Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám
MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 197«. ÁPRILIS 21., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM EGY NEB-VIZSGÄLAT TANULSÁGA (3. oldal) A ZÖLDSÉGTERMELÉS „BÁZISTELEPE” LESZ NAGYKAMARÁS (3. oldal) LEHET-E MINDENKI ISKOLÁJA? (tv-jegyzet) (5. oldal) Á mának és a holnapnak Aki régen nem látta egyik — itt megnevezésre nem szoruló — városunkat és friss szemmel bolyong az alakuló, új városközpont környékén, meglehetősen vegyes benyomásokkal, sőt kicsit nyugtalanul megy tovább. Szöges ellentétben a város hagyományosan igényes, évszázadok ízlése alakította nyugodt és bensőséges architektúrájával, a jövendő városmag mai állapotát szinte siváran egyhangúnak látja, s ráadásul rögtönzöttnek érzi. Mintha hiányoznék a képzelőerő, s a kockán éa téglalapon kívül más idom nem létezne az építészeti geometriában. De valószínűleg nem erről van szó. Nem a képzelőerő hiányzik. Sok a terv- módosulás, az eltérés a komplex elképzeléstől: pillanatnyi költségvetési vagy egyéb praktikusnak látszó indokok „meg- faragják” az eredeti tervet, s a kompromisszum eredménye az, amit a szem az épülő —túlságosan is lassan épülő — városközpont mai formájában lát. Ami érvényes a pragmatikus «elekre* veszélyeire a városépítészetben, érvényes sok más területen is. A mában ugyanis mindig vasi és lesz olyan kényszer, hogy az adott- pillanatnyi helyzetet, az időszerű szempontokat és feltételeket vetítsük ki a jövőre is, vagy éppenséggel elodázzunk mór ma is szükséges megoldásokat. Olyan gazdaságfejlődési szakaszban pedig, amelynek során koncentrálni keil az erőfeszítéseket, mérsékelni kell fejlesztési terveket vagy ütemet, mindig az a legnehezebb kérdés: mit vegyünk előre és mit halasszunk? Mit csokkentsünk és mit növeljünk fokozottabb ütemben ? Nincs veszélyesebb ilyenkor, mintha a gondolkodás „beáll” a pillanatnyi normára és a különböző nagyságrendű, horderejű és következményű döntéseit sablonosán, a pillanat diktálta döntésnormák szerint hozza meg. Mindenki tudja, hogy például a költségvetési keret felosztásának megvannak a maga rutineljárásai, normái. Ha valaki például nem a megszokott normák szerint akar eljárni, akkor máris számolhat vele, hogy ellenállásra talál, s még a helyes, átgondolt, indokolt döntési javaslatát is erősen védelmeznie kell. Mégis, a baj nem ebből, hanem a gondolattalan- ságból, a sablonos cselekvésből származik. A gazdaságnak ugyanis az a természete, hogy a negatív jelenségeket is megszilárdíthatja, szokássá rögzítheti, elfogadott esetté teszi. így például a gyártás vagy a kereskedelem megszokhat ja a hiányzó cikkek létezését és egész cselekvésnormáját arra állítja be, hogy ilyen és ilyen árufajták „hiánycikknek” számítanak. Ezután aztán maga a gondolkozásmód „termeli” tovább a hiánygazdálkodást, mert elfogadta, adottnak vette a pillanatnyi állapotot, ahelyett, hogy erőfeszítéseit a hiány megszüntetésére összpontosította volna. Egy adott üzemnek például arra kell törekednie, hogy meglevő gépi kapacitásait sokkal nagyobb hatásfokkal használja fel, és ezzel bővítse termelését, fokozza termelékenységét. Ilyen üzem ma nálunk százával van, s országosan mérve nyugtalanítóan magas szám kerekedne ki, ha forintra számítanánk át a jobb kapacitáskihasználásból várható többlettermelést. Az üzemekre tehát mind külső, mind belső nyomás nehezedik, hogy ne új gépek és berendezések vásárlásával, hanem mindenekelőtt a kihasználtság magasabb fokával törekedjenek a többlettermelésre. Noha ez a törekvés rendkívül fontos és teljesen indokolt, semmi nem okozhatna nagyobb kárt, mintha a műszaki-technológiai fejlődés megállna, miközben az iparágban már összehasonlíthatatlanul magasabb termelékenységű gépek veszik át a szót világszerte. Vagy szólhatnánk például az úgynevezett strukturális létesítmények fejlesztéséről, amely köztudottan elmaradt a termelői létesítmények fejlődésétől, s ezért ma már a termelés érzi meg, hogy például néhol rossz a távközlési hálózat, elöregedtek a csatornák, alacsony fokú az ügyvitel-gépesítés és így tovább. Az esetek egy részében itt is elhalasztott beruházásokról van szó, s e halasztások indoka a maga idejében valószínűleg alaposnak látszott. A halmozott halasztások viszont olyan problémákat okozhatnak egy város, egy gyár életében, amelyeknek megoldása — miután az elérkezett a tűrési határhoz — még nagyobb gondot és még több költséget okoz. igen, most olyan időszakban vagyunk, amikor törvény a takarékos gazdálkodás, amikor a felesleges kiadások csökkentése, a meglevő eszközök jobb kihasználása parancsoló szükség, hogy veszteségeinket csökkentsük, és erőforrásaink valóban a legfontosabb fejlesztési célokra irányuljanak. E tekintetben mozgósítani kell az értelmet, a figyelmet, az akaratot, a cselekvést. És még igen sok a tennivaló, a feltáratlan lehetőség, mint ahogyan még sok rés van, amelyen vígan csordogálnak az állami, a vállalati pénzek, anélkül, hogy hasznos munka formájában visszatérülnének. De méginkább olyan időszakban vagyunk, amikor nélkülözhetetlen összekapcsolni a mát a holnappal, s nem engedhetjük meg, hogy átadjuk magunkat bármely területen is az „egynapos megoldásoknak”. A ma parancsol és ennek a parancsnak engedelmeskednünk kell, mert a jövőt nem a jelen rovására akarjuk megvalósítani. A ma parancsol, de a jövő kötelez, mert holnap már az lesz a jelen. R. L. Megyeszerte megemlékeznek Lenin születésének 106. évfordulójáról A megye’ városaiban, községeiben mindenütt készülnek Lenin születésének 106. évfordulójára. Békéscsabán, a Szabadság téri emlékműnél április 22-én, csütörtökön, délután fél négy órakor tartanak koszorúzási ünnepséget. Ünnepi köszöntőt Zsibrita Mária, a városi úttörőtanács elnöke mond, majd a megyeszékhely párt-, állami- és társadalmi szerveinek képviselői helyézik el a megemlékezés koszorúit a szobor talapzatánál. Szarvason szerdán, április 21-én, délután öt órakor lesz az ünnepség a művelődési házban. Az óvónőképző intézet fiataljai rendezik az ünnepséget, melyen Bencsik Endre, az óvónőképző igazgatója mond beszédet. Kondoroson másnap, április 22-én lesz műsoros koszorúzási ünnepség. Gyulán és Sarkadon csütörtökön, április 22-én emlékeznek meg Lenin születésének évfordulójáról. Mindkét helyen koszorúzási ünnepséget rendeznek. A megye többi városában, községében a párt- és KISZ-alapszervezetek, a a munkahelyi kollektívák emlékeznek meg rövid ünnepségekkel az évfordulóról. Kommunista műszak a KISZ KB felhívására Megyénkben 17 ezer fiatal jelentkezett a szombat-vasárnapi mun caakciókra A KISZ KB az ifjúsági mozT galom IX. kongresszusát megelőző hetekben is munkára mozgósítja tagjait. Az április 24—25-re meghirdetett társadalmi munkaakciókra megyénk. KISZ-esei közül eddig mintegy 17 ezren jelentkeztek. A megyeszékhelyen az ÁÉVj az öntöde, a forgácsoló, a yo- lán. a kertészeti vállalat. , a téglagyár, a kötöttárugyár, , a férfifehérnemű-gyár, az AF1T a pamutszövő, a Dürer Nyo^n. da és a cipész szövetkezet iäu. kommunistái — több. mint négyezren — töltik termelő munkával a hétvégét A város középiskolásai és úttörői . — három és fél ezren — ezalai-* az utcákat, tereket, saját iskolájukat szépítik rrtajd. A békéscsabai fiatalokhoz hasonlóan nagy számban -jelentkeztek a kommunista műszakokra a járások ifjúmunkásai, diákjai is. Az orosházi járái89arr az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár mellett a kőolajfúró vállalat kardoskúti gyáregységének, a HÖDIKÖT békéssámsoni és csorvási telepének fiataljai, a tótkomlós! ipari szövetkezetek KISZ-esei, Gádoros, Csanádapáca ifjúsága, az orosházi középiskolások ugyancsak eleget tesznek a KISZ KB felhívásának. Megmozdul « szeghalmi és gyulai járás fiatalsága is. A Gyulai Húskombináton kétszázan dolgoznak majd szombaton és vasárnap. A szellőző művek sarkadi gyárának és a Sarkadi Cukorgyárnak valamennyi dolgozóját munkára hívták hétvégére a KISZ-esek. Gyoma. Endrőd, Kondoros és Dévavá- nya ipari szövetkezeteinek ifjú- kommunistái éppúgy nem maradnak ki a sorból, mint Szeghalom, Vésztő. Füzesgyarmat, Körösladány és Kötegyán ifjú lakosai. Mezőkovácsházán a gabonafelvásárló gyáregységének a gimnáziumnak, az építőipari szövetkezetnek a KlSZ-alap- szervezetei, a járásíbah pedig Medgyesbodzás. Medgyesegy háza, Dombiratos, Mezőhegyes, Battonya alapszervezetei csatlakoznak a felhíváshoz. Örménykút. Kondoros, Szarvas ifjúkon) - munistái képviselik a szarvasi járás KISZ-eseit az üzemi kom. munista műszakokon és a lakóhelyszépítő társadalmi munkákban. Ezzel a sor még nem zárult le, hiszen a csatlakozásokból kitűnik, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok sem maradnak tétlenek ezen az országos „mozgósításon’. Kunágota. Békés- sémson, Csorvás, Csanádapáca. Gádoros, Kardoskút, Nagykopáncs, Nagyszénás, Pusztaföld. . vár. Tótkomlós, Kondoros, * Szeghalom, Dévaványa termelő- szövetkezeteinek és a Szarvast Állami Gazdaságnak a KISZ. tagjai is a jelentkezők között vannak. A termelő munka és a lakóhelyszépítés mellett ezen * szombaton és vasárnapon ifjúsá« gi klubot építenek maguknak a fiatalok Lökösházán. Csorváson és Füzesgyarmaton, sportpályát Gyomán, úttörőtábort ifjabb testvéreiknek Szeghalmon, Sar- kadkeresztúron. Mezőkovácsházán, Szarvason, Békésszent- andráson, de az úttörőkért dolgoznak a KISZ-esek Vésztőn, Tótkomlóson, Gyulaváriban is. Végül vasgyűjtési akciót szerveztek erre a két napra a lö_ kösházi vasutas KISZ-esek. a mezőgyáni tsz, az Orosházi Üveggyár, a gerendási Munkácsy Tsz ifjúkommunistái, Nagyszénás ÁFÉSZ-es fiataljai és Csorvás KISZ-tagjai. K. E. P. ■Mim inMaminamiiHiiiuiuitiniiuiiiiiMmiitiuiitiiiiiiiimiiMiaHimHifSMiiiiHtM* Vetik a kukoricát Füzesgyarmaton A jó időt kihasználva, szinte megállás nélkül dolgoznak a ffiiresgyarmati Vörös Csillag termelőszövetkezetben. Az emberek azért iparkodnak, hv«,y u munka ünnepére 2 e-'cr hektáron földbe kerüljön a kukorica, (Fotó: Béla Ottó)
