Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Ünnepélyesen felvonták az állami zászlót A felszabadult nűp nagyszerű tettek végrehajtására képes Városi ünnepség Békéscsabán Tegnap, április 3-án este a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban városi ünnepséget tartottak hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a megye és a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői, köztük Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, dr. Fekete Antal, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, Araczki János, a békéscsabai Városi Tanács elnöke. Jelen voltak: Szofonov Nikolaj Níkolajevics ezredes és Levcsenko Nikolaj Andrejevics alezredes, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadseregcsoport képviselői; Zimbran Pasainak, az Arad megyei Tanács elnökének vezetésével a felszabadulási évfordulóra megyénkbe érkezett Arad megyei párt- és tanácsi küldöttség tagjai; megjelentek az ünnepségen a Kner Nyomda szocialista brigádtagjai, a megyeszékhely ipari, mezőgazdasági üzemeit, intézményeit képviselő dolgozók. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Lukács József, a békéscsabai Jókai Színház művésze Radnóti Miklós; Nem tudhatom című versét adta elő, majd Hankó Mihály, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának tagja nyitotta meg a rendezvényt, s felkérte Huszár Mihályt, a békéscsabai Kner Nyomda igazgatóját ünnepi beszédének elmondására. ' ( ) Huszár Mihály beszéde Hazánk félszabadulásának 31. évfordulója alkalmából szombaton reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünne- , pélyes külsőségek között, kato- i nai tiszteletadással felvonták az állami zászlót. Az ünnepi aktus befejezéseként a díszszázad és a zenekar díszmenetben vonult el a Magyar Népköztársaság állami A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést adományozott Kassay Bélának, az -Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának, dr. Horváth Győzőménélc, nyugdíjasnak, Jurth Lajosnénak, a PM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatala vezetőjének. Herczeg Lászlónak, az AGROKER főkönyvelőjének, Kátai Ferencnek, a Férflfehérnemű-gyár orosházi zászlaja előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök állnak díszőrséget. Zászlófelvonási ünnepség volt szombaton reggel a Gellérthegyen is a felszabadulási emlékműnél, ahol a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlóját vonták fel ugyancsak katonai tiszteletadással. (MTI) gyáregységvezetőjének, Máté Andrásnak, a KPM Közúti Igazgatóság osztályvezetőjének, Va- lastyán Mihálynak, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szeghalmi üzemvezetőjének, Zám Andrásnak, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főmérnökének és Tímár Benedeknek, a mezőkovácsházi népi ellenőrzési bizottság elnökének. — Április 4-én, legnagyobb, nemzeti ünnepünkön, hazánk felszabadulásának jubileumán évről évre számvetést készítünk I a megtett útról, újból és újból felidézzük e nagy történelmi fordulat jelentőségét — mondotta beszéde elején Huszár Mihály, majd így folytatta: 1944. szeptember végén Batto- nyánál lépett először hazánk földjére a Vörös Hadsereg, s október 6-án megyénk területének csaknem minden része, így városunk is megszabadult a hitleri és horthysta fasizmustól. Megyénkben és városunkban rövid időn belül normalizálódott az élet, bár még 180 nagyon kemény, harcos napra volt szüksége a szovjet hadseregnek ahhoz, hogy az utolsó fasiszta katonát is kiverje az ország területéről. A magyar nép háláját fejezik ki azok a virágok, koszorúk, amelyek szinte soha el nem hervadnak a hős felszabadító szovjet katonák sírján. Szimbolikus jelentősége is van annak, hogy április 4-én amikorra a természet megújhodott, a szovjet Vörös Hadsereg hősi harca adta meg a lehetőséget a magyar nemzeti megújhodáshoz. Ezután nagy küzdelem kezdődött el, amelynek eredményeként a különböző pártokat és azok tagjait kiszorítva a magyar munkásosztály, szövetségben a parasztsággal végleg kezébe vette a hatalmat és hozzáfoghatott a szocialista Magyarország felépítéséhez. Eldőlt az évezredes per, fel- szabadulásunk napjából fakad nemzeti függetlenségünk kivívása, a fasiszta félfeudális, tőkésrendszer megsemmisítése, a nagybirtokrendszer felszámolása, az igazi néphatalom megteremtése. Ebből fakad az ország társadalmi életének szocialista átszervezése, a korszerű szocialista ipar és mezőgazdaság létrehozása, országunk nemzetközileg elismert tekintélye. Huszár elvtárs ezután a Szovjetunióval való testvéri szövetséget méltatta, amely fejlődésünknek egyik alapvető feltétele. A szovjet népben nemcsak a felszabadítót tisztelhetjük, hanem az önzetlen, mindig segítőkész barátot, harcostársat és szövetségest is. — Mindig biztosan számíthatunk erre a szilárd támaszra magasztos szocialista céljaink megvalósításában, elért vívmányaink védelmében — mondotta. — Jövőbeni eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista országoknak a marxista—leninista elveken alapuló összeforrottsága, közös fellépése. Ennek tudatában erősítjük barátságunkat, együttműködésünket és egységünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Hazánk aktívan részt vesz a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében. Ha a felszabadulásunk utáni történelmünk tanulságait vizsgáljuk, megállapíthatjuk: a felszabadult nép saját kezébe véve sorsának irányítását — helyes politikai vezetéssel — csodálatos tetteket képes végrehajtani. Ez valósul meg az építésben, a kultúrában, az élet szebbé, gazdagabbá tételében egyaránt. Történelmi vívmányaink nem választhatók el a kommunista párt szervező, irányító és lelkesítő tevékenységétől. Népünk a munkásosztály pártja révén jutott el a történelmi cselekvés lehetőségeinek felismeréséhez, a tettek programjához. Ez a program, amelyet a párt XI. kongresszusa alig egy évvel ezelőtt erősített, meg, megmutatta és mutatja ma is, hogy mit kelt tenni a társadalmi haladásért, vágyaink beteljesedéséért. Megemlékezett az előadó a magyar népnek a társadalmi haladásért és a nemzetközi szabadságért vívott küzdelmeiről, a dicsőséges Tanácsköztársaságról, Dózsa György, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos harcának forra- dalmiságárói, nemzeti Örökségünkről. Ezután így folytatta: — Büszkék vagyunk az elmúlt 31 évben hazánkban, s szűkebb környezetünkben, Békés megyében és Békéscsabán végbement fejlődésre. Ez különösen az utóbbi 18 évben volt dinamikus, A fejlődést új ipar- vállalatok, egyre jobb eredményeket elérő mezőgazdasági üzemek, korszerű lakások, iskolák, kulturális, egészségügyi létesítmények bizonyítják. De ezzel — ha büszkék is vagyunk — nem lehetünk elégedettek. Ha magasabb fokon' kívánjuk építeni a szocializmust — márpedig ezt akarjuk —, sokkal jobban, sokkal pontosabban, sokkal takarékosabban kell dolgoznunk az elkövetkezendő években az élet minden területén. Erre kötelez bennünket, kommunistákat az MSZMP XI. kongresszusának határozata, ezt irányozza elő az országgyűlés által elfogadott V. ötéves tervünk is. A jövő nem idillikus séta, hanem küzdelmes harc. A dolgozó emberek bizalma eddig is döntő tényezője volt fejlődésünknek. A szocializmus, a kommunizmus jelene és jövője a következő generáció számára olyan belátható cél, amelyért népünknek érdemes dolgoznia. Pártunkra, mint a munkásosztály élcsapatára, társadalmunk vezető erejére hárul az a kötelesség, hogy a ma tennivalóiról el nem feledkezve, megmutassa a jövőbe vezető utat is. Most az a feladatunk, hogy az MSZMP XI. kongresszusán meghatározott célkitűzések alapján megvalósítsuk az V. ötéves tervet. A tervciklusból kiemelkedő jelentősége van az 1976. évi feladatok teljesítésének. Fel keil használnunk a tartalékokat, élnünk kell a munka- és üzem- szervezés, a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaidő jobb kihasználása adta lehetőségekkel és a szocialista brigádmozgalom erőivel. Beszéde végén Huszár Mihály a város kommunistái és egész lakossága nevében köszöntötte felszabadulásunk 31. évfordulója alkalmából a Szovjetuniót, annak kommunista pártját, éltette a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságát, a proletár internacionalizmust, a kommunizmust, a békét. Az ünnepségen felszólalt Szofonov Nikolaj Níkolajevics ezredes, majd az Internacionálé elhangzása után a jelenlevők a Jókai Színház művészeinek műsorát tekintették meg. ÜNNEPI ZASZLOUlSABI.j; Ä MEGYESZÉKHELY Demény Gyula felvétele Kitüntetések április 4-e alkalmából A Magyar Népköztársaság Fílnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából eredményes munkáltuk elismeréséül magas kitüntetéseket adományozott. Megyénk dolgozói közül A Munka Érdemrend különböző fokozatait a következők vehettek át: Arany fokozat: Bmim Sándor, a mezőkovács- | házi ÁFÉSZ Igazgatósága elnö- j ke. Fiber André«, a békéscsabai ÁFÉSZ gépkocsivezetője. Gyulai József, az orosházi Űj Élet Tsz párttitkára. Káplár Károly, az orosházi Járási Hivatal elnöke. Ezüst fokozat: Árendás Béla, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat osztályvezetője. Dorogi József, a körösladárvyi Magyar—Vietnami Barátság Tsz elnöke. Godár Mihály, a nagyszénási Október 6. Tsz párttitkára. Józsa Lajos, a magyarbánhe- gyesi Községi Tanács elnöke. Dr. Kovács András, a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazBronz fokozat: öev, Bátai Jánosné, a gyulai Köröstáj Tsz baromfifeldolgozója. Beinschródt Márton, a Hidasháti Állami Gazdaság szocialista brigádvezető traktorvezetője. Bende István, a gyomai Sütőipari Vállalat üzemvezetője. Benkő Péter, a szarvasi Járási Hivatal főelőadója Born Henrlkné, a Békéscsabai Kötöttárugyár blokkvezetője. Csávás Sándor, a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai gyára edző szakmunkása. Danis József, a nagykopáncsi Kossuth Tsz elnöke. Sankocsics Istvánné, az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat művezetője. Fazekas Tamás, a Kner Nyomda főosztályvezetője. Fcdorsó Jánosné, a Békéscsabai Kötöttárugyár raktári dolgozója. Flender János, a Kner Nyomda gépmestere. Dr. Gáspár Ferenc, a békési Viharsarok Tsz elnöke. Hajdú János, a kötegyáni Petőfi Tsz főkönyvelője. Dr. Kemecsei Lajos Békés megye főügyészhelyettese. Kovács Mátyás, a békéscsabai Mezőgazdasági Gépgyártó és Népi ellenőrök elismerése Lipták András, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz elnöke. Sonkolyos Mihály, a Békés megyei MÉSZÖV revizori irodavezetője. Szabó Lajos, a kondorosi Egyesült Tsz építésvezetője. Szajbély Mihály, a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója. daságí és élelmezésügyi osztály közgazdásza. Kriskó Mihály, a békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Üzem igazgatója. Lehóczki Márt««, a Mezőhegyest Cukorgyár művezetője. Nagy Sándor, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője. Szatmári János, a körösladányi Fa-, Vas- és Vegyesipari Szövetkezet elnöke. Szolgáltató Vállalat főosztályvezetője . Lagzi Mátyás, az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyára szocialista bri. gádvezető kosárfonó szakmunkása. Laukó Pál, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz főkönyvelője. Makai György, a csabacsűdi Lenin Tsz főkönyvelője. Móka Györgyné, a Pamuttextilművek békéscsabai gyára szövő kisegítője. Námér Tiborné, a sarkadkeresztúri Községi Tanács V. B. előadója. Oláh József, a Körösök Vidéke Tsz Területi Szövetsége titkárhelyettese. Sári Béla, a bucsat Üjbarázda Tsz főagronómusa. Szakács Pál, a szarvasi Dózsa Tsz tehenésze. Szécsi Péter, a szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet tagja. Tapasztó István. a Mezőhegye- si Állami Gazdaság traktorvezetője. Tárnok Lajos, a sarkadkeresz- túri Egyetértés Tsz főagronómusa. Varga Imre, a csárdaszállási mezőberényi Petőfi Tsz elnök- helyettese.
