. Húsz százalékkal Olcsóbban vásárolhattak paplant és takarót Egy nap alatt összesen 200 paplan és 580 takaró kelt el, köztük 130 a drágábbik fajtából. A sikeres Centrum-hétfő 230 ezer forintos forgalommal zárult Az újabb Centrum-hétfőn, április, 5-én pedig húsvéti meglepetést nyújtanak a férfi vásárlóknak. A kedvezménybe ezúttal férfiingeket vonnak be. Összesen ezer darab ing és több száz nyakkendő kerül 20 százalékos kedvezménnyel árusításra. Latinca Sándor 1886. április 5-én látta meg a napvilágot Aradon egy szorgalmas, törekvő munkásember harmadik gyermekeként. A család mindegyik gyermek, így Sándor neveltetésére is nagy gondot fordított Az 1906- ban érettségizett fiatalember, az évek folyamán szerte Európában utazásokat tett. Hamarosan hírlapíróként és vezető műszaki tisztviselőként dolgozik és már 1910-ben belép a Magyarországi Szociáldemokrata Páliba. Az immár határozott elveket valló külföldet járt, művelt fiatal férfit a világnábo- rúban a Monarchia egyik legszebben dekorált tartalékos tisztjeként látjuk viszont. Tulajdonosa a bronz-, a kisezüst és a nagyezüst vitézségi érmeknek (az ellenforradalom ezért osztogatta a „vitézi” címeket), a Károly csapat-keresztnek, mindkét Signum Laudis-nak, a koronás aranyérdemkeresztnek, írásbeli dicséreteknek — de hősiessége és bátorsága sem feledtetik a leveleiben megnyilatkozó éles háborúellenességét. A szociáldemokrata értelmiségiben beért az elszánt forradalmár. „Gyűlölöm ... ezt a megfertőzött társadalmi rendszert, amely idehozott engem” — írja feleségének. Nem meglepő tehát, hogy aktívan vesz részt az őszirózsás forradalom eseményeiben. Hamarosan megtalálja élete értelmét: a szegény parasztok és a kisgazdák érdekeinek képviseletét. A Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége küldi 1919 januárjában Kaposvárra titkárként, hogy irányítsa és szervezze a föld népét. A nehézségek, a forradalmi helyzet megoldásának igénye késztették arra, hogy szerepet vállaljon a Somogybán már 1919. március 10-én, az SZDP és a Munkástanács javaslatára megalakult háromtagú direktóriumban. (Véglegesen a Tanácshatalom szilárdította meg ezt a megoldást később.) A testület irányította a megyei szociáláso- kat, a 200 hold feletti birtokok termelőszövetkezetekké való átalakítását. Latinca feladata volt a közellátás ügyeinek intézése is: a lehetőségekhez képest megoldotta Kaposvár és a vidék termékcseréjét. A sokasodó ellenforradalmi megmozdulások azonban szükségessé tették a direktórium felszámolását és a kormányzó- tanácsi biztosi intézmény bevezetését a megyében. A Tanácskormány Latinca Sándort nevezte ki erre a tisztségre. Latinca politikai érzékét dicséri, hogy a proletárdiktatúrát ésszerű kompromisszumok és célravezető, rugalmas megoldások segítségével gyakorolta. A válságos napokban nyugalmat és határozottságot mutatott. Egész tevékenysége arra irányult, hogy megnyerje és megtartsa a falusi szegénységet, a parasztságot a munkásosztály ügyének. De az ellenforradalmi terror elszabadulása őt sem kímélte. Bár a helyi bírósági szervek először nem találták bűncselekmény hiányában megbüntethető- nek, de az időközben Kaposvárra érkező Prónay-különítmény tisztjei 1919. szeptember 17-én, a Kaposvár melletti Nádasdi erdőben bestiális körülmények között meggyilkolták. F. T. 11 magyarországi népi demokratikus forradalom jellegéről A népi demokratikus korszak elvi és történeti kérdéseiről történész körökben a 60-as évek derekán nagyszabású vita zajlott le. Az eszmecsere középpontjában — egyebek mellett — a népi demokratikus forradalom jellegének és szakaszainak tisztázása állt. Lényegében háromféle álláspont alakult ki. Az egyik szerint a népi demokratikus forradalom kezdettől szocialista forradalomnak, tekinthető. A másik felfogás szerint a népi demokratikus forradalomnak, két forradalomnak, az általános demokratikus és a szocialista forradalom egymással szorosan összefonódó egysége. E felfogás képviselői szerint a népi demokratikus forradalom két szakasza nem vált élesen ketté, a demokratikus és szocialista feladatok összefonódása jellemezte a korszakot Végül a harmadik álláspont hívei úgy vélték, hogy a népi demokratikus forradalom „újtípusú egységes forradalom, a demokratikus és a szocialista forradalmat egyesítő új típusú permanens forradalom”. Bár a történeti irodalomban a két utóbbi álláspont valamelyike fordult elő leginkább, továbbra is- tisztázatlan maradt az alapkérdés: a népi demokratikus forradalom új típusú forradalom-e, vagy két, egymással szorosan összefonódó, de egymástól jól megkülönböztethető forradalom egysége. Hogy a felvetett kérdésekre válaszoljunk, a következőket kell figyelembe vennünk. A társadalmi forradalmak típusát (jellegét) általánosságban az határozza meg, hogy mely társadalmi rendszer felszámolását tűzi ki célul és milyen új társadalmi formációt kíván teremteni helyette. S kik, mely osztályok és rétegek vezetik a forradalmat, s az miként megy végbe. Az újkorban (XVII. század közepétől) a forradalmaknak két típusa alakult ki, a polgári, illetve a szocialista forradalom. A polgári forradalmak feladata a feudalizmus megsemmisítése, és a tőkés termelési mód szabad fejlődésének biztosítása volt. Vezető erejét a burzsoázia, vagy mint nálonk: a polgárosodó középnemesség képezte. A szocialista forradalom viszont a kapitalizmus megdöntését és a tőkés kizsákmányolás eltörlését tűzte ki célul. Benne már a munkásosztály játszotta a főszerepet. Ha most ebből kiindulva megvizsgáljuk, hogy a népi demokratikus forradalom Magyarországon a felszabadulás után milyen feladatokat oldott meg, akkor a következőket látjuk: 1948 nyarara a politikai hatalom átment a munkásosztály m szövetségesei kezébe, a burzsoázia képviselői kiszorultak a hatalomból. A népi demokratikus rendszer átalakult; a többpártrendszert egypárt- rendszer váltotta fel, a társadalmi, gazdasági, politikai élet minden területén a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepe érvényesült. A földreform szétzúzta a régi birtokviszonyokat, s földhöz juttatta az agrárproletariátus és a szegényparasztság nagyrészét. A sorozatos államosításokkal a bányák, a nagyüzemek és a tőkés pénzintézetek köztulajdonba kerültek. 1948 nyarán az ipari munkások 83 százaléka már az állami szektorban dolgozott. Befejeződött az ország újjáépítése, az ipari termelés 1948-ra 3 százalékkal meghaladta, a mezőgazdasági termelés megközelítette a háború előtti szintet. A társadalom osztályszerkezete lényegesen megváltozott: a földbirtokos osztály és a nagyburzsoázia eltűnt, csökkent az agrárszegénység létszáma, a kis- és középparasztság számbelileg megerősödött. A munkásosztályon belül növekedett az ipari munkásság részaránya. Megtört a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma; az iskolák államosításával az egyház elvesztette évszázados privilégiumát a közoktatásban. Magyarország a népf demokratikus országok közösségének szilárd tagja lett. A népi demokratikus forradalom felszámolta a tőkés társadalmi berendezkedést, azaz egy szocialista forradalom funkcióját töltötte be. A népi demokratikus forradalom tehát jellegét (típusát) ■ tekintve szocialista forradalom*
