Békés Megyei Népújság, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

napirenden: a népi ellenőrzés munkája Türelmetlenül számolják a perceket Aliért kell 4 ói'úki» várul a leletre? A Minisztertanács legutóbbi ülésén egy esztendő munkáját te­kintette át a népi ellenőrzés ta­pasztalatainak tükrében. Társa­dalmi, gazdasági életünk ke­resztmetszetét mozaikok sokasá­gából — 25 ezer társadalmi ak­tíva ténymegállapitó vizsgálódá­sából — állították össze a jegy­zőkönyvet; 15 ezer helyszínen — gyárakban, vállalatoknál, hiva­talokban, termelőszövetkezetek­ben — gyűjtötték csokorba a népi ellenőrök a tanulságokat 1975-ben, arra törekedve, hogy a hibák, mulasztások, fogyatékos­ságok feltárásával egyidejűleg segítséget is nyűjtsanak minde­nütt a munka javításához. A vizsgálatok során a népi el­lenőrök is beszámolhattak gaz­daságunk fejlődéséről, a párt- és kormányhatározatok megvalósí­tása nyomán kibontakozó kedve­ző termelési és ellátási folyama­tokról. Az ellenőrzés sajátos sze­repének megfelelően a vizsgála­tok természetesen mindenekelőtt a fejlődést gátló jelenségek fel­tárására irányultak, javasolt in­tézkedéseik a fegyelmezettebb, hatékonyabb gazdálkodás érde­keit szolgálták. A népi ellenőr­zés társadalmi szervezetének vizsgálati programja széles ská­lát ölelt fel az elmúlt évben is; országos jelentősége volt példá­ul annak a vizsgálatnak, amely a lakosság ellátását, életkörül­ményeinek alakulását elemezte a lakásépítés és az infrastruktúra fejlesztését fékező tényezők ol­daláról. A beruházások költsé­geinek előzetes alábecsülése, majd á költségek túllépése, a határidők elhúzódása és a gyak­ran gyenge minőségű kivitelezés körülményeinek tisztázásában a népi ellenőrzés nagy szerepet vállalt: a vizsgálatok országszer­te rámutattak a gyenge pontok­ra, a többi között arra, hogy sok­szor hiányzik az összhang a te­rületelőkészítés, a szerkezetépí­tés, és a befejező szak- és szere­lőipari munkák között, a beru­házásokban részt vevő vállalatok kölcsönös elnézést tanúsítanak egymás hibái iránt, az árbevé­teltől függő, azonos érdekeltsé­gük miatt. A vizsgálatok mélysé­gét, komplexitását érzékeltette a népi ellenőrzés a népesedéspoli­tikai program végrehajtásának tapasztalatszerző- és összegező munkájában is; az ország min­den pontján kutatták az egész­ségügy ezzel kapcsolatos helyze­tét, rámutatva a szülészetek vagy a bölcsődei hálózat fejlesztésé­nek szükségességére épp úgy, mint a gyermekruházati cikkek gyártásának és minőségének fo­gyatékosságaira. Nem valamiféle öncélú hiba­keresés, hanem a seg'tőkészség jellemezte a népi ellenőrök mun­káját. Tanúság erre, hogy a vizs­gált intézmények, szervek soka­sága fejezte ki köszönetét az el­lenőrzések hasznos megállapítá­saiért, javaslataiért. Ugyanígy a népi ellenőrzés iránti bizalom fe­jeződött ki a lakosság közérdekű és egyéni bejelentéseinek nagy számában. Tavaly is sokezer ál­lampolgár fordult észrevételeivel a népi ellenőrzéshez, s ez a tény egyúttal a szocialista közgondol­kodás fejlődését, az egyéni és társadalmi érdekek szoros kap­csolatát is kifejezte. A bejelen­tések, panaszok érzékeltették, hogy a közvélemény mind foko­zottabban kiáll az állami és a gazdasági fegyelem megszilárdí­tása mellett, a lakosság, a dolgo­zók tekintélyes része úgy emelt szót a bajok orvoslásáért, "hogy a népgazdaságnak szinte vala­mennyi ágazatában figyeltek a káros jelenségekre: a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétben vállalati szemléletre és magatar­tásra, a társadalmi tulajdon meg­károsítására, s azokra a szemé­lyekre, akik beosztásukkal visz- szaélve önkényeskednek, egyéni haszonszerzésre törekedtek. A bejelentések nyomán megindult társadalmi ellenőrzés pedig sok helyütt felfedte, hogy a gazdál­kodás szabálytalanságainak, a fe­gyelemsértéseknek a hátterében a belső szervezetlenség, a helyi és felügyeleti ellenőrzés gyenge­ségei, a demokratizmus megsér­tése, személyi összefonódások ta­lálhatók. Egész mai fejlődésünk alapve­tő kívánalma a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodás. Ért­hető, hogy a kormány a népi el­lenőrzés szakértő és kiterjedt szervezetét is megbízta e köve­telmény érvényesülésének rend­szeres vizsgálatával. Az ország minden részéből, a legkülönbö­zőbb szintű gazdasági egységek­ből érkező megállapítások nyo­mán kibontakozott az összkép: a kedvező termelési és ellátási fo­lyamatok mellett sok helyütt még mindig nem aknázzák ki az üzemszervezésben rejlő tartalé­kokat, még nem terjedt és mé­lyült el a költségmegtakarító szemlélet, gyakran formálisak a takarékossági intézkedések. A népi ellenőrzés tapasztalatai utaltak arra, hogy az iparban a hatékonyság elsősorban a jól szervezett anyag, és készletgaz­dálkodásban, a határidőre tör­ténő szállításokban, a pontos kooperációban, a jó minőségű termékek gyártásában ölthet testet. Sajátos szervezetével és mód­szereivel a népi ellenőrzés min­denütt utat mutatott a társadal­mi és gazdasági kívánalmak va­lóra váltásához, kezdeményezte szükség esetén a fegyelmező in­tézkedéseket épp úgy, mint a hi­bák megszüntetésének célszerű eszközeit és formáit, erősítve a szocializmus ügye iránti felelős­ségérzetet, törvényes rendünkbe vetett bizalmat. <F—c) Százmillió forint értékű áru exportra A Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezet termékeit ismerik belföldön és külföldön egyaránt. Különösen a csillárok és vasa­lók kedveltek a különböző or­szágokban. A szövetkezet az idén közel 100 millió forint ér­tékű árut gyárt exportra. A csillárok közül az úgynevezett kristály típus kezd háttérbe szorulni, s a modernebb gyártá­sát vették tervbe az idén. E termékből összesen 80 millió forint értékű árut készítenek és adnak át a bel-, illetve a külföldi kereskedelemnek. A Wtekedvelt „Kotyogóból 200 ezer darabot gyártanak első­sorban belföldi igények kielé­gítésére. S termék is elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma címke viselésére a jogot. Hasonlóan a modernvonalű villanyvasaló is, melyet új típusban színes nye­lekkel gyártanak. Az idén 250 ezer darabot készítenek, mely­nek nagyrészét tőkésexportra szánják. \ Tavaly kezdték el a 8 és 12 adagos úgynevezett Presszó ká­véfőző gyártását és ebben az évben 50 ezer darabot szállíta­nak le a belföldi kereskedelem­nek. A gyulai rendelőintézet 1975 januárjában uj épületbe költö­zött. Az addig alig elfogadható körülmények között lévő szak- rendelések most nagyobb terü­leten, kibővített műszerparkkal rendelkeznek. A városból és a vidékről beutalt betegek is ké­nyelmesen tölthetik el a vizs­gálatok közötti időt. A röntgen- iaboratórium is jobb körülmé­nyek közé került. A tágabb he­lyiségek, az új gépek gyorsabb és eredményesebb munkát tesz­nek lehetővé. Mégis miért van az, hogy órákig kell várni, amíg a beteg megkapja a leletet? Er­re kerestünk választ, amikor követtük egy röntgenvizsgálat­ra jelentkező beteg útját. Mi történik addig, amíg a beteg kézhez kapja a vizsgálati ered­ményt? Néhány perccel nyolc óra után megmozdul a fogadó ab­lakot takaró függöny. Átveszik a beteget küldő orvos beutaló­ját. Felveszik az azonosításhoz szükséges néhány adatot, pár szavas feljegyzés készül a be­teg panaszairól. Eközben tájé­koztatják, hogy melyik ajtónál és várhatóan mennyi idő múl­va fogják szólítani. Az előké­szített leletlap a megfelelő át­világítási vagy felvételező mun­kahelyre kerül. A vizsgálat faj­tája, a sürgősség és a pillanat­nyi lehetőség ismeretében rang­sorolják. Elkészültek a felvételek, s miközben a beteg újra a váró­térben foglal helyet, megtörté­nik a fotótechnikai kidolgozás, majd az orvos véleményt mond a képről. Ha szükséges és erre lehetőség van, azonnal elvégzik a kiegészítő vizsgálatot is. A gyakori gyomorpanaszok eseté­ben annyiban módosul a vizs­gálat menete, hogy aM„röntgen- kása” megivása közbeni átvi­lágításnál úgynevezett célzott felvételeket készítenek, s a gyo­mor ürülésének megfigyelésére később újabb felvétel készül. Az idő sürget. Gyakran a la­kóhelyről hajnalban útrakelt beteg megjárva más szakrende­léseket is, türelmetlenül szá- molja a múló perceket. Több ember összehangolt munkájára és időre van szükség, hogy a sokszor sorsdöntő véleményt az írógép papírra rögzítse. A rönt­gen a kórház rendelőintézeté­ben .dolgozik. Ez azt jelenti, hogy minden olyan vizsgálatot, A Vöröskereszt, megyei veze-| tősége az alkoholizmus elleni küzdelem eddigi tapasztalatairól! és eredményeiről készített beszá-' mólót. E szerint megyénkben évről-évre egyre többen kapcso­lódnak be az alkoholizmus elle­ni küzdelembe. A járásokban és városokban a vezetőségek mel­lett kialakulnak a társadalmi bizottságok. A cél az, hogy a jö­vőben minden községben, ter­melőszövetkezetben és üzemben működő Vöröskereszt-alapszer- vezet mellett legyenek olyan ak­tivisták, akik tevékenyen vesz­nek részt a munkában, és az egészségügyi és jogi ismereteket tudják alkalmazni a felvilágo­sításba p. Az aktivistákat két-háromna- P06 tanfolyamokon képezik ki, s ellátják őket propagandaanya­gokkal és szükségletek szerint filmekkel. A megyében az el­múlt évben 119 előadást tartot­tak, melyeken több mint 3 ezren amit a ■ járóbetegnél megterhe­lés nélkül el lehet végezni, itt készítenek úgy, hogy esetleg kórházba utalás esetén se kell­jen azokat megismételni. A folyamatos munkát nehezí­ti a létszámhiány és a gépi fel­szerelésben még meglevő hiá­nyosságok. Az egész évben ka­pacitás felső határáig kihasznált munkahelyek főleg a téli hóna­pokban jelentkező nagyon sok beteget, s a nap déli óráiban j mutatkozó lökésszerű forgalom- I növekedést csak nagy nehézsé­gek árán tudják átbocsétani. , tgv természetesen a betegek várakozási ideje megnyúlik. Azonban ha a1 gyakran fájdal­makkal küzdő, riadt vagy szo­rongó beteget az asszisztensek mindenkor úgy fogadnák, hogy az érzi, most ott minden őérte történik és úgy végzi a nagy szakértelmet és figyelmet kö­vetelő munkáját, hogy a har­mincadik vagy ötvenedik be­tegnél sem feledi el: egy segít­ségre szoruló embertársával áll szemben, akkor a várakozási idő sem tűnik oly hosszúnak, fárasztónak. De a lehetőségek maximális kihasználása, a várható kiegé­szítő beruházások előbbre ho­zatala mellett a betegek jobb tájékoztatása még kedvezőbben befolyásolhatja az időnként ide­ges légkört. Az is sokszor hangzik pl: er­re és erre az időpontra elője­gyezzük, tessék holnap is jön­ni, a vizsgálatot folytatjuk. Az igaz, hogy ezen az áron kórházi beutalásokat lehet megtakarí­tani — de a beteg többszöri járkáltatása károsabb, mint az úgynevezett „megtakarítás”. A betegek joggal elvárhatják, hogy szakszerűen és udvariasan foglalkozzanak velük, a kor színvonalának megfelelő ellá­tásban részesüljenek és ne idéz­gessék őket feleslegesen. Elmúlt két óra. A rendelőin­tézet lassan kiürül. A csukott ajtók mögött, így a röntgenben is, a munka tovább folyik. A nap folyamán vizsgáltak leletei és filmjei további feldolgozás után archiválásra kerülnek, hogy újabb jelentkezés esetén, rendelkezésre álljanak. Feltöl­tik a vegyszeres tartályokat. Át­vizsgálják, megtisztítják az el­csendesedett gépeket. Takarít­ják. fertőtlenítik a helyiségeket. A készüléknek üzemképesen, a mellettük állóknak pihenten kell várniuk az újabb nap fel­adatait. — tó —­Póstelek szerepe a turizmusban Harminchárom kilométer a kék jelzés mentén Pósteleken, a Megyei Egész­ségnevelési Csoport székházéban ülést tartott a megyei diák tu­risztikai bizottság. A megbe­szélés helyszínéül nem véletle­nül választották Pósteleket, ugyanis ez alkalommal a bi­zottság azt vitatta meg, hogy a parkerdő mit jelent a megye turizmusában. A résztvevőket dr. König Já­nos, a MENCS vezetője tájékoz­tatta a jelenlegi körülmények­ről és a 40 holdas őspark nyúj­totta eddig még kihasználatlan lehetőségekről. A tornapályát ót évvel ezelőtt nyitották meg, így most már egyes felszerelé­sek elhasználódtak, felújitásra szorulnak. A parkban lévő épü­letek kisebb-nagyobb reperálás után alkalmasak arra, hogy ál­landó találkozási helyül szol­vettek részt. Az előadásokhoz szemléltető eszközként filmet használtak. Az utógondozásban nagy sze­repe van a klubmozgalomnak, ezért arra is törekszenek, hogy minél több helyen megalakul­janak az alkoholizmus elleni klubok. A meglévők közül a bé­késcsabai igen tevékenyen mű­ködik, minden évben tapaszta­latcsere-látogatást szervez. A klub tagjai voltak már Buda­pesten, Debrecenben. Pomázon > és más helyeken, hasonló jelle­gű klubokban. A békéscsabain kívül Orosházán, Szarvason, Gyulán és Békésen szervezték meg a klubot. h BÉKÉS MCfBássZ 1»76. ÁPRILIS 1. gáljanak iskolai úttörőcsapatok­nak. Kialakítás előtt áll egy szabadtéri színpad is. Felve­tődött egy-két salakos vagy bi­tumenes kispálya építésének le­hetősége is, ez azonban — tár­sadalmi összefogáson túl — el­sősorban anyagi fedezet függ­vénye. A pálya elkészültével mód nyílna szakszervezeti és más tömegversenyek rendezésé­re, ami a sport mellett az em­berek természethez való köze­ledését is elősegítené. Jelenleg szinte létkérdés a vízellátás biz­tosítása, az egyetlen kút ugyan­is a napokban elapadt, illetve vízhozama a minimálisra csök­kent. Biztatóbb a helyzet a köz­lekedést illetően: a közeljövő­ben újjáépitik a bekötőút fa- hídját és ismét rendszeressé te­szik Gyuláról és Békéscsabáról a hétvégi autóbuszjáratokat. Május 1-én megnyílik a kert­vendéglő, szomszédságában pe­dig kempingtáborhely körvona­lai bontakoznak már. A park az idén is több ren­dezvény színhelye lesz, melyek közül kiemelkedik a június 8— 10-én sorrakerülő Országjáró Diákok megyei találkozója. Szorgalmazzák, hogy az 1JN1- VERZAL Kiskereskedelmi Vál­lalat szokásos kempingcikk-be­mutatóját az ideális környezetű Pósteleken rendezze. A megyei természetbarát szövetség és az iskolák nyílt túrák hirdetésé­vel szeretnék közelebb hozni Póstelekhez a fiatalokat. Mint a megyei természetba­rát szövetségben elmondták, ki­jelölték megyénk első turista­útját. A Békés megyei kék-tú­ra kiindulópontja Békéscsabán az if júsági és úttörőház. Az út­vonal a Veszelv hídon át vezet Póstelekre, majd erdei utakon keresztül a dobozi Kettős-Kö- ros-híd a következő állomás A további állomások: Szanazug— Városerdő—Gyula Várfürdő— Póstelek—Békéscsaba. A 33 ki­lométeres túraút hat főbb ál­lomásán május 1-től a hétvége­ken knnze!3 ‘őrsvezetők, a tár­sadalmi erdei szolgálat járőrei segítik a kirándulókat. V. I. Filmvetítések és előadások az alkohol ártalmairól

Next

/
Thumbnails
Contents