Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
Ünnepség az élelmiszer kiskernél A hét elején ünnepséget rendezett a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, ugyanis eredményeik alapján elnyerték a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Dicsérő Oklevelét. Az ünnepségen részt vett dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese, Erdős Károly, az SZMT elnöke, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára. Krizsán Miklós, a vállalat igazgatója jóleső érzéssel számolt be értékelésében a kollektívának az elmúlt évi szorgalmas, becsületes munkájáról. Hangsúlyozta, hogy ez a kitüntetés elismerés és dicséret valamennyi dolgozónak, de természetesen ez az elismerés kötelezi a vállalat minden dolgozóját arra, hogy az élelmiszer kiskereskedelemben az egyre nagyobb követelményeket eredményesen, a fogyasztók teljes megelégedésére továbbra is teljesítsék. Elismeréssel szólt a szocialista brigádok munkájáról, amelynek nagy szerepe volt a2 eredményekben. A vállalat a negyedik 5 éves terv folyamán jelentős összeget költött a nehéz fizikai munkát könnyítő gépesítésre, szociális és egészségügyi létesítmények építésére, korszerűsítésére. Mindezekre, valamint munkavéde'Tii és biztonságtechnikai célokra az elmúlt öt esztendő alatt több mint 3 millió forintot fordítottak. Az elmúlt évben továbbfejlesztették a bolthálózatot is. Egy nagy és egy kis ABC-áruházat, egy élelmiszer- és egy húsboltot nyitottak meg csaknem ló millió forintos beruházással. Dicsérte a váflalati eredményben legtöbbet nyújtókat, köztük a Fokozott közúti ellenőrzés ' Ä közlekedés biztonságának é* a közúti fegyelem megjavításának érdekében a Békés megyei I Rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya társadalmi erők bevonásával 1976. május 3-án és 4-én a megye egész területén fokozott közlekedési ellenőrzéseket tart. Ez idő alatt a rendőri szervek fokozott mértékben ellenőrzik a gépjármüvek műszaki berendezéseit, a járművek felszerelését és a közlekedési szabályok betartását. A rendőrhatóság kéri a közlekedőket, hogy a szabályokat pontosan tartsák be. Azoknak megfelelően közlekedjenek es járműveiket az előírásoknak megfelelően szereljék fel. A Volán 8. sz. Vállalat pályázatot hirdet különféle műszaki munkakörök betöltésére. — KÖZLEKEDÉSI MÉRNÖKÖK, illetve 3 éves gyakorlattal rendelkező — TECHNIKUSOK jelentkezését várjuk. Fizetés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: személyesen. Volán 8. sz. Vállalat (Békéscsaba, Szarvasi út 87.) Műszaki főosztályon. városok közötti vemenyben első helyezést elért békésieket, a második helyen végzett szarvasiakat és a bronzérmes békéscsabaiakat. Részletesen ismertette a vállalat előtt álló ez évi feladatokat, felhívta a figyelmet arra, hogy vigyázni kell a jövőben is, hogy az áruellátás kiegyensúlyozott legyen, a fogyasztói árszínvonal ne haladja meg a tervezettet. A beszámoló után dr. Szabó Sándor átadta a kitüntetést igafoéó: Béla Ottó zoló oklevelet, majd Steigerwald Györgynének. Sa.jben Györgynek, Balog Ferencnek átnyújtotta a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Rajtuk kívül harmincketten kapták meg a „Kiváló Dolgozó”, harmincnégy bolt a „Kiváló” kitüntetést. A legjobbak között 170 ezer forint jutalmat osztottak ki. Képünkön dr. Szabó Sándor átadja a kitüntető oklevelet Krizsán Miklós igazgatónak. Ingyenes „fttókHKrcellák" szegedi gtajkányászeknak A azegedi szénhidrogén-medence olajbányászainak munka- területe megközelíti a száz négyzetkilométert: ezen helyezkedik el a sokszáz olaj- és föld- gázkút, a különféle gázfeldolgo- zó üzemek, tankállomások, a központi ipartelep. Ezek természetesen nem foglalják el az egész területet; különösen a szeged—algyői központjuk szomszédságában, illetve a 47-es út mentén jelentős íölddarab még jó ideig kihasználatlan marad. A helybeli termelőszövetkezet sem tudja gazdaságosan haszno- sítani. Ezért a Nagyalföldi Kőolaj. és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemvezetősége elhatározta, hogy a területet ingyenesen kiosztja „hobbiparcelláknak” az arra igényt tartó olajbányászoknak. Magasabb követelmények a csorvási Lenin Tsz-ben Egy általán n*nes könnyű helyzetben a tsz vezetősége Csorváson. Kérem, ne értsenek félre. Ez a meghatározás nem az anyagiakkal áll összefüggésben, hanem a községben kibontakozó^ tsz- egyesülések sikeres befejezésével s az új, a nagy szövetkezet termelésének beindításával. Korábban négy tsz működött itt, most már csak egy. A területi és az eszközkoncentrációval járó gondok máshol sem könnyűek. A terület megismerése, az eszközök átvizsgálása, munkára foghatóságának megállapítása, az ’ emberek helyének meghatározása, a munkaerő ésszerűbb elosztása s egy, a korábbinál hatékonyabb szervezeti forma kialakítása • évenkénti feladat ugyan, de Csorváson most ennél jóval többről van szó. — A párt KB megkülönböztetett figyelmet fordít a vállalatok és a lsz-ek gazdálkodására — mondotta Kovács János tsz- elnök. Szinte sorozatban tartja a Politikai Bizottság és a KB üléseit erről a témáról. A KB legutóbbi üléséről kiadott közleményben is olvastam a hatékony termelésről és az ésszerű takarékos gazdálkodás szükségességéről. Mi, itt Csorváson igyekszünk megfelelni ezeknek a magasabb követelményeknek. Szeretnénk az eddiginél jobban, nagyobb hatékonysággal gazdálkodni. Ehhez kedvező a helyzetünk. Az egyesült tsz-ben 1976- ot már az új, a növelt feladatoknak megfelelő szervezeti felépítéssel kezdtük. A területi irányításról áttértünk az ágazati vezetésre. Kapcsolódik beszélgetésünkhöz Farkas Istvánné pérttitkár. — A termelésszervezéssel szinte egy időben, de inkább egy lépéssel korábban elkezdtük a párt üzemi szerveinek kialakítását A napokban megkaptuk a megyei pártbizottságtól az engedői vt a tsz-pártbizottság létrehozására. Az alapszervezeteket — szám szerint négyet — a fő ágazatokban dolgozó kommunistákból szervezzük meg. Az a célunk, hogy az ágazati vezetők mellett ott legyen egy politikai testület is, amely . operatívan tud segíteni a tervek, célkitűzések megvalósításában — Az első negyedév milyen tapasztalatokat hozott az új szervezeti forma életrevalóságáról? — Kísérletet tettünk az ágazati önállósággal járó felelősségérzet megállapítására —folytatta a tsz elnöke. — Tulajdonképpen arra voltunk kíváncsiak, hogy szakvezetőink érzik-e az ágazati vezetés lényegét s miben látják a kibontakozást. Ezért elkészíttettük velük az ágazat termelési tervét. — Drukkoltunk egy kicsit, vajon bejön-e a 110 millió forint árbevétel vagy sem? — szólt közbe Farkasné. — Amikor ösz- szesítettük az ágazatok tervét, láttuk, nincs okunk a fenntartásra. Szakembereink a tsz ve- zétése által rendelkezésükre bocsátott eszközökkel és anyagokkal 114 millió forint árbevétel elérését garantálták, s ami számunkra a legfontosabb: a megadott költségszinten belül. — A tsz tervét összesítettük és most ezekben a napokban ismét ágazatokra, bontva, korrigálva, jóváhagyva, visszajuttatjuk a szakvezetőknek. Legyen a kezükbe az, hogy mit vállaltak s mit kell teljesíteniük — tette hozzá Kovács János. A Lenin Tsz termelési központját az egykori Kossuth Tsz helyére telepítették. Itt dolgoznak a szakemberek, a növény- termesztők, az állattenyésztők, a műszakiak s itt üzemel egy vegyes főágazat is. Valamennyi főágazaton belül kisebb egységeket hoztak létre. A növény- termesztésen belül működik a Icukoricatermesztő ágazat is. Ennek vezetője Brusznyiczki György. Vajon ő hogyan látja ezt az egész új szervezeti formát? — Az ágazati irányítást a tsz-ekben is a legkorszerűbb módszernek tartom. Mi ebbe az irányban egyelőre csak az egyik lábunkkal léptünk. Azt már tudjuk, hogy milyen feladat vár ránk. Ezt közösen határoztuk meg. Az önelszámolás bevezetése, "az anyagi ösztönzés kidolgozása, tudatosítása, a még jobb munkára serkentés lényege nálunk még kimunkálásra vár. Ezt a lépést, ahogyan most belelendültünk, jövőre tesszük meg. Nagy előkészítő munkát igényel. — Érezzük mi a felelősséget — szólt közbe Dajka Sándor, a zöldtakarmány-termesztő ágazat felelőse —, de a tsz vezetősége is jogosan óvatos. Nem adta ki a kezéből az ágazati beruházások eldöntésének jogát. — Nálunk, most ugyanolyan a helyzet, mint az országban. Beruházási stop van — említette Sülé Ferenc a kertészeti és a vegyes ágazat vezetője. — Nézzük, milyen eszközeink vannak és ezek milyen teljesítményre képesek. De azt is . meg kell vizsgálnunk, hogy mi magunk mennyire vagyunk képesek a megnövekedett gazdasági feladatok teljesítésére. Schmidtka Vince gépészmérnök, a gépesítési főágazat vezetője kissé borúlátó. — Késésben vagyunk. Bár eszközeinket jól kijavítottuk, felkészültünk a tavaszi munkára, de a gépek műszaki karbantartó bázisával még sehol sem vagyunk. A folyamatos üzemelés alapfeltétele, biztosítása elmarad a követelményektől. — Nincs okod nyugtalanságra — szólt vigasztalan Brusznyiczki György. — Nekünk nagyon jól kell termelnünk a búzát, a kukoricát, s ha jól dolgozunk, akkor meglesz a tmk-műhely, a befutó javítások műhelye és elkészül a nagy álom is, beköltözhettek a gépjavító műhelybe. Bízni kell az emberekben, szeretni kell a munkát, a többi már megy. — Neked könnyebb, mert csak a kukoricára ügyelsz, de nekünk a szövetkezet minden termelési folyamatában megvan a helyünk. Nem attól tartok, hogy a munkák bizonylatolása nem lesz jó, hanem attól, hogy sok az öreg gép, a többszörösen nullára futott eszköz. S nem tudom mennyit bírnak még ezek a gépek. Nem látom, hogy mire, mennyit költhotünk majd, ha esetleg megszorulunk menet közben. Szerintem az lenne az igazi, ha már gazdálkodunk, ténylegesen gazdálkodjunk, ellenőrizzük is saját munkánkat, hogy mit hová költöttünk, s mit hoztunk a szövetkezetnek. Az ágazati vezetés és az önelszámolás megvalósítása Csor- váson félúton tart. Mindennap hoz egy előbbrelépést. A legutóbbi, hétfői vezetői megbeszélésen a következő határozat született: az ágazati elszámolásra és elemzésre dolgozzon ki a tsz közgazdasági csoportja egy sajátos, belső rendszert, amely alkalmas a gazdálkodás havi áttekintésére, elemzésére, az, újabb feladatokhoz szükséges következtetések levonására. — A tsz és az állam követelményei 1976-tól eltérnek a korábbiaktól, de jól szervezett munkával ezek teljesítésére képesek vagyunk — mondta a beszélgetés végén a tsz-elnök. Dupsi Károly Tévénézés — mód jóval Szinte mindennapos jelenség az általános iskolákban. A tanárok a megmondhatói, ismerői. Az osztályokban az első órán még élénk a figyelem. A tanár magyaráz, táblára ír, feleltet. A második órán sincs különösebb baj. De a későbbiekben már egyik-másik gyermek fáradtnak látszik, figyelme lankad, sőt, néha el is bóbiskol. Ilyenkor hangzik el mind sűrűbben: „Kovát« miért nem figyelsz?” „Kiss neked szóltam, nem hallod?”... és így tovább. Miért van ez? A válasz kézenfekvő lehetne: a megfeszített figyelem, a túlterhelés fáradttá teszi a gyerekeket — vélekednének egyes szülök. Csakhogy nem egészen ‘ez az oka. Érdemes a szünetekben odafigyelni a diákok beszélgetésére. Ilyeneket hallani: „Láttad a felügyelőt?” „Nahát, az a gyilkos milyen ravasz volt!” „És micsoda kocsin száguldott!”... Legtöbbnek van hozzáfűzni valója, „élményanyaga” az esti tévéadásról. És ez nap mint nap ismétlődik. Kevés gyerek az, még az alsótagozatosok között is, akinek nincs megengedve az esti televíziónézés. Nézik, mégpedig válogatás nélkül, akár ott van a felirat, hogy „csak 16 éven felülieknek”, akár nincs. Kidé. rül ez, mert a gyerekek elmondják egymásnak. Lelkendezve, sokszor kuncogva, néha a félreértett dolgokat felnagyítva, mesélik mit láttak. Akinek pedig tiltva van. az sóvárogva hallgatja, aztán hazatérve, néha maga is el akarja érni a szülők engedékenységét. IIa kell daccal, ha kell könyörgéssel, így vagy úgy, megpróbálja. S ha a szülő következetes, ez néha a kettőjük közötti konfliktushoz vezet. Pedig annak a szülőnek van igaza, aki nem engedi, hogy gyereke éjfélig is fént legyen tévénézés ürügyén, mert a fáradtság igazi oka ez. A pedagógusok látják, ismerik a bajt é* mindent megtesznek azért, hogy megértessék a szülőkkel ennek helytelenségét. De sokszor hiábavaló az intő szó, a kérés: ne engedjék meg gyermekeiknek, hogy a késő éjszakai órákig a a*televízió előtt üldögéljenek. A fiatal szervezetnek sok alvásra, pihenésre van szüksége, hogy másnap frissen menjen az iskolába, figyelme ne lankadjon az utolsó órán sem. Az esti tévénézés a tanulás rovására megy. Valahogy mégis sokaknál süket fülekre talál ez az intelem. És vannak ellenérvek: a gyerek nagyon fogékony, minden iránt érdeklődik. a tévéadásból is tanul, stb. Igaz, lehet tévét nézni, de csak módjával. Nagyon okosan, gondosan válogatva mi az, ami hasznos, ahol el lehet térni az ágybaküldcslől, a korai lefekvéstől. Persze, ha már egyszer megengedték, nehéz a nemet kimondani. De higyjék el, akkor sem késő. A gyermek érdeke ezt kívánja. Egy szülő nines ott az órákon, nem látja milyen álmos a csemetéje, nem látja, hogy a negyedik-ötödik órán már alig tudja nyitva tartani a szemét, nemhogy figyelne. Aki igazán szereti fiait, lányait, az elgondolkozik ezen, és tud következetes lenni, mert elsősorban gyermeke érdekét tartja szem előtt. Kasnyik Judit 1976. Április jo.
