Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
— ............................................................... N em a gyermek itala! Az alkohol rombol, eizülleszti, tönkreteszi az embert, a családot Százezernél több férfi és mintegy 10—12 ezer nőbeteg áll gyógykezelés alatt alkoholizmus miatt. Egy város lakossága kitelne belőlük. Az alkoholisták között végzett szociológiai vizsgálatok egyöntetűen bizonyították, hogy a felnőtt alkoholisták már gyermekkorukban kezdtek el szeszes italt fogyasztani. Erre nagyon veszélyes alkalom a húsvéti locsolkodás. Nagyon sokan vannak, akik első találkozásukat az alkohollal ennek, a napnak köszönhetik. Még felnőtt fejjel is emlékeznek drámai rosszul- létükre és kétségbeesett állapotukat mosolygó naiv környezetükre. Napjainkban a családok élete sokat változik, a legtöbb anya dolgozik, s a családtagok kevesebbet vannak együtt. Ezt a kevés időt úgy kell eltölteni, hogy a gyermek érezze, ő is fontos, szeretik, a család biztonságos fészek. A gyermekek először mindent a családban tanulnak meg — sok mindent utánzással. Ilyenkor tanulhatják meg a felnőttektől az ünnepek kulturált eltöltését, az édesanya, az édesapa példája évek múlva ösztönösen megjelenik a már felnőtt gyermek szokásaiban és gesztusaiban. Ha a felnőttek el k fogyasztanak 1-2 pohár bort vagy sört az ünnepléshez, a gyerekek csak szörpöt, gyümölcslevet, üdítő italt kapjanak! Számukra ez le11 BÍKÉSMmSzn 1976. ÁPRILIS 18. gyen a természetes! A bor, a sör, a konyak a felnőttek itala, de nekik is csak módjával! Á gyermekek szervezetére ártalmas, akárcsak a feketekávé. Érdekes, hogy a feketekávétól óvjuk a gyermeket és egyáltalán nem fordul elő, hogy a húsvéti locsolkodáskor méregerős kávéval kínálják a kisfiúkat, a kedveskedni akaró lányos mamák. Ha véletlenül mégis előfordulna, hogy egy gyermek tévedésből, vagy csínyből 3—4 kávét meginna, aligha van olyan felnőtt, akit a gyermek rosszulléte, eszméletvesztése ne kergetné rémületbe. Ugyan így kell tekintenünk az alkoholmérgezést és az ezzel járó tüneteket gyermekkorban, hiszen kis mennyiségű alkohol fogyasztása is heveny mérgezéshez vezethet. Ezért szükséges szoktatni és megértetni a gyermekkel, hogy az alkohol csak felnőtt korban fogyasztható. Az alkohol tartalmú italok az ünnepi étkezés tartozékai, nem pedig szenvedély és virtuskodás tárgyai. A húsvéti locsolkodáskor a fiataloknak és a gyermekeknek ne adjunk egy korty szeszes italt se, az ő szervezetüket ez fokozottabban károsítja. Komoly tragédiák származtak már abból, hogy a gyermekek alkoholt fogyasztottak a felnőttek vi- gyorgó felelőtlensége mellett. Az utóbbi években az ország különböző kórházaiban 205 alkoholmérgezett gyermeket ápoltak, s ezek közül 15 halálos mérgezés volt. A látogatóba érkező gyermekek kedves húsvéti népszokást, hagyományt ápolnak, és ne legyen ez alkalom arra, hogy találkozzanak az alkohol romboló hatásával. Filatéliai hírek A városi bélyeggyűjtő kör vezetősége értesíti a tagságot és az érdeklődőket, hogy az április 25- re meghirdetett gyorscsere (árverés) a MABÉOSZ távirati értesítése alapján elmarad és helyette május 2-án, délelőtt 10 órai kezdettel lesz megtartva. A MABÉOSZ es a Bács-Kis- kun megyei Művelődési Központ április 24-én, szombaton 11 órai kezdettel nyitja meg Kecskeméten a művelődési központban a IV. országos motívumbélyeg-ki- állítást. Inflációs bérmentesítések 1944 —45-ben II. Az inflációs kiadványokhoz tartozik az 1944. év utolsó hónapjától 1945. év májusig terjedő időszak anyaga is, mivel ennek az időszaknak levelezési anyaga, változatossága, s nem utolsósorban az előforduló bérmentesítési ritkaságok miatt, megkülönböztetett figyelmet érdemel. 1. Időrendi csoportosítás; 1944. év utolsó hónapjától 1946. július 31-ig terjedő időszak postai küldeményeit két nagy időrendi csoportra oszthatjuk. A. Régi díjszabással (1943. július 1.) bérmentesített küldemények 1944. novembertől 1945. május 1- ig. B. Változó inflációs díjszabással és kiadásokkal bérmentesített küldemények 1945. május 1-től 1946. július 31-ig. A régi díjszabással és kiadásokkal bérmentesített küldeményeknél ezen időszakon belül két alcsoportot különböztettünk meg. A. Futárposták; A Szovjetunió első csapategységei 1944. év szept. 23-án átlépték a magyar országhatárt és így hazánk területe is folyamatosan hadszíntérré vált. A hadműveletek átmenetileg megbénították a polgári életet és vele együtt a postaszolgálat működését is. Ez az átmeneti időszak viszonylag rövid ideig tartott, mert amint ezt tudjuk, az „Ütőri Futárposta” elsőként Békés megyében Gyulán már 1944. év november 2-án megalakult a Gyulai Államépítészeti Hivatal keretein belül. Ehhez hasonlóan ideiglenes postaszolgálat feltehetően más megyékben, is létezett. A gyulai ideiglenes posta- szolgálat kezdetben 1944. november és december havában Békés megye egész területén egyedül látta el a postaszolgálatot. A vasúti forgalommal folyamatosan meginduló hivatásos postaszállítás, az útőri futárszolgálat működési területét egyre korlátozta és ennek működése lassan összeolvadt az újjászervezett hivatásos postaszolgálattal. A két postaszolgálat működése között sem térben, sem időben éles határvonalat húzni nem lehet. Az ezirányban végzett kutatások (lásd Monográfia V.) megállapították, hogy még 1945. április havában is ez a Futárpostaszolgálat továbbította Békés megye községeinek túlnyomó részében a postai küldeményeket. A Szegedi Postaigazgatóságnak a Gyulai Alispáni Hivatalhoz intézett leiratából tudjuk, hogy a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium a „Gyulai Ütőri Futárposta”-szol- gálatot 1945. május 15-tel megszűntnek tekinti. Ez az időpont egyben országos viszonylatban is a futárposta (kisegítő) szolgálat befejezését és a korlátozás nélküli hivatásos postaszolgálat megkezdését jelzi. A/2. Hivatásos postaszolgálat. Ezen az alcsoporton belül különbséget kell tennünk a már felszabadított területeken — általában keletről nyugatra haladó — ideiglenesen —, a még fel nem szabadított területeken — működő Magyar Kir. Posta postaszolgálata között. Pontos idő és térbeli határvonalat húzni itt is igen nehéz. Időrendi elhatárolás szerint a felszabadult nagyobb helységek folyamatosan kapcsolódtak be az újjászervezett posta működési területébe. A térbeli határvonal mindig a front vonala volt, mégis Budapestnek 1944. dec. 26-án történt körül- zárásával és 60 napig tartó ostromával egy Miskolciéi Budapesten és Székesfehérváron át a Balatonig húzódó arcvonal alakult ki, mely csak 1945. március végén mozdult meg. Itt kialakult az újjászervezett hivatalos postaszolgálat. A vasútvonalak helyreállításával párhuzamosan megindult a hivatásos postaszolgálat, melynek működési területe elsősorban a fő vasútvonalakra és ezek környékére korlátozódott. Vas Tibor Tanuló- és játszóasztal Ötletünk elsősorban azokat a barkácsolni szerető apukákat érdekelhetik, akik szívesen foglalkoznak asztalosmunkával. Rajzunk olyan „ikerasztalt" ábrázol, amely jó szolgálatot tesz a többgyermekes családban. (Természetesen a leírtak szerint egyszemélyes polcos-asztalt is barkácsolhatunk.) Az ábrán jól kivehető, hogy az ikerasztal tulajdonképpen 2—2 többrekeszes polcból, továbbá a tetejére helyezett közös asztallapból, valamint a középen beállított, elválasztó lapból áll. A polcokon a tanszerek éppúgy helyet kaphatnak, mint a játékok, tehát tanulás alatt is, játék közben is kéznél van minden kívánt holmi, s ezzel a megoldással sok. helyet takarítunk meg. A két asztal közötti elválasztó lap tulajdonképpen elhagyható, amiért elkészítését mégis javasoljuk, annak oka: ahol két gyerek tanul, jobban figyel mindegyik a saját munkájára, ha köztük a rekesz. Másrészt a polcra üdezöld növényt tehetünk, kis akváriumot halakkal stb. Ha pedig a lapjába képszögeket verünk, arra sok apró holmit akaszthat a nebuló, mint például a vonalzó, olló, szögmérő stb. Időnként az áruházak bútorosztályain játékpolc elnevezéssel kapható készen kb. 220—230 forintért, hasonló többrekeszes polc; ha ilyet vásárolunk, kevesebb munkát kell fordítani az íróasztal elkészítésére. Cm. K. beszélik... „.hogy mostanában sok baj van nálunk a nevekkel, pontosabban az elnevezésekkel. Tehát nem az „elvtárs”, vagy az „úr”, mégcsak nem is a „hé, maga!" titulusra gondolok, hanem arra, hogy mennyi gondot okozott és okoz a névadás több intézményünkben, gazdaságunkban. Emlékszem, már évekkel ezelőtt milyen nagy problémával járt eldönteni: miként hívjuk Békéscsabán o jelenlegi Körös Szállót. Végül is a névadással kapcsolatos pályázat sikerrel járt, hiszen bevált a „Körös ’ elnevezés, még akkor is, ha csak. egy hihetetlenül hatalmas árvíz nyomán kerülne ide igazi folyó. Mégis helyes ez így, mert jól néznénk ki, netán egy „Élővíz- csatorna" szállóval a nyakunkon. Az megint más kérdés, hogy az Élővíz-csatornának miért nincs egy tisztességesebb neve. Némelyek szerint nem vé7 letten, hogy Budapestet a Duna. Szegedet a Tisza, Békéscsabát pedig csak egy Élővíz-csatorna szeli ketté... Egyesek persze javasolják: írjanak ki pályázatot, csupán azért is, mert az Élővíz-csatornából leginkább hiányzik az igazi élő víz. Ez újabb zavaró körülmény, s szerintem előbb ezen a tényét: kellene változtatni. A névadás dolog nehezebbik része. Például a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ a közelmúltban díjazta legjobb „névjavaslóit”, de ki tudja miért, azzal zárták a Népújságban is megjelent köszönő soraikat, hogy nevük továbbra is változatlan marad. Más: tudom a termelőszövetkezetek egyesülésekor sem volt egyszerű eldönteni, hogy melyik nevet viselje az új. Nem akarván egyik gazdasági egységet sem megsérteni, több helyen is az „arany” középutat választották, s létrejöttek az „Egyesült" tsz-ek. Azonban mindenütt vannak akadékos emberek, ezért beszélik még most is azt, hogy az országhatáron is, túl jól ismert kondorosi Dolgozók Tsz- nek meg kellett volna hagyni a régi nevét, mert az már egy márkás név volt. Nem vagyok hivatott eldönteni, kiknek van igazuk, de azt biztosra veszem, hogy a szarvasiak nem álltak feladatuk magaslatán, amikor „Plastolus”-nak „keresztelték” játékkészítő ipari szövetkezetüket A magyar nyelv hete alkalmával nemrégiben írt a Népújság némely „furcsaságokról", Békés megyei intézmények és vállalatok hibás, idegen elnevezéséről, de ez az újabb, a „Plastorus” úgy vélem viszi a pálmát. Habár... habár mindig vannak vetélytár- sak, nehéz lekörözni a mezőnyt. Azt beszélik, ilyen vetélytárs egyik városunk „Szirén” Áruháza. Az addig rendben lenne, hogy a szirének csábítóak, s nem árt egy áruházba se becsalogatni vevőt, de a szirénekre az is jellemző, hogy csodás énekükkel romlásba is döntik a hajósokat. Márpedig melyik vevő akar vásárláskor átvitt értelemben zátonyra futni. Viszont igaz az is, hogy ez bármelyik „jónevű” üzletben is megtörténhetik. Vitaszek Zoltán
