Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

Gromiko ' Párizsba látogat A francia külügyminisztérium kedden délelőtt közölte, hogy Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere április 27 és 30 között — a francia kormány meghívására — hivatalos láto­gatást tesz Franciaországban. A látogatás tényét egyidejűleg Moszkvában is .hivatalosan be­jelentették. (MTI). Fidel Castro: Az amerikai politika irányítói becsapják salát népüket ' Kuba hajlandó rendezni kap­csolatait az Egyesült Államok­kal, a kölcsönösség, az egymás belügyeibe való be nem avatko­zás elvei alapján, de nem haj­landó engedni forradalmi elvei­ből — hangsúlyozta Fiául Cast­ro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, hétfőn este az amerikai zsoldosok felett aratott győzelem 15. évfordulója alkal­Magyar—koreai külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Amiről beszélnek: Egyiptomnak Ä Szénfeltárás ^6 Vaskohászát .& Kőolajkitermelés © Fémfeldolgozás jk Foszfátfeltárás «2 Motorkerékpárgyár í? Vízerőmű » Kokszgyár / Atomreaktor Gyógyszergyár Gumiábroncsgyár S Műtrágyagyár L Alumínium kombinát A Cementgyár Izraeli megszállás alatt nyelt adták H74-ben az Egyiptom­ban termelt villamosenergia felét, a nyersvas 70, a kőolajfcldolgozóipar termékeinek 35, a vegyipari termé­kek M százalékát. Térképünk né­hány ipart üzem telephelyét mutat­ja­mából rendezett havannai ün­nepségen. A szónok alahúzta: ..Megismételve szándékunkat egyben azt is kijelentjük, hogy míg az USA fenntartja a bloká­dot, s továbbra is uszít, fenye­getőzik, nem tárgyalhatunk ko­molyan a két ország közeledé­séről. Ha a washingtoni kor­mány folytatja Kuba elleni vad, uszító politikáját, akkor mi rá­érünk várni. Ha kell húsz évig is”. A Playa Giron-i győzelem év­fordulójának ünnepségén — amelyen részt vett Karakas László munkaügyi miniszter is, aki delegáció élén tartózkodik a szigetországban — a kubai párt első titkára részletesen foglalko­zott több fontos nemzetközi kérdéssel. Az angolai nép győ­zelmét, az afrikai Playa Giron- nak nevezte, majd kiemelte: „A washingtoni politika irányítói — személy szerint Ford elnök és Kissinger külügyminiszter — tudatosan elferdítik a valóságot, becsapják saját népüket. Tuda­tosan, nagy propaganda köze­pette —, s ebben segítőre talál­tak a maoistákban — egyenlő­ségjelet tesznek az agresszió, és a szolidaritás közé. Elfelejtik, hogy Kuba a törvényes angolai kormány kérésére küldött oda fegyvereket és katonákat. Erre csak jóval azután került sor, hogy a CIA által pénzelt dél­afrikai zsoldosok megindították az MPLA elleni támadásokat”. Fidel Castro végezetül hang- súlvozta. hogv Kuba nem expor­tálja a forradalmat egyetlen or­szágba sem. de büszkén hirdeti, hogy mindig azok oldalán áll, akik az imperializmus, a neoko- lonializmus ellen harcolnak. Magyar ügyészi küldöttség Moszkvában A Szovjetunió Legfőbb Ügyé szének meghívására kedden, Ur Szíjártó Károlynák, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­szének vezetésével magyar ügyészi küldöttség érkezett — tapasztalatcsere céljából Moszkvába. (MTI). Lenin eszméje - korunk eszméje As 1953. Július 23-án kikiáltott 990 869 négyzetkilométer területű, 36,4 millió, lakosú Egyiptomi Köz­társaság imperialista ellenes lépései, nck támasza kezdettől fogva a Szov­jetunió volt. Az Egyesült Államok az asszuáni gát építéséhez ígért segélyek vissza­vonásával igyekezett az ország fej- ■i|aaaaaB*<iaBa»aaBaaaaaaaBa«aaaa«BaiB>*BiBBaaBBaa*BaaB>|a**>*a*****aB**sa**a**>*i lödését akadályozni. Az USA zsaroló « lépésére a Nasszer-kormány a Szue- 5 zi-c&atoma államosításával (1956. 2 július 26.) válaszolt. A csatorna fe- ; letti imperialista pozíciókat 1936. ok- * tóber 29-én , indított izraeli—francia 2 —brit fegyveres agresszióval jgye- 3 keztek visszaszerezni, amely a 5 Szovjetunió határozott fellépésére ■ kudarcot vallott. ■ ■ Ettől az időtől a Szovjetunió fon- 3 tos szerepet töltött be az egyiptomi 5 gazdaság kiépítésében. A szovjet hi- ■ telek 77 százalékát az energetikai és ■ a nehéziparban ruházták be. Ennek 5 keretében épült fel az asszuáni-gát 3 és vízierőmü (2 100 MW), valamint \ öntözőrendszer, melynek villany- ■ áramát ipartelepek és sok ezer ■ egyiptomi falu használja fel. Az ön- 3 tözés következtében az ország meg- 3 művelhető területe 30 százalékkal ■ nőtt, és megszabadult a termékeny ■ Nílus-völgy a folyó pusztító árvizei- 5 tői is. Szovjet segítséggel épült fel 3 és bővült a heluáni fémipari kombi- 2 nát, valósultak meg öntödék, prés- ■ üzemék, csőgyárak, textilüzemek, 3 bútorgyárak, műtrágya- és szóda- 3 gyárak stb. Jelentős kőolaj-, szén- 2 és foszfát telepeket tártak fel* 36 ■ tanintézetet hoztak létre, amely az • ország szakemberképzésének ma is ■ fontos bázisa. A Szovjetunió 1573-ig 2 106 ipari és egyéb létesítményhez 2 nyújtott támogatást, 83 objektum. ■ építését fejezte be és alapvetően hoz- ■ zájárult Egyiptom védelmi képessé- 3 geinek erősítéséhez. 3 A szovjet—egyiptomi cgyüttműkő- 2 dés keretében elkészült iétesítmé- ■ a Kedden délelőtt — a külügy- ] minisztérium épületében — megkezdődtek a Magyar Nép- köztársaság, és a Korai Néni Demokratikus Köztársaság kö­zötti külügyminiszteri tárgya­lások. A hivatalos megbeszélé­seken Púja Frigyes külügymi­niszter vezetésével résztvevő magyar tárgyalócsoport tagja Rácz Pál, külügyminiszter- helyettes és Szabó Ferenc, ha­zánk phenjani nagykövete. Ho Dam, a KNDK miniszter- elnökhelyettese és külügymi­niszteré vezeti a koreai tárgya­lócsoportot, amelynek tagja Ko Szón Szui külügyminisztérium! tanácsos és Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti te. nagyköve­Az első tárgyalási szakasz­ban szívélyes hangulatú, bará­ti légkörű eszmecserét folytat­tak a két ország közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztese- ről. áttekintették a nemzetközi politikai élet időszerű kérdé­seit. * A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettese és külügyminisztere kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök emlékművét. Az eseményen jelen volt Rácz Pál külügymi­niszter-helyettes, Fajkos Ala- dárné, a Fővárosi Tanács tit­kára és Farkas Mihály ezredes, budapesti helyőrségparancsnok. (MTI) Szovjet jegyzék az atomfegyver-kísérletek betiltásáról A szovjet kormány megbí­zásából Jakov Malik, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selője jegyzéket nyújtott át Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának az atomfegver- kisérletek általános és teljes eltiltásáról szóló szerződés megkötéséről. A szovjet kormány megálla­pítja: a nukleáris háború ve­szélye kiküszöbölésében és a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésében különös jelen­tőségű az atomfegyver-kísér­letek általános és teljes eltil­tásának problémája. E problé­ma fontosságát és annak szük­ségességét, hogy minden le­hetőt meg kell tenni az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes megszüntetéséről szóló nemzetközi szerződés megkö­téséért, ismét aláhúzta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXV. kongresszusán. Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszaka döntő szavazattöbb­séggel a Szovjetunió javasla­tára jóváhagyta azt a határo­zati javaslatot, amely felhí­vással fordult minden nukleá­ris fegyverrel rendelkező ál­lamhoz, hogy kezdjenek tár­gyalásokat az atomfegyver­kísérletek általános és teljes eltiltására vonatkozó megálla­podás elérése céljából. A Szovjetunió kijelenti* hogy kész részt venni az atomfegyverkisérletek általá­nos és teljes eltiltásával fog­lalkozó tárgyalásokon. Egy olyan nemzetközi szer­ződés megkötése, amely tör­vényen kívül helyezne minden nukleáris fegyverkísérletet, hallatlan mértékben hozzájá­rulna a fegyverkezési hajsza korlátozásához, és ezzel elő­segítené az enyhülési folya­mat további fejlődését — hangzik a jegyzék. A Szovjetunió ENSZ-képvi- selete kérte,' hogy a közgyűlés hivatalos dokumentumaként terjesszék a jegyzéket és ve­gyék fel azt az ENSZ-közgyű­lés 31. ülésszakának előzetes napirendjére. (TASZSZ) inimiu.iinMiiin.nMHMHiiH.imiiiiiaMHHi.i 2 BÉKÉS 1976. ÁPRILIS 21. lenini külpolitika következetes megvalósítása. A lenini eszmék diadala volt, hogy 1917-ben sikerült az im­perializmus egész világot szorí­tó láncát szétpattantani és egy országban megteremteni a szo­cialista társadalmi rendet. Ezzel indult el az a nagy társadalmi folyamat, ezzel nyílt meg az az út az emberiség előtt, amely a kapitalista társadalomból a kommunizmus felé visz. Ennek az átmeneti kornak a külpoli­tikai alapelvét fogalmazta meg Lenin vezetésével az októberi forradalom híressé vált dekré­tumában, amely a békéről szólt. A szocialista külpolitika alapja ez azóta is. Ma is vannak még, akik úgy fogalmaznak, hogy a béke a gyengék módszere. Az agresszo- rok, a zavarosban halászni aka­rók, az emberi szenvedésre spe­kulálók álláspontja ez. Enyhén szólva nemcsak vitatható ez a felfogás, hanem embertelen is. A tények éppen azt mutatják, hogy a testvéri szocialista or­szágok, köztük a Szovjetunió eerjének hatalmas méretű meg­növekedése, a háborúéllenes tö­megek tudatos aktivitásának ki- terebélyesedése kellett ahhoz, hogy az emberiséget elpusztító újabb világháború lekerülhessen az emberiség történetének lap­jairól. Vagyis, éppen a fordított­ja az igaz: az agresszivitás a gyengeség jele, félelem a törté­nelmi igazságtól. K orunk emberisége az át­menet állapotában él. A kapitalizmusból a kom­munizmus felé halad. Az erővi­szonyok a kapitalizmus és a szocializmus között az elmúlt, közel hat évtized alatt jelentő­sen megváltoztak. De tény, hogy ma is két egymással ellen­tétes társadalmi rendszer léte­zik, amely történelmileg kibé­kíthetetlen ellentmondásban áll egymással. Ezt az ellentmondást meg kell oldani — ez a történe­lem dialektikája. Az emberiség számára alapvetően fontos kér­dés: hogyan? Lenin a lehető legemberibb választ adta és a szocialista társadalom törekvése ezzel azóta is egybe esik: béké­sen egymás mellett élni a kü­lönböző társadalmi berendezke­désű államoknak. Ez éppen úgy nem volt tak­tikai kérdés 1917-ben, mint ahogy most sem az. Hiszen a háborús erőszak minden fajtaia az emberi méltóság meggyaló- záaa. Nyomort, szenvedést zú­dít mind az agresszorra, mind a megtámadottra. A két társadal­mi rendszer létének időszakai bizonyították már, hogy háború nélkül Is megoldhatók a vitás, a rendezést igénylő kérdések. A szocializmusnak külön is érdeke a békés államközi viszonyok fenntartása: az új társadalom építéséhez békére van szükség. A következetesen érvényesí­tett lenini politika nagy ered­ménye, hogy napjainkban mór a békés egymás mellett élés elve az államközi kapcsolatok rang-» jára emelkedett. A szocialista külpolitika sok évtizedes, szí­vós erőfeszítésének az eredmé­nye ez, amelynek gyümölcse napjainkban egyre jobban be­érik.. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának legutóbbi, XXV. kongresszusán ennek sikerei fo­galmazódtak meg, amikor a vi­etnami nép győzelméről, Laosz, Kambodzsa helyzetéről esett szó, amikor az NDK, Lengyel- ország, Csehszlovákia határai­nak nemzetközi elismerését, az európai béke- és biztonsági szerződés megkötését, a fegyver- korlátozásokban elért haladást rögzíthették a Központi Bizott­ság beszámolójában. Az emberek létérdeke — füg­getlenül. hogy milyen társadal­mi rendszerben élnek —, hogy az államok közötti vitás kérdé­seket ne fegyverekkel, hanem a tárgyalóasztal mellett oldják meg. A folyamat tendenciája biztató irányú. Sok múlik a szocialista országok együttes fel­lépésén. a béke ügyét szolgáló tömegek tudatos fellépésén. » S zázhat évvel, ezelőtt szü­letett a huszadik század legismertebb embere, Vlagyimir Iljics Lenin. Tevé­kenységének és eszméinek ha­tására egy egész világ rendült meg, zsugorodott össze és he­lyén az emberibb élet sarjadt ki: a társadalmi haladás, a szocia­lizmus, a béke. A lenini eszme az emberi méltóság kifejezője, megvalósításának motorja Könyvtárakat kitevő oldalakat írtak róla barátai és ellenségei. A „barrikád” túloldalán állók százszor és ezerszer — hol szén- - vedélyesen, hol a tudományos­ság objektív álarcában — elte­mették eszméit. Bizonygatták és bizonygatják nia is: az idő el­járt felette, századunk utolsó harmadában tételei már érvé­nyüket vesztették, legfeljebb a „primitív társadalmi viszonyok között élőkre” vonatkozhatnak! A lenini eszmék korszerűsége a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok sikereiben, a világpolitikára eyakorolt hatásában a világ emberiségének egyre növekvő rokon szén vében egyértelműen kifejezésre jut. Az a világpolitika, amelyet a Szovjetunió és a testvéri szocia­lista országok közössége hosszú idő óla összehangoltan Xolytat: a

Next

/
Thumbnails
Contents