Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
Cukorrépatermelők tanácskoznak Mezőhegyesen A Mezőhegy esi Cukorgyár termelői körzetében mintegy 38— 40 gazdaság képviselőinek jelenlétében vitatják meg május 5-én a cukorrépa-termesztés időszerű tennivalóit Mezőhegyesen. Sző lesz a korszerű növényvédelemről és a vegyszeres gyomirtásról is. Több baromfi és tojás A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat az első negyedévben csaknem 43 900 mázsa baromfit vásárolt fel, 1800 mázsával többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Tojásból 26,3 millió darabot, nyűiből 1270. galambból 252 mázsát vásároltak három hónap alatt. A felvásárlás növekedésével együtt járt a termelés emelkedése is, csaknem negyvenezer mázsa baromfit dolgoztak fel. nvntegv ötezer mázsávál többet, mint 1975. első * negyedévében. A vállalat termelési értéke, amely meghaladta a 241 millió'forintot, szintén több a tavalyi hasonló időszak teljesítményénél. „ Azért az egy tál lencséért...?” Egy délelőtt a mezőkovácsházi öregek napközi otthonában Március 3-i számunkban képes tudósításban beszámoltunk arról az ünnepségről, amelyet az öregek napközi otthonának megnyitásakor rendeztek Mező- kovácsházán. A napokban ismét ellátogattunk az otthonba, hogy bepillantsunk az itt élő 30 idős ember életébe — Kezdetben sokan lenértek bennünket — mondja Tóth Erzsébet, az otthon egyik lakója —, amikor feliratkoztunk a listára. — Sőt, egyesek azzal is megpróbáltak ijesztegetni, hogy „az aki beköltözik abba a „sze- retetházba”, annak majd elveszik minden ingó és ingatlan vagyonát”. — Azt hitték — veszi át a szót Macsányi Jánosné, aki fér- | jével együtt jár ide az otthon- j ba —, hogy „azért az egy tál j ételért” mindenről le kell majd | mondanunk. A napköziben reggel 8-tól délután 4-ig tartózkodnak ezek az idős emberek. A kitűnő, bőséges tízórain és ebéden kívül a Kulcsszerep kisállaHenyésztésben Több mint öt hónapja, hogy megalakult Orosházán a Magyar Házinyúl- és Kisállattenyésztők Országos Egyesületének Békés megyei Szervezete. Létrejöttének szükségszerűséget Í07 tenyésztő mondta ki. Azóta több mint 60- an kérték felvételüket a megyei szervezet tagjai sorába. A házi- nyúltenyésztők ugyanis felismerték: ez a szervezet az ő érdeküket képviseli. Következésképpen, alapvető céljául a termelés biztonságának megteremtését, a tenyészállat beszerzésének segítését, a korszerű háztáji technológia megismertetését, annak széles körben történő megvalósítását jelölte rneg — hogy csak a jellemzőbbeket említsük. A közelmúltban e „frissen” alakult megyei szervezet „látványosan” is bemutatkozott. Ugyanis rendezésében első alkalommal került sor Orosházán egy jól sikerült házinyúl- és galambkiállítás megnyitására. Az ez alkalommal kiadott katalógusból megtudhatta az érdeklődő, hogy a szóban forgó kiállításra Orosháza, Gyorna, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagyszénás, Csanádapáca, Szarvas, Csanádpalota 64 nyúltenyésztő- je és 51 galambtenyésztője hozta el legszebb egyedeit. A kiállítókat és az érdeklődőket Virók Mihály, a kisállattenyésztők megyei szervezetének elnöke köszöntötte meleg szavakkal. Ezt követően dr. Csíkvári I_,ászló, a Magyar Házinyúl- és Kisállattenyésztők Országos Egyesületének elnöke nyitotta meg a kiállítást. Szavai nyomán a tenyésztők ismét önbizalmat kaptak. Mert a számok és a tények ismeretében újfent meggyőződhettek a kisállattenyésztés fontosságáról. Majd a kiállítást értékelte. Mint mondbtta, ez a rendezvény nemcsak külsősé- ' gében, hanem tartalmában is jó szolgálatot tett a kisállattenyésztés ügyének. Nem sokkal a kiállítás megnyitása utón tenyésztők és látogatók gyűrűje vette körül dr. Csík vári Lászlót. Így adva volt az alkalom, hogy tőle halljuk: milyennek ítéli meg az ország más tájegységéhez viszonyítva Békés megye kisállattenyésztését. Nem tagadta, Békés megye ebben az ágazatban még nincs országosan a legjobbak között — amin érdemes lenne elgondolkodni — véleménye szerint azonban az utóbbi években figyelemre méltó eredményeket értek el itt a szakcsoportok. Meglátása szerint következik ez abból, hogy a fogyasztási szövetkezetek éppen a szakcsoportok szervezésével, azok sokoldalú segítésével jutott előbbre a megye kisállattenyésztése. És máris arról hallottunk dr. Csíkvári Lászlótól, hogy Békés megyében kiválóak az adottságok ahhoz, hogy mér jobban fellendüljön itt a kisói lattenyésztés Ismeretei sz.erint ebben « megyében nagyon jó a takarmánytermelés, a takarmány táp-ellátás, mint ahogyan a felvásárlás és feldolgozás is megoldott. Ugyanis két telepe van itt a BOV-nak. A megye adottságai tehát jók, de mégsem itt a legjobb a kisállattenyésztés. Lehet, hogy ez a mondat így nagyon erős. de érdemes lenne ezt a szigorú valóságot mélyebben elemezni. Annál is inkább jó lenne ezen elgondolkodni, mivel az országos egyesület elnöke úgy fogalmazott, hogy Békés megye kulcsszerepet tölthetne be a kisállat- tenyésztésben. Sőt — folytatta — minden adva van ahhoz, hogy ez a megye az egész Duna—Tisza közét ellássa tenyészállattal. Mint ahogyan azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy évenként ez a megye 200 vagon vá- gónyulat adjon az országnak. És ennek a lehetséges útját is megjelölte. Ugyanis többször hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a termelési kedvre kell apellálni, azt felkarolni, segíteni. A fogyasztási szövetkezetek — mondotta — már eddig is sokat tettek Békés megyében a kisállat- tenyésztésért. A lehetőségek azonban még nagyok, me'veket kár lenne nem kihasználni ÜgV véljük, dr. Csíkvári László őszinte véleményének elhallgatásával nemcsak e tudósítás lett volna szegényebb, hanem a megy« kisállattenyésztésének félreérthetetlen megítélése is csorbát szenvedett volna. Balkus Imre többféle szolgáltatást is igénybe vesznek csekély térítés ellenében, vagy anélkül — attól függően, kinek milyen a szociális helyzete. Fodor Sándor bácsiból is önkéntelenül kibuggyan a szó: — Tudja, amióta ebbe az új napközi otthonba járunk, semmi rosszat sem mondhatunk. Akik rosszat mondanak, azok mind csak irigységből tehetik ... — Nem is irigységről van szó — magyarázza Tóth Eszter —, hanem tudatlanságról. Nem győzzük megköszönni azt a sze- retetet és gondoskodást, amiben itt valamennyien részesülünk. Víncze Jánosné otthonvezető alacsony, vígkedélyű asszonyka. Szavaiból kitűnik, hogy nagy felelősséggel és hozzáértéssel irányítja az intézmény életét. Jó emberismeretével sokat tud segíteni. Elmondja, hogy a hi- tetlenkédők közül már többen is jártak náluk. Miután meggyőződtek az öregek kényelmes életéről, a jó ellátásról — szinte egycsapásra megváltozott korábbi véleményük. — Olyanok vagyunk, mint egy nagy család — mondja a vezetőnő, őrajta kívül még ketten gondoskodnak arról, hogy az idős emberek semmiben sem szenvedjenek hiányt. Tréfálkozva az egyik asszony meg is jegyzi: „elcsan- juk mind a hármat, mert egészen elkényeztetnek itt bennünket. Még azzal is törődnek, hogy mindenki megfürödjön ... úgy fürdetnek bennünket, mint a csecsemőket...” — Mivel töltik az idejüket? — kérdezem. — Nagyon sokat kézimunkázunk, beszélgetünk és olvasunk — és felsorolják azokat a folyóiratokat és újságokat, amelyeket szívesen olvasnak. A falnál szép, új könyvespolc áll, és bárki leveheti a kedvére való könyveket. Megtudom, hogy Papp Erzsiké néni olvas a legtöbbet. Meséken kívül a történelmi regényeket kedveli leginkább. Büszkén mutatja meg a Dózsa György életéről szóló könyvet. ról, akiből szinte úgy kell kihúzni harapófogóval a szavakat. Pedig lenne mivel dicsekednie, de ő szerényen, kisfiúsán mesél az I. világháborúról és arról, hogyan lett ő 1918-ban Szovjet- Oroszországban vöröskatona. Elmondja, hogy 1921-ben tért haza. és hosszú időn át megfigyelés alatt tartották. A többiektől tudom meg, hogy 1969- ben a polgárháborúban való részvételéért, és bátor helytállásáért szovjet kitüntetést kapott. Ezek az epizódok, élettörténetek is közelebb viszik őket egymáshoz, és az emlékek megszépítik az öregkori életüket. Szokványos kérdés, de azért felteszem: hogy érzik magukat úgy általában? — Rosszul, mert öregek vagyunk, mert betegek vagyunk... — hangzik a felelet. Az állandó orvosi felügyelet, a kitűnő ellátás, a kényelmes, nyugodt pihenést biztosító gondoskodás ekes bizonyítéka annak a nagyarányú társadalmi összefogásnak, amely egyre szélesedik Megyénk községeiben és városaiban és az egész országban. Szociálpolitikánkban lényeges előrelépést jelent például a július 1-én hatályba lépő egészségügyi miniszteri rendelet, amely a házi szociális gondozást kívánja egységesíteni és továbbfejleszteni. Társadalmunk által szorgalmazott humánus cselekedetek rácáfolnak azoknak a feltételezéseire. akik „holmi könyörado. mányokról” pusmognak. Nemhogy könnyítenének, inkább nehezíteni igyekeznek a betegségekkel, a magány érzésével vívódó emberek sorsát. Pedig előttük sem kell bizonygatni, hogy a munkában megfáradt idős embereknek köszönhetjük mindazt, amit eddig elértünk, és hálával tartozunk nekik, mindazokért az anyagi, szellemi javakért, amelyeket az új nemzedék magáénak tudhat, és becsületes munkája révén tovább gyarapíthat. Bukovinszky István ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó út* donságai közt találjuk Vagyim Qsubinszkij: Wilhelm Lieb- knecbt-cimü könyvét, amely végigkalauzol a német-és a nemzetközi munkásmozgalom mgy harcosának gazdag életpályáján. Lenin összes műveinek 2. kiadásában látott napvilágot a 18. kötet, amely egyik leghíresebb munkáját, a materializmus és empiriokriticizmust. tartalmazza. Megjelent a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresz- szusának rövidített jegyzőkönyve is: ez a szovjet testvérpárt 1976. február 24. és március 5. között tartott nemzetközi jelentőségű tanácskozásának legfontosabb dokumentumait tartalmazza, köröttük Kádár János kongresszusi felszólalását. A Gondolat Könyvkiadó Az alakuló ember címmel értékes tanulmánykötetet jelentetett meg. Lux Alfréd szerkesztésében. A magyar származású világhírű amerikai tudós, Gábor Dénes válogatott tanulmányainak kötete is napvilágot látott. Szigeti György akadémikus utószavával. Harmadik kiadásban jelent meg Unger Mátyás és Szabolcs Ottó közös műve, a Ma- gyarország történeté, amely rövid áttekintést ad hazánk történetének minden fontos eseményéről. Az Európa Könyvkiadó a Századunk mesterei sorozatban megjelentette Dino Buzatti: A ta tarpuszta című regényét. Lewis Grassic Gibbon három kisregényét tartalmazz« az ismét megjelentetett Skócia lánya című kötet. A Corvina Kiadó újdonsága a Magyar népművészet, Hofer Tamás és Fél Edit közös mun-' Icája, amelyben a művészi fekete-fehér képek mellett beragasztott színes fotók teszik igazán reprezentatívvá ezt a nagyon szép könyvet. A Műhelytitkok sorozatban látott napvilágot a Kollázs és montázs, Forgács Éva munkája. A Pannóniái városok című szép kötet szerzője Póczy Klára; a könyvet 48 fotóüluszt- ráció is díszíti. Amint a beszélgetésből kidé- 5 rül, a nők gyorsabban feltalál- : ták magukat és illeszkedtek be ; az új környezetbe. Jól érzik £ magukat. A férfiak is olvasgat- 5 nak, sétálnak és kártyáznak. ■ Elmondják, szívesen segítené- I nek a környék parkosításában ! is. Erről Bertók Ferenc tanács- • titkár is beszélt. A napközi ott- S hon lakói kicsit nehezményez- ■ ték, hogy a költségvetési üzem • még nem szállítótta el az áll- ■ ványokat, a ládákat és így nem ! tudják elkezdeni a parkosítást. £ ■ Azért az Öregek cseverészni £ is szeretnek és szívesen mesél- £ nek magukról. Ez viszont nem ■ mondható el Szűcs Mihály bácsi- : Tanulás huszárosán Kőbányai Sörgyár kirendeltsége női és férfi dolgozókat sorfejtéshez felvesz. Békéscsaba, Lipták András út 5—7. sz. 4 BÉKÉS IffCWs-r 1976. ÁPRILIS 30. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban 15 szakmát sajátíthatnak el a tanulni vágyó fiatalok. Az üzemi iskolában a helyi termelési szakágaknak megfelelő oktatás folyik. A három évi tanulmányi időből két év elméleti, egy év pedig» szakmai gyakorlat. Az üzemi iskolások teljesen ingyenes ellátásban részesülnek. Képünkön: a lótenyésztő és sportlovas tagozat hallgatói bemutatóra készülnek (MTI Fotó — Hadas János — Kő)
