Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

Több mint 78 millió forint értékű társadalmi munka Ünnepélyesen átadták a társadalmi munkában győztes településeknek a kitüntetéseket ApnTis 1-én bensőséges ün­nepségen vettek részt az 1975. évi társadalmi munkában leg­jobb eredményt elért települé­sek képviselői Békéscsabán, a megyei tanács épületében. Részt vett a kitüntetési ünnepségen Nyári Sándor, a Hazafias Nép­front Békés megyei Bizottságá­nak titkára és Erdős Károly, az SZMT elnöke. Csepregi Pál, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszöntöt­te a résztvevőket, s rövid be­szédében szólt a társadalmi munka települést fejlesztő je­lentőségéről. Az, bogy a helyi tanácsok, a Hazafias Népfront­bizottságok és a társadalmi szervek jól felismerték a társa­dalmi munka hasznosságát, mu­tatják az eredmények. Az el­múlt év társadalmi munka ér­téke megyénkben 78 millió 600 ezer forint volt, mely 26 millió 800 ezerrel több, mint az 1974- es. Ez az emelkedés megmutat­kozik az egy lakosra jutó fo­rintösszegben is. Míg 1974-ben 117 forint volt, a múlt évben 175 forint Csepregi Pál, a me­gyei tanács vb legutóbbi ülése által is jóváhagyott sorrendben adta át az okleveleket, emlék­érmeket és közölte a jutalom összegét is. Teljes megelégedés. A társadalmi munka győztesei közül Kas­sai Béla Mezőhegyes. Vantara János Békéscsaba, dr. Bereczki Sándor Gyula lakosságának képviselői vidáman szemlélik az ok­A városok közül első helyen Békéscsaba ÄI, amely évről évre nagyobb gondot és figyelmet fordít á társadalmi munka szervezésére. Üzemekkel, vállalatokkal kö­tött megállapodásokat, melyek kimagasló teljesítést eredmé­nyeztek. Iskolák, óvodák, böl­csődék patronálásánál, beruhá­zások kivitelezésénél, a belvíz- védelemnél nyújtott lakossági, társadalmi munka értéke meg­haladja a 11 millió forintot. Ez­zel az egy főre jutó munkaér­ték 183 forint, amely 70 forint­tal magasabb az 1974. évinél. A jutalom összege 2 millió 420 ezer forint A második Gyula, ahol a sokrétű társadalmi munka közül az óvodák, bölcsődék, iskolák karbantartásában, parkosítás­ban, utcák, terek, utak rendben- tartásánál, művelődési ház épí­tésénél, belvízvédelemnél je­lentett legnagyobb segítséget a társadalmi összefogás. Egy la­kosra jutó forintösszeg 173, a jutalom 540 ezer forint. Harmadik Orosháza, ahol az elmúlt évben lényeges javulás következett be. Itt üzemek, vál­lalatok, tsz-ek társadalmi mun­kája képezte a túlnyomó több­séget. Egy lakosra 167 forint jut. a jutalom összege 350 ezer forint. A nagyközségek közül Mezőkovácsháza érte el az első helyet, ahol a lakosságnak több mint egy ne­gyede részt vett a társadalmi munkában. Nagyon jelentős a fejlődés, hiszen 1974-ben egy lakos teljesítése csupán 30 fo­rint értékű volt, míg az elmúlt évben elérte a 407 forintot. Ju­talmuk 380 ezer forint. Második Mezőhegyes, ahol az üzemekkel, vállalatokkal együttműködési megállapodáso­kat kötnek rendszeresen. A ta- • nácsülés által elfogadott javas­lat következtében április 4-ét és november 7-ét megelőző ! 3 VJSM i 1976. ÁPRILIS 2. levelet szombat é» vasárnapokon tár­sadalmi munkát szerveznek a községben. Eredményük az egy lakosra jutó 365 forint, a juta­lom összege 250 ezer forint. Harmadik helyen Vésztő áU. A korábbi évekhez képest na­gyobb tervszerűség jellemezte a község társadalmi munkáját. Hasznosak voltak a különböző mozgalmak: Egy nap az iskolá­ért, óvodáért, Egy nap a község­ért, Tiszta tanácstagi körzet, Rende* utca, Tiszta udvar, ren­des ház stb. Kialakult a külön­böző szervekkel való jó kapcso­lat is. Az ifjúsági háznál, az óvoda építésénél kimagasló se- ; gítséget nyújtott a vízgazdálko­dási társulat, a tsz és az ipari szövetkezet, a lakosság több i mint ötven százaléka vállalt társadalmi munkát. így az egy fő teljesítése 304 forint, a juta- j lom összege 200 ezer forint. A községek sorrendiében Pusztaföldvár foglalja el az első helyet. Itt is a társadalmi munka tervsze­rű, melynek irányítását a ta­nács és a Hazafias Népfront együttesen teszi. Az elmúlt év- i ben a lakosságnak több mint ] egyharmada vett részt közös 1 akcióban. Az egy főre jutó ér- I ték itt a legmagasabb, 490 fo- j rint Jutalom 150 ezer forint. Második Békéssámson község. A lakosság nagy aktivitásán tűi a gazdaságok vezetői, dolgozói támogatják a község társadalmi munkáját. Egy fő teljesítménye 356 forint, a jutalom 160 ezer forint. Harmadik helyen végzett Magyarbánhegyes. Itt a társa­dalmi munkára még év elején úgy a lakosság, mint a szocia­lista brigádok felajánlásokat tet­tek. Évfordulókhoz kapcsolódva szervezték a közterületek, par­kok rendbetételét, majd vasvá­zas tornatermet építettek társa­dalmi munkában. Az egy főre jutó összeg 326 forint, a juta­lom 100 ezer forint. A települést fejlesztő társa­dalmi munkában kiemelkedő személyek közül ezen az ünnep­ségen heten vették át a „Tele­pülés fejlesztést segítő kiemel­kedő társadalmi munkáért Bé­kés megye” emlékérmet. Így Balázs János, az orosházi Vá­rosi Tanács pénzügyi osztály­vezetője, Földi János, a me­zőkovácsházi Nagyközségi Ta­(Foió: Demény) nács elnöke, Kassai Béla, a mezőhegy esi Nagyközségi Ta­nács elnöke, Komáromi Gábor, a vésztői Nagyközségi Tanács elnöke, Molnár András, a pusz­taföldvári Községi Tanács elnö­ke, Vince István, a békéssám­soni Községi Tanács VB előadó­ja és Józsa Lajos, a magyar- bánhegyesi Községi Tanács el­nöke. Ezenkívül a megyei tanács vb határozatának megfelelően a helyezést elért helyi tanácsok részéről személyeknek és kol­lektíváknak adományozható emlékérmekből 42-őt, és a to­vábbi élenjáró községek közül Szeghalom nagyközségi Taná- csa 3-at, Hunya község egyet és a Hazafias Népfront megyei elnöksége részéről adományoz­ható céllal öt emlékérmet adtak át. A helyi tanácsoknak oda­ítélt emlékérmet, a kimagasló társadalmi munkát végző sze­mélyeknek és kollektíváknak majd a helyi tanács elnöke ün­nepélyes keretek között adja át. Az óvodák fejlesztéséről tárgyalt a békéscsabai tanács vb Öt év alatt 15 millió forint támogatóst nyújtanak a vállalatok — Pedagógusszálló létesül sára is. Egyes óvodák ugyanis túlzsúfoltak, mások pedig nin­csenek teljesen kihasználva. Az elmúlt tervidőszakban * városi tanács mintegy másfél millió forintot költött felújítás­ra. Bevezették a központi fűtést, korszerűsítették a vízellátást. Az iskolacentrumban külön óvodai konyha biztosítja a kicsinyek élelmezését. A szemléltető esz­közök és különböző felszerelé­sek vásárlására a múlt évben 800 ezer forintot fordítottak. So­kat segítettek a vállalatok szo­cialista brigádjai is. Több he­lyen játszóudvarokat létesítettek és felújították a bútorokat. Fej­lődtek az üzemi óvodák is. A Barnevál új, korszerű óvodát lé­tesített a régi helyett, a kötött­árugyár pedig bővíteni fogja az üzemi óvodát. Kevés az óvónő, állapította meg a végrehajtó bizottság. Jól­lehet számuk emelkedett, hiszen 1970-ben 80-an, a tervidőszak utolsó évében pedig 138-an vol­tak. A tanácsi óvodákban 22 ké-, pesítésnélküli óvónő, illetve gyermekfelügyelő dolgozik. A tanulmányi és a gyermekgondo­zási szabadságon levők helyette­sítése nagy gond. A munkaerő- hiányt az alacsony bérezés is befolyásolta. Ezen enyhített a múlt év decemberében megje­lent kormányrendelet végrehaj­tása. A végrehajtó bizottság a be­számolót elfogadta. Többek kö­zött határozatot hozott egy peda­gógusszállás létesítésére, ahol kedvezményes térítés mel­lett lakhatnak majd a pályakez­dő óvónők, és tanítónők. Majd bejelentéseket tárgyalt mee a testület. (Serédi) Tegnap, április 1-én Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első na­pirendi pontként a tömegsport helyzetét tárgyalták meg. Az MSZMP Központi Bizott­sága 1972 júniusában hozott ha­tározatot az: állami oktatásról, mely többek között kiemeli az óvodáskorú gyermekek iskolára való felkészítésének fontosságát, s ezzel párhuzamosan az óvodai hálózat bővítésének szükségessé­gét. A városi tanács sokat tett a párthatározat megvalósításáért. A IV. ötéves tervben 268 óvo­dai férőhelynóvelest irányoz­tak elő. Ez azonban kevésnek bizonyult. Társadalmi összefogással magya­rázható, hogy a tervidőszak vé­gére 500 férőhellyel bővüllek a város óvodái. A vállalatok 15 millió forinttal járultak hozzá az óvodák fejlesztéséhez. Békéscsabán jelenleg 17 óvo­da működik. Mig 1970-ben 1412 gyermek járt óvodába, addig 1975-ben számuk, csaknem 2 ezerre emelkedett. A tanév kez­detén 154 gyermek felvételét helyhiány miatt utasították el. Jóllehet részükre iskolai előké­szítő tanfolyamot szerveztek, en­nek ellenére nagyon is indokolt az óvodai hálózat továbbfejlesz­tése. Figyelembe kell venni, hogy az óvodáskorúak száma a követ­kező években tovább fog emel­kedni. Az V. ötéves tervben a vállalatok továbbra is jelentős támogatást nyújtanak, mely meg­haladja a 15 millió forintot. Ez teszi lehetővé, hogy mint­egy 500 férőhellyel bővüljenek a város óvodái. Nagy gondot kell fordítani az óvodák arányosabb kihasználá­Bolgár természet­es környezetvédelmi kiállítás Gyulán A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága és Gyula vá­ros Tanácsa rendezésében áp­rilis 2-án Gyulán délután 3 óra­kor az Erkel Ferenc Művelődé­si Központban tartják meg a Népgazdasági érdek szálastakarmánv-termesztés feilesztése A Füzesgyarmati Lucemater- 1 melési Rendszer, a MÉM mező­gazdasági főosztályának támo­gatásával a szálastakarmány- termesztés helyzetét, a fejlesz­tés lehetőségeit megvitató kon­ferenciát tartott. Ezen részt vettek az érdekelt termelési rendszerek, a Beseny- szögi Lucernatermesztési Rend­szer, a Zagyvarékasi Legelőgaz­dálkodási Rendszer képviselői és az érdekelt szakemberek. A ku­tatás szakterületeit dr. Kovács Gábor, a szarvasi ÖKI, Vámo­si Jenő és dr. Barabás András Állattenyésztési Kutató Intézet képviselte. A konferencia résztvevői megállapították: annak ellené­re, hogy a népgazdasági igé­nyek a szálastakarmány-ter- mesztést különös fontosságúvá emelik, az etéren tapasztalható kezdeti fejlődés, ha nem is állt meg, de mindenképpen lelas­sult. Ugyanakkor a tejtermelés, a szarvasmarha-ágazat megvál­tozott minőségi és mennyiségi igényeket támaszt — követke­zésképpen a szálastakarmány- termesztés helyzetét, fejleszté­sének lehetőségeit a felhaszná­lás igényei szerint kell megha­tározni. A termelési rendszereknek fo­kozott figyelmet kell fordítani­uk az igény szerinti technoló­giák kidolgozására, a komple­xitás szem előtt tartása mel­lett törekedni kell a ma még meghatározó, de külön-külön ki­sebb volument képező termelő- egységek megfelelő szintű tech­nológiai ellátására. A mezőgaz­daság gépesítésének mai szín­vonala mellett még szembetű­nőbb a szálastakarmány-vonal elmaradása. Az állattenyész­téssel szemben támasztott igény gyors előrelépést sürget. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy szük­séges a szálastakarmány-ter- mesztés fejlesztése az állatte­nyésztés érdekében. A fejlesz­tésnek három csoportban, egy­mással párhuzamosan kell tör­ténnie, biológiai, technikai, bio­technikai fejlesztéssel. A ter­melési rendszereknek, a kutatás szakterületeinek szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a káros pár­huzamos fejlesztések elkerül­hetők legyenek. E célkitűzések megvalósítása érdekében a résztvevők mun­kacsoportot hoztak létre, amely­nek feladata részletesen kimun­kálni egy reális alapokon nyug­vó komplex fejlesztés' lehetősé­geit és azt a MÉM rendelkezé­sére bocsátani bolgár természetvédelmi és kör­nyezetvédelmi kiállítás megnyi­tóünnepségét. Bolgár vendégeinket és a megjelent érdeklődőket dr. Ta­kács Lőrinc, Gyula város tanács­elnöke üdvözli. Ezt követően Marin Toskov, a Bolgár Erdé­szeti és Mezőgazdasági Miniszté­rium védett objektumok osztá­lyának vezetője tart előadást „Bulgária természeti parkjai” címen. A kiállítást a Bolgár Kultu­rális Központ igazgatóhelyette­se nyitja meg. A KGST „Általános Átfogó Program"-ja keretében össze­hangolt természetvédelmi es környezetalakító közös felada­tok tervszerű végrehajtása so­rán a testvéri bolgár nemzet példátlanul gazdag természeti kincseinek, történelmi és nép­rajzi értékeinek megóvása, és a bioszféra egyensúlyát veszé­lyeztető környezeti ártalmak fel­számolása terén kiemelkedő eredményeket ért el. Időszerű ez a kiállítás azért is, mert az első átfogó környe­zetvédelmi kerettörvény életbe­lépésével újabb lendületet kap szűkebb térségünkben, Békés megyében is ez a mozgalom, melynek alapfeltételeiként elő­relátó nagy tudósunk, Kaan Ká­roly a hatékony jogszabályt, a feladat súlyának megfelelő szer­vezetet és a harcos társadalmi bázist jelölte meg. A rendező szervek bol­gár barátaink ittléte alatt igye­kezni fognak mind a helyszí­nen, mind diaképen minél töb­bet bemutatni a megye rend­kívül változatos természeti, tör­ténelmi és néprajzi értékeiből és ismertetést adni a megye környezeti ártalmainak csökken­tése érdekében kifejtett eddigi tevékenységről. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents