Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
Becsülni értékeinket A Magyar Néphó%4mr+a»ág Kiváló Brigádjait Természetes környezetvédelmi tájankét Pusztaföldváron Közel négy évtizedes kutatómunka egyik kiemelkedő állomásának voltak tanúi tegnap, csütörtökön délelőtt a Pusztaföldváron megrendezett természet" és környezetvédelmi tájanként résztvevői. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia, földrajz és történelem szakos hallgatóit, a község érdeklődő közönségét, a békéscsabai természetbarát klub úttörőit, valamint dr. Kiss Istvánt, a szegedi főiskola biológiai tanszékének vezetőjét, dr. Bálint Alajost, a szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatóját, a helyi szervezetek vezetőit Blaskonios András, a földvári iskola igazgatója köszöntötte. A közel négy évtizedes kutatómunka eredménye a község határában 1970 márciusában létesített félhektáros természetvédelmi terület; a nagytatár- sánci ősgyep. Ennek megőrzéséért, a további teendők megbeszéléséért rendezték ezt a tudó- | mányos tájankétot. Elsőként dr. Kiss István. * . község, szülötte, az ősgyep felfe- ( dezője tartott előadást. A Tatársánc — félkörívben elhelyezkedő, több mint három kilométer hosszú, átlagosan öt méter magas. korábban kettős védelmi töltés — kutatását 1939-ben Brenner János professzor kezdte' el. dr. Bálint Alajossal együtt, aki akkor adjunktus volt a szegedi egyetemen. Az ásatások és az azóta eltelt évtizedek újabb kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az úgynevezett Nagy Tatársáncot időszámításunk előtti második évezredben az itt élők védelmi rendeltetéssel építették. A nyújtott félkör alakú. egyegy széles vizesárok mö gé hordott sánc.'valamint az akkor arra vezető sebes vizű ősfolyó biztos védelmet nyújtott a vándorló, harcos törzsek ellen. A sáncok — hatalmas méretüknél fogva — kiállták az évszáza dók pusztításait. A nagyobbik lejtőn így érintetlenül maradt a felület, nem került mezőgazdasági művelés alá. Megmaradhatott tehát az alföldi puszták növényvilágát konzerváló több mint háromezer éves ősgyep, amelyet dr. Kiss István fedezett fel; az ő érdeme, hogy egy. legjellemzőbb diaképekkel illusztrált előadásában a további természet- és környezetvédelmi feladatokra is felhívta a figyelmet. A védett és a környező terület, valamint a homokbányákkal megtűzdelt úgynevezett Kis Tatársánc csak akkor maradhat meg az utókornak, ha gondozzák, ezután is védik, agrotechnikai eszközökkel is 'felügyelnek fennmaradására. A védett terület botanikai és kultúrtörténeti jelentőségét az itt tenyésző ötven faj közül nyolc olyan adja meg. amely különben csak hegyvidékeken, így az Északi-Középhegvség szikláin él. Erről Kiss Edit főiskolai hallgató beszélt. A tatársáncok történetéről, az itt élt törzsek életéről Nagy Éva főiskolai hallgató tartott részletes. átfogó előadást. Bálint Alajos az első ásatás résztvevő-irányítójaként emlékezett vissza a feltárás történetére. Utolsó hozzászólóként dr. Márki-Zay Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottsága környezetvédelmi bizottságának elnöke méltatta a kutatások és a védetté nyilvánítás jelentőségét. A községben élők feladata, hogy megállítsák a pusztulást, emlékpark létesítésével kiterjesszék a megóvott területeket, helyreállítsák a Kis Tatársáncot. Ezzel megyénk töb- gi természeti értékeinek megvédéséhez is példát mutatnak. A pusztaföldvári tájankét résztvevői a viszontlátás reményében váltak el egymástól. Az eddigi kutatások vezetője, dr. Kiss István és tudóstársai ígéretet tettek arra. hogy a jövőben is segítséget nyújtanak a természet- és környezetvédelem helyi ügyéhez. <N. L.) Kitüntetés Dr. Búzás Gábort, a békési pártbizottság tagját, az Egyetértés Tsz párttitkárát nyugállományba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést Frank Ferenc elvtárs, a megyei párbizottság első titkára adta át. A békési ÁFÉSZ felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — jogtanácsos — építőipari technikus — gazdasági alapegy ségvezető — többszemélyes elelmiszerbolt-vezetöket. Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél, Békés, Szántó u. 6. A Békéscsabai Hűtőház felvételre keres vizsgázott kazánfűtőket Jelentkezni lehet a hűtőház munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kétegyházi út. AFIT XVII. sz. Autójavító Vállalat gyulai üzeme felvételre keres: karosszérialakatos, autófényező szakmunkásokat, valamint festő szakmunkásokat átképzésre. Jelentkezés személyesen az üzemben. Gyula, Mártírok útja 9. Á kötöttárugyári November 7. brigád A Békéscsabai Kötöttárugyár“ ban munkásgyülés keretében adták át tegnap délután a múlt évi kimagasló gazdasági eredmények alapján elért Kiváló Vállalat kitüntetést és a November 7. export-varró brigádnak a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Elsőként Bíró Béla, a gyár pártbizottságának titkára mondott beszédet, majd Revicz Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője méltatta a gyár múlt évi tevékenységet. melynek során több mint 80 millió forint nyereséget ért el. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert néhány esztendővel ezelőtt még veszteséges volt a gyár. Jelentős az is, hogy az elmúlt években megkétszereződött az export, s jelenleg a könnyűipar egyik legnagyobb tőkés exportot lebonyolító vállalata a békéscsabai. E kimagasló eredményekben döntő szerepük van a szocialista brigádoknak, amelyek közül a November 7. brigád megkapta a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára a megtisztelő cím átadásakor mondott köszöntőjében felvillantotta e nagyszerű kollektíva több mint 16 esztendős múltját. A brigád 1959- ben alakult tizennégy taggal. Már az első években is élen járt. elérte a szocialista címet, majd a zöldkoszorús, a bronz, az ezüst és az arany fokozat következett. A múlt évben újabb elismerés érte a kollektívát.' megkapta a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. Közben helyt állt a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben, amelyekben példamutató eredményeket ért el. Tevékenységükre, mint Csatári Béla hangsúlyozta, a hármas jelszó — szocialista módon élni. dolgozni, tanulni — maradéktalan megvalósítása jellemző. A kollektíva évek óta élen jár a termelésben, teljesítményük 1971 óta 117—127 százalék között van. Nem csupán a mennyiségi mutatók a kedvezőek, a brigád sokat tett a minőség javításáért is. Bizonyíték erre, hogy a múlt év szeptemberében szocialista szerződést kötött a vállalattal a minőségi bérezés kísérleti bevezetésére. Kezdeményezésük hasznosságának eredménye: ez évtől az egész konfekció üzemben bevezették ezt a bérezést. Ezenkívül a minőségellenőrzés olyan rendszerét vezették be és ‘alkalmazzák. hogy a különböző munkafolyamatok során minden brigádtag ellenőrzi az előző varrónő munkaműveletének minőségét és hibás árut nem adnak ki a kezükből. A brigád nevéhez fűződik a gyorsváltás, amelyek lényege, hogy az egyik műszak a másiknak állásidő nélkül adja át a munkát. Ezzel lényegesen javították a munkaidő-kihasználást, a munkafegyelmet. Méltó helyre került hát e magas kitüntetés, amelyet a brigád tagjai meghatottan vettek át a bensőséges hangulatú munkásgyűlésen. „ Á Május 1 Szocialista Brigád Mezőkovácsházán (Demény Gyula felvételei) Április 28-án csak délig dolgozott a Bojtos Péter vezette szocialista brigád a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben. Azután ünneplőbe öltöztek, hogy a szövetkezet klubtermében át- venessék a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést. Hosszú út vezetett eddig — méltatta a Bojtos-család munkáját Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, majd hozzátette: Külön öröm tölt el valamennyiünket azért, mert a megye termelőszövetkezeteiben kibontakozott szocialista munkaversenyt a kovácsháziak, közelebbről a Bojtos-brigád indította el még, 1962- ben. Éveken át a mozgalomban úgy jegyezték ezt a brigádot, mint ahogyan Baukó elvtárs említette: „Bojtosék”. Nem tudjuk mikor volt a névadás, hogy melyik dátumhoz kötötték a névváltozást. Az első nyilvános szereplésük 1963- ban volt, amikor a szocialista brigád címet és oklevelet vették át Lipták Andrástól, az Űj Alkotmány Tsz elnökétől. Azóta minden esztendő hozott számukra valamit. Szorgalmasan lépkedtek felfelé a társadalmi elismerés ranglistáján. Megkapták a szocialista brigád zászlót, a bronz, az ezüst és az aranyérmet. Az 1974. évi munkájuk után, közvetlen a XI. pártkongresszust követő napokban a Központi Bizottság Kongresszusi Oklevelét vehették át Ez hozta. számukra a Szakma Kiváló Brigádja címet. Tulajdonképpen miben kiváló ez a szocialista brigád? A munkában. Abban a tevékenységben, melyet az ország vetőmagellátásáért folytat a szövetkezet. Hagyományosan dolgoznak, tehát ők képviselik a .gyalogerőt. Nélkülük ma még nem képzelhető el a sárgarépamag'-termesztés, mert a dugványt egyenként kell a földbe helyezni. Ezen a tavaszon húsz hektárnyi sárgarépaföldet térden csúszva jártak végig. Ki tudná megmondani, hány millió ujjnyi vastag dugványt nyomtak a sáros földbe? Erről csak a földtől kérgesre cserzett kezek árulkodnak és az ujjközök sebforradásai. A kis kollektíva leginkább arra büszke, hogy 13 év alatt senki sem késett el a munkából és a munka rovására senki sem rúgott ki a hámból. Fegyelmi eljárást, elmarasztalást a brigád egyetlen tagja sem kapott. Ide, ebbe a közösségbe csak a dicséret és az elismerés áradt. Bojtosék — méltatták tevékenységüket mások is — nemcsak a napi kötelező munkában jártak élen, hanem Kovácsháza szépítésében, az óvodák és iskolák gondozásában. Nagyon sok társadalmi munkát teljesítettek. Naplójuk hitelesen őriz mindent. A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést, az oklevelet és a plakettet,* valamint a brigádtagok jelvényeit Baukó Mihály adta át a szövetkezet, a község, a tsz-szövetség vezetőinek, képviselőinek jelenlétében. Az ünnepségen ott volt Szabó István, a párt járási bizottságának első titkára is. D. K.
