Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

Fahrer? ülés Méhkeréken Ki tud többet a SzorfetrmSórőT? Régen a nyomoráról, ma a legtöbb családi hás építéséről híres a község kod Yoft és szom­bat este. Már ez is elegendő in­dok lett volna a szervezőknek az érdektelenség megmagyarázá. sára. Méhkeréken azonban nern kellett „a bizonyítványt” meg­magyarázni. A megye csaknem teljesen ro­mán nemzetiségű lakta községé­ben, Méhkeréken régi hagyomá­nya és tekintélye van a népfront­mozgalomnak. Bizonyára ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy amire megkezdődött a kultúrházben a községi népfrontbizottságot vá. lasztó falugyűlés, már nemcsak a széksorok, teltek meg de jó néhányan az érdeklődők közül a fal mellett állva hallgatták az úttörők magyar és román nyel­ven mondott köszöntő verseit. Márk László, a HNF községi bi­zottságának elnöke a testületi munka értékelésekor megelége­detten állapította meg, hogy az elnökség és a községi bizottság tagjai az eltelj; esztendők során aktívan tevékenykedtek a nép­frontmozgalom sokrétű munká­jában. Ebben talán az egyik leg­fontosabb a szerteágazó kapcso­latok ápolása, bővítése a párt községi bizottságával, a tanács­csal, a termelőszövetkezettel. Hasznos támogatást kaptak a HNF megyei és járási bizottsá­gától és mindenképpen kedvező volt az együttműködés a Ma­gyarországi Románok Demokra­tikus Szövetségével. Megnyugtató volt hallani, mi- I ként érzik annak a felelősségét, hogy itt, Méhkeréken még több, még hatékonyabb szerep jut a népfrontmozgalomnak. A meg­oldásra v^ró feladatok között, említetté k'már régen napiren­den szereplő román tájház léte­sítését, a nemzetiségi könyvtár látogatottságának növelését és a hazánkban élő románok lapjá­nak, a Foaia Noastra szélesebb körben való terjesztését. Igaz, egyre több a kétnyelvű felirat a községben, mégis bátrabban kel­lene tudatosítani az anyanyelv használatának fontosságát. Jó érzéssel beszélt arról is, hogy a HNF községi bizottsága és a he­lyi tanács kezdeméríyezésére in­dított „30 óra az iskoláért” ak­ció soha nem tapasztalt méretű megmozdulást váltott ki a lakos­ság körében. A méhkerékiek en­nek során is tettekkel bizonyí­tották, nemcsak kérnek, de két kezük munkájával is hozzájárul-1 nak községük fejlődéséhez. Faluhelyem n^onUm­tos téma napjainkban a háztaij gazdaságok ügye. A közérdeklő­désre számottartó volta miatt is szó esett a Minisztertanács leg­utóbbi üléséről, amelyen külön foglalkoztak a háztáji és kisegí­tő gazdaságok termelésének se­ggesével. Joggal érdékelte ez az itteni embereket, hiszen megye- szerte híres zöldségtermeszté­sük. A faluban 25 hektárnyi te­rületen foglalkoznak fóliás zöld­ségtermesztéssel s emellett ör­vendetesen gyarapodik, fejlődik a háztáji állattenyésztés is. Hogy mennyire intenzív a faluban a háztáji gazdálkodás, az bizonyít­ja, hogy az elmúlt tervciklus alatt a lakosság csak a termelő­szövetkezeten keresztül 55 milli í forint értékű árut értékesített. Ha ehhez hozzá számoljuk még az ÁFÉSZ és egyéb kereskedel­mi egységeknek értékesített áruk értékét, akkor az összeg megközelíti a 150 millió forin­tot. Izgalmas és sokakat érintő té­mát boncolgatott ezután Bóka Mihályné tanácselnök*- is, aki a helyi tanács negyedik 5 éves tervének végrehajtásáról adót* számot. Ezek között is az első helyre kívánkozott az öt évvel ezelőtt üzembe helyezett törpe vízmű, amelynek eredményeként a községben ma már 18 kilomé­ternyi vezetéken jut el a házak­hoz a jó ivóvíz. Hosszasan sorol, ta az eredményeket, amiben nem kis része volt a lakosság 300 ezer forint értékű társadalmi mun­kájának. \ fll U 111 ■ li ©1* nyomoráról volt „híres” Méhkerék, most meg többek között arról, hogy a fel- szabadulás óta itt épült a leg­több új családi ház a megyében. Egyre több lakásba jutott e> az ivóvíz, se szeri, se száma a hűtő­szekrényeknek, tévének, rádiók­nak és a néhány ezres lélekszá­mú községen, csaknem 100 sze­mélygépkocsi varr Mindezek ékesem példázzák nemcsak az életszínvonaluk fejlődését, ha­nem azt is, milyen Magyaror­szágon a nemzetiségi politika. Nagy figyelemmel hallgatták a helyi tanács ötödik 5 éves fej­lesztési tervét is, amely nem ígért rózsaszín álmokat, felleg­várakat, hanem azt, hogy az aránylag kevés összeget a lehe­tőségekhez képest a legcélsze­rűbben igyekeznek felhasznál­ni. Szerepel ebben a vízmű to­vább fejlesztése, iskolabővítés, járdaépítés — ami hiába hang­zik elcsépeltnek, a falvakban még mindig a legfontosabb fel­adatok között szerepel — és ta­lán megvalósul régi álmuk is, egy gyógyszertár felépítés«. A beszámolók tón hozzászólások hangzottak el, amelyekben elmondták vélemé­nyűket: Mihaez György, Rúzsa György, Rúzsa Sándor, Patka Mihály, Rossu György, Márk László. A válaszadást követően került sor Balogh Imre, a HNF járdái bizottságának titkára ja­vaslata alapján a 35 tagú bi­zottság megválasztására. A falu­gyűléstől bizalmat kapott újra az elnöki teendők ellátására Márk László, titkárnak ismét Csotye Tivadart választották egyhangúan. Ugyancsak egyhan. gú választás alapján javasolták Márk Lászlót a méhkerékiek képviseletében a HNF megyei küldöttgyűlésre. Béla Ottó Együtt a lakóhelyért Hárommillió forint értékű társadalmi munka Menőkováesházán Vállalunk: építőipari szolgáltatásként szakipari munkákat, szobafestést- mázolást, parkettázást Felveszünk: kőműves segédmunkásokat, víz- és központifűtés- szerelő szakmunkásokat, betonelem- és mozaiklap- gyártáshoz FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ' MUNKÁSOKAT, jó kereseti lehetőséggel. Mezőkovácsházi 1 Építőipari Szövetkezet 3 sm'lBIBSsr. 1ST*. MÁRCIUS o A területfejlesztési programok végrehajtásában egyre nagyobb szerepe van a társadalmi mun­kának. Egyfelől a tanácsok, más­felől a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek, intézmények szo­ros kapcsolata, együttműködése révén szépülnek, gazdagodnak a kisebb-nagyobb települések. Er­ről beszélgettünk Berták Fe­renccel, a mezőkovácsházi Nagy­községi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkárával. — Tudjuk, a legutóbbi vb- ülésen értékelték a múlt évi társadalmi tevékenységet Hallhatnánk erről részletesen? — A Központi Bizottság 1972. november 15-i határozatának szellemében kezdtük meg az elő­készítést, a szervezést. Örömmel mondhatom, hogy törekvésünk sikerrel járt, hiszen 1975-ben összesen több mint hárommillió forint értékű önkéntes munká­val járultak hozzá lakóhelyük szebbé tételéhez a kovácsháziak. — Milyen jelentősebb fel­adatokat oldott meg a lakos­ság társadalmi összefogással? — A választókörzetekben a 82 ezer óra alatt másfél millió ér- : tékű társadalmi munkát végez- j tek a lakók. A versenyben első ' lett a 40. számú körzet, ahol, az ' egy emberre eső önkéntes műn- [ ka értéke meghaladta a 770 fo- rintot Kiemelkedett ezek kö­zül a parkosítás 697, a vízveze­téké ricok betemetése 657, a járda­építés 96 ezer forinttal. — Hogyan kapcsolódtak be ebbe a munkába a vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektívái, szocialista brigád­jai? — A 37 gazdasági egység tár­sadalmi tevékenységének az eredménye 1,6 millió forint volt. Hozzájárultak az oktatási intéz­mények korszerűsítéséhez, az if­júsági tábor létrehozásához. A költségvetési üzem Rózsa Ferenc KISZ-alapszervezete példát mu­tatott az idős emberek iránti szeretetből, gondoskodásból. Ki­tettek magukért a MEZŐGÉP, az ÁFÉSZ, a TÖVÄLL, az Üj Alkotmány Tsz dolgozói is. A szocialista közösségek közül meg kell emelítenem — a teljesség igénye nélkül — az építőipari ktsz Petőfi, az Űj Alkotmány Tsz Korvin Ottó. a költségvetési üzem Ybl Miklós szocialista bri­gádjait. — Mondana néhány szót a gondokról is? — Tovább szükséges erősíte­nünk a kapcsolatot a gazdálkodó szervekkel. Néha baj van a nyil­vántartással is. Ugyanazt a munkát többször szerepeltetik Ha ezeket a hibákat kijavítjuk, úgy érzem, ebben az évben m?" nagyobb eredményekről számo' ’'"fok be — mondotta befejező LU i vb titkár. S. S. Megyei döntő Matrózblűzos lányok tárták szélesre az ajtót minden belépő előtt vasárnap délelőtt 10 óra­kor a békéscsabai ifjúsági és út­törőházban. Az előcsarnokban zsibongó, izgatott diákok, a ve­télkedők és kísérőik, az értük szorító barátok, osztálytársak. Németh Lajos, a megyei műve­lődésügyi osztály főelőadója szí­vesen beszél a megyei döntőt megelőző versenyekről: — Tavaly vetélkedtek először a fiatalok a Szovjetunióról, s most második alkalommal olyan mértékben kiszélesedett ez a mozgalom, hogy a megye min­den középfokú intézménye bene­vezett. Az iskolai vetélkedők so­rán 326 csapat mérte össze tu­dását. ez 1300 résztvevőt jelent. Az idén a megyei döntőbe tíz csapat került: a Mezőberényi Petőfi Gimnázium, az Orosházi Táncsics Gimnázium és 612-es Ipari Szakmunkásképző, a Gyu­lai Egészségügyi Szakiskola és Erkel Gimnázium, a Gyomai Kiss Lajos Gimnázium, Békés­csabáról a Rózsa Ferenc Gimná­zium két csapata és a Sebes György Szakközépiskola tanulói képviselik társaikat. Szeretnek játszani, a verseny öröméért, de a döntőbe jutott minden csapat komoly jutalmat kap. Arra tö­rekedtünk, hogy a gyerekek személy szerint is elismerést nyerjenek munkájukért, s az is­kola, amely felkészítette őket közpsen használható tárgyakat, játékokat kapjon. Öt tagú zsűri előtt bizonyítanak a csapatok. A játékot a Szovjetunió című 1*p munkatársa, Túri András veze­ti. A kérdéseket ő hozta Buda­pestről, azokat előre senki más nem láthatta. Az esélyek egye«- lőek, most már a tudás dönt. Elkezdődik a játék, amely sokkal többet jelent ennél, hi­szen a felkészülés, a tájékozódás nem ment könnyedén. Fordula­tosán peregnek a villámkérdé­sek, szellemi totó, barkoehba. s a versenyzők szinte minden tárgykörben gyorsan, biztosan felelnek. A legpontosabb tudást a gazdaságpolitikai válaszok bi­zonyítják, a fiúk ezeken kívül főként a sportjellegű kérdések kimerítő ismertetését vállalják, de tájékozottak a politikai, kul­turális, irodalmi, színházi tud­nivalókban is. A végeredmény bizonyította, hogy milyen erős mezőny mérte össze tudását. Né­hány csapat között holtverseny alakult ki. A közönség hatalma* tapsa közepette hirdették ki az eredményt: első a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Il-es számú csapata, második a Békéscsabai Sebes György Szakközépiskola, harmadik az Orosházi 612-es Szakmunkásképző Intézet. Az első két helyezett képviseli me­gyénket a szegedi területi dön­tőn március 29-én. A szervező, vendéglátó iskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium színvonalas műsorral gazdagí­totta a versenyt. Bede Zsóka A vetélkedő megnyitóján a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimná­zium és szakközépiskola énekkara is szerepelt A győztesek, akik már Szegedre készülnek..; (Fotó: Bódis Miklós)

Next

/
Thumbnails
Contents