Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

— ............................................................... N em a gyermek itala! Az alkohol rombol, eizülleszti, tönkreteszi az embert, a csalá­dot Százezernél több férfi és mintegy 10—12 ezer nőbeteg áll gyógykezelés alatt alkoholizmus miatt. Egy város lakossága ki­telne belőlük. Az alkoholisták között végzett szociológiai vizsgálatok egyön­tetűen bizonyították, hogy a felnőtt alkoholisták már gyer­mekkorukban kezdtek el sze­szes italt fogyasztani. Erre na­gyon veszélyes alkalom a hús­véti locsolkodás. Nagyon sokan vannak, akik első találkozásukat az alkohollal ennek, a napnak köszönhetik. Még felnőtt fejjel is emlékeznek drámai rosszul- létükre és kétségbeesett állapo­tukat mosolygó naiv környeze­tükre. Napjainkban a családok élete sokat változik, a legtöbb anya dolgozik, s a családtagok keve­sebbet vannak együtt. Ezt a ke­vés időt úgy kell eltölteni, hogy a gyermek érezze, ő is fontos, szeretik, a család biztonságos fészek. A gyermekek először mindent a családban tanulnak meg — sok mindent utánzással. Ilyenkor tanulhatják meg a fel­nőttektől az ünnepek kulturált eltöltését, az édesanya, az édes­apa példája évek múlva ösztö­nösen megjelenik a már felnőtt gyermek szokásaiban és gesztu­saiban. Ha a felnőttek el k fogyasz­tanak 1-2 pohár bort vagy sört az ünnepléshez, a gyerekek csak szörpöt, gyümölcslevet, üdítő italt kapjanak! Számukra ez le­11 BÍKÉSMmSzn 1976. ÁPRILIS 18. gyen a természetes! A bor, a sör, a konyak a felnőttek itala, de nekik is csak módjával! Á gyermekek szervezetére ártal­mas, akárcsak a feketekávé. Ér­dekes, hogy a feketekávétól óv­juk a gyermeket és egyáltalán nem fordul elő, hogy a húsvéti locsolkodáskor méregerős kávé­val kínálják a kisfiúkat, a ked­veskedni akaró lányos mamák. Ha véletlenül mégis előfordulna, hogy egy gyermek tévedésből, vagy csínyből 3—4 kávét meg­inna, aligha van olyan felnőtt, akit a gyermek rosszulléte, esz­méletvesztése ne kergetné ré­mületbe. Ugyan így kell tekin­tenünk az alkoholmérgezést és az ezzel járó tüneteket gyermek­korban, hiszen kis mennyiségű alkohol fogyasztása is heveny mérgezéshez vezethet. Ezért szükséges szoktatni és megértet­ni a gyermekkel, hogy az alko­hol csak felnőtt korban fo­gyasztható. Az alkohol tartalmú italok az ünnepi étkezés tarto­zékai, nem pedig szenvedély és virtuskodás tárgyai. A húsvéti locsolkodáskor a fiataloknak és a gyermekeknek ne adjunk egy korty szeszes italt se, az ő szervezetüket ez foko­zottabban károsítja. Komoly tragédiák származtak már ab­ból, hogy a gyermekek alkoholt fogyasztottak a felnőttek vi- gyorgó felelőtlensége mellett. Az utóbbi években az ország kü­lönböző kórházaiban 205 alko­holmérgezett gyermeket ápoltak, s ezek közül 15 halálos mérgezés volt. A látogatóba érkező gyer­mekek kedves húsvéti népszo­kást, hagyományt ápolnak, és ne legyen ez alkalom arra, hogy találkozzanak az alkohol rom­boló hatásával. Filatéliai hírek A városi bélyeggyűjtő kör ve­zetősége értesíti a tagságot és az érdeklődőket, hogy az április 25- re meghirdetett gyorscsere (ár­verés) a MABÉOSZ távirati ér­tesítése alapján elmarad és he­lyette május 2-án, délelőtt 10 órai kezdettel lesz megtartva. A MABÉOSZ es a Bács-Kis- kun megyei Művelődési Központ április 24-én, szombaton 11 órai kezdettel nyitja meg Kecskemé­ten a művelődési központban a IV. országos motívumbélyeg-ki- állítást. Inflációs bérmentesítések 1944 —45-ben II. Az inflációs kiadvá­nyokhoz tartozik az 1944. év utolsó hónapjától 1945. év má­jusig terjedő időszak anyaga is, mivel ennek az időszaknak leve­lezési anyaga, változatossága, s nem utolsósorban az előforduló bérmentesítési ritkaságok miatt, megkülönböztetett figyelmet ér­demel. 1. Időrendi csoportosítás; 1944. év utolsó hónapjától 1946. július 31-ig terjedő időszak pos­tai küldeményeit két nagy idő­rendi csoportra oszthatjuk. A. Régi díjszabással (1943. július 1.) bérmentesített küldemények 1944. novembertől 1945. május 1- ig. B. Változó inflációs díjsza­bással és kiadásokkal bérmente­sített küldemények 1945. május 1-től 1946. július 31-ig. A régi díjszabással és kiadásokkal bér­mentesített küldeményeknél ezen időszakon belül két alcso­portot különböztettünk meg. A. Futárposták; A Szovjetunió el­ső csapategységei 1944. év szept. 23-án átlépték a magyar ország­határt és így hazánk területe is folyamatosan hadszíntérré vált. A hadműveletek átmenetileg megbénították a polgári életet és vele együtt a postaszolgálat mű­ködését is. Ez az átmeneti idő­szak viszonylag rövid ideig tar­tott, mert amint ezt tudjuk, az „Ütőri Futárposta” elsőként Bé­kés megyében Gyulán már 1944. év november 2-án megalakult a Gyulai Államépítészeti Hivatal keretein belül. Ehhez hasonlóan ideiglenes postaszolgálat felte­hetően más megyékben, is léte­zett. A gyulai ideiglenes posta- szolgálat kezdetben 1944. no­vember és december havában Békés megye egész területén egyedül látta el a postaszolgála­tot. A vasúti forgalommal fo­lyamatosan meginduló hivatásos postaszállítás, az útőri futárszol­gálat működési területét egyre korlátozta és ennek működése lassan összeolvadt az újjászer­vezett hivatásos postaszolgálat­tal. A két postaszolgálat műkö­dése között sem térben, sem idő­ben éles határvonalat húzni nem lehet. Az ezirányban vég­zett kutatások (lásd Monográfia V.) megállapították, hogy még 1945. április havában is ez a Futárpostaszolgálat továbbította Békés megye községeinek túl­nyomó részében a postai külde­ményeket. A Szegedi Postaigaz­gatóságnak a Gyulai Alispáni Hivatalhoz intézett leiratából tudjuk, hogy a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium a „Gyulai Ütőri Futárposta”-szol- gálatot 1945. május 15-tel meg­szűntnek tekinti. Ez az időpont egyben országos viszonylatban is a futárposta (kisegítő) szolgá­lat befejezését és a korlátozás nélküli hivatásos postaszolgálat megkezdését jelzi. A/2. Hivatá­sos postaszolgálat. Ezen az al­csoporton belül különbséget kell tennünk a már felszabadított területeken — általában kelet­ről nyugatra haladó — ideigle­nesen —, a még fel nem szaba­dított területeken — működő Magyar Kir. Posta postaszolgá­lata között. Pontos idő és térbeli határvonalat húzni itt is igen nehéz. Időrendi elhatárolás sze­rint a felszabadult nagyobb helységek folyamatosan kapcso­lódtak be az újjászervezett posta működési területébe. A térbeli határvonal mindig a front vo­nala volt, mégis Budapestnek 1944. dec. 26-án történt körül- zárásával és 60 napig tartó ost­romával egy Miskolciéi Buda­pesten és Székesfehérváron át a Balatonig húzódó arcvonal ala­kult ki, mely csak 1945. márci­us végén mozdult meg. Itt ki­alakult az újjászervezett hivata­los postaszolgálat. A vasútvona­lak helyreállításával párhuza­mosan megindult a hivatásos postaszolgálat, melynek műkö­dési területe elsősorban a fő vasútvonalakra és ezek környé­kére korlátozódott. Vas Tibor Tanuló- és játszóasztal Ötletünk elsősorban azokat a barkácsolni szerető apukákat ér­dekelhetik, akik szívesen foglal­koznak asztalosmunkával. Rajzunk olyan „ikerasztalt" ábrázol, amely jó szolgálatot tesz a többgyermekes családban. (Természetesen a leírtak szerint egyszemélyes polcos-asztalt is barkácsolhatunk.) Az ábrán jól kivehető, hogy az ikerasztal tulajdonképpen 2—2 többrekeszes polcból, továbbá a tetejére helyezett közös asztal­lapból, valamint a középen be­állított, elválasztó lapból áll. A polcokon a tanszerek épp­úgy helyet kaphatnak, mint a játékok, tehát tanulás alatt is, játék közben is kéznél van min­den kívánt holmi, s ezzel a meg­oldással sok. helyet takarítunk meg. A két asztal közötti elválasztó lap tulajdonképpen elhagyható, amiért elkészítését mégis java­soljuk, annak oka: ahol két gyerek tanul, jobban figyel mindegyik a saját munkájára, ha köztük a rekesz. Másrészt a polcra üdezöld növényt tehe­tünk, kis akváriumot halakkal stb. Ha pedig a lapjába képszö­geket verünk, arra sok apró hol­mit akaszthat a nebuló, mint például a vonalzó, olló, szög­mérő stb. Időnként az áruházak bútor­osztályain játékpolc elnevezéssel kapható készen kb. 220—230 fo­rintért, hasonló többrekeszes polc; ha ilyet vásárolunk, keve­sebb munkát kell fordítani az íróasztal elkészítésére. Cm. K. beszélik... „.hogy mostanában sok baj van nálunk a nevekkel, ponto­sabban az elnevezésekkel. Te­hát nem az „elvtárs”, vagy az „úr”, mégcsak nem is a „hé, ma­ga!" titulusra gondolok, hanem arra, hogy mennyi gondot oko­zott és okoz a névadás több in­tézményünkben, gazdaságunk­ban. Emlékszem, már évekkel ezelőtt milyen nagy problémá­val járt eldönteni: miként hív­juk Békéscsabán o jelenlegi Kö­rös Szállót. Végül is a névadás­sal kapcsolatos pályázat siker­rel járt, hiszen bevált a „Körös ’ elnevezés, még akkor is, ha csak. egy hihetetlenül hatalmas árvíz nyomán kerülne ide igazi folyó. Mégis helyes ez így, mert jól néznénk ki, netán egy „Élővíz- csatorna" szállóval a nyakun­kon. Az megint más kérdés, hogy az Élővíz-csatornának mi­ért nincs egy tisztességesebb ne­ve. Némelyek szerint nem vé7 letten, hogy Budapestet a Duna. Szegedet a Tisza, Békéscsabát pedig csak egy Élővíz-csatorna szeli ketté... Egyesek persze javasolják: ír­janak ki pályázatot, csupán azért is, mert az Élővíz-csatornából leginkább hiányzik az igazi élő víz. Ez újabb zavaró körülmény, s szerintem előbb ezen a tényét: kellene változtatni. A névadás dolog nehezebbik része. Például a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ a közelmúltban díjazta legjobb „névjavaslóit”, de ki tudja mi­ért, azzal zárták a Népújságban is megjelent köszönő soraikat, hogy nevük továbbra is válto­zatlan marad. Más: tudom a termelőszövet­kezetek egyesülésekor sem volt egyszerű eldönteni, hogy melyik nevet viselje az új. Nem akar­ván egyik gazdasági egységet sem megsérteni, több helyen is az „arany” középutat választot­ták, s létrejöttek az „Egyesült" tsz-ek. Azonban mindenütt van­nak akadékos emberek, ezért beszélik még most is azt, hogy az országhatáron is, túl jól is­mert kondorosi Dolgozók Tsz- nek meg kellett volna hagyni a régi nevét, mert az már egy márkás név volt. Nem vagyok hivatott eldönteni, kiknek van igazuk, de azt biztosra veszem, hogy a szarvasiak nem álltak feladatuk magaslatán, amikor „Plastolus”-nak „keresztelték” játékkészítő ipari szövetkezetü­ket A magyar nyelv hete alkal­mával nemrégiben írt a Nép­újság némely „furcsaságok­ról", Békés megyei intézmé­nyek és vállalatok hibás, idegen elnevezéséről, de ez az újabb, a „Plastorus” úgy vé­lem viszi a pálmát. Habár... ha­bár mindig vannak vetélytár- sak, nehéz lekörözni a mezőnyt. Azt beszélik, ilyen vetélytárs egyik városunk „Szirén” Áru­háza. Az addig rendben lenne, hogy a szirének csábítóak, s nem árt egy áruházba se becsa­logatni vevőt, de a szirénekre az is jellemző, hogy csodás éne­kükkel romlásba is döntik a ha­jósokat. Márpedig melyik vevő akar vásárláskor átvitt értelem­ben zátonyra futni. Viszont igaz az is, hogy ez bármelyik „jóne­vű” üzletben is megtörténhetik. Vitaszek Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents