Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

A* V. ötéves tervben Csaknem 85 millió forinttal gyarapodik Kondoros Kondoroson az elmúlt közép­távú fejlesztési tervet ötmillió 447 ezer forinttal teljesítették túl, amely több mint az eredeti előirányzat. A IV. ötéves tervről készült számvetés szerint az új lakótelep közművesítésére 727, a közvilágítás korszerűsíté­sére 340, járdaépítésre 368, ku­tak fúrására 459, buszváró épí­tésére 286 ezer forintot fordítot­tak. Jelentős összeget, 786 ezer forintot költöttek a diákotthoni konyha létrehozására. Az álta­lános iskola felépítése másfél millióba, a szolgálati lakás pe­dig 629 ezer forintba került. Mindez záloga az V. ötéves terv elképzelésének valóra vál­tásához, amely 57,6 millió forint fejlesztéssel, felújítással és költ­ségvetési alappal számol. A fő feladat a gyermekintézmények fejlesztése. Még ebben az évben két tanteremmel gyarapodik az iskola, új óvodai csoportszobát alakítanak ki, bővítik az iskola udvarát. Jövőre kezdik el az if­júsági park építését és tervezik egy bitumenes kézilabdapálya létrehozását is. A diákotthon ud­varának bővítésére, csinosításá­ra 1978-ban 400 ezer forintot •zánnak. A kommunális tennivalók kö­zött továbbra is az elsők között szerepel a járdaépítés. Erre öt év alatt kereken 1 millió forint áll a tanács rendelkezésére. Nagy gondot fordítanak a csapadék­víz elvezetésére, a víz- és a villanyhálóat bővítésére, illetve korszerűsítésére. Az elképzelé­sek szerint e feladatok megva­lósítására összesen egymillió 200 ezer forintod költenek. A IV. ötéves terv időszakában megyénkben a tanácsok arány­lag kevés összeget irányoztak elő felújításokra. Így volt ez Kondoroson is. Ezért ebben a tervciklusban a nagyközségi ta­nács, már 2 millió forintot for­dít ilyen célokra. A hangsúlyt a művelődési ház felújítására he­lyezik. Ebben az esztendőben 270, 1977-ben pedig 100 ezer fo­rintot fordítanak a művelődési intézmény színpadának bővíté­sére, öltözők és egyéb helyisé­gek bővítésére, korszerűsítésére. A terv a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével 1976-ban szerényebb fejlesztéssel számol, ami azt jelenti, hogy a meglevő, illetve a beruházással bővülő j intézményhálózat szinten tartá­sára törekednek. Így egyre na­gyobb jelentősége van és lesz a I takarékos, a hatékony gazdálko­dásnak, amelyet már a tervezés során figyelembe vettek. Ezek szerint a mostani, középtávú tesvidőszak első évében összesen 11 millió forinttal gyarapodik megyénk egyik dinamikusan fejlődő nagyközsége. S. S. n honvédelmi törvényről Czinege Lajos sajtótájékoztatója A honvédelem egész rendsze­rét, irányítási rendjét, az állami és a gazdasági szervek, szövet­kezetek és társadalmi szerveze­tek kapcsolódó feladatait, vala­mint az állampolgárok szemé­lyes kötelezettségeit egységbe foglaló új Honvédelmi Törvény­ről és végrehajtási rendeletével összefüggő kérdésekről tájékoz­tatta kedden az újságírókat a Parlamentben Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter. A sajtótájékoztatón — ame­lyen részt vett Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök és a tá­bornoki kar több tagja — hang­súlyosan esett szó a törvényben, illetve a végrehajtási rendele­tekben foglaltak értelmezéséről, hiszen a honvédelem ügye bé­kében is a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjé­től áthatott, összehangolt erőfe­szítést követel az egész társada­lomtól. Ezt a felfogást tükrözte a mi­niszter és az újságírók eszme­cseréje, amelyen a honvédelmi miniszter rámutatott: az új tör­vény hasznosítja a korábbi elő­írások megalkotása óta eltelt másfél évtized tapasztalatait. Örömmel adott hangot annak, hogy különösen hasznosnak bi­zonyultak a lakosság legszéle­sebb rétegeit közvetlenül érintő módosító, kiegészítő jogszabá­lyok. Nevezetesen: a hadkötele­zettséggel, a polgári védelem te­vékenységével foglalkozó parag­■■•■■■■■•••«■■a*»■•*«•*■*■■■*•■■■■■■■■»«■■■*«■■< társadalmi haladás útját járó felszabadult országok egységén, hogy az agresszív erőket telje­sen kiszorítsuk a nemzetközi politika porondjairól. mremcsak a realitásokkal számot nem vető impe­rialista agresszív körök támadják a józan ész felülkere- kedését, a békés egymás mellett élés politikáját, hanem olyan önmagukat baloldaliaknak ne­vező körök is, akiket egyrészt elvakít a Szovjetunió iránti gyűlöletük, másrészt kispolgári kalandorságukban semmit sem tekintenek drágának hatalmuk vélt biztosítására. Fő érvük a lenini külpolitikával szemben az, hogy ez lemondás a társa- ' dalmi haladást akaró erők, a forradalmi mozgalmak támoga­tásáról, hogy ez csak a Szovjet­unió és a szocialista országok önös érdekeit szolgálja. Perdön­tő bizonyítékként említik, hogy e politikának sarkalatos elve a meglevő határok sérthetetlensé­gének elismerése, biztosítása. És ez szerintük megalkuvás. Való tény, hogy nem a hatá­rok megváltoztatására törek­szünk. Sőt, sikernek tartjuk a meglevő országhatárok sérthe­tetlenségének sokoldalú garanci­áját. De hogyan függ ez össze a társadalmi haladással, a szo­cializmus egész világon való győzelmével? Akik az államha­tárokat és a szocializmus győ­zelmét összekapcsolják, azok nem a lenini politikát, elveket követik. Lenin azt tanította: minden népnek szuverén joga rafusok éppúgy kedvező társa­dalmi visszhangra leltek, mint a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik ér­dekvédelmét, erkölcsi, anyagi megbecsülését rögzítő törvény szakaszok. Méltatta, hogy a törvény je lentőségének megfelelően szabá­lyozza a honvédelmi ismeretek általános és kötelező jellegű ok­tatását is. Az általános, a közép- és a felsőiskolásokat felkészítik a haza védelmére, s az MHSZ honvédelmi oktatása révén azok a fiatalok sem kerülnek hát rányba, akik nem tanulói vagy hallgatói egyetlen tanintézetnek sem. Az újságírók kérdéseiből kitűnt, hogy a figyelem előteré­ben állnak a hadkötelezettség­gel összefüggő módosítások. A honvédek, tisztesek és tiszthe­lyettesek hadkötelezettsége felső korhatárának felemelése, a sor katonai szolgálati idő 24 hónap ra történő leszállítása mellett számottevő, hogy a törvény sza bályozza a szolgálathalasztással kapcsolatos rendelkezéseket is Fő jellemzőjük: tanulmányi, fontos népgazdasági, illetve sze mélyi érdekből kiindulva lehe­tőség nyílik, a szolgálathalasztás idejének egy-két évre történő “ mééhosszabbítására. A nők had­kötelezettsége a jövőben sem lesz általános, csak azokat a 18 —45 éves nőket érinti, akik egészségügyi, híradó, számítás- technikai, forgalomszabályozó és ellátó szakképzettséggel rendel­keznek. (MTI) megválasztani azt a társadalmi rendszert, amelyben élni akar. A tőke és a munka kibékíthe­tetlen ellentmondása nemzeti keretek között oldható csak meg és kell is megoldani. Fegyver­rel, szuronyok hegyén a szocia­lista társadalmi rend egyetlen országba sem exportálható. A kapitalizmus és a szocializmus világméretű osztályharca az egyes országok garantált állam­határain belül folyó osztály­harcban dől el, s nem vitás, hogy a szocializmus javára. Az államhatárok garanciája nem jelenti a társadalmi állapotok változatlanságának garanciáját. A békés egymás mellett élés politikája Lenin megfogalmazá­sától kezdődően nem jelentette és ma sem jelenti a kapitalista és a forradalmi eszmék békés egymás mellett élését. Nem je­lenti, hogy a szocialista orszá­gok tétlenül nézik a világ for­radalmi folyamatait. Szolidari­tásunk proletár internacionaliz­mus, amelynek kézzel fogható jelei vannak a világ minden pontján: Kubától Vietnamon át Angoláig. A lenini politika érvénye­süléséért folytatott küz­delmünknek nem a vé­gén, hanem a közepén va­gyunk. Sikereink hatalma­sak. A világ első szocia­lista állama, a Szovjetunió rég­óta kilépett az elszigeteltség­ből, nemcsak egyszerűen ténye­zője lett a világpolitikának, ha­nem a testvéri szocialista orszá­gok közösségével együtt meg­határozó tényezője a világ sorsa alakításának. De a teendő is rengeteg még. Nemcsak az elért eredményeket kell napról-napra szilárdítani, hanem újabb és újabb feladatok megoldása is előttünk áll, amellyel nemcsak magunknak, hanem a világ ha­ladó erőinek is jobb feltételeket teremtünk küzdelmükhöz. Az SZKP XXV. kongresszu­sán megfogalmazódott a békéért és a nemzetközi együttműködé­sért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott harc programja. Az eddig is járt le­nini út továbbépítése ez: a nem­zetközi fegyveres konfliktusok veszélyének csökkentése, a fegyverkezési hajsza mérséklése és a felszabaduló hatalmas anyagi erőknek és eszközöknek a békés építő munkába -állítása, a társadalmi haladás szolgálata a világ bármely pontján. E r létünk összetettebbé, bo­nyolultabbá vált két em­beröltő alatt. Lenin mar­xista megállapításai, elemzései, következtetései messze túlmu­tatnak évtizedek távlatán. Lenin tanítása: korunk tanítása, Le­nin eszméi: korunk uralkodó eszméi. Lenin az embert szol­gálta: a farkas törvények helyére az emberség törvényét tette. Lenint szokás nagy gondolkodó­nak nevezni. Ez igaz. De Lenin aktív, határozottan cselekvő ember is volt. Hangsúlyozni kell ezt a magunk számára is, hogy se az emlékezés, se a hétközna­pok során ne feledjük: minden gondolat csak a tettekben érik valósággá. Egy NEB-yizsgálat tanulsága: Korszerűsíteni kell az adminisztratív ügyviteli munkát Nem lehet azt állítani, hogy az adminisztratív- ügyvi­teli dolgozók létszámfelvételé­nek stopjáról szóló rendeletet osztatlan örömmel fogadták vol­na a vállalatok és szövetkezetek. Végrehajtása több helyen fejtö­rést okoz. Ezzel kapcsolatban évek óta különbözőek a vélemé­nyek. Kevés, vagy sok az admi­nisztratív dolgozó? A közel­múltban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nyolc vál­laltnál, öt szövetkezetben és két állami gazdaságban keresett er­re választ. Megvizsgálták ugyan­is az alkalmazottak létszámának alakulását és munkájuk haté­konyságát. A múlt évben nyolc vállalat­nál 8702 munkás dolgozott, s 1964 alkalmazott. Ez az arány sok mindent tükröz. Így a mun­ka megszervezését is. Többek kö­zött, hogy a termelés irányítása és adminisztrálása jelentős munkaráfordítást igényel. Ha másban nem, hát létszámban mindenesetre. Az utóbbi évek­ben több vállalat korszerűsítet­te a munka- és üzemszervezést. A eredmény? Az alkalmazottak száma nem csökkent. Sőt négy vállalatnál 47-el emelkedett. Vajon mivel magyarázhatók ezek a kedvezőtlen jelenségek? A népi ellenőrök vizsgálata szerint az adminisztratív ügyvi­teli munka nem elég hatékony. Ez a magyarázat tömör összeg­zése. Tapasztalat igazolja, hogy a munkaidőt nem mindenhol használják ki teljesen. A hely­zetet csak súlyosbítja, hogy több helyen hiányoznak a munkaköri leírások, Gyakori, különösen az ügyviteli alkalmazottaknál, hogy az osztályvezetők érdemi mun­kát alig végeznek, csak átpasz- szolják a feladatokat a beosz­tottaknak. A legnagyobb baj azonban a felkészültségen van. A vezetők és a termelést irányí­tók közül — 436-an vannak — csak 217-nek van egyetemi, fő­iskolai végzettsége. Az alkalma­zottak egy része még a közép­iskolát sem végezte el. Az arány vállalatonként változik. A Kner Nyomdában az alkalmazottak 19 százaléka, a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál 9 százaléka, az állatforgalmi és húsipari vállalatnál pedig 6 százaléka végezte el az egyete­met. Szembetűnő az aránytalan­ság a BMG békési gyárában. A 11 művezető közül csak kettő­nek van középfokú műszaki végzettsége. Különösen nagy a lemaradás a számviteli és a köz- gazdasági munkaterületen dol­gozóknál. A vizsgált vállalatok­nál csak két olyan dolgozó van, aki okleveles könyvszakértői végzettséggel rendelkezik. Ke­vés a mérlegképes könyvelő is. Az állatforgalmi és húsipari vállalat számvitelét 35-en vég­zik, csupán egynek van mérleg­képes könyvelői oklevele. R problémák sora már a dolgozók felvételénél kezdődik. A vállalatok nem követelik meg eléggé határozottan az isko­lai végzettséget, sőt mi több, a munkaköri besorolásnál sem ra­gaszkodnak hozzá. Igen gyak­ran a bérezésnél is figyelmen kívül hagyják. Nem csoda, hogy az ilyen gyakorlat egyáltalán nem ösztönzi a dolgozókat a to­vábbtanulásra. Noha a képzett­ség megszerzéséhez a feltétele­ket biztosítják, a lehetőségekkel kevesen élnek. Persze vannak példamutató kivételek is. De csak azok a vállalatok tudnak sikeresen megbirkózni ezzel a feladattal, amelyek a beiskolá­zásra nagy gondot fordítanak. A Békéscsabai Konzervgyárban a 35 felső fokú iskolai végzettsé­gű dolgozó közül 20-an a válla­lat támogatásával fejezték be tanulmányaikat. Az állami gazdaságoknál és az ÁFÉSZ-eknél sem kedvezőbb a helyzet, bár a különböző átszer­vezések következtében nem emelkedett az alkalmazottak létszáma. Már ez is eredmény. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az állami gazdaságokban csökkent a fizikai dolgozók szá­ma, az ügyviteli adminisztratív feladatok viszont nem. A Me- zőhegyesi Állami Gazdaságnak öt nagy teljesítményű könyvelő­gépe is van. Eddig azonban csak a túlórázást sikerült mérsékelni. I megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálatának tanulsá­ga egyértelmű: ésszerűsíteni kell az adminisztratív ügyviteli mun-; kát. Csak ezen az úton-módon lehet csökkenteni az irodai dol­gozók számát, illetőleg elejét venni a további létszámemelke­désnek. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a korszerűtlen adminisztratív ügy­viteli módszerek bonyolulttá, s igen gyakran nehezen áttekint­hetővé teszik a vállalatok, a szövetkezetek pénzügyi, gazda­sági helyzetét. Mindez akadá­lyozza a hatékony belső ellen­őrzést, s az előrelátó vezetői döntések kialakítását. Az ügy­vitel korszerűsítésének azonban elengedhetetlen feltétele a kép­zettség. És ebben van a legtöbb tennivaló. (Sercdi) Magyar—román vízügyi tárgyalások Román vízügyi küldöttség ér­kezett kedden Budapestre, Flo­rin Iorgulescunak, a Román Szocialista Köztársaság Orszá­gos Vízügyi Tanácsa elnökének vezetésével. A küldöttség az Or­szágos Vízügyi Hivatal vezetői­vel folytat tárgyalásokat a ma­gyar—román vízügyi egyezmény meghosszabbításáról. (MTI) Magyar—görög kamarai megállapodás Magas rangú görög kamarai delegáció élén Budapestre érke­zett Khrisztosz Panagosz, az At­héni Kereskedelmi és Iparkama­ra elnöke. Kedden a Magyar Kereskedelmi Kamara székhá­zában a görög regionális keres­kedelmi és iparkamarák képvi­seletében aláírta az athéni és a Magyar Kereskedelmi Kamara közötti együttműködési megál­lapodást, melyet magyar rész­ről Kallós Ödön elnök írt alá. (MTI) 3 tKJBBiSss 197«. ÁPRILIS tL

Next

/
Thumbnails
Contents