Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

Békés megye* Diákklub — Gödöllőn X,apunk a Gödöllő^ Agrártudo­mányi Egyetemen nehány évvel ezelőtt megalakult. Békés. megyei Diákklub tevékenységéről, életé­ről folyamatosan, több ízben is beszámolt máx. Ez a Békés me­gyéből az egyetemre került fia­talokat tömprítő klub — amely­nek legfőbb célja, hogy a friss diplomások Békés megyei elhe­lyezkedését segítse — legutóbbi foglalkozásán Hegedűs Bélát, a nagyszénás! Október 6. Tsz el­nökét látta vendégül. Ennek a Békés megyei Diák­klubnak volt tagja és aktív szer­vezője egyébként a gödöllői já­rási pártbizottság 29 éves titká­ra, Frankó János is, aki ugyan­csak megyénkből került az egye­temre, s akiről a Magyar Ifjúság múlt heti száma közölt port­rét. Mongol hús a KGST-országokban A Mongol Népköztársaság 1962-ben lépett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába, s ez új lépcsőfokot jelentett az or­szág gazdasági fejlődésében. A Gyomén rendezik meg a tanulmányi verseny májusi országos döntőjét Tét: a szakmunkásbizonyítvány A „Szakma Kiváló Tanulója" j tanulmányi verseny országos döntőjét 1971-ben rendezték I meg először a gyomai mezőgaz- j dasági szakmunkásképzőben. Az idén ismét a gyomai iskolát bíz­ták meg ezzel a megtisztelő fel- I adattal. Május 18—20-án tehát 13 mezőgazdasági szakmunkás- képző legjobb szarvasmarha-te­nyésztő tanulói és 8 iskola leg­jobb baromfigondozó-tanulói mé­rik össze tudásukat Gyomán. A nemes vetélkedőn —amely­nek tétje a szakmunkásbizo­nyítvány — a gyomai iskolát a Szarvasmarha-tenyésztők verse­nyén Sicz Meszjár János, Ke- meneczki Ilona és Lipcsei Ist­ván, az iskola eleki tagozatának tanulói képviselik. A baromfi- tenyésztők versenyén a gyomai tanulók közül Szabó Margit, Ko­vács Gizella és Vincze Borbála jutott be az országos döntőbe. Korszerűsítik a napközi konyhát és étkezőhelyiséget Május elsején adják át ren­deltetésének Gyomán a felújí­tott és részben bővített általános iskolai napközi konyhát és étke­zőhelyiséget. Az átalakításnál felhasznált anyag kétmillió fo­rintba került, és az igen jelen­tős összeget kitevő belső szere­lési munkálatokat, a gyomai Al­kotmány szövetkezet, a Háziipa­ri Szövetkezet és a TITÁSZ dol­gozói végezték, főként társadal­mi munkában. — .............—■ H ogyan lett az ezüstből araay? Szovjetunióval és más szocialis­ta országokkal való sokoldalú és felbecsülhetetlen együttműködés révén dinamikusan fejlődik a mongol gazdaság, növekszik ha­tékonysága. Tizenhárom ér alatt a £GST­tagállamok segítségével több mipt 200 ipari vállalat létesült az országban. Ennek eredménye­ként á Mongol Népköztársaság bruttó nemzeti termelése 90 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 60 százalékkal növekedett 1962 óta. A KGST-országok import­szükségletének 20 százalékát Mongólia elégíti ki hússzállítá­sával, gyapjúbehozataluknak pe­dig 10 százalékát adja. (BUDA- PRESS—MONCAME) A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyárának Ju- rij Gagarin brigádja az elmúlt évi munkaversenyben három­szor első és egyszer második helyezést ért el. Selejtjük, ké­sésük. igazolatlan hiányzásuk egész évben nem volt. Két újí­tást adtak be, teljesítményük éves átlagban a 120 százalékot meghaladta. Három műszak és munkaszervezés Tizenkét tagú a brigád, 1970- ben alakult. Szervezésénél leg­többet Lőrincz János lakatos csoportvezető fáradozott, így az alapítók őt választották bri.' gádvezetőnek. Szilágyi Esztert — a termelési osztályról — kér­ték fel krónikásnak, Lipcsei László főművezetőt pedig segí­tőnek, patronálónak. A brigád­névsor így folytatódik: Gézárt István szakszervezeti bizalmi, Ilyés Mihály hegesztő, Kocsor János géplakatos. Lipcsei Já- tos géplakatos, Okányi László csoportvezető, Petneházi László. Szabó Gábor III. géplakatos, Szántó Mihály és Szöllősi Fe­renc. Az eltelt évek alatt összeszo­kott a „csapat”. Sikerek, kudar­cok váltották egymást. Az 1974- es év teljesítménye után ezüst koszorús címet nyertek. — A háromszori elsőséghez a brigádnak többet kellett ten- ,ni, mint másoknak. Ezt a több­letet munkaszervezéssel érték el — mondja Lipcsei László. — Tudatában volt a brigád a „tét­nek” is, hogy mit jelent a törzs­gyárban az. ha csak egy nap is elmarad a szállítás. A feladato­kat soha nem a főművezető vagy a művezető határozza meg, hanem a csoportvezető. S ha kellett, tudott változtatni is a programon. Ha estleges gép- meghibósodás vagy más miatt állniuk kellett, Lőrincz János mindig tudta dolgoztatni embe­reit. Nagyon örülnék, ha vala­mennyi brigádunk követné pél­dájukat. A kaszaműhelyben, mert a 6- os műhelyt már így nevezik, Gézárt Istvánnal beszélgetünk. Törzsgárdatag, a brigádvezető helyettese. — Tudja, a mi brigádunk az előkészítést végzi. Egyengetünk, ■ fúrunk, szegecselünk. A szege­• cselőgép most áll. A rajta dol- : gozó kollégánk egyenget, segítő. 5 )e Ilyés Mihály hegesztő. Hogy ■ nézne az ki, ha addig állnánk. ■ míg a gépet meg nem javítják? 5 Lőrincz Jánoshoz már együtt ! megyünk. Svájci sapkáját feje ■ tetejére tolva nézegeti a török­■ szentmiklósi gyárnak készülő ; ZST-alkatrészeket. • — Rajzot, technológiát és : mintadarabot egyeztetünk — 5 mondja a brigádvezető. — Elő- ; fordulhat, hogy ,a null széria • nem «ikerül, de nem dolgoz- 5 tunk feleslegesen. Felismertük : a hibalehetőségeket. tudjuk, 5 hogyan lehet elkerülni azokat. ; Semmi sem fontosabb annál, ■ hogy elégedettek legyenek mun­Percenként negyven fénycső kánkkal. Színházba, együtt Az Egyesült Izzó váci fényforrás- és alkatrészgyárában per­cenként 40 fénycsövet állítanak elő. A folyamatos beruházás és műszaki fejlesztés eredményeként 1980-ra a percenkénti terme­lés eléri a 100 darabot. A világszerte ismert fénycsöveket mint­ái 60 országba exportálják (MTI fotó — KS) Petneházi László a fúrógép előtt ül. ölét bőrkötény takar­ja, abba hullik a kivágódó for­ró „spén”: a törökszentmiklósi ZST-alkatrészeket fúrja. Mun_ ka közben beszélgetünk: — Nem elég csak jól dolgoz­ni, a hármas jelszó másik két „A mai antilíomiminizmus” A Kossuth Kiadó tanulmánygyűjteménye Ma, amikor a nemzetközi helyzet enyhülésének, a külön- böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének kiterjesztéséért világ­méretű 'harcot vívnak a hala­dás. a béke erői, a tőkés rend­szer elleni küzdelem fő front­ja mindjobban az eszmék pár­viadalának területére nyomoult. Itt nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. mert két, céljaiban és alapjaiban ösz- szeegyeztethetetlen társadalmi rendszer ideológiájáról van szó. Az eszméknek ebben a har­cában — “amely az élet minden területére kiterjed — a tőke,, az imperializmus legfontosabb ideológiai és politikai fegyvere változatlanul az antikommuniz- mus. Ennek az antikommuniz- musnak pedig a fő jellemzője — 1917 óta — a szovjetellenes- ség. A Nagy Októberi Forradalom győzelme után. a világtörténe­lem első proletárhatalmára és annak vezető ereiére, a Szovjet­unió Kommunista Pártjára zú­feltételét, is teljesíteni kell. Jó­magam 44 éves fejjel ültem is­mét iskolapadba, hogy megsze­rezzem a géplakatos-gépszerelő szakmunkás-bizonyítványt. Mo­ziba. színházba mostanában rit­kán jutok el, mert leköt a ta­nulás. Novemberben befejező­dik a tanfolyam, s ha minden jól megy. még az év vége előtt szakmunkásvizsgát is teszünk. — Nemcsak én tanulok, ott a Szöllősi Feri, az a rragas bar­na, bajuszos fiatalember. Szak­középbe jár, beszéljen vele is. Szöllősi Ferenc boldog ember. Az elmúlt nyáron költözött új lakásba feleségével és ötéves kisfiával. — Összejön minden — mond­ja. — Májusra várjuk a második gyereket, majd az érettségi, ugyanis a szakközép negyedik osztályába járok. — Az elmúlt évben kiváló teljesítményt nyújtottak, min­den bizonnyal jól is kerestek. Negyedévenként „versenypénzt” is kaptak. Mire költötte? — Valóban összejött havonta háromezer—háromezer.kettő­száz forint, de nem tett köny. nyeiműbbé bennünket. Igaz, időnként vettem a gyereknek valamilyen játékot, vagy vízfes­téket. mart nagyon szeret feste­ni. Ügyes is — teszi hozzá ma­gyarázókig. — Meg azután nincs nagyobb öröm. mint az asszony­nyal színházba menni. Oda Pe­dig ruha is kell. Maga is nős, tudja, hogy van — mondja mo­solyogva. Megérdemelt kitüntetés A naplójuk tanúsága szerint három kiállítást, négy színházi előadást, s egy hangversenyt látogattak meg közösen. A meg­vásárolt és elolvasott könyvek és a kollektíván nézet filmek számát már fel sem jegyezte e sorok írója. A Jurij Gagarin brigád tag­jai közül Lörincz János önkéntes rendőr, Ilyés Mihály önkéntes tűzoltó. Kocsor János munkás­őr, Gézárt István önkéntes rendőr. Szo’gálat szolgálat után. Hétköznap, vasárnap, tű­ző napon és éjszaka, esőben, hó­ban. sárban. Mindez a szabad időből. A megfeszített munká­nak meg is volt az eredménye. Hazánk felszabadulásának 31. évfordulóia alkalmából rende­zett ünnepségen vették át Lő­rincz Jánosék az Aranykoszorús Szocialista Brigád jelvényt és a vele járó pénzjutalmat, az el­múlt évi jó munkájuk elisme­réseképpen. Tóth György | dúl az antikommunizmus fő tü­ze. Nem is .lehetne másképp.- Ez az ország és pártja — születésé­től fogva — a világforradalom támasza, a függetlenségükért, szabadságukért harcba indult népek barátja, támogatója, re­ménysége volt és marad is. A közelmúltban egy nagyon is időszerű — úgy is mondhat­nánk, hogy izgalmas — könyv jelent meg A mai antikommu- nizus címmel a Kossuth Kiadó gondozásában. Ez a tanulmány- gyűjtemény a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársa­ság neves társadalomtudósainak közös alkotásaként — az anti­kommunizmus mai arcát mutat, ja be úgy, hogy közben a tör téneti fejlődésével is megismer­tet. A szerzők nemcsak azt mu­tatják be, hogy milyen ideoló­giai és politikai tételeket dol­goztattak ki a szocializmus el­lenségei az antikommunizmus keretei között, hanem a tények és érvek szigorú szembesítésé­vel veszik bírálat alá ezeket az elméleteket, amelyekből az el­múlt idők során mérhetetlenül sok látott napvilágot. A könyv alkotói bemutatják azokat a „boszorkánykonyhá­kat”, amelyekben az antikom­munizmus mérgeit főzik. Csak az Amerikai Egyesült Államok­ban több mint kétszáz ilyen in­tézet található. A Német Szö­vetségi Köztársaságban is — a legkülönbözőbb nevek alatt — száz felett van az antikommu' nizmust szolgáló intézetek szá­ma. De más vezető tőkés orszá­gokban is tucatszám működ­nek olyan központok, amelyek­ben a jól pallérozott agyak szá­zait, ezreit foelalkoztatiák az antikommunizmus eszméinek és fegyverzetének tökéletesítésé­vel. Az imperializmus ezekre támaszkodva igyekszik újabb és újabb kísérletet tenni, hogy megakadályozza az egyes orszá­gok határain belül és nemzet­közi méretekben is a forradalmi, erőket történelmi küldetésük teljesítésében. A tanulmányok készítői rész­letesen kitérnek az antikommu. nizmus ideológiai támadásának fontosabb irányaira és az alkal­mazott módszerekre, formákra is. Nyomon követhetjük, miként zúdítanak rágalomözönt a szo­cialista országokra és elsősor­ban a Szovjetunióra; hogyan próbálják meghamisítani a marxizmus—leninizmus tanítá­sait, ík kommunista és munkás­pártok politikáját, céljait. A szerzők azt is bemutatják, hogy az imperializmus milyen fondorlatokkal, manőverekkel kísérli megbontani a forradalmi erők összefogását és ezen belül is a legfontosabbat: a szocialis­ta közösség, a kommunista és munkáspártok egvségét. Az an­tikommunizmus fegyvertárában előkelő helyen tartják számon és minden lehetséges helyzetben al­kalmazzák a nacionalizmust. Külön fejezetben kaptak helyet azok az imperialista ideológiai, politikai tervek, elképzelések, amelyeket a íejlődő országokkal szemben próbálnak alkalmazni, hogy elhintsék itt is az anti­kommunizmus magvait és eltá­volítsák legtermészetesebb szö­vetségeseitől — a szocialista ál­lamoktól. Érdekesek azok a tapasztala­tok, amelyeket az ifjúság meg­nyeréséért folytatott antikom- munista próbálkozásokból von­nak le a tanulmányok szerzői. Ezek különösen fontosak napja­inkban, amikor az imperializ­mus egyik fő ideológiai és po­litikai támadási területe éppen az ifjúság. ,.A mai antikommunizmus” olyan könyv, amelv nemcsak a hivatásszerűen politikával fog­lalkozók számára jelent rend­kívül hasznos tapasztalat-gyűj­teményt és forrásmunkát, ha­nem azok számára is, akik ér­deklődnek a világ dolgai iránt és biztos útmutatást keresnek. (KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents