Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
orr HOM UNK ÖRÖK DIVAT A Sárrét díszítőművészetéről A KOSZTÜM A mai divat kialakulásának kezdetét valahol a XX. század elején kell kezdenünk, amikor a nők előtt világszerte megnyíltak a munkahelyek, az eddig férfiaknak fenntartott foglalkozások, sportágak. Ezekben az esztendőkben a párizsi divat mellett már a szolidabb angol divat is csatasorba állt, levetette szecessziós stílusát és a mindennapos élethez alkalmazkodva, szabásvonalában, díszítésében egyszerűsödni kezdett. A divattorlenet úgy tartja számon, hogy Viktória angol királynő volt az első asszony, aki kosztümöt viselt. Az udvari pompát különösebben nem becsülő uralkodónő azzal bízta meg szabóját, hogy tervezzen számára valami újszerű, a méltóságához illő, de szolid és kényelmes öltözéket, amelyben az utcán is megjelenhet. A szoknyából és felsőrészből kreált öltözék a mai kosztüm őse, vagyis az úgynevezett angolkosztüm. S mint ahogyan ez a divat elterjedésével általában, történni szokott, a királynő után hamarosan az arisztokrata hölgyek is utcai öltözékként kosztümöt viseltek. A kosztüm, amelynek sajátossága a férfias fazon, azóta is örök, megunhatatlan öltözéke ruhatárunknak. Míg a divat — ha csak az eltelt néhány esztendőre gondolunk vissza — eléggé sok meglepetéssel, néha bizarr elképzelésekkel próbálta felhívni magára a figyelmet, mint a szivacsszoknya, az op-art térhódítása, nem beszélve Mary Quant találmányáról, a mini, sót a szupermini szoknyákról, az ezt "követő tiszavirág életű maxiról: — a kosztüm, bár mindig követte az új divatvonalat, soha nem tűnt eL őrzi a klasszikus fazont, s a jólszabott kosztüm fiatalt és idősebbet egyaránt jól öltöztet. A klasszik«* angol kosztüm mellett az úgynevezett Chanel- kosztüm az, amely évtizedek óta őrzi divatosságát. „Feltalálója” évszázadunk egyik legzseniálisabb divatkreátora, a nemrégiben elhunyt Gábriellé Chanel volt, aki mindenkinél hamarabb megérezte, hogy a XX. század óriási ipari fejlődésével együtt a divatba beköszöntött a praktikus korszak. A drága, egzotikus, valódi selymek helyett eljött a műanyagok, a drágakövek helyett, a hamis ékszerek divatja. Kosztümjeinek jellegzetessége a kabátka testhez közeli, egyenes szabásvonala, a szoknyák a divatízlésnek megfelelően hol szőkék, hol hajtásokkal bővülnek, ám mindig laza, tarkán szőtt finom gyapjúanyagból készülnek, vagy az alkalmi Cha- nel-kosztümök plasztikus hatású selymekből, de elmaradhatatlan díszítésük a paszpólozás és a többsoros nyaklánc. A kosztüm 1976 divatjában is Wontos szerephez jut. Divat a klasszikus angolkosztüm, a bemutatókon láttunk Chanel-kosz- tümöt is,. divatos a rövid, úgynevezett spencerkabútos, vagy kulikabátos kosztüm és — ez a legfrissebb párizsi hírek egyike KtmMai sz 1976-os Ant szerint — továbbra is divat a nadrágos kosztüm. A kabátkák széles fazonnal készülnek, esetleg enyhén kitömött vállal, de feltétlenül takarják a csípőt. Egysoros gombolásuk karcsúsít. A legnagyobb változás a szoknyánál tapasztalható. A szoknya — ellentétben az elmúlt esztendők divatjával — ismét szűk,- A kényelmes járást széles hajtások, hólok vagy az oldalt hasíték 'slicc) biztosítja. A szoknya hossza mindig 6—6 centiméterrel a térd alatti. A pontalló is egyenesszárú és feltétlenül elfedi a lábbelit. A kosztümök divatos anyaga a teniszcsíkos könnyű gyapjú- szövet és a gabardin. A Chanel- kosztümök laza twedszövetből készülnek. A spenceres és kuli- kabátos kosztümöknél gyakori, hogy a felsőrész egyszínű — sötétkék vagy piros gvapjúszövet —, a szoknya pedig teniszcsíkos, vagy apró kockás anyagú. Újszerű a kabátokon a szabásvonalak kihangsúlvozására és a zsebeken a plasztikus tűzés díszítés. Potoczky Júlia A legidősebb elsőéves Peter Dzsamoina nemrég töltötte be SO. életévét, és nem. is alaptalanul azt gondolta, hogy már réges-rég kijárta az élei iskoláját. De unokája másodszor ment felvételi vizsgát tenni a szarajevói egyetemre és ... ismét sikertelenül. A nagyarpa dühbe gurult. És hogy bebizo nyttsa. hogy a. vizsga gyerekjáték, maga ment el vizsgálni. És az Unoka végtelen meglepetésére és saját maga nagy megelégedésére hamarosan értesítették: felvették!, llymódcn most Peter Dzsamoina. Jugoszlávia legidősebb digkja. A sárréti ételreceptek után ismét egynéhány megjegyzést szeretnék fűzni feleségem gyűjtőmunkájának másik területéhez, az itt honos díszítő motívumokhoz. Több mint másfél évtizedes sárréti tartózkodásunk során jó néhány próbálkozásunk volt, hogy felderítsük az itt élő lakosság jellegzetes népi művészetét. Ennyi időn túl még mindig nem állíthatjuk egyértelműen, hogy megtaláltuk a békési- sárrét díszítő művészetének jegyeit. Nyomokat, jelzéseket találtunk, de ezekből ki merné álsának alapvető tudnivalóit, mert a Sárrét fában nagyon szegény vidék. A női fehérneműkből, kézimunkákból megállapíthatjuk, hogy amire rámondhatjuk ezt a szót, hogy művészi, az a szőttesekre vonatkozik. A soksok kenderfeldolgozó szerszámból feltételezzük, hogy a kendert nagy mennyiségben termelték és feldolgozták. Eleinte egyáltalán nem, majd túlságosan egyszerűen, később pedig művészi tökéletességű, nagy technikai tudással színesített és díszített használati ruhadarabokat szőttek. Az 1530-as években készült lekváros-vzailke díszítése. Ismeretlen fa- xekas mtunitája, szeghalmi gyűjtés. Szegély minta. Színezése: sötétbarna. de bármilyen sötétebb színnel kivarrható. A varrás technikája: a cakko/.ást hurok öltéssel, a középső levelek lapos hímzéssel készíthetők. Felhasználása: ruhára, abroszra, futóra, vagy függönyre alkalmas motívum. lítani, hogy íme ez a mi tájunk A továbbiakban pedig a <**- virágos kertje és ezeket álmod- szí tő művészetnek egy edaig ta az ismeretlen alkotó: ruhájá- nagyon elhanyagolt területére ra, kötényére, blúzára és kész- szeretnénk felhívni a figyelmet kenőjére. Vagy fából készült és ezzel újabb lendületet adni használati tárgyaira ezeket a a mind terebélyesebbé váló kémintákat faragta kedvesének, zimunkázók táborának. Egr ismered«*« fazdkas m tüSóas években köcsögre rajzolt motívuma, szeghalmi gyűjtés. A stilizált virágmotívum eredetije: sárga kikerics. Színezése: világos sárga színű szirmok, bordó középpel, középzöld szárral és levelekkel. A varrás technikája: lapos hímzés. Felhasználása: asztalterítőre, futóra, vagy középre felhasználható. rendelőjének egy-egy sárréti legény, férj vagy mester. A legrégebbről megtalált és fellelt munkák • mindegyike virágmotívumot tartalmaz egyszerű stilizálással és primitív kivitelezéssel. A fafaragásokból pedig kitűnik az is, hogy kevésbé ismerték a fa feldplgozáA kerámia készítése és díszítésre való felhasználása a századfordulón élte virágkorát. (Most másodvirágzását éli!) Szinte minden nagyobb településen dolgozott néha nem is egy cserepes, gölöncsér. Ezek között mindig akadt egy-egv tehetséges, jó kézügyességű, gazdag motívumkincsű mester, vagy mesterfeleség. Ilyen volt Szeghalmon Szűcs Lajos, aki a század elején szépséges-szép mázas edények nagy választékát készítette a helybeli lakosságnak. Ezekből az edényekből egynéhányat mi is összegyűjtöttünk és ezen edények motívumai adták a gondolatot, hogy miként lehetne felhasználni azokat kézimunkák díszítésére. A sziki kékhere, a tulipán, a búzavirág, a kamilla, a szilva, a pávaszem és ezek levelei diszítik szebbnél- szebb változatban a korsókat, szilkéket, fazekakat és köcsögöket. Az minden népművészetet kedvelő előtt ismeretes, hogy régen — de egyes helyeken még ma is — író-asszony előrajzolá- sa után hímeztek, varrtak a falu asszonyai és leányai. Hát ezek a fazekasmester-feleségek nem ezt tették? Hát ők nem voltak ilyen előrajzoló asszonyok? Bennük nem lehetett művészi hajlam a díszítő művészeti motívumok megalkotására? Igaz, másmás technika szükséges a varráshoz és más a korsó festéséhez, de az alapvető helyi díszítő Az eredeti motívum «er mázas, gazdagon díszített korson szerepel, A korád felirata; Készült ez a bugykos Vékony János részére Szeghalom. Készítette Szűcs Lajos emlékül 1904. Szeptember S-dlkin.” A Stilizált virágmotivum eredetije: ziliz (gyógynövény). Színezése: Halványkék szirmok vörös középnél, a levelek világos olajzöld ozlnif- ek. a varrás technikája: lapos hímzés- Felhasználása; asztalterítőre vagy függönyre, drapériára alkalmazhat*. Eredetileg egy köcsögöt díszített. Ismeretlen fazekas munkája az l»30-as évekből. Begyűjtési helye Okány. A stilizált vlrágmotí* vum eredetije: apró nőszirom. Színezése: a virágszirom szélei és sötét részek ibolyakék színűek. A levelek sötét barnák. A varrás technikája: lapos hímzés. Felhasználása: függönyre, asztali futóra és mellényre ajánlható. A motívum eredetije egy píltokás butcllán található. Ezen a cserépedényen a következő felirat olvasható: „Én Kotsis János készítetem ezt a butéliját Szabó Jánosnak az 1892-dik évben mártzius J5-dik napján. Isten éltesen barátom, ihatnál most amint látom. Aki iszik belőle, vajon egéségere. Vivőt." A stilizált virágmotívum ' eredeti,je: homoki liliom. Színezése: a virág szirma fehér, a közepe sárga, a szár és a levelek kávébarna. A varrás technikája: lapos himzés és száröítés. Felhasználása: gyermek és kismamaruha díszítésére. elemek sokban nem különbözhettek! Az úgynevezett békési hímzés, melynek motívumai az utóbbi években terjedtek el, honnan vették eredetüket? A szűcsök által hímzett subákról és bekecsekről! A technika ebben az esetben is más. Ha valamiben egyezést állapíthatunk meg, az a fonál öltése. E felismerések után feleségem a jellemző és felhasználható motívumokat lerajzolta és elképzeléseit bemutatja e lap hasábjain. Reméljük, hogy sokak tetszését meg fogja nyerni és hisz- szük, hogy jellegzetességeikkel gazdagítani fogiák hazánk, megyénk és tájunk népművészetét. Miklya Jenő ]Q smmm 1976, ÁPRILIS iS,
