Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

Megszavazták a lengyel—nyugatnémet megállapodásokat Bonn Bochkor Jenő, az MTI tudósi­lója jelenti: Pénteken délben — néhány órás szünet után — ismét össze­ült a szövetségi tanács és napi- írendjére tűzte a lengyel—nyugat­német megállapodások megvita­tását és megszavazását. A közbeeső időben az ellen­zéki CDU—CSU vezetői , Hel­mut Schmidt kancellárnál jár­tak és megvitatták vele a leg­újabb fejleményeket. Az ülésen jelent van Schmidt kancellár is. A tanácskozás el­ső szónokaként Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter mél­tatta a megállapodások országos és nemzetközi , jelentőségét es felszólította a Bundesratot a ra­tifikálási törvényjavaslat elfo­gadására. Pénteken 13.40-kor a nyugat­német szövetségi gyűlés egyhan­gúlag megszavazta a lengyel— nyugatnémet megállapodásokat A szavazás eredményének is­mertetése után a Bundesrat ülését berekesztették. (MTI) Becsben megkezdődött az Osztrák Szocialista Párt kongresz- szusa. A képen Bruno Kreisky kancellár pártelnök, valamint Anton Benya, a szakszervezeti szövetség elnöke Bizalmat kapott az angol kormány lasztási szociális ígéreteikre. A csütörtök esti szavazás után Wil­son ismét útilaput kötött két parlamenti magántitkár lábára. Az események következtében azonban kénytelen lesz felülvizs­gálni gazdasági koncepcióját. A szerda esti vereség — a kor­mány fennmaradása eltenére — Wilsonék legnagyobb politikai megrázkódtatása volt a két éve tartó kormányzási időszakban, és további vitákat vetít előre. „A kormány életben maradt és a viták is megmaradtak” — így összegezte a tribune-csoport el­nöke a jelenlegi angol belpoli­tikai helyzetet. Mindez azután történt, hogy a brit bányászszakszervezet, amely Heat kormányának sír­ásója volt — bejelentette: ja­vasolja a szakszervezetek rend­kívüli országos kongresszusá­nak összehívását a drágulás, a fontolvadás és a növekvő mun­kanélküliség megtárgyalására. (MTI) London Az an"ol parlament alsóháza csütörtökön a késő esti órákban bizalmat szavazott Harold Wil­son munkáspárti kormányának. A minimális többséggel manőve­rező Labour-kabinet fennmara­dására 297 képviselő adta vok- sát, bizalmatlanságot pedig 280 törvényhozó nyilvánított, közöt­tük a konzervatívok, a liberáli­sok és a nacionalisták. A „vi­szonylag kényelmes” többség 'úgy jött létre, hogy a konzer­vatívok megbízhatatlan szövetsé­gesei az unionisták tartózkodá­sukkal tüntettek. A vitán heves vádaskodások, súlyos sértések hangzottak él. A kormány ellen ezúttal nemcsak a konzervatív ellenzék tüntetett, hanem a Wilson táborán belüli, tribunefsta ellenzék is. A kor­mány a közelmúltban már meg­szabadult azoknak a miniszterek­nek a többségétől, akik Wilsont és pénzügyminiszterét Healeyt, túlgyakran figyelmeztették vá_ KERESKEDELMI VÁLLALAT pályázatot hirdet gépész-üzemmérnöki vagy technikus! végzettséggel üzemfenntartási csoportvezetői állás betöltésére PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: 1. Gépész-üzemmérnöki diploma vagy gépész­technikusi oklevél. 2, Legalább 5 év szakmai gyakorlat. A pályázatot részletes önéletrajzzal, „Gépész” jeligével a Magyar Hirdető címére kérjük elküldeni. (5600 Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 21.) megkezdődött a lengyel választási kampány Jaroszewicz beszéde Varsó A csütörtöki nap a parlamenti választási kampány jegyében telt Lengyelországban. Ezúttal találkozott választóival Henryk Jablonski államfő, Piotr Jaro­szewicz miniszterelnök és szá­mos állami és pártvezető. A gyűlések részvevői egyértelmű támogatásukról biztosították a nemzeti egységfrontnak a LBMP hetedik kongresszusa határoza­tain alapuló választási program­ját. Piotr Jaroszewicz, * minisz­tertanács elnöke a fővárosban rendezett gyűlésen találkozott a választókkal. Beszédében rámu­tatott: — Nagyra kell értékelnünk azt a tényt — mondotta a mi­niszterelnök —, hogy a munkás­osztály támogatását élvező gazda­ságpolitikánkkal megvédtük or­szágunkat a rossz termés kedve­zőtlen következményeitől, to­vábbá az importált nyersanya­gok és áruk világpiaci ára gyors növekedésének súlyos hatásától. Aki figyelemmel kísérte a párt tevékenységét, világosan láthat­ta, hogy a párt politikája min­dig a nép érdekeit szolgálta. Ezért meggyőződésünk, hogy kö­vetkezetesen tovább kell foly­tatnunk 1971-ben megkezdett társadalom- és gazdaságfejlesz­tési politikánkat. Piotr Jaroszewicz befejezésül méltatta az SZKP XXV. kong­resszusának jelentőségét, a béke biztosításának és a szocializmus j erői növelésének fontosságát. (MTI) 1 A XI. kongresszus előtt A bolgár nagykövet sajtótájékoztatója A Bolgár Kommunista Párt közelgő XI. kongresszusa al­kalmából Vladimir Videiiov, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete pénteken saj­tótájékoztatót tartott a buda­pesti Bolgár Kulturális Köz­pontban. A mai Bulgária gazdaságát fejlett ipar és korszerű mező­gazdaság jellemzi. Tavaly az elektromosenergia-termelés meghaladta a 25 milliárd kilo­wattórát, az acéltermelés a 2,26 millió tonnát. A mezőgazdaság ma csupán egyharmadát fog­lalkoztatja a világháború előt­ti létszámnak, ennek ellenére két és félszer több terméket ad az országnak, mint akkor. A nemzeti jövedelem tavaly 46 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Széles körű szo­ciális intézkedések valósultak meg, jelentékenyen emelkedett a lakosság életszínvonala. Áttekinthetetlen helyzet Libanonban Folytatódnak a harcok Bejrút A csütörtök esti katonai ha­talomátvételt követően Liba­nonban áttekinthetetlen a hely­zet. Péntek reggel bizonyos je­lek arra mutattak, hogy a puccs hamarosan meghiúsul, il­letve vezetői visszakoznak. Frangté elnök röviddel Aziz Ahdab tábornok hatalomátvéte­le után egy hozzá hű rádióál­lomásnak adott nyilatkozatában a leghatározottabban elutasítot­ta a bejrúti katonai körzet pa­rancsnokának azt az ultimátu­mát, amelyben az elnök és a kormány lemondását követelte. Durván beavatkoztak Chile beltigyeibe Nixon vallomása Washington Nixon, volt elnök csütörtökön váratlanul nyilvánosságra hoz­ta a szenátus hírszerzési ügyek­kel foglalkozó bizottságának kérdéseire adott írásos válasza­it, amelyekben védelmébe vette a törvényes chilei népi kormány ellen tett amerikai felforgató hadműveleteket és általánosság­ban is jogot formált a minden­kori elnök számára ahhoz, hogy „a nemzetbiztonság érdekében” áthágja a törvényeket. Nixon tagadta, hogy katonai puccs szervezésére adott volna utasítást a CIA-nak Chilében Elismerte viszont, hogy Richard Helms, akkori CIA-igazgatóval 1970-ben megvitatta a követke­ző lehetőségeket: „pénzösszegek közvetlen átutalására Allende ellenfeleinek támogatására, az amerikai pénzügyi segély és tá­mogatás megvonása, ami hátrá­nyosan befolyásolhatja a chilei gazdaság helyzetét és különböző frakciók, köztük katonai erők támogatásának megnyerése egy olyan jelölt számára, aki le­győzheti Allendét.” Nixon egye­bek között azzal is mentegette a chilei belügyekbe való beavat­kozását, hogy a Kennedy és a Johnson kormányzat korábban már 4 millió dollárt költött AI- lende megválasztásának meg­akadályozására 1964-ben. A CIA durva beavatkozását Chile belügyeibe, illetve erre adott személyes utasítását Ni­xon azzal magyarázta, hogy meg akarta akadályozni újabb kubai stílusú kommunista „hídfőállás” létrehozását Dél-Amerikában. Ugyanakkor viszont azt bizony­gatta, hogy a CIA chilei felfor­gató tevékenysége 1970. októbe* rében véget ért. És ennek már semmi köze nem volt az 1973- ban bekövetkezett katonai ál­lamcsínyhez. A szenátusi bizottság egy ko­rábbi jelentésében már arra a következtetésre jutott, hogy „a CIA szeptember 15-én kétség­kívül közvetve utasítást kapott az elnöktől egy puccs előmozdí­tására”. A CIA törvénytelen belföldi akcióival kapcsolatban játszott szerepét Nixon azzal menteget­te, hogy tudomása szerint a ko­rábbi elnökök is igénybe vettek hasonló módszereket. Elismerte, hogy a CIA az ő tudomásával el­lenőrizte a Szovjetunióból és Kínából magánszemélyekhez ér­kező, vagy általuk oda írt leve­leket, de arról állítólag nem tu­dott, hogy e leveleket fel is bontják. Azt is elismerte, hogy szermélyesen adott felhatalma­zást bátyja, Donald Nixon, va­lamint 17 újságíró és kormány­személyiség telefonjának lehall­gatására, különböző bizalmas dokumentumok kiszivárgása miatt, de Kissingerre hárította a felelősséget a megfigyelés alá vont személyek kiválogatásáért. Ez utóbbi vallomása ellentétben áll Kissinger eskü alatt tett val­lomásával, amely szerint a volt elnök maga rendelte el, hogy le­hallgassák Morton Halperinnek, a nemzetbiztonsági tanács ak­kori munkatársának telefonját. Nixon végül kijelentette, hogy véleménye szerint „mindig is voltak és a jövőben is lesznek olyan körülmények, amelyek között az elnök törvényesen jó­váhagyhat az ország biztonsága érdekében olyan akciókat, ame­lyeket, ha más személyek, vagy más körülmények között akár maga az elnök követne el, tör­vénytelenek lennének”. Frank Church szenátor, a hír­szerzéssel foglalkozó bizottság elnöke „undorítónak és veszé­lyesnek” nevezte az elnök „szu­verén jogairól” kifejtett nlxoni elmélkedést, amellyel a törvény­telen lépéseket próbálta védel­mébe venni. (MTT> Frangié a lakosság támogatását kérte — mint mondotta — a bűnöző elemekkel szemben. El­ítélte a törvénytelen eszközöket és a hatalomra jutott Ahdab-ot azzal vádolta, hogy hívei Liba­non felosztását tűzték ki célul. Egy másik, önmagát ugyan­csak libanoni rádiónak nevező adó az éjszakai órákban több­ször megismételte Ahdab tá­bornok közleményét és azt a nyilatkozatát, amely szerint nem szándékozik átvenni a kormányfői posztot. A tábor­nok e nyilatkozatban kijelen­tette, hogy az új elnök megvá­lasztása után nyomban lemond a katonai kormányzói hatáskö­réről és csak a bejrúti katonai körzet parancsnoki tisztét tart­ja meg. Ahdab személyéről a nyugati hírügynökségek — a MEN A kö­zel-keleti hírügynökségre hivat, kozva — közük, hogy a tábor­nok a libanoni hadsereg leg­magasabb rangú muzulmán tisztje. Az Ahdab tábornokot támo­gató rádióadók később katonai egységek szolidaritási üzeneteit közölték. Bejrutban ezzel kap­csolatban olyan hírek terjed­tek el, hogy a hadseregből ki­vált lázadó egységek, valamint a Frangié elnöki palotáját őr­ző elit egységek kivételével a hadsereg nagy része, sőt, pa­rancsnoksága is támogatta a katonai hatalomátvételt. Szíriái részről péntek regge­lig nem hangzott el állásfogla­lás a hatalomátvétel ügyében. A Palesztinái Felszabadítősi Szervezet nyilatkozatában le­szögezte, hogy „nem szándéko­zik beavatkozni libanoni belső fejleményekbe”. Ezek után meglepetésként hatott az a hajnali közlemény, amelyben Ahdab feloldta a ki­járási tilalmat, de az ostrom- állapotot egyéb vonatkozásban érvényben hagyta. Ahdab egy­idejűleg kijelentette: nem pucs- csot, hanem a ..libanoni de­mokrácia helyreállítását célzó, kiigazító intézkedést” hajtott végre. Ez a közlemény arról ts beszámolt, hogy a stratégiai fontosságú létesítmények vál­tozatlanul Ahdab híveinek ke­zében vannak. A Frangiéhoz hű rádióadó azonban a puccs ösz- szeomlásáról adott hírt. Bejrútban a puccsisták ke­zében levő rádió- és televízió- adó környékén időnként lövöl­dözés hallatszik. A fővárosban ettől eltekintve nyugalom van, Tripoliban és környékén azon­ban folytatódnak a harcok a hadsereg és a hadseregből ki­vált lázadó egységek között. (MTI) 2 SÉMUSMBi WŰSACi 1976. MÁRCIUS 13.

Next

/
Thumbnails
Contents